Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-27 / 276. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 27. fl Közélet Önként vonult börtönbe Dániel Lipsic. Az igazságügyi miniszter kielégítőnek találta a sacai büntetés-végrehajtá­si intézet rabjainak életkörülményeit, azt azonban sajnálatosnak tartja, hogy nincs lehetőségük dolgozni, így a börtön nevelő funkciója nem érvényesülhet, (juk) (TASR-felvétel) Munkába sem járt a Vágsellyei Járásbíróság felfüggesztett bírája Bírság a tétlen bíráknak Pórul járt kéj vágyók Pozsony. Jól elverték azt a húszéves fiatalembert, aki va­sárnap este igénybe vette egy prostituált szolgáltatásait, de azokért nem volt hajlandó fi­zetni. Az örömlány két stricije azonnal megjelent és elverte a férfit, aki tíz napon belül gyógyuló sérüléseket szenve­dett. Kéjvágyára fizetett rá a napokban egy másik, 36 éves pozsonyi férfi is. A városban megszólított egy hölgyet, a la­kására hívta, amikor azonban a bérház bejáratához értek, egy férfi hátulról leütötte. El­vették a kulcsait és a lakásából különféle értéktárgyakat és készpénzt vittek el. A férfi na­pokig gondolkodott, hogy je­lentse-e az esetet, végül hétfőn elmefit a rendőrségre. (SITA) Feljelentette a vejét Felsőtúr. Feladta a házilag fegyvert barkácsoló vejét egy helyi nő. A 41 éves férfi egy orosz légpuskát alakított át úgy, hogy abból 22 milliméter átmérőjű töltényeket is ki le­hessen lőni. Az anyós hétfőn bukkant a fegyverre és azon­nal átadta a rendőröknek. A férfi ellen illetéktelen fegyver- viselés vádjával indítottak el­járást. (TASR) A nyílt utcán csaptak le Pozsony. Hétfőn kiraboltak egy 16 éves deáki fiatalem­bert Vágsellyén. Az ismeretlen tettes reggel a nyílt utcán egy kést szorított a fiú gyomrá­hoz, átkutatta és elvette an­nak kétezer koronát érő mo­biltelefonját. (SITA) Elhagyta a fegyverét Pozsony. Elvesztette a piszto­lyát egy 36 éves férfi. A fegy­vert a szíjára erősített övtáská­ban tartotta. Egész nap Komá­romban és Pozsonyban intéz­kedett, sok helyen megfordult, s a toaletten vette észre, hogy hiányzik a pisztoly. Amellett, hogy a férfi anyagi kára 20 ezer korona, a rendőrségen is ma­gyarázatot kell adnia. (SITA) Nem érdemes ajtót nyitni Pozsony. Jóhiszeműségére fi­zetett rá egy 79 éves pozsonyi asszony, aki ajtót nyitott egy 30 év körüli ismeretlen nőnek, aki a Szlovák Gázművek alkal­mazottjának adta ki magát. Arra hivatkozna, hogy a gáz­órát ellenőrzi, 1000 koronát kért az asszonytól, aki miután látogatója távozott, észrevette, hogy táskájából további négy­ezer korona hiányzik. (SITA) Agyonvertek egy hajléktalant Pozsony. Feltehetően hajlék­talan volt az a férfi, akinek holttestét hétfőn találták meg Pozsonyban a Kollár téren. Azonosítani egyelőre nem si­került a 35 év körüli férfit, aki a boncolás szerint súlyos mellkasi és hasi sérüléseibe halt bele. Valószínű, hogy töb­ben rátámadtak, és megver­ték. A rendőrség eljárást indí­tott az ügyben. (SITA) Munkavégzés közben halt meg Puhó. Megégett egy fűtő a puhói járásbeli Belusa egyik kazánházában. Holttestére hétfőn bukkantak rá a kazán nyitott ajtaja előtt. Bal lába és jobb karja szénné égett. A fér­fi halálának körülményeit a rendőrség vizsgálja, (TASR) Kassa/Vágsellye. Egymillió koronához közelít az az ösz- szeg, amelyet a járásbírósá­gok kötelesek kártérítésként kifizetni az ügymenet indoko­latlan elhúzódása miatt. ÖSSZEFOGEALÓ Ez a jogorvoslati mód január elsejé­től létezik, a módosított alkotmány teszi lehetővé, és az alkotmánybíró­ság hivatott eldönteni a kártérítés indokoltságát. Dániel Lipsic igazság­ügy miniszter szerint a tárcának van külön kerete e célra, így amennyi­ben az illetékes járási vagy kerületi SZÁSZI ZOLTÁN Besztercebánya/Rimaszombat. Magyar nyelvű változatban is meg­jelenő megyei közlöny kiadásáról tárgyalt a Besztercebányai Megyei Önkormányzat bizottsági elnökei­ből és frakcióvezetőiből álló előké­szítő testület. Elképzelésük szerint egy havonta megjelenő megyei új­ságot adnának ki már 2003 január­jától. Azt a lehetőséget sem zárták ki, hogy a regionális lapok mellék­bíróság kéri, megkaphatja a szüksé­ges összeget. A bizonyíthatóan tét­len bírók ellen fegyelmi eljárás in­dul, amely az illető felfüggesztésé­vel is végződhet. így járhat az a vágsellyei bíró is, akit a napokban függesztettek fel. Jaroslav B. ritkán jelent meg a munkahelyén, és nem hogy hónapokig elhúzott egy-egy ügyet, az ítéleteket kihirdetésük után gyakran évekig nem írta meg. A járásbíróság megbízott elnöke, Dániel Mizenko ezért még június­ban fegyelmi eljárást kezdeménye­zett ellene, ám mivel akkor még nem működött a bírói tanács és nem voltak fegyelmi bizottságok, mosta­leteként próbálják tájékoztatni a la­kosságot. Bán Zoltán, a megyei parlament MKP-frakciója vezetőjé­nek véleménye szerint a magyar nemzetiségű lakosságnak joga van egy az anyanyelvén megjelenő me­gyei közlönyhöz. „A megye lakossá­gának több mint 10 százaléka ma­gyar. A megyei újság magyar válto­zata megjelenésének alapfeltétele­it, a szakmai és technika hátteret a Rimaszombatban kiadott Gömöri Hírlap biztosíthatná, és a teijesztés náig nem tehettek érdemi lépéseket az ügyben. Mizenko elmondta, a polgári peres ügyekben illetékes Jaroslav B. munkájával felettesei is elégedetlenek voltak, ezért február­ban leváltották a járásbíróság elnöki posztjáról. Azóta soros bírói beosz­tásban volt, de munkahelyére nem járt be. Van olyan ügye, amelyben még májusban ítéletet hirdetett, me­lyet máig nem írt meg. A fegyélmi bizottság legszigorúbb határozata az lehet, hogy javasolni fogja Jaroslav B. bírói tevékenységének beszüntetését, azután a köztársasági elnök megfoszthatja őt a bírói címé­től. (juk, gaál) sem okozna nagy problémát. Min­denképpen igyekezni fogunk, hogy a megyei lap vagy a regionális sajtó segítségével, vagy önállóan, de ma­gyarul is megjelenjen. Erre az ob­jektív tájékoztatás érdekében szük­ség is van. A választópolgárnak tudnia kell, mire mennyit költ a megyei önkormányzat, mi a megye által fenntartott intézmények sor­sa, hol és milyen lehetőségek van­nak pályázatokra megyei források­ból.” - mondta Bán. Ki fizeti ki a szabadságot? Jelige: Szabadság. 2002 júliu­sáig óvodapedagógusként dol­goztam. Munkaviszonyom megszűnése után kértem a 2002-es évre járó ki nem merí­tett szabadságom kifizetését. Munkáltatóm, a városi hivatal az általam igényelt összegnek csak egy részét fizette ki azzal az indokkal, hogy a fennmara­dó összeget kérjem az előző munkáltatómtól, a járási hiva­taltól, mivel július í-ig az ő al­kalmazásukban álltam. Melyik hivatal köteles kifizetni nekem a kért juttatást? A szabadság mértékével és ki­adásának szabályaival a 2002. április 1-től hatályos Munka Tör­vénykönyve (MT) 100.-117. § -a foglalkozik. Ez a jogszabály vo­natkozik a pedagógusokra, mint közalkalmazottakra is, mert a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény ezt a kérdéskört nem szabályozza. A munkavi­szony bármilyen okból történő megszűnésekor (és csak is ak­kor!), a munkáltató az utolsó bérrel együtt köteles kifizetni a munkavállalónak a nála ledolgo­zott időre járó, és ki nem merí­JOGITANÁCSADÓ tett szabadság pénzbeli megvál­tását vagyis ellenértékét. Amennyiben a munkavállaló egyazon naptári évben munka­helyet változtat, a munkáltató, akinél megszűnik a munkavi­szony, többféle módom járhat el. Kifizetheti a ki nem merített sza­badság ellenértékét, de lehetsé­ges, hogy a munkavállaló új munkáltatójával megegyezik, hogy ez a kifizetés nem történik meg, és a munkavállaló az előző munkáltatónál ledolgozott idő után járó szabadságot az új munkáltatónál létrejött munka- viszonya alatt veszi igénybe. Ezt a megoldást azonban a munka- vállalónak kell kérnie, még az első munkaviszony megszűnése előtt. Amennyiben az új munka- viszony hamarabb megszűnik, minthogy a szabadságot igénybe vegye a munkavállaló, annak ki­fizetése már az új munkáltatóra hárul. Az olvasónk által leírt esetben a szabadság ellenértekét az új munkáltatónak kell kifizetnie, mégpedig azért, mert a munka- vállaló eredeti munkaviszonya nem szűnt meg, csak a munkál­tató személyében történt válto­zás, aki az eredeti munkavi­szonyból származó minden jogot és követelést átvett a jogelődjé­től. Az MT 28. §-a értelmében amennyiben a munkáltató egy bizonyos munkaköre, feladata egy másik munkáltatóhoz kerül, minden olyan jog és kötelezett­ség, amely azon alkalmazottak munkaviszonyához kapcsolódik, kiket átvesz a saját alkalmazásá­ba, az új munkáltatóra száll át. A hatáskörök átruházásáról szóló törvény értelmében 2002. július 1-jétől az iskolákra és az óvodák­ra vonatkozó államigazgatási fel­adatokat a járási hivatalok he­lyett a városi hivatalok végzik. A vagyoni valamint a teljes alkal­mazotti állomány átvétele és át­adása a két hivatal között az ún. delimitációs jegyzőkönyvek alap­ján történt. Ebben az esetben te­hát nem volt szó a munkaviszony megszűnéséről, és ezért nem tör­tént meg az alkalmazottak fel nem használt szabadságának ki­fizetése az átvétel napjához. A bér és annak járulékainak kifize­tése az önkormányzatok feladata lett, amely feladat teljesítése nem mindig zökkenőmentes, mi­vel a költségvetési pénzeszközök a kerületi hivataloktól a járási hi­vatalokon keresztüljutnak el az önkormányzatokhoz. Gulyás Éva, a Kalligram Alapítvány Jog­elemző Csoportjának munka­társa A Besztercebányai Megyei Önkormányzat újságban akarja tájékoztatni a lakosságot Megyei közlöny, magyarul is A régióknak jobban kell menedzselniük magukat Fel kell számolni a zsákutcákat JUHÁSZ KATALIN Kassa. Harmincnyolc magyarorszá­gi cég képviselői ismerkedtek a két­oldalú kereskedelmi kapcsolatok fel­tételeivel és a szlovákiai befektetési lehetőségekkel azon a regionális szimpóziumon, amelyet a kereske­delmi és iparkamara magyar-szlo­vák tagozata szervezett Kassán. Varga György kassai magyar fő­konzul szerint az együttműködés globális szempontból ugyan folyik, regionális szinten viszont vannak tartalékok. Az uniós csatlakozást követően eltűnik a határ, a vállal­kozóknak mindkét oldalon fel kell készülniük egy teljesen új piaci helyzetre. Czibula János konzul a szimpóziumon elmondta, hogy a két ország közötti együttműködés a 70-es években virágzott, a rend­szerváltás után azonban elsorvadt. Ma a kelet-szlovákiai határ menti települések zsákutcába kerültek, és közös felelősségünk, egyben tör­ténelmi esélyünk ezeket felszámol­ni. Czibula nagy reményeket fűz az eurorégiós együttműködéshez, mind a Sajó-Rima, mind pedig a Kassa-Miskolc vonalon. Mielőbb össze kell hangolni a légi, vasúti és közúti közlekedést, felújítani a tör­ténelmi észak-déli kereskedelmi utakat, és kedvező feltételeket te­remteni a kis- és középvállalkozá­sok számára. Emellett komolyan kell venni a környezetvédelmet, fő­leg a tájvédelmi körzetekben. Ez hosszú távon az idegenforgalom fellendülését hozhatja magával. A Kassa-környéki lehetőségeket Stefan Karas, a Szlovák Kereskedel­mi és Iparkamara igazgatója ismer­tette. Szerinte a szlovák állam profi­tálhatna abból, hogy a határ menü régiókban nem léteznek nyelvi kor­látok, a magyar nemzetiségű vállal­kozók könnyebben találnak partne­reket a határ túloldalán. Vasik Já­nos, a megyei önkormányzat rozs- nyói képviselője lapunknak elmond­ta, hogy a közeljövőben kerül sor a kassai és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat első hivata­los találkozójára, ahol a regionális fejlesztési terveket igyekeznek ösz- szehangolni. A rozsnyói járásban Vasik szerint sok a kiaknázadan te­rület, és nem csak a magyarországi vállalkozók nem ismerik a lehetősé­geket, hanem a szlovákiaiak sem tudnak egymásról. „Minden térség­nek fel kell ismernie azt, hogy aktí­vabban kell menedzselnie saját ma­gát” - mondta Vasik. A résztvevők értékelték a Magyar Világot Új kapcsolatok születtek ÚJSZÓ-JUDÓ SITÁS Galánta. A Magyar Világ nevű kiál­lítás az idei Budapesti Nemzetközi Vásár húzórendezvénye volt, és ha sikerül megfelelő anyagiakat bizto­sítani, jövőre nagyobb pavilonba költözhet. Ez tegnap hangzott el Galántán, azon a találkozón, ame­lyen a Magyar Világ szervezői és szlovákiai résztvevői találkoztak, hogy kiértékeljék a szeptemberi bu­dapesti eseményt. A megbeszélé­sen Záreczky János, Galánta pol­gármestere fogadta a szervezőket, Győrfi Juditot, a Hungexpo képvi­selőjét, Dobos Andrást az Új Kézfo­gás Közalapítvány elnökét és többi résztvevőt. A házigazda Mézes Ru­dolf volt, aki harmadik éve főszer­vezője a szlovákiai részvételnek a Magyar Világon. Ezen a néven elő­ször 2000-ben, a millenniumi év tiszteletére rendeztek kiállítást, ahol kedvezményesen kínáltak be­mutatkozási lehetőséget a Kárpát­medencei magyar vállalkozóknak. Azóta évente a határon túli magya­roké a 23-as pavilon. A tegnapi találkozón mindannyian pozitív tapasztalatokról számoltak be, új üzleti partnerek szerzéséről és közös vállalatok létrehozásának lehetőségeiről. Dobos András, a Új Kézfogás Közalapítvány elnöke fel­hívta a résztvevők figyelmét a kü­lönféle pályázati lehetőségekre, amelyek a regionális fejlesztési ügynökségeken valamint az Új Kézfogás szlovákiai képviseletein keresztül is elérhetők. Mit mondta a jövőben főleg olyan oktatási programokat kívánnak támogatni, ahol a vállalkozók megtanulhat­ják, hogyan lehet sikeres pályázati munkákat készíteni, (gl) Az ajándékba kapott tűzoltóautónak garázst kellett építeni Elkészült a tornaterem ÚJ SZÓ-HÍR Szímő. „Az oktatásügyi minisztéri­ummal kötött szerződés értelmé­ben november 30-ig kellett elké­szülnie az új tornateremnek, és ezt a határidőt be is tartottuk - mond­ta Bób János, Szímő polgármeste­re. Az ünnepélyes átadásra decem­ber közepén kerül sor. A tornate­rem a községben működő két alap­iskolán kívül a lakosságot is szol­gálja majd. A létesítményre nagy szükség volt, hiszen eddig egyálta­lán nem volt tornaterme a 2200 lelket számláló falunak. A tanulók az iskola folyosóin tornáztak, a község röplabdacsapat pedig télen nem tudott edzéseket tartani. A tornatermet négy új tanteremmel együtt még 1995-ben kezdték épí­teni, de pénzszűke miatt csak a tantermek készültek el. Három év­vel ezelőtt folytatódhattak a mun­kálatok, miután az oktatásügyi mi­nisztérium - a szokásos 50 százalé­kos állami részesedés helyett - a több mint 8 millió koronát kitevő beruházás költségeinek 80 százalé­kát állta. A „Vigyük vissza a sportot az iskolákba” elnevezésű pályáza­ton elnyert pénznek köszönhetően a tornaterem teljes felszerelése is biztosított, tudtuk meg a polgár- mestertől. December közepén a tornaterem mellet új tűzoltószertárat, illetve garázst is átadnak a községben. A faluban jól működik az önkéntes tűzoltó-egyesület, amely 2001 no­vemberében a németországi Det- tenhause településtől egy korszerű tűzoltókocsit kapott ajándékba. Tulajdonképpen ennek elhelyezé­sére építették a garázst és bővítet­ték a szertárat, (vkm) Nagy tetszést arattak a vásárúti énekesek Szombathelyen A Kis-Duna-Ág sikere ÚJ SZÓ-HÍR Vásárút/Szombathely. A vásárúti Kis-Duna-Ág énekkar rendkívül si­keresen képviselte Szlovákiát a hét­végén megtartott nemzetközi kó­rustalálkozón Szombathelyen, mondta Tóth Gyula, az énekkar tagja. A szombathelyi seregszemlét első alkalommal rendezték meg, de hagyományteremtő rendezvény­nek szánják, amelynek a következő években is lesz folytatása. A mosta­ni találkozón hét zenekar vett részt, a hazaiak mellett lettországi, szlo­véniai és a szlovákiai énekkar mu­tatkozott be. A harmincéves múltra visszatekintő, népdalokat és klasz- szikus kórusműveket egyaránt éneklő Kis-Duna-Ág Oravec Hedvig karnagy és Földes Lajos karelnök vezetésével, a vásárúti önkormány­zat anyagi támogatásával vett részt a seregszemlén, (gl)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents