Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-27 / 276. szám, szerda

Kultúra ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 27. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 47. számában feltett kérdésre a helyes válasz: 1969-ben, 27 évesen. E héten az 500-500 koronát Földes Magdolna nemesócsai, Hatvanger László ipolysági és Pálbalázs Rozália várhosszúréti olvasónk nyerte. Gratulálunk! Szakmai nap történelemtanároknak Rimaszombat. Pénteken 9 órai kezdettel a helyi Közösségi Házban a Történelemtanárok Társulása szakmai napot rendez a történelemta­nárok számára. A szakmai nap során Knausz Imre (Budapest) a törté­nelemtanítás legújabb formáiról, B. Kovács István (Rimaszombat) a regionalitás és a történelemoktatás kapcsolatáról, Simon Attila (Dunaszerdahely) pedig a szlovákiai magyar kisebbség történetéről tart előadást. A nap záróakkordjaként a neves budapesti történész, Závodszky Géza a 200 éve született Kossuth Lajos életpályáját mél­tatja. Az előadás címe: Kossuth, a sorsfordító pillanatok embere, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Csipkerózsika 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Marisa (a brünni Nemzeti Színház vendégjátéka) 19 KIS SZÍNPAD: Kinek se nap, se szél 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Csibe (vendégjáték Füleken) 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Sirály 14 MOZI POZSONY HVIEZDA: A kárhozat útja (am.) 16,18, 20.30 OBZOR: Világok arca: Baraka (am.) 18,20 IC.SK: Kocka 2 (kanadai) 16.15 ISTROPOLIS: Be­szélj hozzá! (sp.) 17.30, 20 AU PARK - PALACE: Santa Claus 2 (am.) 15.05,17.15,19.25, 21.35 Kocka 2 (kan.) 21.45 A kárhozat útja (am.) 15.20, 17.40, 20, 22.20 Beszélj hozzá! (sp.) 18.10, 20.30, 22.45 Bazi nagy görög lagzi (am.) 14.25, 16.25, 18.30, 20.35 Szökés Budára (cseh-szl.) 18.45, 21.20 Mexikói utazás (mex.) 19.40, 22 A vörös sár­kány (am.) 17.20, 19.55, 22.30 A kismenő (am.) 16.40 A Bourne- rejtély (am.-cseh) 17.25,19.50, 22.20 Jelek - Signs (am.) 14.50,1710, 19.20, 21.30 Jégkorszak (am.) 16,17.55,19.50 XXX (am.-cseh) 17 Ke­gyetlen örömök (szí.) 19.35 Különvélemény (am.) 18, 21 PÓLUS - STER CENTURY: Santa Claus 2. (am.) 15.45, 17.55, 20.05, 22.15 A kárhozat útja (am.) 14.35, 16.55, 19.15, 21.35 Dons Plum Bar (am.) 14.45, 16.45, 18.45 Beszélj hozzá! (sp.) 19.40, 21.55 Bazi nagy görög lagzi (am.) 14.30,16.25,18.30, 20.30 Szökés Budára (cseh-szl.) 20.45 A vörös sárkány (am.) 17.30, 20.10 A Bourne-rejtély (am.) 15.35, 18, 20.25 Jelek - Signs (am.) 19, 21.15 Jégkorszak (am.) 15.15,17.10 KASSA TATRA: Beszélj hozzá! (sp.) 16,18 Moulin Rouge (am.) 20 CAPITOL: Bazi nagy görög lagzi (am.) 16,18,20 ÚSMEV: A Bourne-rejtély (am.) 16,18.15,20.30 IMPULZ: Szerelem a végzeten (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Szerelem utolsó vérig (magy.) 18 ÉRSEKÚJ­VÁR - MIER: A Bourne-rejtély (am.) 17,19.30 LÉVA - JUNIOR: Ke­gyetlen örömök (szí.) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Csavard be, mint Beckham (ang.) 17.30,20 VAGSELLYE-VMK: Mérges pókok (am.) 18 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A kárhozat útja (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Az arany markában (am.-kan.) 15,17.30,20 Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés (fr.-ném.) 13.15, 15.45, 18 Atomcsapda (am.- ang.) 20 Hangyák a gatyában 2. (ném.) 13.15,15.30,17.45,20 Jelek - Signs (am.) 13.30,15.45,18, 20.15 A kárhozat útja (am.) 17.15,19.45 A kísérlet (ném.) 20.15 A kismenő (am.) 16.15, 18.15, 20.15 A szmokinger (am.) 14.30,16.30,18.30, 20.30 A vörös sárkány (am.) 15, 17.30,20 XXX (am.-cseh) 14.45,17.15,19.45 Várják a színjátszó csoportok jelentkezését Készülődés a jubileumi Jókai Napokra ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az amatőr színjátszók országos fesztiválja, a komáromi Jókai Na­pok jövőre lesz negyvenéves. A rendezvény a tervek szerint 2003. június 16-tól 22-ig tart majd. Az ünnepi alkalomból jubileumi mű­sorfüzet készül. Hogy a kiadvány­ba minden színjátszó csoportról és valamennyi új előadásról megfele­lő anyag kerülhessen, a jelentkezé­si határidőt, illetve a válogatások lezárását kicsit előbbre hozták a megszokottnál. A Pódium Színházi Társaság titkára, Szabó Csilla el­mondta, a viszonylag korai idő­pont remélhetően arra is ösztönzi a csoportokat, hogy bármilyen szak­mai problémával mihamarabb hozzájuk fordulnak. „Minden jelentkező színjátszó cso­portnak szívesen nyújtunk mentori segítséget - tájékoztatott Szabó Csil­la. - Ennek lehetőségével már tavaly is nagyon sokan éltek. Tudunk hoz­záértő szakembert küldeni a pró­bákra, aki akár a szöveg-előkészítést vagy szövegrendezést, akár a meg­akadt »félkész« előadást illetően el­igazítást adhat. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy bárki helyett »megcsinálja« a produkciót, de ész­revételeivel továbblendítheti az együttes munkáját. Szeretném hangsúlyozni, hogy várjuk azoknak a csoportoknak a jelentkezését is, amelyek részt vettek a nemrég lezaj­lott Falusi Színjátszó Fesztiválon, és szívesen bemutatkoznának a Jókai Napokon is.” A témához szervesen kapcsolódik a Pódium Színház Tár­saság egy másik jövő évi rendezvé­nye is, az országos színjátszó tábor, amelyre 2003. július 7-17. között kerül sor Martoson. A 40. Jókai Napok jelentkezési ha­tárideje: 2002. december 31. A vá­logatás lezárása: 2003. április 15. Cím: Pódium Színházi Társaság, Hradná 1., 945 01 Komárno; tel.: 0905/517-601. (péczé) Czövek Judit könyve újabb fontos adalék a Nyitra-vidéki magyarság népi kultúrájához Zoborvidéki virrasztóénekek CZÖVEK JUDIT HA MI MEGHALUNK... ZOBORVIDÉKI VIRRASZTÓ ÉNEKEK KALLIGRAF A Zoborvidék halállal kap­csolatos hiedelmeit és szoká­sait eddig a magyarországi Virt István kutatta, s munká­jának eredménye a Magyar Tudományos Akadémia Nép­rajzi Kutatócsoportja kiad­ványsorozatában, a Folklór Archívum 17. kötetében je­lent meg még 1987-ben. Ku­tatási eredményeit később több tanulmányban is közzé­tette. L. JUHÁSZ ILONA A hagyományos néprajzi módsze­reket követve elsősorban az archaikumokra összpontosított. Más, e vidék temetkezési szokásai­val foglalkozó néprajzi munka ed­dig nem jelent meg, ezért is örven­detes, hogy az idén egy új kötet lá­tott napvilágot „Ha mi megha­lunk... Zoborvidéki virrasztóéne­kek” címmel, melynek szerzője a MTA Néprajzi Intézetének munka­társa, Czövek Judit. A szerző 1985- től nyolc alkalommal járt Zo- boralja magyar falvaiban (Alsóbo- dokon, Béden, Ghymesen, Kolon- ban, Menyhén, Zsérén, Pográny- ban, Vicsápapátiban). Először a je­les napoknak a közösségi szokások rendszerében betöltött szerepét vizsgálta, későbbi kutatási témája pedig az emberi élet egyik fontos fordulójához, a halálhoz kapcsoló­dik: a virrasztással és a virrasztó­énekekkel foglakozott. E mostani kötet elején jellemzi a Zoborvidéket mint tájegységet, majd kutatástörténeti éttekintést ad. Ezt követően foglalkozik a vir­rasztással s a virrasztóénekekkel, itt részben megismerhetjük a te­metkezési szokások néhány moz­zanatát is. Elsősorban három köz­ség: Béd, Pográny és Vicsápapáti szokásvilágára összpontosít, a kö­tetben szereplő virrasztóénekek is ebből a három községből származ­nak. Egyebek közt azt is megtud­hatjuk, hogy 1985-1988 között még virrasztottak a halottas ház­nál. Ma már Béden a „hidegház­ban”, azaz a ravatalozóban, Pog- rányban és Vicsápapátiban pedig a templomban, általában litánia előtt virrasztanak, még mindig két alkalommal. A virrasztás ideje azonban már lerövidült, keveseb­bet énekelnek és imádkoznak. A szerző foglalkozik a szervező egyé­niségek, vagyis ahogyan a helyiek nevezik őket: „szentemberek, szentasszonyok” közösségszervező szerepével is. Czövek Judit 1987- ben vett részt teljes virrasztáson Vicsápapátiban és Béden. E mosta­ni kötetben e rítusnak csupán azon részét mutatja be, amelyben a fő­szerepet az előénekesek játsszák. Jó módszer, hogy a szöveges rész­ben nagyon gyakran szerepel az adatközlőktől idézett rövidebb- hosszabb szó szerint lejegyzett közlés. Összesen 79 virrasztóének kottáját és szövegét közli, amelyek Bédről (16), Pogrányból (11) és Vicsápapátiból (52) származnak. A kötet végén találhatjuk a mutató­kat (szövegkezdet-, helységnév-, szótagszám- és kadenciamutató- kat), továbbá az adatközlők névso­rát, a függelékben pedig a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudo­mányi Intézetének Archívumában található kimutatás alapján közsé­gek szerint felsorolja, mely zoboralji községekben kutattak az intézet munkatársai. A kötetet gaz­dag irodalomjegyzék zárja. A téma iránt érdeklődő szakembe­rek bizonyára jól hasznosítják ezt a kötetet, ha hozzájutnak. Sajnos - tudomásom szerint - szlovákiai magyar könyvesboltokban Po­zsonytól Ágcsernőig sehol sem kapható. Nekem szerencsém volt: a Debreceni Egyetem könyvesbolt­jában sikerült megkapnom. Nem tudom, mi lehet az oka, hogy a ki­adó eddig nem foglalkozott az egyébként még a tavaszi könyv­fesztiválon is kiállított könyv szlo­vákiai terjesztésével. Annyi azon­ban bizonyos, hogy sokan keresik, igény tehát lenne rá. S ami nem utolsó szempont, a kötetben sze­replő adatközlők vagy a kutatott település lakói is szívesen megvá­sárolnák, s jó lenne, ha a könyvtá­rak egy részébe is eljuthatna. Bíz­zunk benne, hogy ezt a kérdést a kiadó rövidesen megoldja, s nem számít majd hiánycikknek a kötet a szlovákiai magyar könyvpiacon. (Czövek Judit: Ha mi megha­lunk... Zoborvidéki virrasztóéne­kek. Kalligram, Pozsony 2002) Az első Csehszlovák Köztársaság magyar irodalmáról Az Irodalmi Szemle 10. számának tartalmából Egy korszak értékelése Kertész Imre, közelről ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Szlovákiai Magyar írók Társasága tudományos konferenci­át rendez pénteken az első Cseh­szlovák Köztársaság magyar iro­dalmának vizsgálatára. A tanács­kozás indítékát az adja, hogy tizen­három év telt el a rendszerváltás óta, s a társaság reményei szerint ez alatt a bő egy évtized alatt ele­gendő friss tudás, szempont, vizs­gálati módszer és gondolat halmo­zódott fel ahhoz, hogy a bel- és kül­földi szakemberek a vizsgált kor­szakot elfogulatlanul, szabadon ér­tékelhessék. A konferencia hazai előadói Alabán Ferenc, Gál Éva, Kocur László, Szeberényi Zoltán és Turczel Lajos lesznek, Magyaror­szágról Fried István, Tóth László és Filep Tamás Gusztáv tart előadást a jelzett témakörben. A rendezvény 10 órakor kezdődik a Madách- Posonium Könyv- és Lapkiadó Kft. pozsonypüspöki székházában, (ú) Katedra: mit várnak a diákok a pedagógustól? Interkulturális nevelés LAPAJÁNLÓ A Novemberi Katedra Dobogó rova­tában Szigeti László régi-új oktatás­ügyi államtitkár a hazai oktatási rendszer várható alakulásának leg­főbbjellemzőit veszi sorra, egyebek közt a tankönyvpiac fokozatos libe­ralizálására és a pedagógus-tovább­képzés megoldandó feladataira hív­ja fel a figyelmet. A lap munkatársai ezúttal arra a kérdésre keresték a választ, hogy a felvidéki magyar is­kolaigazgatók milyen önkormány­zatnak örülnének. Lampl Zsuzsan­na szociológus a Fórum Intézet Köz­életi Kérdések Intézetének felméré­seire támaszkodó írásából kiderül, a diákok „leginkább azt várják el a pe­dagógustól, hogy ösztönözze őket, legyen nyitott a kezdeményezéseik iránt, legyen türelmes, tantárgyát il­letően pedig tájékozott”. A lap be­számol a XI. Katedra Napok esemé­nyeiről is. Az Alma mater rovatban Szeberényi Zoltán irodalomtörté­nész mesél életéről. A folyóirat dr. Bucsy Gellértné tollából tanul­mányt közöl a főiskolai hallgatók életmódjáról és egészségi állapot­ról. Interjú olvasható a júliusban Báli szigetén megtartott 33. fizikai diákolimpián résztvevő szlovákiai csapat magyar tagjaival, Koltai Pé­terrel és Rakyta Péterrel, a komáro­mi Selye János gimnázium két diák­jával. Nanszákné dr. Cserfalvy Ilo­na Európai hidak címmel az inter­kulturális nevelés pedagógiai kér­déseivel foglalkozik. Tátyi Tibor a közelmúltban megjelent Találkozás a múlttal című ötödikes történe­lemtankönyvet mutatja be. Vajda Barnabás az olvasásra nevelés és készségfejlesztés problémakörét járja körül, (érvé) LAPAJÁNLÓ A magyar irodalom első Nobel-díjas íróját mutatja be a folyóirat az olva­sóknak. A cikkíró szerint „Kertész Imre Nobel-díja ... megkoronázása a magyar irodalomnak is. A magyar Auschwitz 600 ezer áldozata is me­mento lett a világ számára. Kertész Imre műve tette azzá, hitelességé­vel, a lehetetlent leküzdeni tudó és akaró hitével.” A lap Ozsvald Árpád fordításában közli Mila Haugová, valamint Török Elemér fordításá­ban Vojtech Kondrót verseit. A kor­társ magyar írók közül Dénes György versét is olvashatjuk, vala­mint Duba Gyula közeljövőben megjelenő regényének egyik részle­tét, A vad áradás címmel. A szlovák írók közül Martin Kasarda novellá­ját és Anton Hykisch Nemzeti iro­dalom és globalizáció című előadá­sát is közli a folyóirat, ez utóbbi a Tokaji írótábor tanácskozásán hangzott el. Németh Zoltán Káno­nok határán címmel Grecsó Kriszti­án „szövegeiről” írt kritikát. Bemu­tatja a lap Domokos Géza Igevár cí­mű kötetét, valamint a Tallózó ro­vatban Bán Zoltán András írását közli, Több mondat Illyésről címmel (egy új kötet ürügyén). Az Ulyés-mű kapcsán azt kutatja a szerző, mivel magyarázható az az „elidegene­dés", mely Illyés Gyula munkássá­gát egy évtizede övezi. Identitás­képző csataterek címmel H. Nagy Péter írását közli az Irodalmi Szem­le. A szerző a jelenkori Ady-olvasás lehetséges kihívásaival és Domon­kos István (1971-ben írott) Kor- mányeltörésben című epikus versé­nek líranyelvi fordulataival foglal­kozik, a Domonkos-líra recepciója szempontjából is. (dz) Kármán-díj a losonci pedagógusok támogatására Első alkalommal j övőre ÚJ SZÓ-HÍR Amint arról lapunkban beszámol­tunk, a losonci Kármán József Ma­gyar Tanítási Nyelvű Alapiskola november 22-én megtartott ün­nepségén egyebek között bejelen­tették a Kármán-díj megalapítását. A díjat a losonci magyar óvodai vagy a magyar tannyelvű alapfokú okta­tásban, az intézmények képviseleté­ben és népszerűsítésében kiemelke­dő teljesítményt nyújtó fizikai vagy jogi személy jutalmazására hozta létre négy losonci civü szervezet, a Kármán József Egylet, a Kármán Jó­zsef Színház, a Gáspár Ferkó Polgári Társulás és a Phoenix Lutetia Társu­lás. Az alapító okiratban megfogal­mazott elvek szerint a díj odaítélésé­re javaslatot tehet minden olyan fizi­kai és jogi személy, aki/amely meg­felelő áttekintéssel rendelkezik a díj­ra javasolt személy tevékenységéről, azt értékeim tudja. A javaslatokat írásban, részletes indoklással kell benyújtani. Az alapító szervezetek ezek, illetve az ezeket kiértékelő független személyek véleménye alapján hozzák meg a döntésüket. Az alapító szervezetek ugyanakkor fenntartják a jogot arra is, hogy a díj alapelveinek megfelelő fizikai vagy jogi személy hiányában a Kármán- díjat az adott évben visszatartsák. A Kármán-díj első átadására 2003 novemberében kerül sor. A díj meg­alapításával az alapító civil szerve­zetek legfőbb célja az volt, hogy üyen módon is támogassák és ösztö­nözzék a nevezett intézmények pe­dagógusait, munkatársait, s mind­azokat, akik szívükön viselik a ma­gyar óvodai osztályok és a magyar oktatás jövőbeni sorsát és fennma­radását. (tigán)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents