Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)
2002-12-12 / 289. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 12. FÓKUSZBAN: A MAGYAR EGYETEM 3 Komenskyvel egyetértésben mi is valljuk: az anyanyelven megszerzett ismeretek értékesebbek és tartósabbak Pár mondat a magyar egyetemről A nemzetek és nemzetiségek legfőbb ismérve a nyelv és a kultúra. A nyelv és a kultúra megtartásának és fejlesztésének színhelye immár évszázadok óta az iskola. J. A. Komensky már 450 évvel ezelőtt felismerte, hogy értékesebbek és tartósabbak azok az ismeretek, amelyeket a diák saját anyanyelvén sajátított el. ALBERT SÁNDOR A nemzeti kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó polgároknak az alkotmány biztosítja a jogot a teljes körű fejlődésre, saját kultúrájuk fejlesztésére, az információk anyanyelvű terjesztésére és befogadására, de arra is, hogy művelődési és kulturális intézményeket hozzanak létre és működtessenek, mondja tartalmában a Szlovák Köztársaság alkotmánya 34. cikkelye. A Szlovákiában élő magyar nemzeti közösség már 1989 végén megfogalmazta a magyar egyetem létrehozásának igényét. Az említett igény jogosságát támasztja alá az a tény is, hogy á szlovákiai magyar lakosság képzettségi szintje jóval alacsonyabb mint az országos átlag. Ezt igazolják az oktatási tárca statisztikai adatai is, melyekből kiderül a szlovákiai felsőoktatási intézményekben csaknem háromszor kevesebb magyar diák tanul a magyar lakosság számarányához képest, mint az országos átlag. Az alacsonyabb képzettségi szint következménye a nagyarányú munkanélküliség és az ország magyarok által lakott területeinek nagymértékű elszegényedése is. Mi lenne a küldetése a dél-szlovákiai magyar egyetemnek? Közismert tény, hogy a tantestületek nagy része „elöregedett” (sok a nyugdíjas tanerő), tehát fiatalításiskolák nélkül a nyelv konyhanyelvvé degradálódik, konzerválódik. ra van szükség. A magyarok által lakott déli területeken érezhető hiány mutatkozik közgazdászokban, informatikusokban, de ügyvédekben, orvosokban és mezőgazdászokban is. A szlovákiai magyar közösség elvárásait és a társadalom lehetőségeit figyelembe véve az említett egyetem feladata lenne a pedagógus-, a lelkész- és a közgazdászképzés, valamint az informatikusok és a kultúra területén jártas szakemberek képzése. A magyar egyetem alapját a komáromi Kálvin János Teológiai Kar, a nyitrai Konstantin Egyetem Pedagógiai Karának magyar szekciója, valamint a budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem, továbbá a szintén budapesti Műszaki Egyetem Komáromba kihelyezett közgazdasági, illetve informatikai kara képezhetné. Az egyetem oktatási nyelve a magyar, de a végzős hallgatók nyelvi felkészültségét azzal is erősíteni lehetne, ha néhány kiválasztott tantárgyat szlovák, illetve angol esetleg német nyelven oktatnánk. A magiszteri, a mérnöki oklevél megszerzését pedig az egyik világnyelv ismeretét igazoló bizonylathoz (vizsgához) kellene kötni. Ezt az elvárást az Európai Bizottság úgynevezett Fehér könyve is tartalmazza. Ennek értelmében Európában csak az szerezhet főiskolai, illetve egyetemi oklevelet, aki az anyanyelvén kívül egy világnyelvet (lehetőleg az angolt) és egy második világnyelvet, vagy a szomszéd ország nyelvét is bírja (Fehér könyv, 1999.) A magyar egyetem végzőseinek esetében ez mindenekelőtt a szlovák és az angol vagy a német nyelvet jelentené. A szlovák és az angol nyelvet kommunikációs nyelvként kell kezelni, a hivatalokban, az üzleti életben és a munkahelyeken használatos nyelvként. Az alapvető kommunikációs készségek megszerzése és a szakterminológia ismerete az említett nyelveken a magyar egyetem végzőseivel szemben is egyértelmű követelményként fogalmazódik meg. J. A. Komenskyvel egyetértésben viszont mi is valljuk, hogy az anyanyelven megszerzett ismeretek értékesebbek és tartósabbak. Hátrányba kerülnek tehát azok a fiatalok, akiknek ez nem adatik meg. Akik az ismereteket idegen nyelven kénytelenek megszerezni. Magyar nyelvű oktatási intézményekre azért is szükség van, mert ez a legfontosabb helyszíne a nyelv állandó fejlődésének. Iskolák nélkül a nyelv konyhanyelvvé degradálódik, konzerválódik, és végső soron elveszti „versenyképességét” más nyelvekkel szemben. Ezt a szlovákiai magyar közösség nem engedheti meg magának, és remélhetőleg a többségi nemzetnek sem célja a magyar nyelv konyhanyelvvé sorvasztása. A szerző parlamenti képviselő A magyar egyetem nem veszélyeztethet semmilyen más, már működő vagy létrehozandó felsőoktatási intézményt A már eleve meglévő alapokra kellene építeni RÁCZ VINCE A sokéves reménytelen erőfeszítések után a jelek szerint belátható időn belül megvalósulhat a magyar egyetem terve. A kormány- programban teret kapott koncepció értelmében egy éven belül megtörténnek az első lépések az alapvetően magyar képzési nyelvű, állami felsőoktatási intézmény létrehozása ügyében. A régóta tervezett egyetemről Szigeti László oktatásügyi államtitkárt kérdeztük. Valóban szükség van Szlovákiában egy magyar egyetemre? Milyen érvek szólnak a létrehozás mellett? A szlovákiai magyar nemzeti közösségnek már évtizedek óta dédelgetett álma volt egy részben államilag fenntartott magyar egyetem, amely belföldön biztosítaná kisebbségünk tagjai számára az anyanyelvű felsőfokú képzést. Különféle statisztikai adatok, és a kisebbségünk helyzetével foglalkozó összehasonlító tanulmányok, valamint elemzések szólnak az egyetem létrehozása mellett. A döntés meghozatalakor alapvetően abból ndultunk ki, hogy mindenkinek oga van anyanyelvén folytatni ta- tulmányait. Mivel a szlovákiai magyarság képzettségi szintje je- entősen elmarad az országos át- agtól, és a hazánkban jelenleg működő 23 egyetem a jelek szerint lathatósan, teljes egészében nem tépes változtatni a helyzeten, szükségesnek tartom a magyar igyetem létrehozását, mely remé- tyeink szerint hozzájárulna a problémák kezeléséhez. A főbb indokok közt szerepelt az is, hogy iskoláinkban jelentős a pedagógushiány, ezenkívül nagyon magas a nyugdíjas és a képesítetlen tanerő aránya. Bízunk abban, hogy ha több lehetőség nyűik a magyar nyelvű pedagógusképzésre, a magyar fiatalok közül a jövőben többen vállalkoznak pedagógiai tanulmányokra. Nem tart-e attól, hogy az egyetem működése nyelvi bezárkózáshoz vezet, hosszú távon egyfajta kisebbségi skanzenbe tö- mörítené a felvidéki magyar közösséget? A tervek szerint nem kizárólag a magyar nyelv volna az intézmény képzési nyelve. Szorgalmazni fogjuk, hogy az egyetemen megfelelő teret kapjon az idegen nyelvű és a szlovák nyelven folyó oktatás is. A képzés nyelve alapvetően a magyar lenne, ugyanakkor nem zárkóznánk el attól, hogy bizonyos tárgyakat idegen nyelven sajátítsanak el a leendő hallgatók. Vannak-e konkrét elképzeléseik arról, hogy milyen karokat működtetne a tervezett egyetem? Még nem érett meg az idő arra, hogy egyértelműen megnevezzük a számításba jöhető karokat. Az előzetes elképzelések alapján any- nyit azonban kijelenthetünk, az egyetem biztosíthatná a pedagógus-, a közgazdászképzést és megoldást jelenthetne a teológusképzés égető problémájára is. Az egyetem lehetséges helyszínéül a komáromi vár egy részét jelölték meg. Egyetért ezzel a javaslattal, illetve megfelelőnek tartja az egyetem számára kijelölt helyszínt? Egy egyetem létrehozásának egyik alapvető feltétele és későbbi hatékony működtetéséhez is elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra. Elsősorban előadótermekre, könyvtárhelyiségekre, számítógépekkel ellátott tantermekre, kollégiumi épületekre, az oktatói gárda számára fenntartott pedagóguslakásokra van szükség. Jelenleg csupán a helyzet felmérése folyik. Nyilván mindenképpen a már eleve meglévő alapokra szeretnénk építeni. Elsősorban a Tiszti pavi„Mindenkinek joga van anyanyelvén folytatni tanulmányait" (Somogyi Tibor felvételei) Ion épületére gondolok, de más objektumok is számításba jöhetnek, például a várban található, korábban laktanyaként szolgáló épületegyüttes. A végső döntésre még várni kell. Mennyiben érinti a nyitrai ötödik karként emlegetett létrehozandó intézményt a magyar egyetem? Kizárja-e a kettő egymást? A magyar egyetem nem veszélyeztethet semmilyen más, már működő vagy létrehozandó felsőoktatási intézményt. Nem szeretnénk tehát akadályokat gördíteni az ötödik kar tervezetének megvalósítása elé, sokkal inkább az együttműködésre törekszünk. Milyen anyaországi anyagi és erkölcsi támogatásokra számítanak? Mindenképpen számítunk Magyarország anyagi és szellemi hozzájárulására. Egyelőre csak puhatolózó tárgyalásokat folytattunk a magyar féllel, melyek során biztató ígéreteket kaptunk. Úgy vélem, kétoldalú államközi szerződésben kellene megfogalmaznunk az együttműködés lehetséges formáit. Becslése szerint mikor nyithatja meg kapuit az egyetem? A törvényi előkészítés után reményeim szerint hamarosan. Mindenekelőtt szeretnénk egy éven belül elfogadni az egyetem létrehozását garantáló jogszabályt. Ha minden a tervek szerint halad, a jövő tanévben már megkezdheti működését az intézmény. Az egyetem lehetséges helyszíne, a komáromi vár madártávlatból A szlovákiai magyar felsőoktatás helyzete A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum (SZMOF) 2002. december 5-6- án a Somorja melletti Csölösztőn kétnapos szakmai találkozót szervezett a szlovákiai magyar felsőoktatás helyzetéről. A találkozón a szakma meghívott képviselői, valamint a Magyar Koalíció Pártja részéről Csáky Pál miniszterelnök-helyettes és Szigeti László oktatásügyi államtitkár vett részt. A vitát megelőzően négy előadás hangzott el a szlovákiai magyar felsőoktatás helyzetéről és perspektíváiról, valamint a tervezett magyar egyetem előkészítési folyamatáról. Az előadók Bauer Győző, László Béla, Albert Sándor és Hushegyi Gábor voltak. Bauer Győző elemzését és a magyar egyetem készülő tervezetét bemutató előadását alapos vita követte, amelynek az alapelemeit a SZMOF a találkozóról készült ajánlásaiba belefoglalta. Ugyanígy gondolatébresztő volt László Béla és Hushegyi Gábor előadása is. E két felszólalás az adott téma hangsúlyaiban más megközelítését ajánlotta, és kiemelte egyrészt az uniós csatlakozás várható következményeit, másrészt a párhuzamos megoldások szükségességét. Az előadások után Csáky Pál röviden felvázolta azokat a politikai lépéseket, amelyeket a tervezett magyar egyetem létrehozásához még meg kell tenni. A kétnapos vita eredményét a SZMOF ajánlásokba foglalta. AJÁNLÁSOK: 1. Elvi egyetértés született abban, hogy a SZMOF támogatja a létrehozandó magyar egyetem ügyét. 2. A SZMOF szakmai szempontból értékelte a magyar egyetem ismertetett elképzelését. Ez az elképzelés három (közgazdaságtani, informatikai, református teológiai) egyetemi karral számol. Ehhez . az elképzeléshez a SZMOF a következő észrevételeket fűzi: ♦ hosszútávon foglalkozni kell a református teológiai képzés jövőjével; ♦ a szlovákiai magyarság szakszerű felméréseken alapuló igényeihez igazítani az egyetem fejlesztését; ♦ ugyanígy figyelembe venni az európai uniós tagság kiváltotta változásokat a szlovákiai magyarság vonzatában; ♦ szorgalmazzuk, hogy az egyetem tervezetének kidolgozói tegyék lehetővé a szlovákiai magyar felsőoktatásban dolgozó szakemberekkel való szélesebb együttműködést; ♦ egyensúlyba kell hozni a politikai akaratot és a szakmai koncepci- ózusságot. 3. A magyar egyetem kialakításánál a létező szlovákiai magyar nyelvű felsőoktatási intézményekkel szemben követni kell a komplementaritás elvét: ♦ összhangban és egyetértésben a létező intézményekkel; ♦ ügyelve a hiányszakmák felvállalására. 4. Szülessen hosszú távú koncepció abból a szempontból, hogy melyek azok a szlovákiai magyarság számára fontos szakterületek, amelyeken belül a szlovákiai magyar felsőoktatási rendszer a képzést vállalni tudja, illetve melyek azok, amelyeket a magyarországi vagy szlovákiai felsőoktatási intézmények tudnak ellátni. 5. Javasoljuk, hogy a szlovákiai magyar politikai vezetés támogassa a nyitrai magyar tanító- és tanárképzést felvállaló kar folyamatban levő akkreditálását. 6. Prioritásként kell kezelni a szlovákiai magyar közoktatás minőségét (Albert Sándor közoktatási koncepciójának támogatásával), a regionális oktatást és az állami érettségi intézményét. 7. A Szlovákiai Magyar Ösztöndíj Tanács (SZMÖT) által szervezett magyarországi részképzés és tanárképzés esetében javasoljuk kiterjeszteni a részvétel lehetőségét minden magyar érdeklődő számára. 8. Megteremteni a szakmai párbeszéd fórumát a politikai elit és a szakma képviselői között. A SZMOF felvállalja ennek gyakorlati megvalósítását. 9. A Magyar Koalíció Pártjával egyeztetve a jövő év elején folytatjuk e témakör megvitatását. Mészáros András tanszékvezető egyetemi tanár, a SZMOF elnöke VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERŰS ÉGBOLT, HŰVÖS IDŐ ^ Nap kel 07.36-kor - nyugszik 15.56-kor \ Hold kel 13.11-kor - nyugszik 00.42-kor L Duna vízállása - Pozsony: 340, apad; Medve: 210, apad; Komárom: !90, apad; Párkány: 225, apad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA Délelőtt folytatódik a napsütéses, ugyanakkor hideg lesz az idő, délután viszont délnyugat felől fokozatosan beborul az égbolt. Egész nap fagypont alatti hőmérséklet várható, a hőmérő higanyszála -2 és -6, északon -8 és -12 fok között lesz. Éjjel -9 és -13, a hegyekben - 15 fok körüli hidegre számíthatunk, reggel helyenként köd is előfordulhat. Holnap folytatódik a fagypont alatti hideg; a legmagasabb nappali hőmérséklet -5 fok körül alakul. Az előrejelzés szerint a délutáni órákban havazásra is számíthatunk. : .... U2 □ Ked vező fronthatásra számíthatnak az időjárásra érzékenyek: ma jobban tudunk összpontosítani, javulhat a testi és szellemi teljesítő- képességünk. Ugyanakkor a hidegre érzékenyek - főleg a délelőtti órákban - legyenek óvatosak; elsősorban a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi betegségekben szenvedők tartsák be orvosuk tanácsait. Az alacsony vémyomásúak- nál fejfájás és hányinger jelentkezhet, ajánlatos sok folyadékot fogyasztani. Az időjárás jótékony hatása ellenére aki teheti, délután pihenjen egy kicsit. KIJEV-5
