Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-10 / 287. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 10. John Snow az új pénzügyminiszter Washington. John Snow lett az amerikai pénzügyi tárca új vezetője. GeorgeBush elnök tegnap nevezte meg a pénte­ken váratlanul lemondott Paul O’Neill utódját. Az új minisz­ter jogász-közgazdász végzett­ségű, és az Egyesült Államok keleti részén a legnagyobb vasúti hálózattal rendelkező CSX szállítmányozási vállalat elnök-vezérigazgatója. (MTI) Felmentették, megnyugodhat Varsó. A varsói körzeti bíróság nem jogerős ítéletében felmen­tette Wladyslaw Ciaston nyu­galmazott tábornokot, egykori belügyminiszter-helyettest a Jerzy Popieluszko katolikus pap, a Szolidaritás függeden szakszervezet lelkésze 1984-es meggyilkolásában való bűnré­szesség vádja alól. A lengyel közvéleményt megrázó gyil­kosság miatt az 1985-ös toruni perben négy belügyi tisztet ítél­tek el hosszú börtönbüntetésre. Azóta valamennyien szabad­lábra kerültek, némelyikük megváltoztatott névvel és kül­sővel folytatja életét. (MTI) Jasszer Arafat nem mehet misére Tel-Aviv. Jasszer Arafat pa­lesztin vezető nem vehet részt karácsony este a betlehemi éj­féli misén, mert - az izraeli hatóságok szerint - nem oda­való: nem a béke embere. Ariel Sáron izraeli miniszterel­nök egyik munkatársa szerint, aki az Árafattal kapcsolatos ál­láspontot bejelentette, Izrael a múlt évhez hasonlóan idén is kitiltja Arafatot Betlehemből. A tisztviselő az indokok között említette, hogy Arafat sok tra­gédiát okozott a keresztény la­kosságnak, ezzel szemben semmit sem tett a béke érde­kében. (MTI) Jasszer Arafat nem tündökölhet Betlehemben (Képarchívum) Nem a csecsének ellen szólt a razzia Tbiliszi. A Grúzia elleni terror­fenyegetésekkel magyarázta Eduard Sevardnadze elnök tegnapi rádióbeszédében a hét végén végrehajtott nagyszabá­sú razziákat. A grúz államfő le­szögezte, hogy az akciók célja a Tbiliszi ellen tervezett „nagy­szabású terrorcselekmények megakadályozása” volt, s az in­tézkedés nem a Grúziában élő csecsének ellen irányult, akik- tekintettel az állam biztonsága elleni fenyegetésekre - „megér­téssel fogadták” a hatósági in­tézkedést. (MTI) Hadgyakorlat az Öbölben Doha. Az amerikai hadsereg jelentős hadgyakorlatot kez­dett tegnap a Perzsa (Arab)- öbölben a Katarba telepített, előretolt központi parancs­nokság kommunikációs rend­szerének kipróbálására. A hozzávetőlegesen egy héten át tartó hadgyakorlatot Tommy Franks tábornok, a Perzsa-öböl térségében állo­másozó amerikai erők pa­rancsnoka irányítja. (MTI) Mi a fenét keresnek? Lehet, hogy éppen azt. Elképzelhető, hogy ezekben a tartályokban tárolták az irakiak bio­lógiai és vegyi fegyvereiket. (Reuters-felvétel) Várni kell az iraki jelentésre: a 12 ezer oldalas irat egy fontos részét le kell fordítani Bush türelmes, de nem Szaddámmal szemben Washington/Bécs. A Nemzet­közi Atomenergia-ügynökség főigazgatója türelemre intett a tömegpusztító fegyverekről szóló iraki nyilatkozat elem­zésével kapcsolatban. Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettes ki­jelentette: George W. Bush amerikai elnök türelmes, de Irakot meg fogják fosztani tö­megpusztító fegyvereitől, ha Bagdad nem lesz hajlandó az önkéntes leszerelésre. MTI-HÍRÖSSZEFOGLALÓ A Nemzetközi Atomenergia-ügy­nökség (NAÜ) 10 napos határidő­vel terjeszti be előzetes jelentését az ENSZ Biztonsági Tanácsának a 12 ezer oldalas bagdadi nyilatko­zatról, amelyet Irak vasárnap este adott át a világszervezetnek és az ENSZ bécsi székhelyű szakosított intézményének. A vaskos iratcso­magból 2100 oldalt szenteltek az iraki nukleáris fegyverkezési prog­ramnak. Végleges jelentését az ügy­nökségnek január 27-ig kellene el­készítenie. „Tudjuk, hogy megállapításaink mindenképpen döntőek lesznek a háborúról vagy békéről meghozan­dó döntésben és tudatában va­gyunk, hogy mielőtt levonunk egy következtetést, annak a lehetséges legtöbb információn és tényen kell alapulnia” - mondta Mohamed el- Baradei, a NAÜ főigazgatója hétfőn Tokióban, ahova kétnapos látoga­tásra érkezett. Becslése szerint az ügynökségnek akár több mint egy évébe is beletelhet, amíg meg tudja határozni: képes-e Irak atomfegy­verek előállítására. „Ha sikerül tel­jes körű elemzést végeznünk, ha meg tudunk bizonyosodni arról, hogy Irak az ellenőrzések révén le­szerelte tömegpusztító fegyvereit, akkor elkerülhetjük az erő alkalma­zását és ártatlan életeket kímélhe­tünk meg” - közölte. Az iratok többsége már ismert információkat tartalmaz. Háromszáz arab nyel­ven írott oldal azonban az 1991 óta eltelt időszakra vonatkozik, amit egyszerre kell fordítani és részlete­sen elemezni - tette hozzá el- Baradei. A Nemzetközi Atomener­gia-ügynökség (NAÜ) tíz napon be­lül szándékozik a vasárnap kézhez vett iraki jelentésről az első állás- foglalást az ENSZ Biztonsági Taná­csa elé terjeszteni. Az ENSZ-nek szánt példány néhány órával később érkezett meg New Yorkba. Egy másolat a Biztonsági Tanácshoz kerül, a másikat pedig rögtön felvitték a világszervezet székházának 30. emeletére, ahol az ENSZ Felügyeleti, Vizsgálati és El­lenőrzési Bizottságának (UN- MOVIC) irodái vannak. Hans Blix, az ENSZ fegyverzetellenőrzési bi­zottságának vezetője, aki az irato­kat pár perccel megelőzve érkezett a világszervezet székházába, újság­íróknak elmondta: munkatársaival együtt azonnal hozzálát az iratok és a CD-k áttekintéséhez. Richard Armitage amerikai külügy­miniszter-helyettes tegnap Tokió­ban, négy országot érintő ázsiai körútja első állomásán úgy nyilat­kozott: Bush elnöknek van türelme és előnyben részesítené az önkén­tes iraki leszerelést. „Ha azonban, ahogy az elnök mondta, Irak nem szerel le, akkor meg fogják fosztani fegyvereitől” - hangsúlyozta. Állí­tása szerint Bush elnök még nem határozta el, hogy támadást indít Irak ellen, ha Bagdad nem hajtaná végre a leszerelést. Az irakiak idegeit próbálgatják? Az ENSZ fegyverzetellenőrei tegnap harmadszor is visszatértek a Tuvaita atomkutató központba, amelyben a múlt héten már kétszer jártak. Egyelőre nem tudni, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügy­nökség (NAÜ) szakértői miért tartották szükségesnek a további vizsgálatot a Bagdadtól mintegy 20 kilométerre délre lévő létesít­ményben. A Tuvaita atomközpontban több kutatóreaktor működik, s e komplexumban volt az Oszirak nevű reaktor is, amelyben egy izraeli bombázás 1981-ben súlyos károkat okozott. A NAÜ által le­pecsételt több tonnányi urániumot tartanak 1998 óta a Tuvaita köz­pont területén. (MTI) Az Észak-atlanti Szövetség és Oroszország kapcsolata csupán szavakban merül ki Nemzetbiztonsági veszély a NATO? MTI-HÍR Moszkva. Elkerülhetetlen az orosz hadsereg reformja - jelentette ki Moszkvában George Robertson, a NATO főtitkára. Az Észak-atlanti szövetség első embere Szergej Iva­nov orosz védelmi miniszterrel és Igor Ivanov külügyminiszterrel tár­gyalt. Megfigyelők szerint látogatá­sának fő célja, hogy megnyugtassa az orosz vezetőket: a NATO újabb keleti irányú bővítése nem fenyegeti Oroszország nemzetbiztonságát. Robertson az orosz és a nemzetközi üzleti körök képviselőivel találkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország és a NATO-tagállamok hadseregeinek struktúrája is még mindig azokra az időkre emlékeztet, amikor egy esetleges III. világhábo­rú megvívása lett volna a feladatuk. A főtitkár szerint ugyanakkor ma a hadseregeknek elsősorban a terro­rizmus elleni harcra és közös béke­fenntartó akciókra kell felkészülni­ük. „Kevesebb sorozott és több hiva­tásos katonára, kevesebb tankra és több korszerű harci eszközre van szükség” - fejtegette Robertson. Ér­tékelése szerint az orosz ipar alkal­mas arra, hogy megfeleljen az új tí­pusú hadsereg kialakításához szük­séges követelményeknek. A NATO-főtitkár még moszkvai útja előtt sikeresnek minősítette Moszk­va és a szövetség együttműködését a tanács létrehozása óta eltelt fél év tapasztalatai alapján. Ezt nem min­denben osztják az orosz megfigye­lők: Leonyid Ivasov vezérezredes, a moszkvai politikai kutatások akadé­miájának alelnöke szerint az orosz- NATO együttműködés jórészt sza­vakban merül ki. A szakértő úgy vél­te: a nemzetközi terrorizmus elleni közös fellépés nehezen képzelhető el, már csak azért is, mert az antiter- rorista küzdelem jórészt rendvédel­mi és titkosszolgálati, nem pedig ka­tonai feladat. Ivasov szavai szerint a NATO-tábornokok számára is érthe­tetlen, hogy katonai erővel miként lehetne felszámolni a titkos terroris­ta sejteket. A tábornok-szakértő úgy látja, hogy a terrorizmus elleni harc ürügyén a NATO egyre nagyobb te­rületekre hatol be Oroszország ha­gyományos érdekszféráiban. Ennek kapcsán Ivasov leszögezte, hogy a NATO- és az orosz vezetők ki­jelentései ellenében az újabb bővítés nyílt nemzetbiztonsági veszélyt hor­doz magában Oroszország számára. Meglátása szerint ugyanis a balti ál­lamokban már most megkzdődtek az előkészületek a NATO-légierő fo­gadására a három állam bázisain, és előre nem látható problémákat vet fel, hogy miként lesz megoldható az orosz Balti Flotta, illetve a Kali- nyingrádi területen állomásozó orosz haderő mozgása Litvánia, Lettország és Észtország NATO-csat- lakozása után. Prága nem tud az al-Kaida állítólagos fenyegetéséről A következő célpont? MTI-INFORMÁCIÓ Prága. A cseh hatóságoknak nincs tudomásuk arról, hogy az al-Kaida terrorista szervezet merényletet tervezne Prágában zsidó turisták és izraeli állampolgárok ellen - szögezte le Blanka Kosinová, a cseh rendőrség országos parancs­nokságának szóvivője. „Nem kap­tunk erről semmiféle információt. Nem is foganatosítottunk ezzel kapcsolatban semmiféle különle­ges intézkedéseket” - mondta Kosinová arra az állítólag izraeli biztonsági forrásokból származó hírre reagálva, amelyet vasárnap közölt az egyik izraeli napilap. A magát megnevezni nem kívánó izraeli biztonsági forrás az újsággal közölte: nemrégiben kapta a fi­gyelmeztetést arról, hogy az al- Kaida a cseh fővárosban támadá­sokra készül. Részletekkel nem szolgált, csak annyit közölt, hogy több külföldi titkosszolgálattól származik az információ. Izrael prágai nagykövetsége cseh újság­írók érdeklődésére szintén azt állí­totta, hogy egyelőre nincs semmi­féle értesülése ilyen fenyegetésről. A nagykövetség szóvivője közölte: az izraeli külügyminisztérium nem adott ki semmiféle figyelmeztetést a csehországi, illetve prágai turis- tautakkal kapcsolatban. Egyház-szerte meglepetést okozott a pápai kinevezés Seregély helyett Erdő ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A pápa Erdő Pétert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorát, a székesfehérvári egyház­megye segédpüspökét nevezte ki a visszavonuló Paskai László utódjá­ul. A hír egyházi körökben is megle­petést keltett, sokan Seregély Ist­ván egri érseket, a püspöki kar el­nökét tartották ugyanis esélyesebb­nek. Az ötvenéves Erdő Péter az esztergom-budapesti érseki címmel a prímási rangot is elnyerte, de azt, hogy mikor nevezik ki bíborossá, egyelőre nem tudni. A pápa szom­baton döntött arról, hogy elfogadja Paskai László lemondását. Erdő Péter 1952-ben született Bu­dapesten. 1975-ben szentelték pappá, majd Rómában tanult, ahol teológiából és egyházjogból szer­zett diplomát. 1998-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, a következő évben a székesfehérvári egyházmegye segédpüspöke lett. A pápa 2000. január 6-án püspökké szentelte Rómában. Az érseki tiszt­ségbe 2003. január 11-én iktatják be. Az esztergom-budapesti érseki címmel együtt Erdő Péter a prímási rangot is elnyerte. Kinevezése nagy meglepetést okozott. Feszültsége­ket okozhat, hogy Erdő Péter sze­mélyében olyasvalaki került az esztergom-budapesti főegyházme­gye élére, akinek megyés püspök­ként még nem volt módja bizonyí­tani rátermettségét. A várható el­lentétek elsimításában komoly sze­rep juthat Karl-Josef Räuber apos­toli nunciusnak. (NSZ, ú) Csődbe ment a világ második legnagyobb légitársasága Összeomlott, ám repül ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Csődeljárást kért maga ellen az amerikai United Airlines (UAL), a világ második legnagyobb légitársasága. Ez a cég két gépet veszített tavaly szeptem­ber 11-én a New York-i Világkeres­kedelmi Központ elleni terrortá­madásban. Az azt követő általános légiforgalmi visszaesésben és az egyébként is gyenge gazdasági konjunktúra miatt a légitársaság 2,1 milliárd dollár veszteséget hal­mozott fel 2001-ben és 1,7 milliárd dollárt az idei első három negyed­évben. A csődkérelemre azt köve­tően került sor, hogy a cég vezetői­nek vasárnapig sem sikerült meg­egyezniük egy 1,8 milliárd dolláros kormányzati kölcsönről. Az UAL a csődvédelem alatt továbbra is üze­melteti járatait, mialatt végrehajtja a szükséges szervezeti és működési átalakításokat. A vállalat 83 000 dolgozójának további sorsáról egy­előre nem lehet tudni semmi bizto­sat. (F, NG) Változás állhat be Izrael és Németország viszonyában Kacav már nem barát MTI-INFORMÁCIÓ Berlin. Kellemetlenné válhat Mose Kacav a német-izraeli barátságot és szolidaritást szimbolizáló németor­szági látogatása. A német kormány az utóbbi időben nyíltan bírálja Izra­el palesztin területeken elkövetett katonai akcióit, a szélsőjobb tünteté­sekre készül. A szélsőséges Nemzeti Demokrata Párt (NDP) hívei Mose Kacav izraeli államfő látogatása ide­jére terveznek utcai demonstráció­kat. Bár Kacav nemrég Izrael egyik legjobb barátjának nevezte Néme­tországot, mostani látogatása akár kellemetlenül is végződhet. Német­ország ugyan a második világhábo­rú és a náci uralom borzalmai után különleges viszonyt ápolt Izraellel, mostanában azonban változik az or­szág megítélése. A német kormány, hasonlóan a többi európai állam ve­zetőihez, nemtetszését fejezte ki az izraeliek palesztin területeken vég­rehajtott katonai akciói miatt. A né­met hadsereg ennek megfelelően legutóbb elutasította az izraeliek páncélozott szállító-harcjárművek vásárlására vonatkozó ajánlatát. Párizs szerint talán elkerülhető az újabb iraki háború Ne Washington döntsön MTI-HÍR Párizs. A francia külügyminiszter óvatos bizakodásának adott hangot az Irak elleni esetleges háború kér­désében, kifejtve, hogy az jelenleg nem tűnik sorsszerűén elkerülhetet­lennek. Dominique de Villepin be­számolt arról, hogy a hét végén tele­fonon értekezett Colin Powell ame­rikai külügyminiszterrel a vaskos iraki jelentés átvizsgálásának mód­szereiről. Közölte: a bagdadi jelen­tés mélyreható elemezésével párhu­zamosan Irakban tovább folytatják tényfeltáró munkájukat a Biztonsági Tanács által megbízott fegyverzetel­lenőrök. Az amerikaiak katari ké­szülődését érintő kérdés kapcsán Villepin hangsúlyozta, hogy a Bag­dad ellen indítandó háború ez idő szerint „nem fatalitás”, minden fél­nek felelősséggel kell kezelni a kér­dést. Nyomatékosan rámutatott: az ENSZ felelősségteljes magatartása fejeződik ki a határozatban, amely a folyamat minden egyes szakaszában a Biztonsági Tanácsra ruházza az iraki fegyverzet megfigyelését és elemzését, és a probléma kezelésé­vel összefüggő javaslattevés elsőbb­ségének jogát. Villepin utalása arra céloz, hogy Washington a BT-hatá- rozat megszavazása után nem hoz­hat egyoldalú döntést, az iraki fegy­verzet jellegének megítélését, a szükséges teendőket adott esetben ismét a BT-testület elé kell utalni.

Next

/
Thumbnails
Contents