Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-27 / 276. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 27. Cseh vélemény a magyarokról Prága. A csehek most jobban kedvelik a magyarokat, mint tavasszal - derült ki a CWM november elején készített fel­méréséből. A megkérdezettek 80 százaléka tartotta szimpa­tikusnak a magyarokat és jó­nak a cseh-magyar kapcsola­tokat, míg áprilisban csak 62 százalék. A CWM szerint ta­vasszal Orbán Viktor Benes- dekrétumokat érintő nyilatko­zatai miatt vált egy időre hű­vösebbé a cseh-magyar vi­szony, illetve csökkent a cse­hek magyarok iránti rokon- szenve. A szomszédok közül a csehek leginkább a lengyele­ket, legkevésbé az osztrákokat kedvelik. A lengyelekhez fű­ződő viszonyt a csehek 90, a szlovákokhoz fűződőt 87 szá­zaléka tartja jónak. (MTI) A ballisztikus rakétákról Hága. Több mint 90 ország aláírta Hágában a ballisztikus rakéták továbbterjedésének korlátozását célzó első nem­zetközi megállapodást, amely az EU kezdeményezésére szü­letett. A dokumentum e fegy­verek fejlesztése, kipróbálása és terjesztése terén visszafo­gottságra ösztönöz, s olyan bi­zalomerősítő intézkedéseket irányoz elő, mint az ilyen raké­ták bevetésének előzetes beje­lentése. A magatartáskódex, amelyet az USA és Oroszor­szág is aláírt, a rakéták terjedé­sének meggátlását célzó ko­rábbi szerződések sorát egészí­ti ki. Érvénye az egész világra kiterjed. (MTI) Grúz és türkmén merénylők Ashabád. Tizenhat személyt letartóztattak tegnap a türk­mén hatóságok, azzal gyanú­sítva őket, hogy bűnrészesek a Szaparmurat Nyijazov türk­mén elnök ellen hétfőn megkí­sérelt merényletben. Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint a 16 gyanúsítottból 4 személy grúz nemzetiségű, és nem türk­mén állampolgár. „Az őrizetbe vett személyeket zsoldosoknak tekintjük, magát a cselekményt pedig olyan nemzetközi terro­rista támadásnak, amelynek célja a türkmén alkotmányos rend megbontása, á köztársa­ság megrendítése” - közölte az elnöki szóvivő. A támadók hét­főn délelőtt a türkmén főváros­ban egy teherautóról, automa­ta fegyverekből tüzet nyitottak az elnököt szállító gépkocsiosz­lopra. (MTI) Nyijazov sértetlenül élte túl a támadást (Reuters) Szélsőségesek őrizetben Kuala Lumpur. Malajziában újabb négy személyt vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy szélsőséges muzulmán szervezethez tartoznak, s kö­zülük háromról azt feltétele­zik, hogy öngyilkos merényle­tekre készültek, állítólag szin­gapúri nyugati képviseletek el­len terveztek támadást. Ezzel 73-ra nőtt a délkelet-ázsiai or­szágban azoknak a feltétele­zett terroristáknak a száma, akiket bírósági tárgyalás nél­kül tartanak fogva. (MTI) Milo Djukanovics még csak 40 éves, de már Matuzsálemnek számít a nagypolitikában Államfőből kormányfő Podgorica. Filip Vujanovics monte­negrói parlamenti elnök tegnap ügy­vezető államfőként Milo Djuka- novicsot bízta meg a kormányalakí­tással. Ehhez természetesen az kel­lett, hogy nem sokkal előtte Dju­kanovics lemondjon az állandói posztról. Djukanovics pártja, a DPS fölényes győzelmet aratott az októ­ber húszadikai parlamenti választá­son, s a politikus inkább a szélesebb jogköröket biztosító miniszterelnöki posztot választotta. Bár az idén már­ciusban létrejött egy megállapodás az egységes Jugoszlávia megőrzésé­ről Szerbia és Montenegró néven, mindenki tudja, hogy Djukanovics Montenegró teljes önállóságának a híve. A negyvenedik életévét taposó Djukanovics fiatal kora ellenére po­litikai Matuzsálemnek számít: eddig háromszor választották meg kor­mányfőnek, és egyszer leszolgálta ötéves köztársasági elnöki mandátu­mát. Több mint egy évtizede áll az ország élén, hol kormányfői, hol el­nöki tisztségben, s ez várhatóan így lesz még a következő négy évben is. Egyébként politikai karrierjét Szlobodan Milosevics szövetségese­ként kezdte, csak a kilencvenes évek második felében kezdett tőle eltávo­lodni. (t, m) Djukanovics 29 évesen lett először kormányfő (TASR/AP-felvétel) Blair győzelme a parlamentben - újabb feszültség a szaúdi-amerikai viszonyban Nem kell BT-határozat London/Washington. Jelen­tősen nőtt a feszültség az USA és fontos szövetségese, Sza- úd-Arábia között, pedig az Irakkal kapcsolatos rijádi ál­láspont miatt az utóbbi idő­ben már így is támadtak zava­rok a kétoldalú viszonyban. ÖSSZEFOGLALÓ A CIA ugyanis úgy tudja, hogy 12 szaúd-arábiai bankár dollármillió­kat juttat Oszama bin Ladennek és hálózatának. Az információk szerint mindegyik pénzember kapcsolatban áll a királyi családdal. A pénzt általá­ban európai, ázsiai és afrikai szám­lákon helyezik el. Az is kiderült, hogy az átutalással vádolt szemé­lyek nevét tudja a szaúdi kormány is. Több ízben is felmerült egy szaúdi hercegnő neve a pénzadományok kapcsán, de a királyi család tagjai kétségbe vonták az információ hite­lességét. Érdemes emlékeztetni: a szeptember 11-i terrortámadások húsz elkövetője közül tizenöt szaúdi állampolgár volt. A brit parlament alsóháza az iraki válságról megrendezett vitában el­fogadta a kormány által előterjesz­tett javaslatot az ENSZ új iraki fegy­verzetellenőrzési határozatának tá­mogatásáról. Egyben hatalmas többséggel elutasította az ellenzéki liberálisok javaslatát, hogy a BT újabb határozata nélkül ne indul­hasson katonai akció Irak ellen, és brit katonák ne vegyenek részt egy ilyen háborúban a törvényhozás elő­zetes jóváhagyása nélkül. Ezzel a Washingtont támogató Blair- kabinet lényegében szabad kezet ka­pott. A várakozásokkal ellentétben Geoff Hoon védelmi miniszter nem ismertette, milyen felkérést kapott a brit kormány az USA-tól egy Irak el­leni katonai akció támogatására. Csupán annyit közölt, hogy egyelőre folynak az egyeztetések a brit kato­nai részvétel nagyságáról. A The Guardian szerint Jugoszlá­via a középpontja azoknak a kelet­európai fegyvercsempészeknek és katonai szakértőknek, akik Szad- dám Húszéin iraki elnököt létfon­tosságú berendezésekkel és szak­értelemmel látják el, így segítve őt egy Irak elleni amerikai katonai akció meghiúsításában. A brit lap nyugati diplomatákat, délkelet-eu­rópai térségbeli elemzőket idézve azt állítja, hogy legkevesebb hét balkáni ország és a Szovjetunió egyes volt tagköztársaságai folytat­nak törvénytelen fegyverkereske­delmet Irakkal, (m, t, ú) Haider hagyta magát meggyőzni, mégis Karintia tartomány kormányzója marad Ismét Schüssel alakít kormányt MTI-HÍREK Bécs. Thomas Klestil osztrák ál­lamfő kormányalakítási megbízást adott Wolfgang Schüsselnek, a va­sárnapi választásokon elsöprő győ­zelmet arató Osztrák Néppárt (ÖVP) elnökének. Az államfő teg­nap ismét állást foglalt a stabil és minél szélesebb parlamenti több­séggel rendelkező kormány mel­lett. Schüssel a maga részéről je­lezte, hogy haladéktalanul meg­kezdi a tárgyalásokat a másik há­rom parlamenti párt - az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), a Zöldek és az Osztrák Szabadság- párt (FPÖ) - vezetőivel. Az FPÖ Karintia tartományi szer­vezetének hatórás elnökségi ülése után Jörg Haider tegnapra virra­dóra közölte, hogy mégis kitölti 2004. márciusig szóló kormány­zói megbízatását, mert pártbeli társai meggyőzték, és elfogadták az általa kért „keretfeltételeket”. Haider hétfőn jelentette be le­mondását karintiai kormányzói tisztségéről, miután az FPÖ súlyos szavazatveszteséget szenvedett a vasárnapi országos törvényhozási választásokon. De az éjszakába nyúló klagenfurti ülés után a jobboldali populista politikus az APA szerint kifejtette: bár a visz- szalépés a logikus következtetés lett volna a választóknak a szövet­ségi választásokon kinyilvánított kritikája után, pártbeli társai ezt nem fogadták el, mert jónak tart­ják a „katintiai utat”, és úgy vélik, hogy maradnia kell. Belbiztonsági tárca: százhetvenezer alkalmazott, negyvenmilliárd dolláros költségvetés Grandiózus kormányzati átalakítás NOL-HÍR Washington. George Bush elnök hétfőn aláírta a belbiztonsági mi­nisztérium létrehozásáról szóló törvényt, ezzel kezdetét veszi az 1947, a Pentagon létrehozása óta a legjelentősebb amerikai kormány­zati szerkezetátalakítás. Az új tár­cához 22 szövetségi szervtől cso­portosítanak át embereket és erő­forrásokat - például a parti őrség­től, a határőrségtől, az FBI-tól, és a CIA-től. A minisztériumnak 170 ezer alkalmazottja lesz, éves költ­ségvetése kezdetben 40 milliárd dollár körül alakul. Az átalakítás tíz évbe is beletelhet. Az új minisz­tériumot a tavaly szeptember 11-i terrortámadások miatt hozzák lét­re. Először a demokrata elnökaspi­ráns, Joe Lieberman szenátor java­solta, hogy új minisztériumra len­ne szükség, majd az ötletet átvette a Bush-tábor. A törvényhozás he­ves vita után, gyakorlatilag a fel­oszlása előtti utolsó pillanatban fo­gadta el a belbiztonságról szóló törvényt. Nemcsak a demokraták, de mérsékelt republikánusok is bí­rálták a szöveg „idegen” elemeit, mint az információk szabad hozzá­féréséről szóló törvény hatályának vagy az alkalmazottak szakszerve­zeti jogainak korlátozása. A lénye­gi kifogások közé tartozott, hogy az új tárca éppen a legkényesebb időpontban von el forrásokat a már meglévő biztonsági struktú­ráktól. Tom Ridge lesz a miniszter. Elnöki megbízottként már eddig is fel­ügyelte ezt a területet (Reuters) Kártérítést követelnek a túlélők is, a hozzátartozók is Perlik az orosz kormányt MTI-HfREK Moszkva. Orosz jogászok szerint az állam kártérítési felelősséggel tartozik, ha bebizonyosodik, hogy a kommandósok által bevetett al­tatógáz okozta a moszkvai túsz­dráma áldozatainál a halált. Két túlélő és egy elhunyt fiatalember apja máris polgári pert indított a kormány ellen, összesen 2,5 mil­lió dolláros kártérítést követelnek. Az előbbiek egészségkárosodásuk és morális megrázkódtatásuk mi­att követelnek 1-1 millió dollárt, míg a halálos áldozat hozzátarto­zói a családfenntartó elvesztése miatt igényelnek félmilliós kárté­rítést. Orosz jogászok már közvet­lenül a túszdráma után megje­gyezték, hogy az állam kártérítési felelősséggel tartozik, ha bebizo­nyosodik, hogy a kommandósok által bevetett altatógáz okozta az áldozatok többségének halálát. Hivatalos adatok szerint 129 em­ber vesztette életét a túszdráma során, a túlélők száma meghalad­ja a 650-et. Tegnapi hivatalos köz­lések szerint heten még mindig kórházban vannak. Moszkva váro­sa és az orosz kormány döntése értelmében a halottak hozzátarto­zói családonként 100 ezer rubelt (130-140 ezer korona), a túlélők pedig fejenként 50 ezer rubelt kaptak, a túszdráma során meg­semmisült vagy elveszett értéktár­gyakért pedig 10 ezer rubeles ér­tékig vállalt felelősséget az állam. Az érintettek ingyen vehetik igénybe a legjobb oroszországi szanatóriumokat és üdülőket re­habilitációjuk során. Az ügyben eljáró egyik ügyvéd, Igor Trunov úgy nyilatkozott, hogy a terroriz­mus elleni orosz törvény is alá­húzza az állam felelősségét a terü­letén elkövetett terrorakciók mi­att. Elmondása szerint, ha sikerre vezet a próbaper, valamennyi volt túsz, beleértve a külföldieket is, jogosult lesz a méltányos kárpót­lásra. Az ügyvéd szerint az orosz kormány is kártérítési pert indít­hat a terrorakció szervezőivel szemben, bár ennek sikere elég kétséges lehet. Egyelőre nem fenyeget a cenzúra bevezetésének veszélye Putyin megvétózta MTI-HÍR Moszkva. A nap szenzációja Moszkvában az volt, hogy Vlagyi­mir Putyin orosz elnök megvétózta a sajtótörvénynek azt a módosítá­sát, amelyet a törvényhozás a Dubrovka utcai túszdráma után el­fogadott, s amely korlátozta volna a médiát a terrorcselekményekről való híradásban. Bár az államfő bí­rálta néhány médium szenzáció- hajhász, felelőtlen magatartását, igazat adott a vétót kérő sajtósze­mélyiségeknek abban, hogy ezeket az anomáliákat a média önszabá­lyozó mechanizmusainak kell ke­zelnie. Az államfő egyeztető bizott­ság létrehozására is javaslatot tett az új törvényszöveg kidolgozása érdekében, a törvényhozás és a média részvételével. Ankarát és a ciprusi törököket vádolják a késés miatt Türelmetlen görögök MTI-HÍR Athén. Görögország kedden Tö­rökországot és a ciprusi török kö­zösség vezetőit tette felelőssé azért, hogy késedelmet szenved a Ciprus újraegyesítését célzó ENSZ- terv megvalósítása, és egyben a tárgyalások mielőbbi kezdésére szólított fel. Athén és a nemzetkö­zileg elismert ciprusi görög kor­mány egyaránt beleegyezett az ENSZ-indítványról való tárgyalá­sokba, amely a ciprusi újraegyesí­tést konföderációs formában kép­zeli el. Ugyanakkor sem Ankara, sem pedig a New Yorkban szívmű­tétje után lábadozó Rauf Denktas, a ciprusi török közösség vezetője nem válaszolt érdemben Kofi Annan ENSZ-főtitkár javaslatára, holott a világszervezet november 18-ig várt választ. Denktas azt mondta, hogy előbb haza kell tér­nie, és fel kell mérnie a helyzetet, mielőtt válaszol. A Reuters szerint Abdullah Gül, az új török kormány­fő, bár üdvözölte a tervet, hivatalo­san nem foglalt állást mellette. Az újraegyesítés kérdése azért is na­gyon fontos Ciprusnak, mert egyi­ke annak a tíz államnak, amelyek a tervek szerint a december 12-i kop­penhágai EU-csúcson hivatalos meghívást kapnak az unióba. A gö­rög kormányszóvivő szerint az ad­dig hátralévő idő elegendő ahhoz, hogy elkezdődjenek a béketárgya­lások. Törökország azt követeli, hogy Koppenhágában tűzzék ki EU-csatlakozási tárgyalásainak kezdő időpontját. Az elmúlt hetekben több európai politikus kijelentette: Ankara ak­kor növeli óhaja teljesülésének esé­lyeit, ha együttműködési szándé­kot mutat Ciprus ügyében. Brüsz- szel ugyanakkor jelezte, hogy békemegállapodás nélkül is befo­gadná Ciprust. A NATO felelőssége Radioaktív szennyezés New York. Veszélyes mértékű ra­dioaktív szennyezést okozott a NA­TO Bosznia-Hercegovina egyes te­rületein a kilencvenes években, amikor gyengített urániumból ké­szült fegyvereket vetett be - állapí­tották meg az ENSZ környezetvé­delmi szakemberei. A tizennégy vizsgált helyszínből hármat külö­nösen veszélyesnek találtak, ahol gyengített urániumból készült bombák darabjaira leltek. A gyengí­tett uránium az atomerőművek mellékterméke, azonban kevésbé veszélyes, mint a természetben elő­forduló uránérc - állítja az ENSZ Egészségügyi Szervezete (WHO). A fém sűrűsége jóval nagyobb, mint az ólomé, ezért alkalmazzák bom­bák gyártásához: a belőle készült lövedék könnyen átfúródik páncé­lozott járművek falán. Az ENSZ el­lenőrei olyan helyszíneket kerestek fel, amelyeket lőttek a NATO gépei. Találtak olyan épületet, amely sú­lyosan szennyezett, ennek ellenére a lakosság használja. (MTI) Fegyveresek védik Mladicsot Belgrádban tudnak róla Belgrád. Több száz fegyveres vé­delmezi Szerbiában a hágai tör­vényszék egyik legkeresettebb vád­lottját, Ratko Mladics volt boszniai szerb hadseregparancsnokot. A belgrádi Reporter katonai hírszer­zési forrásokra hivatkozva azt írta, Mladics védelme szinte tökéletes: több védelmi gyűrű nyújt oltalmat a háborús bűncselekményekkel vá­dolt tábornoknak. Hűséges embe­rekről van szó, aki elárulná őt, nemcsak saját, hanem családja éle­tét is kockáztatná. Carla Del Ponte hágai főügyész múlt heti belgrádi látogatása alkalmával újonnan azt állította: Mladics Szerbiában van, szabadon jár-kel Belgrádban és a hadsereg védelmét élvezi. Erről tu­domása van a belgrádi hatóságok­nak és a rendőrségnek is, de hiány­zik a politikai akarat a tábornok le­tartóztatásához. A főügyész asz- szony szerint azért nem fogják el Mladicsot, mert Belgrádban tarta­nak a hadsereg és a rendőrség ösz- szetűzésétől. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents