Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-27 / 276. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 27. Gazdaság és fogyasztók Q Az amerikai szövetségi jegybanknak már nincs eszköze arra, hogy tovább élénkítse az USA gazdasági növekedését A Belar-Dunaj már megfelel az Európai Unió előírásainak Padlógázzal a visszaesés ellen Alan Greenspan, az amerikai jegybank karmestere már több mint egy évtizede növekedési pályán tartja az USA gazdaságát (Képarchívum) Washington. „Eltüntetheti-e egy optimálisan végrehajtott monetáris és fiskális politika a gazdasági ciklusokat? A válasz az én véleményem szerint nem, mivel nem létezik eszköz, amely képes lenne megváltoztatni az emberi természetet” - vélekedett Alan Greenspan az USA Kongresszusa előtt 2001 júniusában. GÁL ZSOLT Alan Greenspan, az amerikai szövetségi jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) elnöke már valóságos egyszemélyes intézménynek számít az Egyesült Államokban. Az USA egyik legbefolyásosabb emberének tartják. Több mint másfél évtizede áll a Fed élén, és elnökösködé- se alatt élte az amerikai gazdaság történetének leghosszabb, több mint 10 éves, töreüen növekedési ciklusát (1991-2001). Greenspan és a Fed igazgatótanácsa irányítja a, monetáris politikát. Ez abból áll, hogy a jegybank meghatározza a forgalomban lévő pénz mennyiségét, valamint az alapkamatok szintjét. Ezen jegybanki alapkamat függvénye, hogy a kereskedelmi bankok milyen kamatokkal adnak kölcsönt ügyfeleiknek, a vállalatoknak és magánszemélyeknek. Az, hogy az amerikai gazdaság a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követő visszaesés után újra növekedni kezdett, főleg a Fed és Greenspan érdeme. A Fed, látva az USA bruttó hazai össztermékének (GDP) lassuló növekedését, majd visszaesését, 2000 végétől, az akkori 6,5%-ról fokozatosan csökkentette az irányadó kamatot a jelenlegi 1,25%-ra. Ez a kamatcsökkentés párosult a Bush-kormányzat fokozatos adócsökkentésével. így a polgároknak több pénz maradt a zsebükben és olcsóbban kölcsönözhettek (a jegybanki kamatcsökkentést követte a kereskedelmi bankok kamatcsökkentése). Ez oda vezetett, hogy 2001 és 2002 szeptembere között több mint 7%- kal emelkedett a lakossági fogyasztás. Az ingaüanpiacon például valóságos lakásépítési boom zajlik. Mivel a jegybanki alapkamatok 40 éves minimumon vannak, így a bankok által kínált hosszú távú jelzáloghitelek kamata is minimális. A növekvő ingatlanárak mellett nem meglepő, hogy sok amerikai család döntött lakásvásárlás vagy házépítés mellett. Az újrainduló gazdasági növekedésnek a másik lökést a kormányzati kiadások emelkedése adta. A terrorellenes háború keretében az amerikai hadiköltségvetést a legnagyobb mértékben emelték Reagan elnök nyolcvanas évekbeli csillagháborús programja óta. Eközben az amerikai kivitel stagnált vagy csökkent, akárcsak az amerikai vállalatok beruházásai. Az USA gyenge exportteljesítménye a világgazdaság rendkívül lassú növekedésével magyarázható. Az, hogy az USA bruttó hazai terméke 2002 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest 3,1%-kal növekedett, csakis a növekvő lakossági fogyasztásnak és kormányzati kiadásoknak köszönhető. Az amerikai gazdaságot a Fed monetáris politikája és a kormány költségvetési politikája rántotta ki a recesszióból. Ennek tudatában meglepő, hogy Alan Greenspan 2001 júliusában mégis azt mondta az amerikai honatyáknak, hogy véleménye szerint a monetáris és fiskális politika nem tudja megszüntetni a gazdasági ciklusokat, vagyis azt, hogy növekedési és visszaesési periódusok váltogassák egymást egy ország életében. Greenspan öreg gazdasági gurunak számít, tudja, mit beszél. Tisztában van azzal, hogy az USA gazdasági teljesítményének növekedése jórészt az ország hatalmas belső piacától, azon belül is kétharmad részt a lakossági fogyasztástól függ. Greenspannak lámia kell azt is, hogy a lakossági megtakarítások történelmi mélyponton vannak, az amerikai átlagpolgár alig spórol valamit megkeresett pénzéből. Sőt hosszú évek óta az amerikai háztartások több pénzt költenek el, mint amennyit megkeresnek, és nő az eladósodottságuk. Márpedig hosszú távon nem tartható az a folyamat, hogy a lakossági fogyasztás gyorsabban emelkedik a jövedelmeknél. A növekvő munkanélküliség (jelenleg 5,7%) további emelkedése vagy egy esedeges Irak elleni háború visszariaszthatja az embereket a költekezéstől, nőhetnek a megtakarítások és csökkenhet a lakossági fogyasztás. Ez egy csapásra megakaszthatná a gazdasági növekedést. Ekkor a jegybank nem tehetne mást, mint újra kamatot csökkentené. Csakhogy az 1,25%-os kamadáb már így is nagyon alacsony, 40 éves történelmi minimumot jelent, nincs jelentős tér további csökkentésére (nulla alá nem lehet menni). így a Fed és Greenspan könnyen Don Quijote szerepében találhatja magát, és eredménytelenül harcolhat a recesszió ellen, akárcsak annak idején a spanyol lovag a szélmalmok ellen. Bár Greenspant sokan gazdasági mágusnak tartják, ő tisztában van vele, hogy a monetáris politika nem varázspálca, az emberi természetet aligha tudja megváltoztatni. Ha az USA lakossága visszafogja a költekezést, és megáll a fogyasztás növekedése, akkor vége a gazdasági növekedésnek is, ez ellen pedig nincs varázsszer. A vártnál jobb az amerikai GDP Washington. Az amerikai kereskedelmi minisztérium szerint az USA gazdasága éves szinten 4%-kal bővült az év harmadik negyedében; az elemzők csak 3,8%-os növekedést várak. A harmadik negyedévi felfokozott vásárlási kedv az év végére visszaesett. A GM és más autógyártók diszkontáron is nehezebben találnak vevőt. A fogyasztás csökkenésével magyarázzák, hogy az utolsó negyedévben a GDP növekedési üteme 1,6%-ra eshet vissza. A közgazdászok előrejelzése alapján azonban az idei éves növekedés így is 2,3%, míg jövőre 2,8% lehet. (MTI) Az ismét többségi privatizáció előtt álló cseh Unipetrol vegyipari csoport ára a korábbihoz képest erősen csökkenhet Később határozzák meg a tender részleteit ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Az Unipetrol vegyipari és olajfinomító csoportra a hétfői kormánydöntés alapján kiírandó új tender konkrét feltételeit a cseh állam és az általa kiválasztott ma- gánosítási tanácsadó cég fogja meghatározni. Első lépésként a kormány megbízta a Nemzeti Vagyonalapot, írjon ki versenytárgyalást a magánosítási tanácsadói cég kiválasztására. A kormány elképzelései szerint a tanácsadói cég kiválasztása után meghatározzák a tender feltételeit és kiírják azt. Maga a privatizációs döntés mintegy 14 hónap múlva várható. Az Unipetrol mint egyetlen egység kerül magánosításra, s ez lehetővé teszi, hogy a 63 százalékos állami részvénycsomagért kapott pénz a Nemzeti Vagyonalap kasszájába, tehát lényegében az államkasszába kerüljön. Amennyiben ugyanis az Unipetrolt részenként magáno- sítanák, akkor az eladásokból befolyt pénz az Unipetrolt mint vállalatot illetné. Cseh lapvélemények szerint az Unipetrol vonzereje, azaz várható vételára az utóbbi hónapokban látványosan csökkent, mivel a holding berkeiből csak negatív hírek kerültek ki. Előzetesen a következő cégek érdeklődnék az Unipetrol iránt: a brit Rotch Energy, a magyar MÓL, az osztrák OMW, a lengyel PKN Orlen. Várható, hogy az érdeklődők köre még szélesedik. Az Unipetrol Holding legfontosabb cégei a Chemopetrol, Benzina, Ceská Rafinérská, Paramo, Spola- na és a Kaucuk. A Milos Zeman vezette cseh kormány a múlt decemberben a cseh-svájci Agrofert vállalatnak ítélte oda az Unipetrol 63 százalékos állami részét, 11 milliárd cseh koronáért (361 millió euró). Az Agrofert azonban végül is visszalépett, úgy döntött, nem veszi meg az Unipetrolt. Andrej Ba- bis, az Agrofert tulajdonosa kijelentette, hogy időközben megváltoztak a feltételek, ami módosította az Unipetrol értékét, (m, ú) A MÓL és a Slovnaft vegyipari cégek szorosabb együttműködése komoly költségmegtakarítást eredményez Tovább terjeszkednének ÚJ SZÓ-HÍR Budapest. A magyar MÓL olaj- és gázipari társaság a 2003 és 2005 közötti stratégiai koncepcióit ismertetve nem tért ki az esetleges terjeszkedési terveire: a cég természetesen mindig vizsgálja a részvényesi érték emelésének lehetőségeit - hangsúlyozta Hernádi Zsolt, a MÓL első embere -, és jelenleg is dolgoznak azon, hogy milyen ajánlatot adjanak a horvát INA-ra, ám arról nem nyilatkozott az elnök, hogy egyáltalán tesznek-e ajánlatot vagy sem. A román Petrom esetleges privatizációjáról pedig még találgatásokba sem kívántak bocsátkozni a cég vezetői, viszont a cseh Unipetrol újbóli privatizációján a Slovnafttal közösen indul. A cégcsoport a vizsgált időszakban a petrolkémiai üzletágnál 7 százalékos piacnövekedést vár, a MÓL saját üzemeiben pedig 400 ezer eu- róra szeretnék növelni az egy alkalmazottra jutó értékesítést. Ehhez a Slovnaftnál és a Tiszai Vegyi Kombinátnál (TVK) végrehajtott új beruházásokkal megnőtt kapacitások mellett elbocsátásokra is szükség lesz; a létszámcsökkentés mértékét a 2005-ig szóló tervekben csak csoportszinten, 2500 főben határozták meg. Korábban a MÓL csoportra vonatkozóan a 12 ezer fős létszám elérése volt a cél, ez mostanra teljesült. A megtakarítások terén komoly szerep jut a MÓL és a Slovnaft közötti szinergiahatás érvényesülésére, konkrétan a két cég együttműködése révén lefaraghatják a kiadásokat - ettől együttesen 2005-ig 50 millió dollár költségmegtakarítást remélnek, (shz, ú) A MÓL és a Slovnaft együttműködéséből eredő megtakarítás 2002-ben 00 trí <N crT Termelés Nagykereskedelem Kiskereskedelem Pénzügy Már most is megmutatkozik a két olajvállalat kooperációjából fakadó költségmegtakarítás. Az első oszlop az idei tervet, a második oszlop az első 9 hónap valóságát tükrözi. Az adatok millió dollárban értendők. (Forrás: MÓL) Nívós takarmánykészítés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. A legszigorúbb európai uniós technológiai és közegészségügyi normáknak is megfelel az a takarmánykeverő és granulátumkészítő gépsor, amelyet tegnap helyeztek üzembe Dunaszerda- helyen. A Belar-Dunaj Rt. dunaszer- dahelyi részlege ezáltal - Bábolnát is megelőzve - közép-európai viszonylatban is a legkorszerűbb takarmánykészítő gyárak közé sorakozott fel. Á 70 millió koronás beruházás várhatóan négy éven belül térül meg. A részleg éves viszonylatban mintegy 120-130 ezer tonna baromfi- és sertéstenyésztésben használt száraztakarmány és granulátum előállítására alkalmas. A termelés minden szakaszát számítógép vezérli és ellenőrzi. A Belar-csoport öt szlovákiai részlegével a hazai takarmánypiac mintegy 10-12%-át uralja. Raktározási kapacitásai 350 ezer tonnát tesznek ki, 200 ezer tonnányi gabonából pedig takarmánykeveréket gyártanak. Ennek több mint felét épp Dunaszerdahelyen. A szarvas- marháknak adagolható takarmány- keveréket az alistáli részleg állítja elő. Ennek felújítására, korszerű gépsorokkal történő felszerelésére várhatóan február végéig sor kerül. Az 1999-ben még 17,2 millió korona veszteséget termelő Belar-Dunaj Rt. tavaly már csaknem 22 millió koronás nyereséget ért el. Az idei félévben pedig 38,8 millió koronás nyereséget mutattak ki. (gy) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Liberalizálják az energiapiacot Brüsszel. Az energiapiac teljes körű liberalizációjáról döntött az Európai Unió brüsszeli bizottsága. A döntés nyomán 2007. július elsejétől egységes EU-szabadpiac lesz az áram és a gáz értékesítésében mind az ipari, mind pedig a háztartási, egyéni fogyasztók számára. Ha Szlovákia 2004-ben csatlakozik az unióhoz, mindez igen erőteljesen érinti majd a hazai árampiaci szereplőket is. (TASR) Milliárdokat vesztett a biztosító Pozsony. A Szlovák Biztosító az év első kilenc hónapját 1,2 milliárd koronás veszteséggel zárta, amit a biztosító a korábban veszteséges Beruházási és Fejlesztési Bankban (IRB) birtokolt részvénycsomagjának a számlájára ír. Ä biztosító az IRB-n 1,76 milliárd koronát vesztett. A veszteségre hivatkozva a Szlovák Biztosító idén nem fizet osztalékot sem. (TASR) Tegnaptól drágább a gázolaj Pozsony. A gázolaj esetében tegnap megállt a Slovnaftnál október elejétől tartó áresés. A gázolaj árát a társaság tegnaptól 70 fillérrel, 27,60 koronára növelte. A benzinárak azonban tegnap nem változtak. A Slovnaft által kiadott árjegyzék szerint így a 91-es oktánszámú benzin literje 28 korona marad, míg a 95-ös oktánszámú és az Uni 91-es 28,40, a 98-as oktánszámú pedig 31,10 koronába kerül. (TASR) Philips-mentőöv Székesfehérvárnak Székesfehérvár. Nem várható újabb nagyarányú elbocsátás Székesfehérváron az IBM-gyár bezárása után - állítja Csizmár Gábor, a magyar munkaügyi tárca államtitkára. Értesülések szerint a Philips több száz főt foglalkoztató tévégyárat akar létrehozni a városban. A munkaügyi szakemberek közel 5000 álláshelyet kutattak fel az IBM januárban utcára kerülő 3500 dolgozója számára. Más források szerint az IBM helyére a Hewlett-Packard készül belépni. (MTI) Nyereséges hazai pénzintézetek Pozsony. A szlovákiai kereskedelmi bankok az év első tíz hónapját több mint 9 milliárd koronás nyereséggel zárták, ami azonban 2,7 milliárd koronával kevesebb, mint a tavalyi év azonos időszakában. Pénzintézeteink 222,6 milliárd koronányi standard hitelt nyújtottak az ügyfeleiknek, amiből 37,24 milliárd koronányi számít a nehezen behajthatónak. A bankok passzívumainak csaknem 62 százalékát az ügyfelek betétjei teszik ki, amelyek elérik a 617,157 milliárd koronát. A betétek összege az elmúlt év azonos időszakához képest 7,5 százalékkal nőtt. (TASR) Veszély fenyegeti a román palincát Bukarest. A magyarok meg akarják szerezni a pálinka monopóliumát - figyelmeztet Vasile Puscas, Románia EU-főtár- gyalója. Szerinte Románia szempontjából az lenne a legrosszabb, ha az EU magyar nemzeti terméknek ismerné el a pálinkát, mert akkor a romániai gyártóknak és forgalmazóknak az ország - 2007-ben remélt - EU-csatlakozását követően a palinca előállításához és kereskedelméhez meg kellene vásárolniuk a licencet a magyar termelőktől. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,647 Lengyel zloty 10,536 Angol font 65,658 Magyar forint (100) 17,643 Cseh korona 1,350 Svéd korona 4,608 Dán korona 5,607 Szlovén tollár (100) 18,130 Japán ien (100) 34,489 Sváici frank 28,266 Kanadai dollár 26,712 USA-dollár 42,040 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,51-42,81 40,85-43.25 1,33-1,39 16,65-18,65 OTP Bank 40,59-42,71 40,89-43,16 1,32-1,38 16,98-18,28 Postabank 40,50-42,80 40,68-43409 1,32-1,38 15,84-19,44 Szí. Takarékpénztár 40,58-42,56 40,88-42,97 1,31-1,39 16,83-18,41 Tatra banka 40,60-42,76 40,95-43,13 1,31-1,39 16,91-18,31 UniBanka 40,66-42,74 41,06-43,17 1,32-1,39 15,89-19,37 Általános Hitelbank 40,73-42,90 41,12-43,30 1,31-1,39 16,85-18,79 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
