Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-19 / 269. szám, kedd
17 ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 19. TÉMA: AZ IFJÚSÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ Az Európai Unióban a keleti irányú bővítés után hetvenötmillió, 15 és 25 év közötti fiatal él majd Hogyan vélekedik az ifjúság az unió szerepéről? Uniós programok a diákoknak A fiatalok az uniós oktatási programok révén akár korszerű számítógépes ismereteket is szerezhetnek (Képarchívum) Az Európai Unióban a bővítés után hetvenötmillió, 15 és 25 év közötti fiatal él majd. Ez az a réteg, melyet meg kell tanítani arra, hogy mit is jelent európainak lenni, miért kell ezért küzdeni. Ez segíthet abban, hogy az európai integráció magasabb szintre emelkedhessen, ennek elengedhetetlen feltétele azonban az integráció teljes támogatása. Ezért kell fokozott figyelmet fordítani az ifjúságra, felkészíteni őket a nagybetűs életre. VINCZE NORBERT A következőkben azt vizsgáljuk meg, mit tesz ennek érdekében a „felnőtt” Európa. Ahhoz, hogy a tagjelölt országok a lehető legjobban felkészülhessenek az uniós tagságra, az Európai Unión belül uralkodó viszonyokra, sok energiát és nem utolsósorban pénzt kell az ifjúságba fektetni. Természetesen az Európai Unió politikai vezetői is tisztában vannak e tény jelentőségével, ezért számos erre szolgáló eszközt bocsátottak a tanulni és érvényesülni kívánó fiatalok részére. Ezek a lehetőségek nemcsak az uniós polgárok, illetve fiatalok számára nyitottak, hanem a tagjelölt országok - köztük Szlovákia - számára is. Ismerjük tehát meg - a teljesség igénye nélkül - a rendelkezésünkre álló programokat, melyekből évről évre diákok százezrei profitálnak. A SOCRATES az egyik legjelentősebb közösségi oktatási program, mely az eredeti tervek A hely szűke miatt lehetetlen minden programot tökéletesen ismertetni. szerint - a többi említésre kerülő programmal egyetemben - csak 1999-ig volt hivatott az ifjúságot szolgálni. A nagy sikernek és közkedveltségnek köszönhetően a- zonban a programokat hét évvel meghosszabbították, így a diákok még legalább 2006-ig élvezhetik e programcsokor által kínált lehetőségeket. A SOCRATES-prog- ram e hétéves ciklusra szóló költségvetése 1,85 milliárd euró, amely a most említésre kerülő alprogramok között oszlik meg. Az ERASMUS-program fő prioritása a felsőoktatási intézmények támogatása, leggyakrabban fejlesztési projektumok, oktatási szakok és különböző képzések létrejötte fűződik a nevéhez, legkedveltebb területe mégis a csereprogramok finanszírozása. A COMENIUS-program fő feladata az oktatási intézmények közötti kapcsolatépítés, valamint az európai pedagógusok továbbképzése. A LINGUA-program legfőbb támogatási területére a csekély nyelvérzékkel megáldottak is könnyen rájöhettek - az európai diákok nyelvtudását hivatott javítani. Az ÁRION kivételesen nem a diákokat célozza meg, hanem az oktatáspolitikai döntéshozók (iskolaügyben dolgozók, minisztériumi alkalmazottak) részére szervez tanulmányú takat. A technika előrehaladtával egyre nagyobb tért hódít magának a távoktatás, valamint az információs és kommunikációs médiumok alkalmazása az oktatásban. Ezt a területet a MINERVA-program célozta meg. A LEONARDO DA VINCI, ez az 1,15 milliárd euró összköltségvetésű (2000-2006) program széles támogatási skálával rendelkezik. Egyaránt támogatja a fejlesztési és együttműködési törekvéseket, az információs társadalom fejlődését, a gazdasági versenyképesség elősegítését és az európai diákok nyelvismeretének javítását is. A YOUTH (IFJÚSÁG) a többi, már említett programhoz hasonlóan, támogatja a csereprogramok szervezését, valamint az ifjúság politikai együttműködését. Nagy figyelmet fordít a hátrányos helyzetű diákok programokba való bevonására. Évi költségvetése 520 millió euró. Végül, de nem utolsósorban, a TEMPUS nevű programot kell megemlítenünk, mely ugyan nem közösségi program, mégis jelentős szerepet játszik az európai oktatásban és képzésben. Eredetileg a közösségi programok társult országok számára való elindításával meg kellett volna szűnnie. 1996-ban a közösségi programokat megnyitották a társult országok számára is, ennek ellenére a TEMPUS program még ma is létezik. A 2000-es évtől TEMPUS III néven azon volt szocialista országok felsőoktatását segíti, amelyek még nem társult országok (Horvátország, Jugoszlávia, Orosz Föderáció, stb.). Biztos vagyok benne, hogy sok fiatal érdeklődését felkeltették az említett programok - és természetesen joggal. A hely szűke miatt lehetetlen minden programot tökéletesen ismertetni, de akinek valamelyik felkeltette érdeklődését, az Európai Bizottság Szlovákiai Képviseletének internetoldalán ( www.eu- ropa.sk/phare/komunitarne.html ) minden szükséges információt megtalálhat, beleértve természetesen a felelős szervezeteket is. Már egymillió ERASMUS-diák A szeptember végén megtartott ERASMUS-hét apropója az volt, hogy a 30 országból érkezett ERASMUS-diákok száma elérte az egymilliót. Az ERASMUS 1987-ben indult és azóta rendkívüli népszerűségre tett szert. Míg az első évben mindössze 3 000 diák vehetett részt a csereprogramokon, 2001-re ez a szám 110 000-re nőtt. E tekintetben a legaktívabb nemzet a francia, mivel évente 17 000 francia diák vesz részt a programban. Alig lemaradva követik őket a németek és a spanyolok, évi 16 000 diákkal. A program tizenöt éve alatt 1 800 felsőoktatási intézmény vett részt a csereprogramokban, (ű) Az Európai Ifjúsági Konvent az unió demokráciájának, pártatlanságának és hatékonyságának javítását tűzte ki célul Céljuk földrészünk jövőképének kialakítása Földrészünk fiataljai ki szeretnék venni a részüket az Európai Unió döntéshozatalából (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ Vajon milyen lesz az Európai Unió tíz, húsz, ötven év múlva? Többek között erre a kérdésre is választ kíván adni az Európai Konvent. Fő célja az, hogy tárgyaljon Európa jövőjéről, arról, hogy milyen változások mennek végbe a bővítés után, és arról, hogy milyen módon készülhetünk fel erre. Az Európai Konvent 105 tagból és ugyanennyi póttagból áll, elnöke Valéry Giscard d’Estaing egykori francia köztársasági elnök. Mivel az, hogy milyen lesz az EU ötven év múlva, leginkább az ifjúságot érinti, ezért az Európai Bizottság kezdeményezésére létrejött az Európai Ifjúsági Konvent, melynek célkitűzése az, hogy a fiatalok is részt vállalhassanak Európa jövőképének kialakításából. Az Ifjúsági Konvent összetétele megegyezik a „felnőtt” Konventé- val, annyi különbséggel, hogy nincsenek póttagok, csak tagok - az Ifjúsági Koventnek tehát összesen kétszáztíz 18 és 25 év közötti tagja van, akik július 9-től három napon át üléseztek Brüsszelben, az Európai Parlament épületében. A fő témák, melyek a Kon- ventben szóba kerültek, megegyeznek a belgiumi Laekenben rendezett konferencián megfogalmazott irányelvekkel: ♦ az intézmények kompetenciáinak racionálisabb megosztása, ♦ az EU demokráciájának, pártatlanságának és hatékonyságának javítása, ♦ egy közös európai alkotmány létrehozása. Ezek azok a témakörök, melyekről mind a „felnőtt“, mind az Ifjúsági Konvent tagjai tárgyaltak. És mire jutottak? Az Ifjúsági Konvent javasolta, hogy az ifjúságot jobban vonják be a döntéshozatalba, hatékonyabban informálják a közvéleményt az európai ügyekről, mely szerintük az egyik legégetőbb probléma. Nézetük szerint ennek a következménye a választásokon mutatkozott alacsony részvételi arány is. Európa polgárai ugyanis nem tudják, hogyan is működik valójában a közös intézményekben történő döntéshozatal. Ez részben a gyenge informáltság, részben a bonyolult intézmény- rendszer következménye. Az Ifjúsági Konvent javaslatai között volt a közös európai útlevél bevezetése is, mely minden tagországban azonos lenne. A fiatalok valószínűleg ráéreztek a közös politika ízére, mivel kifejezték szándékukat a tárgyalások folytatására, s felkérték az Európai Konven- tet, hogy tegye meg a szükséges lépéseket és készítse elő a következő Ifjúsági Konventet. Sok sikert! (ú) Vágyak és félelmek ÖSSZEFOGLALÓ Az Eurobarometer tulajdonképpen az Európai Unió statisztikai hivatala, amely az élet minden területét célba véve készít közvélemény-kutatásokat. A 2001. évi felmérés, mely az ifjúságot vette górcső alá, több mint egy pillanatkép, melyet kiragadtak az összefüggéséből, s hűen ábrázolja az európai fiatalság helyzetét, vágyait, félelmeit és elvárásait. Még élesebb képet kaphatunk, amennyiben az adatokat összehasonlítjuk a négy évvel korábbi, 1997-es felmérés eredményeivel. Néhány területen a különbség egészen elképesztő. A felmérésben 10 000 tizenöt és huszonnégy év közötti európai fiatal vett részt - országonként hatszáz fő. Kivételt képezett Németország (hatszáz a keleti és hatszáz a nyugati országrészből), Nagy-Britannia (hatszáz angol és kétszáz észak-ír diák) és Luxemburg (lakosságának alacsony száma miatt mindössze kétszáz diák képviselte). Vizsgáljuk meg a legérdekesebb eredményeket. A legelképesztőbb, hogy öt évvel ezelőtt mindössze a megkérdezett fiatalok fele használt rendszeresen információs és kommunikációs technikát (pl. személyi számítógép, mobiltelefon), mára ez az arány már 94%. Az eredményeket országonként is feldolgozták, s ez igen érdekes adatokat hozott a napvilágra. Az európai integráció kezdete óta a britek köztudottan nem túlságosan rajongtak az Európai Unióért, ők mindig is kicsit kilógtak az európai „egységből”, amiben nyilván közrejátszott az is, hogy szigetországról van szó és hogy nyelvük az angol. Erre utal az is, hogy a felmérés szerint a brit fiatalok 55%-a nem beszél semmilyen idegen nyelven. Velük ellentétes pólust képeznek a skandinávok, akik nagyon fejlettek ebben a tekintetben. Bár a legjobb eredménnyel a luxemburgi fiatalok rendelkeznek (csupán 1%-uk nem beszél semmilyen idegen nyelvet), az eredmény Skandináviában mégis egyöntetűbb. A dán fiatalok 96%-a, a finnek 94%-a, míg a svéd fiatalság 97%-a beszél legalább egy idegen nyelven. Azt, hogy az Európai Unió tíz év múlva már nem fog létezni, csak a megkérdezettek 1 százaléka jelölte meg, mégis itt álljunk meg egy pillanatra. A megkérdezettek közül száz európai fiatal tehát úgy gondolja, hogy ez a már több mint ötven éve tartó integrációs folyamat, ez az álom, melynek már több generáció szentelte életét, mindössze egy agyrém, s tíz év múlva már nyoma sem lesz. Biztosak vagyok benne, hogy ez nem valósul meg, s abban is, hogy sok előnyünk fog még származni az uniós tagságból, annak ellenére, hogy a szakemberek szerint csupán 2030-tól fogjuk kiélvezni a közös Európa összes gyümölcsét. Az európai fiatalok többsége gyakran jár külföldre, legrosszabbul azonban a görög fiatalok állnak, az utóbbi két évben mindössze 17 százalékuk volt külföldön. Ha összevetjük ezt a számot néhány más országéval (Dánia - 91%, Luxemburg - 97%, Hollandia - 90%), az eredmény tényleg rémisztő. Európában az olasz fiatalok a legoptimistábbak, bár közülük is csak 51 százalék hiszi, hogy az Európai Unió a jobb és szebb jövő eszköze. Arra a kérdésre, hogy tíz év múlva mi lesz a legjellemzőbb az EU-ra, a fiatalok a következőket nevezték meg: Az adatok százalékban értendők, egy-egy megkérdezett több választ is adhatott (Forrás: Eurobarometer) Akit érdekel az uniós oktatási program, az az Európai Bizottság Szlovákiai Képviseletének internetoldalán ( www.europa.sk/phare/komunitar- ne.html ) minden szükséges információt megtalálhat (Képarchívum) Az oldalt a Fórum Közéleti Kérdések Intézete készítette az NPOA támogatásával
