Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-20 / 270. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 20. Vészjósló értesülések Canberra. Olyan értesülések birtokába jutott a canberrai kormány, hogy Ausztráliát a következő két hónapban merényletek veszélye fenyegeti, ami összefüggésbe hozható az al-Kaida terrorhálózattal. Christopher Ellison igazságügy-miniszter szerint a vészjósló értesülés meglehetősen általános jellegű, de hihetőnek tűnik, ezért éberségre intette honfitársait. A rendőrség Perthben letartóztatott egy ausztrál férfit, aki pokolgépes merényletekre készült izraeli diplomáciai képviseletek ellen. A báli szigeti merénylet 192 halálos áldozata közül 90 volt ausztrál állampolgár, (h) Robbanások egy amerikai bázisnál Tokió. Nem kizárt, hogy merényletet terveztek egy Tokió közeli amerikai atonai támaszpont ellen. A robbanásokról először szemtanúk számoltak be, később az amerikai hadsereg szóvivője is elismerte a detonációkat. A tokiói rendőrség rakétakilövő szerkezetet talált egy parkban. Több személyt őrizetbe vettek, (o) Fegyverellenőrök Jugoszláviában Belgrád. Amerikai fegyverzetszakértők tartózkodnak Jugoszláviában annak ellenőrzésére, hogy Belgrád csakugyan leállította-e Irakkal folytatott, az ENSZ-hatá- rozatok által tiltott fegyverkereskedelmét. Azt is fel kívánják mérni, hogy az iraki hadsereg katonailag mennyit profitált a jugoszlávokkal folytatott együttműködésből. A belgrádi kormány hivatalosan is elismerte korábban, hogy a Yugoimport állami fegyverkereskedő cég vétett az ENSZ-tilalom ellen, amely az Irakba irányuló fegyver- szállításokra vonatkozik. Egyúttal ígéretet tett a hasonló esetek elkerülésére. (MTI) Zorán Djindjics a választásokról Belgrád. Zoran Djindjics szerb kormányfő szerint nem fog káoszba sodródni az ország, ha kudarcba fullad a december 8-i, megismételt elnökválasztás is. Terjedelmes lapinterjújában emlékeztetett rá: a szeptember-októberi elnökválasztás előtt sokan azt hangoztatták, hogy a sikertelen szavazás káoszba sodorja az országot. Ezek fölöttébb felelőtlen és komolytalan kijelentések voltak. Nem lett káosz, és akkor sem lesz káosz, ha a decemberi elnökválasztás is kudarcba fullad. Djindjics szerint az államfő és közte lényegében az a különbség, hogy vele szemben Kostunica „határozatlan, kishitű és elveszi az emberek kedvét a reformoktól”. (MTI) Djindjics szerint Kostunicáék félnek a reformoktól, „ezért nagy kárt okoz az országnak, ha olyan ember áll az élén, aki nem ösztönzi a polgárokat" (Képarchívum) George Bush elnök Prágában nem fogja kérni a szövetség katonai támogatását Rudolf Schuster szlovák államfő is köszönti az ünnepeltet Irak és a NATO-csúcs Washington. Irak jellemző, illetve a legfontosabb példája az olyan típusú fenyegetésnek, amellyel a NATO-nak szembe kell néznie. Furcsa is lenne hát, ha Irak nem lenne téma a holnap kezdődő prágai csúcstalálkozón. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ezt Condoleezza Rice, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója mondta, szerinte a NATO-nak a bővítés, az alkalmazkodás és az átalakítás jegyében megnyíló csúcstalálkozóján megkerülheteden téma lesz Irak és a nemzetközi terrorizmus elleni harc ügye. Maga Bush elnök - mielőtt tegnap elindult volna Prágába - úgy nyilatkozott, hogy megvitatják a szövetségesekkel Irak ügyét, de nem kéri a NATO katonai támogatását - bár ha a katonai fellépés szükségessé válik, ismét konzultálni fog a tagállamokkal. Washington és európai szövetségesei között a BT egyhangú határozata után is tág tere van a nézeteltérésnek. Az európaiak utolsó lehetőségnek tekintik a katonai fellépést, míg az USA fogad- kozik, hogy semmiféle toleranciát nem fog tanúsítani, ha Irak a legkisebb engededenséget mutatja a BT- vel szemben. Schröder német kancellár ugyanakkor még ENSZ-felha- talmazással sem tartja elképzelhetőnek országa részvételét egy Irak elleni háborúban. Rice asszony szerint Berlinnek el kell majd döntenie, milyen szerepet vállal, és milyen szerepet nem tud vállalni a BT határozatának kikényszerítésében, ha az szükségessé válik. Németország januárban a BT nem állandó tagja lesz, februártól pedig átveszi a testület soros elnöki tisztét. A NATO-csú- cson körvonalazandó stratégia persze messze túlmutat Irakon, valójában a tágabb Közép- és Közel-Keletről van szó, a mostani tényleges és lehetséges válsággócok széles övezetéről. Egy Irak elleni háború esetén azonban kiderülhet, mit jelent ma a NATO Amerikának, a szövetség meghatározó hatalmának, szüksége van-e rá egyáltalán. Washingtonban sokan úgy gondolják, az USA-nak nem a háború, hanem elsősorban a béke megnyerésében kell számítania a NATO-ra, a Szaddám utáni idők békefenntartásában. Uj vezetőséget választott tegnap az Izraeli Munkapárt 110 ezres tagsága. A palesztinokkal békülékeny hangnemet megütő Amrám Micna (baloldalt) és Ben Eliezer volt védelmi miniszter között dől el a pártelnöki tisztségért és egyben a miniszterelnök-jelöltségért folyó harc. A felmérések Micna győzelmét vetítették előre. Az eredményt ma hajnalra ígérték. (Reuters-felvételek) Belgium negyedik hivatalos nyelvének az arabot szeretné elismertetni az EAL Fura arab polgárőrök Antwerpenben MTI-JELENTÉS Brüsszel. Belgium második legnagyobb városában, Antwerpenben polgárvédelmi járőröket állított fel az Európai Arab Liga (EAL) a helyi rendőrség tevékenységének figyelésére. Ez aggodalmat kelt a kormányban és a fajgyűlölet ellen küzdő központban is. A járőrök az arablakta negyedekben figyelik a belga rendőrség fellépését: nem irányul-e elfogultan a muzulmán bevándorló népesség ellen, és hogy szükség esetén feljelentést tegyenek az eljáró rendőrök ellen. A tetőtől talpig feketébe öltözött, mobil telefonokkal felszerelt fiatal csoportokat az EAL az arab ifjúság védelmi bizottságainak hívja. Főtitkáruk, Arkub Halid állítja: szó sincs magánmilíciáról, s úgy véli, Antwerpenben a fajgyűlölet mértéke az európai nagyvárosok között az egyik legmagasabb. Antoine Duquesne belügyminiszter azonban már jelezte: ha azt tapasztalják, hogy a járőrök rontják a rendőri munka hatékonyságát, intézkedni fognak, hogy bíróság elé kerüljenek a magánmilíciákat tiltó törvény alapján. A hatóságokat nemcsak a járőrözés aggasztja, az EAL mögött ott áll ugyanis egy olyan szellemi vezér, aki baljós, fundamentalista jelleget kölcsönöz a politikai-vallási szervezetnek. A libanoni származású Abu Jahja a brüsszeli és a leuveni egyetemen politológiát végzett és internetes honlapján nyáron olyan kijelentéseket tett, hogy Antwerpen az európai cionizmus bástyája. Nemrég azzal állt elő, hogy az arabot ismerjék el Belgium negyedik hivatalos nyelvének a francia, a fla- mand és a német után. Habsburg Ottó 90 éves MTI-HjR Bécs. Habsburg Ottó, az utolsó osztrák császár fia, az Európai Parlament volt képviselője és korelnöke Németország után ma Ausztriában ünnepli 90. születésnapját. Többek között a Hofburgban és a schönbrunni kastélyban, olyan helyszíneken, ahol családja valaha otthon volt, s ahová ő évtizedeken át be sem tehette a lábát. A Ste- phansdomban ünnepi istentiszteletet tartanak, amelyet Christoph Schönbom bíboros, bécsi érsekkel közösen osztrák, magyar, boszniai és szlovákiai püspökök celebrálnak. A Hofburg, az egykori császári palota dísztermében a máig Habsburg Ottó elnöklete alatt álló Páneurópai Unió tart ünnepséget 1300 vendég jelenlétében, s olyan személyiségek köszöntik az ünnepeltet, mint Valery Giscard d’Estaing, az EU jövőjéről tanácskozó konvent elnöke, a svéd királyi pár, Rudolf Schuster szlovák és Boris Trajkovszki macedón elnök, Szimeon Szakszkoburg- gotszki bolgár kormányfő (azelőtt II. Simeon király) és sokan mások. A vendégek hosszú és előkelő listája nem csupán a főnemességi kapcsolatkörrel függ össze, hanem Habsburg Ottó Európa-politikusként betöltött jeles szerepével is, amelyet már a II. világháború idején felvállalt. S bár nemrég az európai jogrenddel összeegyeztethetetlennek nevezte a Benes-dekrétumokat, határozottan ellenezte, hogy Ausztria ezért megvétózza Csehország uniós csadakozását. Magyarul és szlovákul is az Európai Parlamentben Lezárni, amit lehet ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Az Európai Parlament hétfőn kezdődött ülésszaka szimbolikus jelentőségű: a napirend legfőbb témája az EU kibővítése, s erre a vitára - a testület történetében először - meghívták a tagjelölt országok parlamenti küldöttségeit is. Minden egyes ország 10-10 perc felszólalási lehetőséget kapott. Ján Figef, a 13 tagú pozsonyi parlamenti küldöttség - az MKP-t Bauer Edit és A. Nagy László képviseli - vezetője méltatta, hogy a szlovák nyelv először hangozhat hivatalos nyelvként a starsbourgi plénum- ülésen. Magyarország képviselői természetesen magyarul szólaltak fel. Egyébként a tagjelölt országok felszólalói kivétel nélkül azt hangsúlyozták, hogy az EU bővítését visszafordíthatatlannak tartják. A tegnapi bővítési vitát az Európai Unió legfőbb vezetői nyitották meg, ezzel is emelve a rendezvény jelentőségét. Mind Anders Fogh Rasmussen, az EU soros elnökségét ellátó Dánia miniszterelnöke, mind Pat Cox, az Európai Parlament és Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke az EU legfontosabb feladatának mondta a bővítés kiteljesítését. Biztosították Romániát és Bulgáriát: a bővítési folyamat nem áll le, 2007-ben ők is számíthatnak a felvételre. Ami Törökországot illeti, méltatták, hogy a törökök megkezdték a csatlakozáshoz szükséges reformokat, de figyelmeztettek: nem csak parlamenti döntésekre, hanem a reformok végrehajtására is szükség van ahhoz, hogy Ankara teljesítse a tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket. Rasmussen közölte: a decemberi koppenhágai EU- csúcson dönteni fognak a török jelöltség következő szakaszáról. A dán miniszterelnök egyúttal figyelmeztetett: létfontosságú, hogy a csatlakozási tárgyalások nyitott kérdéseiből a lehető legtöbbet lezárjanak még a koppenhágai csúcs előtt, mert nem lehet minden ország minden problémájának rendezését erre az eseményre hagyni. Bár a dán elnökségnek az a célkitűzése, hogy a lehető legtöbb országgal befejezze a tárgyalásokat a csúcsértekezlet előtt, a tárgyalásokat azokkal az országokkal zárják majd le, amelyek erre készen állnak - szögezte le. (t, m, ú) Ukrajnában egyre veszélyesebb a riporteri szakma Halva talált újságíró Kijev. Az ukrán parlament sajtóval foglalkozó bizottsága tegnap aggodalmát fejezte ki Mihajlo Kolo- miecnek, az Ukrajinszki Novini ukrán hírügynökség igazgatójának rejtélyes eltűnése miatt, és kérte Szvjatoszlav Piszkun főügyészt, vegye az ügyet személyes ellenőrzése alá. Mihajlo Kolomiec eltűnéséről október végén adtak hírt. A belügy nyomozati főosztályvezetője hétfőn Törökországban nyugatbarátnak nevezett emberek irányítása alá kerültek a legfontosabb tárcák Messze még a demokrácia Gül fő programja az uniós csatlakozás MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ankara. Két héttel az Igazság és Haladás (AK) muzulmán párt törökországi választási győzelme után megalakította kormányát Abdullah Gül kijelölt miniszterelnök, a párt alelnöke, s benyújtotta a miniszterek listáját Ahmet Necdet Sezer államfőnek, aki a maga részéről jóváhagyta a kabinet összetételét. Túlnyomórészt az AK képviselői kaptak helyet a 25 tagú kabinetben. Yasar Yakis, a közel-keleti kérdések szakértőjének számító, nyugalmazott karrierdiplomata veszi át a külügyminiszteri tisztséget, a belügyminiszter pedig Abdül- kadir Aksu lesz, aki már viselte ezt a tisztséget a kilencvenes évek végén, akkor még a Haza Pártjának (ANAP) színeiben, Turgut Özal akkori miniszterelnök kormányában. Azért kapta Gül, az AK alelnöke a megbízást a kormányalakításra, mert a pártvezető, Recep Tayyip Erdogan nem jöhetett számításba: nem viselhet közhivatalt, mert korábban jogerősen elítélték vallási gyűlölködésre való uszítás vádjával. Az AP által nyugatbarátnak nevezett kijelölt miniszterelnök az új kormány legfontosabb feladatának tekinti, hogy előmozdítsa az ország csatlakozását az EU-hoz, a második helyre pedig a gazdasági problémák megoldását sorolta a feladatok között. Az ország gazdasági nehézségei miatt külön figyelem irányul, most a gazdasági miniszter személyére, a mindössze 35 esztendős Ali Babacan pénzügyi szakemberre, aki az USA-ban végezte tanulmányait, majd egy ideig pénzügyi tanácsadóként dolgozott ott. Abdullah Gül tegnapi, első külpolitikai tárgyú beszédében biztosította az ország nyugati szövetségeseit, hogy Törökország külpolitikai orientációja nem változik, fenntartja Törökország stratégiai partneri viszonyát Washingtonnal. A koppenhágai EU-csúcstól azt várja, hogy világos és konkrét dátumot jelöljenek ki a Törökországgal való csada- kozási tárgyalások kezdetére. Egyik legfontosabb bejelentése: kormánya támogatásáról biztosította azt a javaslatot, hogy az EU felállítandó gyors reagálású hadereje igénybe vehesse a NATO forrásait. Hozzátette: ha az EU hiteles szereplője akar lenni az új biztonsági környezetnek, biztonsági és védelmi politikájába be kell vonni olyan nem EU-tag államokat is, mint Törökország. Washington számára Irak miatt rendkívül fontos az Ankarával való szoros együttműködés, az amerikai kormány részéről tegnap is hangoztatták, támogatják Törökország uniós erőfeszítéseit. Guy Verhofstadt síkraszállt Törökországnak az Európai Unióba való bevonása és az unióban az integráció további erősítése mellett. A belga kormányfő erélyesen visszautasította Giscard d’Estaing volt francia elnöknek azt az állásfoglalását, hogy Törökország nem való az Európai Unióba. Abdullah Gül (Képarchívum) Kofi Annan Koszovóról Pristina. Kofi Annan ENSZ-főtitkár balkáni körútja keretében látogatást tett Pristinában, ahol tárgyált Michael Steinerrel, a tartományi ENSZ-igazgatás vezetőjével, Baj- ram Rexhepi kormányfővel, Nexhat Daci parlamenti elnökkel, illetve Rada Trajkoviccsal, a törvényhozás szerb frakciójának vezetőjével. Annan azt mondta, Koszovóban sokat változott a helyzet, amióta ENSZ- igazgatás alá került, de a demokratikus társadalom megteremtése még várat magára. Felszólította a koszovói szerb frakciót, térjen visz- sza a parlamentbe. A képviselőcsoport nem kíván részt venni a törvényhozás munkájában, amíg a parlamentben az albán többség megsérti a kisebbségek jogait. Steiner éppen akkor közölte: a további jogsértések elkerülése végett kérni fogja az EBESZ-t, hogy képviselői állandó megfigyelőkként jelen legyenek a törvényhozásban. (MTI) azt közölte, hogy Fehéroroszországban találtak rá az újságíró holttestére, de ezt Minszkben tegnap hivatalosan is cáfolták. Ukrajnában 1998 óta tíz újságíró halt meg tisztázatlan körülmények között és negyvenegy szenvedett súlyos sérülést támadás következtében. A legnagyobb visszhangot Georgij Gongadze (2000. szeptember 16-án tűnt el) meggyilkolása váltotta ki. Az ellenzék szerint Leonyid Kucsma elnök tétette el láb alól.
