Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-23 / 273. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 23. Növényvédelmi szaktanácsadó: üres üvegházak fóliasátrak, fertőtlenítése és karbantartása Talajcsere vagy -fertőtlenítés? ________________________Agrárvilág |p| Gy őződjünk meg arról, hogy a kertben vagy környékén nincs-e jelentősebb tetűfertőzés Pajzstetvek a fatörzsön DR. ÖRDÖGH GIZELLA Pajzstetű felnagyítva (A Kolumbia Egyetem képarchívumából) A gyümölcsösökben károsító pajzstetvek számát és kártételüket jelentősen csökkenthetjük a késő őszi, téli fatisztogatással. CSEKES ZOLTÁN A kinti, szabadföldi munkára alkalmas időben célszerű alaposan megvizsgálni - akár minden évben is - a gyümölcsfákat és a gyümölcsös környékét. Győződjünk meg arról, hogy nincs-e jelentős pajzstetű-fertőzés a kertben, vagy az azt határoló sövényeken, esetleg a házikertek dísznövényein, például a rózsákon. Különösen fontos ez a vizsgálat az újonnan telepített gyümölcsfák környékén, mert ezeket a pajzstetűk különböző fajai még inkább veszélyeztetik. Ha a fertőzés góca olyan növény, faj vagy fajta, amelytől a tulajdonos semmiképpen sem akar megválni, különös gonddal tisztogassuk, ápoljuk és permetezzük. Ez a bánásmód érvényes a kiöregedett, beteg, károsítok által fertőzött, pusztulófélben levő értékes fákra is. Azonban ha a fertőzött fa fennmaradása már nem indokolt, akkor a fiatal és egészséges fák megóvása érdekében mielőbb távolítsuk el, vágjuk ki. E munkát követheti a gyümölcsfák, bokrok, dísznövények átvizsgálása, az erősen fertőzött részek kivágása, tisztítása drótkefével. A túl sűrű korona kedvez a pajzstetvek elszaporodásának, ezért a korona szakszerű ritkítása növényvédelmi szempontból is igen fontos művelet. A szellősebb koronában a permetezés hatásfoka is jobb, mert a permetezőszer oda jut, ahol a pajzstetvek megtelepedtek. Az egyes pajzstetűfajok elleni fontosabb teendőnket a következőképpen csoportosíthatjuk: A kaliforniai pajzstetű elsősorban a házikertekben fordul elő. Különösen a ribiszke és a köszmétebokrokat fertőzi, ezért ezek a legveszélyesebb fertőzési gócai, tehát védelmükre is a legnagyobb figyelmet kell fordítanunk. Az erősen fertőzött ágrészeket feltéüenül távolítsuk el. A fertőzött gyümölcsfákat, különöA piros körtepajzstetű a gyümölcsösök második leggyakoribb kártevője. sen az almát, alaposan meg kell tisztítanunk tőle. Előfordul, hogy ez a pajzstetűfaj a rózsát is károsítja. A piros körtepajzstetű a gyümölcsösünk második leggyakoribb és legveszélyesebb kártevője, ám alig észrevehető, ezért a kerttulajdonosok általában kevés figyelmet fordítanak rá. Sajnos szinte mindenhol a környékünkön láthatók a kártevők által okozott ágtorzulások, különösen érvényes ez a házkerti körtére, szilvára és néhol az almafákra is. A kártevő szívogatása következtében a kéreg növekedése megáll és bemélyedések képződnek, melyek alján a piszkosfehér pajzsok alatt több rétegben helyezkednek el a piros nőstények. A torzulások helyén az ágakat könnyen letöri a szél, a fák fejlődésükben visszamaradnak, aminek csúcsszáradás és néha korai pusztulás a következménye. A gondosan permetezett házikertekben és nagyüzemi gyümölcsösökben nem vagy szinte alig fordul elő. Annál nagyobb tömegben károsít a nem vagy csak ritkán permetezett kertekben, szórványgyümölcsösökben. Ez valószínűleg azzal is magyarázható, hogy a kártevő áttelelő nőstényét a több rétegben felhalmozódott pajzs megvédi a vegyszerektől. Ellenük ilyenkor a téli nyugalmi időszak alatt jól védekezhetünk a törzs és vastagabb ágak alapos kéregtisztogatásával. Viszont a többi fajtól eltérően ellene nem javasoljuk a tavaszi lemosó permetezést, mert annak hatása nem kielégítő. Erős fertőzés esetén inkább nyáron a fiatal lárvák ellen védekezhetünk az egyéb kártevők ellen használt rovarölő szerekkel. Az akácpajzstetű gyakorisága az utóbbi évben csökkent, de még mindig előfordul a házikeretekben, különösen a szilvafákon, ribiszkebokrokon és rózsákon. Speciális permet- szerek kijuttatása ellenük nem indokolt. A mechanikai védekezés képes a kártételt meggátolni az egyéb kártevők elleni permetezések a leggyakrabban elegendők. A szilvapajzstetű az eltelt tíz évben sok helyen jelentős gondot okozott az őszibarackfákon, szilvafákon. Az erősen fertőzött ágrészek gondos tisztításával, levágásával vagy az egész fa eltávolításával jelentősen gyéríthető a fertőzöttség. Erős nyári fertőzés esetén célszerű a koronán belül is gondosan megpermetezni a kéregfelületet. A sárga al- mapajzstetű nevével ellentétben nálunk leginkább a szilván fordul elő, ahol néha nagy tömegben jelenik meg. A védekezés alapja itt is az alapos fa- és ágtisztogatás. Ahol nyáron nincs idő vagy lehetőség a permetezésre, ott a tavaszi permetezés az erősen fertőzött fákon feltétlenül indokolt. Ilyen esetben, amikor a fákban már megindult a nedvkeringés, használjunk Oleoekolt (1 százalékos töménységben). A készítmény hatékonyan pusztítja a többi korai kártevőt is. A pajzstetvek elleni permetezések a házikertekben csak a mechanikai védekezésekkel együtt hatásosak. Olyan gyümölcsösökben, ahol nyáron rendszeresen védekeznek vegyszerekkel, nem kell külön permetezni a pajzstetvek ellen, azonban a téli gondos faápolási munkák elvégzésével hatékonyan és olcsón védekezhetünk e veszélyes kártevők ellen. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa A térségünkben termelt zöldségfélék mintegy 25-30 százalékát zárt termesztő-berendezésekben (üvegházak, fóliasátrak) állítják elő. Sőt, dísznövénytermesztésünk egy része is ezekben folyik. A zárt berendezések azonban nem csak a hajtatott növények, hanem a kórokozók és a kártevők számára is kedvező élet- feltételeket teremtenek. A talajcsere fontossága A veszélyt növeli, hogy gyakran évről évre ugyanabban a termesztőberendezésben ugyanazt a növényfajt termesztik. így a fertőzött növényi maradványok felhalmozódnak a talajban és az újabb fertőzések kiindulási forrásai lesznek. Különösen nagy veszélyt jelentenek a talajlakó gombák (így például a fuzáriumos hervadás, a rizoktóniás tőkorhadás, a fitoftórás hervadás, a szklerotíni- ás hervadás kórokozói) és a gyökér- gubacs-fonálférgek, melyek polifág, azaz sok tápnövényű fajok és még növényváltás esetén is súlyos károkat okoznak, esetenként az egész termés áldozatul eshet. Ezért az egészséges növények előállításához végezzünk talajcserét vagy talajfertőtlenítést. A talajcsere eléggé költséges eljárás, melyet 3 évenként ajánlatos elvégezni. Talajfertötlenítés gőzöléssel A talajfertőtlenítést végezhetjük fizikai úton, gőzöléssel vagy kémiai úton, talajfertőtlenítő növényvédő szerekkel. Bármelyik módszert választjuk is, előtte a növénymaradványokat távolítsuk el, a növényházat gondosan takarítsuk ki. Szórjuk ki a szervestrágyát és a talajt 30-35 cm mélyen forgassuk meg. A talajfertőtlenítés után már nem adhatunk szervestrágyát, mert a talaj visszafertőződhet! Kezelés előtt a talajt öntözzük be, de ne öntözzük túl. Legideálisabb az ültetésre alkalmas állapot. A gőzölés a leghatékonyabb eljárás, mivel a talajban lévő kórokozókat, kártevőket és a gyommagvakat egyaránt elpusztítja. Egyben a legköltségesebb módszer is és speciális berendezést igényel. A gőzölés során a talajt 30 percen át 85-90 fokra felhevítve kell tartani, ügyelve arra, hogy a gőz 25-30 cm mélységben jusson a talajba. Gőzölés után talajt legalább 1-2 hétig pihentessük. A növényvédő szerekkel történő fertőtlenítés olcsóbb, de hatása kevésbé megbízható. Kezeléshez általános talajfertőtlenítő szereket használjunk, ugyanis ezek gázosodnak és a kórokozók, a kártevők, valamint a csírázó gyommagvak zömét elpusztítják. Ugyanakkor a növényekre is mérgező hatásúak (fitotoxikusak), ezért csak üres növényházakban alkalmazhatók. A folyékony készítményt 25-30 cm mélységben injektáljuk a talajba, úgy, hogy a szegélyek és az oszlopok környéke se maradjon ki a kezelésből. A granulátumot egyenletesen szórjuk ki a talajra, majd rotációs kapával 10-15 cm mélyen dolgozzuk be. Kezelés után a talajt takarjuk fóliával vagy 10 mm-es permetező öntözéssel, iszapoljuk be. A talajfertődenítő szerek hatástartamát nagymértékben befolyásolja a hőmérséklet. Nagyobb hőmérsékleten rövidebb, kisebb hőmérsékleten hosszabb a behatási idő. A talaj szellőztetésével elősegíthető a gázok távozása, viszont az előírt idő csökkentésével a fertőtlenítés hatékonysága is csökken. Bioteszt ültetés előtt Mivel a szermaradványok is fitotoxikusak, ültetés előtt ellenőrizni kell a szerek lebomlását. Az úgynevezett „zsázsa teszt” (bioteszt) egyszerűen elvégezhető. A kezelt talajból több helyről, különböző mélységből vegyünk mintákat és helyezzük jól zárható üvegedényekbe (pl. befőttes üvegbe). Nedves vattacsomót mártsunk gyorsan csírázó (kertizsázsa vagy saláta) magvakba és cérnaszállal lógassuk az üvegekbe. Tegyük ugyanezt kezeletlen talajból vett mintával is. Az üvegeket tartsuk lezárva, szobahőmérsékleten. Ha 2-3 nap múlva azt tapasztaljuk, hogy a magok csírázása a kezelt talajt tartalmazó üvegekben elmarad a kontrolihoz képest, akkor szellőztessük a talajt, majd ismételjük meg a biotesztet. Növényeket csak gázmaradványoktól mentes földbe ültessünk! Természetesen munkánk csak akkor lesz eredményes, ha a fertőtlenített talajba szintén fertőtlenített közegben nevelt, egészséges palántákat ültetünk. Az üres növényházakban a falakat, oszlopokat, fűtőcsöveket fertőtlenítsük a kereskedelemben kapható fertőtlenítőszerekkel. S még egy jó tanács: a gyomnövényeket a termesztőberendezések környékén se tűrjük meg, mert azok állandó újra- fertőzési veszélyforrást jelentenek. Munkánk csak akkor lesz eredményes, ha a fertőtlenített talajba fertőtlenített közegben nevelt, egészséges palántákat ültetünk (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony november 21-én Komárom november 21-én Zseliz november 21-én Rimaszombat november 21-én Losonc november 21-én sárgarépa 12-14 Sk/kg 8-10 Sk/kg 10-12 Sk/kg 20 Sk/kg 12-15 Sk/kg petrezselyem 25-28 Sk/kg 20 Sk/kg 20-25 Sk/kg 28 Sk/kg 24-26 Sk/kg burgonya 10-12 Sk/kg 9-10 Sk/kg 8-10 Sk/kg 10 Sk/kg 6-9 Sk/kg körte 38-42 Sk/kg 30 Sk/kg X 12 Sk/kg paprika 42-60 Sk/kg 25-30 Sk/kg 25-35 Sk/kg 60 Sk/kg 35-75 Sk/kg karalábé 25 Sk/kg 4S Sk/db 8-10 Sk/db 18 Sk/kg 12 Sk/kg zeller 26-28 Sk/kg 5-8 Sk/db 8 Sk/db 26 Sk/kg 10 Sk/db káposzta 12-14 Sk/kg 8-10 Sk/kg 8-10 Sk/kg 12 Sk/kg 9-12 Sk/kg bab 70-110 Sk/kg 60 Sk/kg X 60 Sk/kg X díóbél 190-200 Sk/kg X X 140 Sk/kg 120-140 Sk/kg hagyma 14-18 Sk/kg 12-15 Sk/kg 15-20 Sk/kg 13-15 Sk/kg 10-15 Sk/kg paradicsom 38-60 Sk/kg 30-45 Sk/kg X 42 Sk/kg 38-50 Sk/kg mák 90 Sk/kg 90 Sk/kg 85 Sk/kg 70 Sk/kg X szőlő 42-56 Sk/kg 46 Sk/kg X X X cékla 14-16 Sk/kg 10 Sk/kg 12 Sk/kg X X kel 16-20 Sk/kg 15 Sk/kg 15 Sk/db 20 Sk/kg 13-15 Sk/kg alma 14-32 Sk/kg 20-25 Sk/kg 20-25 Sk/kg 15-20 Sk/kg 12-35 Sk/kg saláta 10-12 Sk/fej 6 Sk/fej X 12 Sk/fej X fokhagyma 50-70 Sk/kg 55 Sk/kg 70 Sk/kg 48 Sk/kg 50-65 Sk/kg uborka 35-50 Sk/kg 35 Sk/kg X X 40-55 Sk/kg tojás 3,00-3,20 Sk/db 2,80-3,00 Sk/db X 2,80 Sk/db 2,80 Sk/db karfiol 18-40 Sk/db 15-25 Sk/db 20-25Sk/db 28 Sk/db 20-40 Sk/db MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuál Valuta s jegyban Árfolyam ki középárfolyamok Valuta Árfolyam EMU - euró 41,555 Lenevel zlotv 10,544 Angol font 65,557 Magvar forint (100) 17,530 Cseh korona 1,355 Svéd korona 4,610 Dán korona 5,595 Szlovén tollár (100) 18,093 Japán ien (100) 33,797 Svájci frank 28,240 Kanadai dollár 26,266 USA-dollár 41,464 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,43-42,73 40,27-42,67 1,33-1,39 16,53-18,53 OTP Bank 40,49-42,61 40,31-42,54 1,32-1,39 16,90-18,19 Postabank 40,41-42,71 40,10-42,82 1,33-1,39 15,73-19,33 Szí. Takarékpénztár 40,49-42,46 40,30-42,36 1,32-1,39 16,76-18,33 Tatra banka 40,50-42,66 40,42-42,58 1,32-1,40 16,85-18,23 UniBanka 40,53-42,61 40,47-42,55 1,33-1,39 15,81-19,27 Általános Hitelbank 40,64-42,80 40,55-42,71 1,31-1,39 16,748-18,67 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
