Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-27 / 276. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 27. Riport hidetés A sínpályák műszaki állapota miatt a megengedett sebesség 40 km/óra, így csaknem ötven percig zötykölődünk a huszonhat kilométeres Komárom-Gúta szakaszon De ha nem indul a vonat Komárom/Gúta. Délután két órára, tehát az indulás idejé­re szinte teljesen megtelik a Komáromból Gútára induló motoros vonat két kocsija. A zömmel alapiskolás diákok­ból álló utazóközönség jól is­meri egymást, összeszokott társaság. V. KRASZNICA MELITTA Még el sem hagyjuk a pályaudvart, a fiúk már vadul kártyáznak, a lá­nyok pedig az éppen aktuális „tit­kokat” tárgyalják meg. Naponta ezzel a járattal utaznak haza az iskolából, de hogy med­dig, azt nem tudni. A Vasúti Tár­saság és a Szlovák Államvasutak ugyanis, a veszteséges szárnyvon­alak leépítését tervezi országszer­te, köztük a Komárom-Gúta sza­kaszét is. Végleges döntés ugyan még nem született az ügyben, de az érintett utasokat hetek óta fog­lalkoztatja a téma. Az egyik ab­laknál középkorú férfi üldögél. Komáromban dolgozik a postá­nál, és minden nap ezzel a járat­tal utazik haza, Megyercsre. „Mindenfélét hallani a vonal megszüntetéséről, de azt is beszé­lik az emberek, hogy az érintett önkormányzatok majd hozzájá­rulnak az üzemeltetéséhez, és ak­kor megmaradhat - mondja Pau- ko László. - Szerintem a teljes fel­számolás helyett egy kicsit ésszerűsíteni kellene a járatokat, mert bizony többször előfordul, hogy a busz és a vonat egy időben indul. A két társaságnak össze kellene hangolnia menetrendjét, és akkor jobban ki lenne használ­va mindkettő.” Megtudjuk tőle azt is, hogy a vonat Komáromtól Megyercsig 5 koronával olcsóbb, mint az autóbusz, tehát ha át kel­lene térnie az autóbusz-közleke­désre - reggel busszal jár, mert csak azzal ér be pontosan munka­kezdésre -, az havonta több mint 200 koronás többletkiadást jelen­tene számára. Gyermekei ugyan­csak vonattal járnak iskolába, te­hát az ő családjukat többszörösen hátrányosan érintené a vonal fel­számolása. A hatodikos Harma- novszky Kitti és testvére, a har­madikos Karin Violáiból jár a ko­máromi Munka utcai alapiskolá­ba. Szerintük a vonat kényelme­sebb, mint az autóbusz, és nem olyan zsúfolt. Még az se baj, ha emiatt néhány perccel korábban kell kelni. Persze az sem mellé­kes, hogy a barátnőik is vonaton utaznak, így reggel és délután is jókat tudnak beszélgetni. Az utazóközönség összetételéről és a járatok kihasználtságáról ter­mészetesen a vonatkísérő, aki ka­lauz is egyben, tud a legtöbbet mondani. „Tény, hogy például az este fél kilenckor Komáromból in­duló vagy a délután háromkor Gú­A teljes felszámolás helyett ésszerűsíteni kellene a járatokat. tárói Komáromba tartó járatokon gyakran alig akad 8-10 ember - meséli a szimpatikus fiatalember, aki a nevét a szolgálati szabályok­ra hivatkozva inkább nem árulta el. - Igen ám, de a négyórás Ko­márom-Gúta járat megint tele van a munkából haza utazókkal, és a vonatnak vissza is kell jutnia Komáromba. Természetesen reg­gel fordított a helyzet, olyankor a Komárom irányába tartó szerel­vény van tele. Emlékszem, amikor még jól ment a hajógyárnak, ak­kor 5 kocsiból álló szerelvény is megtelt reggelente. Egy-két járat kivonását még elképzelhetőnek tartanom, de az egész vonal meg­szüntetését nem. A közigazgatási­lag Gútához tartozó, de tőié 6 ki­lométerre fekvő Králkába például csak vonattal lehet eljutni. Oda busz nem jár, sőt, még rendes asz­faltút sem vezet. Violínból pedig csak átszállással lehet Gútára busszal eljutni, míg vonattal köz­vetlenül. Több utasunk Ekeiről jár Gútára dolgozni és Violínban száll fel a reggeli járatra. Nem is tu­dom, hogyan jutnának el a mun­kahelyükre, ha megszűnne a vo­nal.” A králkaiak már petíciót is aláírtak, melyet eljuttattak a vasú­ti társaság, valamint a gútai ön- kormányzat vezetőihez. Kérdés, mennyit ér a mintegy 40 ember tiltakozása. Lassan döcögünk a sík vidéken, bőven van időnk megfigyelni a természetet. Nem győzzük szá­molni a fácánokat, nyulakat, ám a vonatkísérőtől megtudjuk, hogy sokszor egész őzcsordák is fel­bukkannak a pálya mellett. A vo­nat 40 kilométeres sebességgel döcög, gyorsabban nem mehet: a sínek műszaki állapota miatt ez a maximálisan megengedett sebes­ség. „Bizonyára vannak olyanok is - főként akik Gútára utaznak -, akik inkább a buszt választják, mert annak menetideje tíz perc­cel rövidebb, mint a vonaté - fej­tegeti a vonatkísérő. - Talán töb­ben választanák a vonatot, ha leg­alább 60 km/órás sebességgel mehetnénk. Ehhez azonban né­hány szakaszon fel kellene újítani a sínpárt. A másik dolog, hogy Komáromból Gútára a buszjegy 24 korona, a vonatjegy pedig 28 korona. Néhány évvel ezelőtt ugyanis 25 km helyett egyszeri­ben 26 km-re „nyúlt” a sínpálya. A 25 km-es távolságra 24, a 26 km-esre már 28 koronába kerül a vonatjegy. És van, akinek az a né­hány koronás különbség is szá­mít.” Közben megérkezünk Gútára, ahol lekapcsolják a plusz egy ko­csit. Közben a gútai állomás vasú­ti alkalmazottjától a tehervona­tok iránt érdeklődünk. Naponta négy tehervonatot indítanak, il­letve fogadnak, decembertől vi­szont már csak kettőt. A teherva­gonok főleg faárut és mezőgazda- sági terményeket szállítanak. „Mind a malom, mind a kábelgyár közúton szállít, más nagyobb üzem nemigen működik itt - mondta. - Persze, más lenne a helyzet, ha a hatvanas években a tervek szerint megépült volna a Negyed-Gúta közti szakasz, ami Vágsellyét összekötötte volna Ko­márommal. Nemrégiben hallot­tam, hogy a gútai Vág-híd erede­tileg vasúti hídnak épült, azért is olyan keskeny. Nehezen tudom viszont elképzelni, hogy éppen a vonalmegszüntetések idején fog­nának bele új vasúti szakasz épí­tésébe. Pedig mind a személy-, mind a teherforgalom szempont­jából előnyös lenne a két járási székhely vasúti összekötése.” Amint azt a vonatkísérő már be­szélgetésünk során jelezte, a há­rom órakor Gútáról induló jára­ton valóban alig lézeng néhány ember. A jegyeket a vonaton ve­szik, mivel Gútán néhány hónap­pal ezelőtt megszűnt a jegyárusí­tás. A szárnyvonal mentén talál­ható egykori bakterházak sem töl­tik be már eredeti rendeltetésü­ket. Vonatkísérőnknek sok dolga nem akad, így elmondja még, hogy naponta 7-7 járat indul oda és vissza, hétvégén pedig mind­össze 4-4. Nem sok, ám aki na­ponta ezen járatok egyikével in­dul a munkahelyére vagy az isko­lába, és ezzel érkezik haza, annak szinte pótolhatatlan. Szürkül már, mire a komáromi ál­lomásra érünk. Itt népes csoport - többségük munkahelyéről igyek­szik hazafelé - várja a beérkező vonatot, amely néhány perc múl­va - ha nem is tömve, de minden­képpen megtelve - indul vissza Gútára. ÉS A MUSIC ART MŰVÉSZETI ÜGYNÖKSÉG BEMUTATJA: Komonyi 2002. DECEMBER 16-án 19 ó. KOMÁROMI SPORTCSARNOK A helyszínen, a koncert közben 20 értékes ajándék (utazások, kerékpárok, ajándékcsomagok, stb.) talál gazdára. A helyszínen ingyenes kávé- és sörfogyasztás!!! Kazetta- és CD árusítás, dedikálás!!! Jegyelővétel: A KOMÁROMI VMK-BAN TEL: 035/77 131 70 77 135 50 MOBILON: 0903 445 710 Közreműködnek: LAJCSI ÉS SZTÁRVENDÉGEI: MÁRIÓ, KOMONYI ZSUZSI, V-TECH, LADOS ZSUZSI, ANITA, LUIGI, a zenekar és a tánckar. HELYSZÍNEI Kényelmesebb és olcsóbb, mint az autóbusz (Vas Gyula felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents