Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-22 / 272. szám, péntek
3 ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 22. FÓKUSZBAN: A RESTITÚCIÓS TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA Simon Zsolt agrárminiszter szerint rendezetlen földtulajdonviszonyokkal Szlovákia uniós csatlakozása elképzelhetetlen Térségünkben rövidesen emelkednek a termőföldárak A földigénylés végső lehetősége A tervek szerint a községek felajánlják a kapott földet a helyben mezőgazdasági tevékenységet folytató magán- és jogi személyeknek (Somogyi Tibor felvétele) Jó ma földet vásárolni? Az új kormány programjában vállalta, hogy rendezi a földek tulajdonlásának, pontosabban az ismeretlen tulajdonú földek kérdését. Nyilvánvaló, hogy ez a kötelezettségvállalás a Magyar Koalíció Pártjának köszönhetően került a Dzurinda-kormány programjába. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Megoszlanak a becslések arról, hogy hány embert érint majd a kárpótlás újbóli megnyitása, amelyre az új kormány vállalkozott. A kabinet programjában ugyanis arra kötelezte magát, hogy egy rövid időre újból megnyitja a földtörvényt (229/1991 T.t. sz.), hogy azok, akiknek valamilyen oknál fogva nem volt módjuk a földjük visszaigénylésére vagy a jogos tulajdonuk bizonyítására, azok ezt újból megtehessék. Farkas Pál, az MKP parlamenti képviselője és az MKP mezőgazdasági programjának megalkotója azzal indokolta ennek a lépésnek a megalapozottságát, hogy a Szövetségi Gyűlés 1991 május 21-én elfogadott törvénye mindössze 18 hónapos visszaigénylési határidőt (1991 májusától 1992 december végéig) szabott meg, amelyet sokan - magyarok és szlovákok egyaránt - lekéstek. A képviselő azonban tud olyan esetekről is, amikor a földjüket, erdőjüket igénylők képtelenek voltak 1992. december 31-ig bizonyítaniuk jogos tulajdonukat. „Rövid volt az igénylési határidő, sokakhoz nem jutott időben az információ, hogy kikre vonatkozik a kárpótlás, illetve mit kell a jogosult személyeknek tenniük. A bizonyítással pedig az volt a gond, hogy több területen elvesztek a tulajdonlapok. Vannak olyan járások, ahol egyáltalán nincsenek meg a kataszteri térképek” - fogalmazott Farkas Pál. „Az EU-csatlakozás függvényében ezt a kérdést nem lehet a végtelenségig elodázni, rendezetlen földtulajdonviszonyokkal a csatlakozás elképzelheteden” - fogalmazott a restitúciós törvény újbóli megnyitásáról Simon Zsolt földművelésügyi miniszter. Szerinte súlyos, megbo- csáthatadan vétség lenne, ha a jogosult személyek nem élnének a felkínált lehetőséggel. „A földtulajdon marad az egyetlen állandó érték mindannyiunk számára, melynek elherdálása önmagunk ellen elkövetett bűn lenne” - indokolta álláspontját a tárcavezető. A kormány szándékai szerint a kár- pódási folyamat 2006 elején végérvényesen befejeződik. Az a föld, amely iránt tulajdonosaik 2005. december végéig nem jelentkeznek, átruházódik az államra. A kormány jogszabályt kíván beterjeszteni a parlament elé, hogy lehetővé tegye az államnak e földeknek a községi tulajdonba történő utalását. Pontosabban csak azok a területek kerülnének át a kormány szándékai szerint önkormányzati kézbe, amelyeket az állam nem tud felhasználni össztársadalmi célú építményekre és infrastrukturális beruházásokra. A következő lépésben a községek felajánlják a kapott földet a helyben mezőgazdasági tevékenységet folytató magán- és jogi személyeknek. „Úgy gondoltuk, nem lenne tisztességes államosítani ezeket a földeket. Ha a rendezetlen tulajdonú földek nem lehetnek valódi tulajdonosaiké, akkor azok kerüljenek községi tulajdonba” - magyarázta az MKP, illetve a kormány szándékát Farkas Pál. Nem osztja a kormány nézetét az agrárönkormányzat. Ivan Oravec, az SPPK elnöke szerint a beltelkek a községek kezébe kerülhetnek, ám a külteleknek mindenképpen állami tulajdonban kellene maradniuk. Véleménye szerint „az államnak elegendő földdel kell rendelkeznie ahhoz, hogy legyen miből kárpótolni azokat, akiknek közérdekű létesítmények építése miatt (autópálya, vasútvonal, víztározó stb.) elveszik földjüket”. Az agrárkamara elnöke számos veszélyforrást lát abban is, hogy a kormány el akarja törölni a földalapból való kivételért fizetendő illetékfizetési kötelezettséget. „Ha párhuzamosan nem szabályozzuk a földkivételt, megtörténhet, hogy a legértékesebb mezőgazdasági földek építkezési területté változnak. Ez pedig súlyos vétek lenne ” - fogalmazott Oravec. Megoszlanak a vélemények arról, hogy sikerül-e 2005 végéig identifikálni a rendezetlen földeket. Jelenleg az állami földalap közel 480 ezer hektár rendezetlen tulajdonú földet tart nyilván, (gyor) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában jelenleg teljes pangás jellemzi a földpiacot. A termőföld piaci árai az Európai Unió tagországaiban 3-30-szor magasabbak, mint térségünkben. Például a Csallóközben egy hektár jó minőségű termőföldet már akár 35-40 ezer koronáért is kapni, holott annak ökológiai-bonitási értékét a szlovák szakhatóságok (lásd a pénzügyminisztérium 465/1991-es Tt. számú rendeletét) hektáronként 100-120 ezer koronában határozták meg. Földvásárlásban érdekelt szakértők egybehangzó véleménye szerint az uniós csatlakozás közelsége kihat ugyan a földárakra is - középtávon könnyen elképzelhető a mezőgazdasági művelés alá vont terület piaci árának 3-10-szeres emelkedése-, ugyanakkor többek azt állítják, hogy Szlovákia (de Magyarország is) soha nem éri majd el az uniós átlagot. Csak tájékoztatásul, Magyar- országon jelenleg valamivel ezer euró felett mozog egy hektár átlagos föld ára. A bennfentesek ezt a trendet a régió területi elhelyezésével magyarázzák: „Mi mindig az Európai Unió perifériáján leszünk” - tartja Fir Zoltán a Földbróker.hu tulajdonosa1. Egyben rámutatott arra, hogy ugyanakkor Ausztriában és Németországban már jelenleg is igen drágák a földek, ott a 10 ezer eurós átlagos hektárár a jellemző. A föld az Európai Unió 15 tagállama közül Franciaországban a legolcsóbb, ott nagy területű és jó minőségű föld áll rendelkezésre. A legolcsóbb uniós földár 3 és 5 ezer euró között van. (gy) Nálunk nincsenek zsebszerződések? Sem a regionális agrárkamarákon, sem a földművelésügyi minisztérium regionális kirendeltségein nem tudtak válaszolni arra a kérdésünkre, hogy vannak-e nálunk „zsebszerződések”. Ugyanakkor egyes lapértesülések szerint néhány osztrák érdeklődő (közvetítő) már tapogató- dzó látogatást tett a Kis-Kárpátok borvidéken gazdálkodó vincelléreknél, hogy elővásárlási ajánlatot tegyen számukra. A Párkány melletti Muzslán pedig német borászok jelentek meg, akik az ottani szőlőkben rajnai rizlinget termesztenének. A Földbróker.hu becslése szerint Magyarországon jelenleg mintegy 350-400 ezer hektár lehet külföldi ellenőrzés alatt (ez a szántóterület 7-8%-a). A külföldiek tehát jó lehetőségnek tartják a földszerzést, aminek szakmai okai lehetnek, (ú) Földárak a '90-es évek derekán Ország Egy hektár föld átlagos ára Luxemburg 60 ezer Hollandia 18,7 ezer Németország nyugati része 15,6 ezer Belgium 12,1 ezer Spanyolország 10,0 ezer Dánia 6,1 ezer Anglia 4,9 ezer Franciaország 3,0 ezer Finnország 2,7 ezer Magyarország (2002-ben ) 1,5 ezer Az adatok euróbán értendők (Forrás: Föld bróker) Szlovákiában jelenleg pang a földpiac, azonban a várhatóan 2004-es európai uniós csatlakozásunk után nálunk is meglódulnak az árak (Dömötör Ede felvétele) Napjainkban egyelőre még akadályokat gördítenek a külföldi állampolgárok szlovákiai földvásárlása elé, ennek dacára Dél-Szlovákiában már tevékenykednek nyugati agrárgazdák Az uniós tagság gyorsítja a folyamatot ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Külföldi magánszemélyek csak három évvel Szlovákia európai uniós csatlakozása után vásárolhatnak majd nálunk termőföldet. Az év derekán módosított devizatörvény a kormány eredeti szándékaival szemben további korlátozásokat is magában foglal. Az első Dzurinda-kormány eredetileg az EU-csatlakozás után rögvest lehetővé tette volna a külföldi magánszemélyeknek, hogy korlátlanul és mindennemű megkötés nélkül termőföldet vásároljanak Szlovákiában. Azonban Farkas Pál (MKP) képviselő ellenjavaslatot terjesztett a plénum elé, és a törvényhozás az ő módosítását tartotta ésszerűbbnek és hagyta azt jóvá. E módosításnak köszönhetően olyan földeket nem vehetnek meg a külföldi magánszemélyek, amelyek a települések beépített területén kívül találhatók, továbbá tiltás vonatkozik a beépített területeken kívül eső erdőkre is. E korlátozás viszont nem vonatkozik azokra, akik Szlovákia állampolgárai, vagy az Európai Unió tagállamainak Szlovákiában átmeneti lakhellyel rendelkező polgárai, akik Szlovákia EU-csatlakozásától számított három éven keresztül nálunk gazdálkodnak. Nincsenek megbízható adatok arról, hogy jelenleg hány külföldi magánszemély gazdálkodik Szlovákiában. A föld külföldiek általi bérlését a hatályos jogszabályok nem korlátozzák. A hazai jogszabályok ugyancsak nem korlátozzák a külföldieket abban, hogy mezőgazdasági céget alapítsanak Szlovákiában, esetleg csődbe ment mezőgazdasági vállalatot vegyenek és folytassák a mezőgazdasági tevékenységet. Ilyen gazdaságra már egyébként van példa a Csallóközben és a Nagykürtösi járásban is. (gy) A legjobb földek hivatalos és piaci árai, bérleti díjai Térség A legjobb földek A legjobb földek Átlagos Maximális hivatalos értéke piaci ára bérleti díja bérleti díj Dunaszerdahelyi járás 80-120 ezer 40-50 ezer 2200 4500 Komáromi járás 100-120 ezer 60-70 ezer 1200-1400 2200 Oalántai járás 100-120 ezer nincs adat 2000 4000 Érsekújvári járás 100-120 ezer 30-40 ezer 1200-3000 3500 Nagykürtösi járás 40-52 ezer nincs adat a föld értékének 1%-a 1600 Losonci járás 27-50 ezer nincs adat 300-900 1000 Rozsnyói járás 20-40 ezer nincs adat 300-500 1000 Kassai járás 65 ezer nincs adat 300-1600 1800 Nagymihályi járás 35-75 ezer nincs adat 300-800 1000 Az adatok hektár/korona értékben vannak megadva, a bérleti díj egy évre vonatkozik. Általános vélekedés szerint a földvásárlásnál a felek ritkán tartják mérvadónak a földhivatali árat. A bérleti díjat a legtöbb helyen terményben térítik. (Forrás: regionális agrárkamarák, a földművelésügyi minisztérium regionális szakosztályai) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: NYUGATON CSAPADÉK, 7-11 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSAAETEOROLOGIA A Duna vízállása - Pozsony: 460, árad; Medve: 370, árad; Komárom: 405, árad; Párkány: 345, változatlan. Közepesen felhős lesz az ég, az alacsonyabban fekvő területeken a reggeli órákban köd is lehet. Délután nyugaton számos helyen valószínű csapadék. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 11 fok körül alakul. Éjszaka 2-7 fok várható. Holnap már sok helyen lesz záporeső, zivatar. Napközben 6-11 fokig melegszik fel a levegő, éjszakára 0 és 5 fok közé hűl le. Vasárnapra a keleti országrész fölött gyűlnek össze az esőfelhők, ezért ott gyakoribbak lehetnek a záporok, zivatarok. Nappal 9-13 fokra számíthatunk. A Nap kel 07.10-kor - nyugszik 16.05-kor A Hold kel 17.38-kor - nyugszik 09.32-kor A mai időjárás főként a reumatikus és mozgásszervi betegségekben szenvedőket viselheti meg. Gyakoribb lehet a hátgerincbántalmak miatti fejfájás, de erősebb fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén is. Csökken az alacsonyabb vérnyomásúak szellemi és fizikai teherbírása, kevésbé képesek összpontosítani a feladataikra. A délelőtti órákban egyes légúti bántalmak tünetei is jelentkezhetnek, illetve emésztési zavarok is felléphetnek. Holnap a mainál némileg kedvezőbb hatásokkal számolhatunk.
