Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-20 / 270. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 20. Közélet 5 Paul Lendvai szerint a Szabadságpártnak csökken a befolyása, de a nacionalizmus bárhol, bármikor felütheti a fejét Ami a barátságnál is fontosabb E hét végén az előrehozott képviselőházi választásokat tartanak Ausztriában. Az esélyekről és a közép-euró­pai térség kilátásairól be­szélgettünk Paul Lendvaival, kontinensünk egyik neves publicistájával. SZILVÁSSY JÓZSEF Némi aggodalommal várjuk a vasárnapi voksolást, elsősorban arra figyelve, hogy miként szere­pel majd Jörg Haider Szabadság- pártja. Ön milyen eredményt tart valószínűnek? Nagyon nehéz megjósolni a vég­eredményt, mert nálunk sem lehet teljesen megbízni a közvélemény­kutatók előrejelzéseiben. Ugyanis még Ausztriában is akadnak olya­nok, akik nem az igazat mondják, amikor megkérdezik őket, kire fog­nak voksolni. Mindezek ellenére biztos vagyok benne, hogy a Sza­badságpártnak sokkal kisebb lesz a befolyása, mint legutóbb, amikor huszonhét százalékos támogatott­ságával a második legerősebb poli­tikai erő lett Ausztriában. Most örülhetnek, ha tizenöt-tizenhét százalékig eljutnak, hiszen elveszí­tették a legjobb képviselőiket. Akkor elképzelhető, hogy kima­radnak a kormánykoalícióból? Sokesélyes ez a választás. Létrejö­het szocialista-zöld koalíció, de az elmúlt hetekben feljött a Wolfgang Schüssel vezette ÖVP is. Ezért nép­párti-szocialista szövetség vagy Id- sebbségi kormány létrejötte sem kizárt. Miként azt sem teljesen, hogy marad kormányon a Néppárt és a Szabadságpárt maradéka, ha­bár szerintem ennek a legkisebb az esélye. Alakulhat-e olyan kabinet Bécs- ben, amely a ratifikációs folya­matban megnehezítené az új tagországok felvételét az Euró­pai Unióba? Semmiképpen, hiszen a néppárti­ak, a szocialisták és a zöldek egyér­telműen támogatják az unió bővíté­sét. A Szabadságpárt egy része pe­dig mindössze Csehország belépé­sének a támogatását köti bizonyos feltételek teljesítéséhez, ezek pedig tudvalévőén a temelíni atomerőmű leállítása és a Benes-dekrétumok semmissé nyilvánítása. A dekrétumok a szlovákiai ma­gyarokat is súlyosan érintették, hiszen valójában rossz szelle­mük vezetett a mérhetetlen szenvedésekkel járó csehországi deportálásokhoz, majd a kitele­pítésekhez. Miként lehet valami­képp kárpótolni, megkövetni a meghurcoltakat? » Mérlegelni kell, hogy a múlt kétségtelen sérelmeit érdemes-e .. élesen fölvetni. \\ Brüsszelben jó irányt mutattak, amikor morális és politikai gesz­tusra ösztönözték Csehországot, közvetve talán Szlovákiát is. Jó példa erre Richard von Weizsäcker volt német államfő, aki 1985 máju­sában óriási beszédet mondott, amelyben megkövette a nácik bar­bárságai miatt elpusztult, meghur­colt zsidóságot és más nemzetek kárvallottjait. A csehszlovákiai bársonyos forradalom után Václav Havel köztársasági elnök is tett ,A nacionalizmus olyan, mint a rák vagy a vulkán. Sokáig lappang, for- yog, s egyszer csak a felszínre tör." (Somogyi Tibor felvétele) ilyen gesztust a szudétanémetek felé, de a cseh politikusok letorkol­ták őt, holott ő nagyon jó irányba lépett. Egyébként hadd mondjam el, hogy Ausztria a második világ­háború után nem volt túlságosan barátságos a szülőföldjükről el­űzött szudétanémetekkel szem­ben, ezért a legtöbben végül Bajor­országban telepedtek le. Követke­zésképpen a szudétanémet kérdés sosem volt ügy nálunk. Valójában az osztrák közvéleményt és néhány politikust elsősorban Milos Zeman volt cseh kormányfő meggondolat­lan, provokatív kijelentései hergel­ték fel. Ma már megnyugodni lát­szanak a kedélyek, mégis az a meg­győződésem, hogy a végleges meg­békélés érdekében a Brüsszel által szorgalmazott politikai és morális gesztus, vagyis legalább a bocsá­natkérés nem maradhat el. Pozsonyban sem? Igen, szlovák-magyar vonatkozás­ban sem. Ugyanakkor alaposan mérlegelni kell, hogy a múlt két­ségtelen sérelmeit érdemes-e éle­sen fölvetni. Vagy célravezetőbbek a kis lépések. Ne feledjük ugyanis, hogy szerte Európában, így Auszt­riában is kiemelkedően kedvező visszhangja van a Magyar Koalíció Pártja kormányzati szerepének. Ennek is köszönhetően sokat javult Szlovákia imázsa, és nagy tekintély övezi az itteni magyar pártot is. Százszor meg kell gondolni, hogy ezt a kedvező politikai helyzetet érdemes-e indulatos lépésekkel terhelni. Mindennek mérlegelése elsősorban a szlovák és a szlovákiai magyar politikai elit feladata és fe­lelőssége. A kölcsönös sérelmek felhánytorgatása sehova sem ve­zet, ugyanakkor a tényleges meg­békélés érdekében a múltat be kell vallani. Térségünkben erősödnek az eu­rópai gondolkodásmód, de a nemzeti radikalizmus hívei is. Feléledhet-e tájainkon újra a na­cionalizmus? A nacionalizmus olyan, mint a rák vagy a vulkán. Sokáig lappang, ne­tán fortyog, s egyszer csak, olykor teljesen váratlanul a felszínre tör, halálos veszedelmet okoz. A hatva­nas évektől foglalkoztam például Jugoszláviával. Sosem gondoltam volna, hogy mennyi tragédiát okoz a nemzeti gyűlölködés, a sokféle lefojtott indulat, habár aztán az el­ső között figyelmeztettem a fegy­veres konfliktus és a népirtás tragi­kus veszélyeire. Egy neves angol történész írta, hogy évekkel ezelőtt Kréta szigetén járt, ahol kedves gö­rög kísérte őt, óvta szinte még az erős napsütéstől is. Egy napon el­hagyatott falvakon mentek keresz­tül, s a brit férfi megkérdezte a kí­sérőjétől, hogy hova lettek a lako­sok. Mire a látszólag nagyon szelíd férfi tekintetében indulat és gyűlö­let gyűlt, s szinte örömmel újságol­ta: itt törökök laktak, mindegyikü­ket megöltük. Ide vezethet a gyű­lölködés, amely galamblelkű em­bereket is megmételyezhet. Ilyen veszély sokáig létezett a magyar­szlovák vagy a magyar-román kapcsolatokban is. Nagyon remé­lem, hogy ma már háttérbe szorul és idővel e térségben sem okoz sú­lyos gondokat a nacionalizmus. Mivel lehet segíteni ezt a folya­matot? Elsősorban a kormányok tehetnek sokat. A szlovák vagy a román ka­binet például azzal, hogy megadja a nemzeti kisebbségeknek mind­azokat a jogokat, amelyek a mai ci­vilizált Európában megilleti őket. S nagy a felelőssége a mindenkori magyar kormánynak is, amelynek kötelessége a határon túli nemzet­rész támogatása, de a Kárpát-me­dencében élő magyar kisebbség ügyét sosem teheti belpolitikai megfontolások, pártcélok játék­szerévé. Enyhülhetnek a térség gondjai az európai integrációval is, amely fokozatosan csökkenti a ha­tárok jelentőségét. Vagyis derűlátó vagyok, hiszen végül Dél-Tirol ügyét is sikerült békésen megolda­ni. Remélhetően így lesz ez a kis nemzetek és sokféle nemzeti ki­sebbség lakta Közép-Európában is. Elképzelhető, hogy a visegrádi négyek között olyan együttmű­ködés és kapcsolat alakul ki, amilyen ma a Benelux államokat jellemzi? Igen, habár a Benelux országok kö­zött a múltban sem voltak olyan történelmi tragédiák és viszályok, mint amilyenek a visegrádiak ese­tében bizony megtörténtek. A szo­ros együttműködés alapvető érde­ke minden visegrádi országnak az érdeke. Remélem, lesznek minden érintett államban olyan bölcs poli­tikusok, akik ezt a víziót önző ér­dekből nem váltják fel hamis politi­kai aprópénzre. Ön éveken át nívós vitaműsoro­kat vezetett az osztrák közszol­gálati tévében. Mit szól ahhoz, hogy milyen nyögvenyelősen alakul a magyar és a szlovák köz- szolgálati média értékrendje? Nem sokkal a magyarországi rend­szerváltás után Hankiss Elemér meghívott a Magyar Televízió Ku­ratóriumába. Elmentem néhány­szor a tanácskozásokra, aztán nem láttam értelmét az egésznek. A közszolgálati tévé sem élhet sza­badság és függetlenség nélkül. A posztszocialista országokban ed­dig brutálisan bántak a közszolgá­lati médiával, a kormánypártiak alig adtak szót az ellenzéknek, de meg is lakoltak érte, mert először ezek a tévék veszítették el a hitelü­ket és nézőiket, aztán a kormányok a választásokat. Magyarországon és Szlovákiában is nehezen alakul ki az a politikai kultúra és elegan­cia, amely éltető levegőhöz, bizo­nyos függetlenséghez juttatná a té­véseket. Persze, a jobb körülmé­nyek kivívása állandó harcot je­lent. Fontos az is, hogy az újságíró­nak mindig legyen lehetősége más­Derűlátó vagyok, " hiszen végül Dél-Ti­rol ügyét is sikerült . . békésen megoldani. >> hova szerződni. Ilyen szempontból is lényeges a kereskedelmi magán­tévék szerepe, ha nem paktálnak le a kormánygarnitúrával vagy az or­dító ízléstelenséggel. Ön tiszteletet parancsoló vitali­tással szerepel továbbra is első­sorban a közép-európai közélet­ben. Milyen emberi, újságírói hitvallás a hajtómotorja? Friedrich Dürrenmatt-tal, a neves svájci drámaíróval szólva azt tar­tom, hogy az írástudó ne a politi­kusokkal, még csak nem is mindig a barátaival legyen jóban, hanem a lelkiismeretével. Én 1957. február 4-én jöttem ki Magyarországról Bécsbe, ahol azóta németül, ango­lul és magyarul publikálok. Én an­nak idején kiálltam Kurt Waldheim mellett, mert nem volt háborús bű­nös, még náci sem, s hallatlan osto­baságnak tartottam akkor és a nemrégi, a Szabadságpárt kor­mányra jutása miatti szankciókat. Sok barátomat veszítettem el, de a véleményem kimondását fontos­nak tartottam. Még nyolcvankilenc előtt sok magyar legyeskedett kö­rülöttem Bécsben, többen közülük azért, hogy jelentgessenek a buda­pesti titkosrendőrségnek és a KGB- nek. Ma meg nagy mellveregetős magyarok. Én viszont megmarad­tam olyan publicistának, aki min­den körülmények között a saját vé­leményét mondja ki. Igaz, szeren­csém is volt, hiszen huszonkét évig a Financial Times bécsi munkatár­sa voltam, s a főnökeimet csak a cikkeim szakmai színvonala érde­kelte, nem az, hogy ki vagy mi va­gyok, honnan jövök. így aztán gond nélkül követhettem a lelkiis­meretemet. Akkor is, azóta is. A külügyminiszter idézte Günter Verheugen bővítési biztos szavait: „Az EU hajlandó bizonyos fokú hajlékonyságra." Kukán: Pozsony még jobb feltételeket harcolhat ki ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Még kedvezőbb feltéte­leket harcolhatunk ki a csatlakozási tárgyalásokon - közölte tegnap a szlovák külügyminiszter. - Lehetsé­ges például a mezőgazdasági ter­melési kvóták emelése.” Tény, hogy az EU nem tartja megvalósítható­nak például a közvetlen mezőgaz­dasági támogatások folyósításához megszabott átmeneti időszak - tíz év - lerövidítését. Eduard Kukán azonban idézte Günter Verheugen bővítési biztos szavait: „Az EU haj­landó bizonyos fokú hajlékonyság­ra.” Ismét hangsúlyozta: az EÚ dán elnöksége változatlanul arra törek­szik, hogy a decemberi koppenhá­gai csúcs előtt lezárják az összes csatlakozási fejezetet. Kukán a bő­vítés időpontjáról, 2004. május el­sejéről megjegyezte: az EU ezzel teljesítette egyik ígéretét, azaz a szlovák állampolgárok a csatlako­zás után már részt vehetnek az eu­rópai parlamenti választásokon (a tervek szerint 2004 júniusában). A külügyminiszter szerint Szlovákia külön keretet kaphat az ukrán ha­tár védelmének a megerősítésére, de arra fel kell készülnünk, hogy például Szlovéniának Brüsszel sok­kal többet folyósít majd, hiszen ott a schengeni határ sokkal hosszabb lesz. (szge) RÖVIDEN Rumsfeld és Bush is Szlovákiába látogat Pozsony. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter közvedenül a prágai bővítési NATO-csúcsértekezlet után Szlovákiába utazik és arra is jó esély van, hogy az Egyesült Államok elnöke, George Bush „rövid időn belül” Pozsonyba látogasson. Ivan Simko védelmi miniszter a szlovák haderőreform washingtoni elismerésének tartja, hogy Rumsfeld a hét tagjelölt közül elsőként Szlovákiát keresi fel. (TASR) 76 ezren várják pénzüket a BMG Investtől Kassa. A Kassai Kerületi Bíróságra eddig 76 668 ügyfél küldte el a BMG Invest pénzügyi szolgáltatóval szembeni, dokumentumokkal igazolt követelését, a bíróság ebből egyelőre 18 200 igénylést vett nyilvántartásba - közölte Frantisek Hadusovsky csődbiztos. Mivel na­gyon kiterjedt ügyről van szó, ezért nem tudta megmondani, mikor hívják össze a hitelezők első gyűlését. Hadusovsky jelezte, a társaság­nak gyakorlatilag nincs pénzzé tehető vagyona. (SITA) Tegnap ismét erősödött a korona Pozsony. A nemzeti bank tegnap nem avatkozott be az árfolyamok alakulásába, ennek köszönhetően a korona 41,600-ról 41,400-ra erősödött az euróval szemben. A 20 filléres erősödés a prágai NATO- csúcson várható, Szlovákia számára kedvező történéseknek köszön­hető. A dollárral szemben 30 fülért javított a hazai fizetőeszköz, s a középérték 40,900 korona/dollár szinten áüapodott meg. (SITA) Meciar nem nyilatkozik a vagyonáról Pozsony. Vladimír Meciar tegnap lapzártánkig ígérete ellenére sem nyújtotta be vagyonnyilatkozatát a parlament összeférhetetlenségi bizottságának. Boris Zala, a Smer alelnöke, aki elfoglaltsága miatt feledkezett meg a határidőről, tegnap átadta a nyilatkozatát, (t, ú) Lomnici Zoltán pozsonyi tárgyalásai Pozsony. Nem ismerik a korrupciót és az ügyek számítógépes elosztá­sát már régen bevezették a magyarországi igazságszolgáltatásban, ál­lítja Lomnici Zoltán, a magyar legfelsőbb bíróság elnöke. Lomnici szlo­vák kollégájával, Stefan Harabinnal tárgyalt tegnap. Harabin fájlalta, hogy amíg Magyarországon az igazságügyi miniszter hajlandó lett vol­na lemondani, ha nem emelték volna a bírók fizetését, addig a szlovák tárcavezető a bérek befagyasztását, sőt Harabin szerint csökkentését javasolja. Egy magyar kezdő bíró 225 ezer forintot keres, jövő évtől pe­dig 50 százalékkal emelik a magyar bírók bérét. (sza) Törvény az egészségbiztosítókról Pozsony. A parlament tegnap módosította az egészségbiztosításról - szóló törvényt. Ha egy megszűnt biztosító tartozásait és másokkal szembeni követeléseit egy másik veszi át, akkor ennek az új biztosító­nak azt a pénzt, amelyet a megszűnt intézmény adósaitól behajt, első­sorban a volt biztosító tartozásainak törlesztésére kell fordítania. Ha a behajtott összeg nem elég az adósságok rendezésére, a biztosító költ­ségvetési és más, célirányos támogatást is kaphat, de legfeljebb akkora értékben, mint amekkora a megszűnt biztosító alaptőkéje volt. (s, t) Öten-öten az első választási körben Pozsony. A parlament tegnap a rádió- és a tévétanács mindössze 5- 5 tagját választotta meg. A rádiót felügyelő testületbe került Nagy Ildikó, Mária Hluchánová, Zozef Sevec, Igor Gallo és Ingrid Fasiangová. A tévétanácsba Görföl Jenőt, Somogyi Alfrédot, Vladi­mír Cernyt, Stefan Fejkót és Marek Madáricot választották. A többi tagról ma ismét szavaznak a képviselők. (TASR) Washingtoni tüntetés Szlovákia NATO-tagsága ellen Nincs bővítési akadály ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Washington/Pozsony. Tüntetést szervezett Szlovákia és Románia NATO-tagsága ellen a washingtoni Fehér Ház előtt az Amerikai Ma­gyar Reformátusok Szövetsége - Hungarian Reformed Federation of America. A szervezet szerint ebben a két országban ugyanis nem tart­ják tiszteletben az emberi jogokat. A szlovák külügyminisztérium már jelentést kapott az eseményről. „Sajnos, a gyűlés tartalma nem egészen világos számomra: nem tudni, a csatlakozás ellen vagy a csatlakozás feltételeinek szigorítá­sáért gyűltek-e össze az emberek” - nyüatkozta lapunknak Berényi Jó­zsef. A szlovák külügyminisztérium államtitkára szerint a közép-euró­pai térség és a határon túli magya­rok számára is komoly jelentőség­gel bír a NATO-csatlakozás, amely­ről ezen a héten döntenek Prágá­ban. Berényi nem lát olyan jellegű akadályt, amely ezt a bővítést ko­molyan befolyásolhatná, (-rn-) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Prága. Elképzelhető, hogy a közeljövőben közös cseh­szlovák alakulat védi majd a két or­szág légterét. Prága legalábbis ko­molyanjátszik ezzel a gondolattal, a cseh védelmi miniszter ezt már hét­főn közölte szlovák kollegájával. „Erről a témáról is tanácskozunk a NATO-csúcson Jaroslav Tvrdíkkel” - szögezte le Ivan Simko, aki „érde­kesnek” nevezte a gondolatot. Meg­jegyezte: már tárgyalásokat is kez­dett a hadsereg szakértőivel, hogyan lehetséges az ötlet megvalósítása műszaki és gazdasági szempontból, „hiszen a kisebb országok számára, ráadásul ha ugyanannak a védelmi rendszernek a tagjai, kifizetődőbb, ha együttműködnek bizonyos té­ren”. A cseh kormány hétfőn dön­tött: Prága nem vásárol 24 új Gripen vadászgépet. Ugyanakkor megbízta a védelmi minisztert, hogy kezdjen tárgyalásokat szlovák kollegájával. A korábbi szlovák védelmi minisz­terrel, Jozef Stankkal már tanácsko­zott erről, a tervezetet egyébként Közös égboltnak nevezték el. Tvrdík szerint a tervezet megvalósulásának feltétele a két parlament jóváhagyá­sa, elegendő pénz és nem utolsósor­ban Szlovákia felvétele az Észak-at­lanti Szövetségbe. Eduard Kukán szlovák külügyminiszter óvatosab­ban nyilatkozott: Szlovákia csak a prágai NATO-csúcs után vitatja meg a kérdést. Megjegyezte: a közös lég­védelem akár a visegrádi négyek ke­retében is megvalósítható. A prágai javaslatot Václav Havel cseh és Ru­dolf Schuster szlovák államfő is tá­mogatja. (szge, c, s) Jaroslav Tvrdík már meg is szólította Ivan Simkót Légvédelem újra együtt?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents