Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-18 / 268. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 18. Nagyszünet A mai napig nem tudják biztosan, mi áll a diszlexia jelensége mögött A konferencián a tárgyalások egész nap zajlottak, de este már szórakozhattunk Olvasási zavarok Felkészültek Mexikóra Volt idő, mikor csak a kiváltságosok voltak az olvasásírás csodás birtokában, aztán ez a tudás - hála a népoktatásnak - oly természetessé vált, hogy már nem is érződött a tudás súlya, és csak azon ámultunk el néha, milyen lenne, ha nem értenénk e kódot. ÖSSZEFOGLALÓ De bele sem tudtunk gondolni igazán. Aztán most mégis rákényszerülünk. Sőt, találkozhatunk is vele, mert akár közveüen környezetünkben is jelen lehet. Az mindenesetre tény, hogy a felnövekvő nemzedéknek akár 30-40 százaléka is funkcionális analfabétává válhat. Ugyanis ilyen mértéket öltött a magyar gyermekeknél a diszlexiával küzdők aránya. Ez a nemzetközi áüag tízszerese. Miben kereshetjük az okot? Lehet, hogy a foglalkozáshiány, túlzott televíziónézés, vagy netán a számítógépek játékai állnak a jelenség mögött? Vagy kereshető a nem megfelelő tanítási módszerekben is? Talán nem is lehet pontosan meghatározni. A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Diszlexiások és kezdő olvasók hibázásai (pl. betűcsere, kihagyás, betoldás) azonosak, a különbség a tünetek mennyiségében, arányában és fennmaradásában van. A diszlexia tünetei az írásban is megjelennek. Az emiatti sorozatos kudarcélmények magatartászavarhoz vezethetnek. Az óvodáskori megelőzés, az iskoláskori kezelés eredményessége az említett képességek fejlettségétől, az életkortól függ. Kívülállónak viszont kicsit talán sok lehet, hogy a kisiskolások jelenleg 14-fé- leképpen tanulnak írni, és ezek között ott szerepelnek a bizonyítottan káros technikák is. A hiba persze nem csak itt található meg. Hiszen a diszlexiás tünettel rendelkező gyermekek mindezt örökölhették is. Oka lehet a méhen belüli vagy születési sérülés, de ugyanúgy más fejlődést visszavető betegség is, ami által nehezebben alakul ki a beszéd, és később az olvasás, illetve írás elsajátítása. A beszédfejlődés akadályozottsága pedig iskoláskorban olvasási, írási vagy számolási zavarhoz, azaz diszlexiához, diszgráfiához és diszkalkuliához vezethet. Felmérések szerint azonban a diszlexia mellett megjelenik a tőle csak nagyon nehezen elválasztható áldiszlexia is, aminek tünete szintén a betűtévesztés, szótagkihagyás, - keverés, nem értelmezett tartalom, - de szerencsére egyszerűbben orvosolható. Mivel e probléma gyakori, szükséges vele megfelelő mértékben és módon törődni, mert ellenkező esetben felnőttként könnyen válhatnak funkcionális analfabétává, amikor a legegyszerűbb feladatok is problémákat okozhatnak számukra. A jelenlegi oktatási képzés fiatalabb korban kezdődik el, mint ahogy a gyerekek látási és hallási fejlődése eléri a befogadáshoz szükséges szintet, és a kézfejcsontozat is csak hétéves korra válik alkalmassá az írómozgás végzésére. A tanítási módszerek sem minden esetben a legmegfelelőbbek, és az óvodai óvásból kikerült gyerekek itt már azonnal a rohanó tempóval találkoznak, amibe nem tudnak egyforma módon bekapcsolódni. Hajtják őket a tanárok, sürgetik a szülők, nőnek az elvárások, bennük pedig a félelmek, hogy mindezt nem tudják teljesíteni. Kialakul a görcs, és annak egyik megnyilvánulási formájaként, pl. a diszlexiának nevezett szóvakság. Ez - a kevésbé lelkiismeretes tanárnak - még akár jó alibiként is szolgálhat, mert nem kell a nehezen tanuló gyerekkel bajlódnia, hanem mindjárt tovább irányíthatja a logopédushoz. A kerettantervek ugyan nem írnak elő módszereket, csupán rögzítik, mit kell teljesíteniük az oktatási intézményeknek. A közoktatási törvény módosítása komoly könnyítéseket tartalmaz a lassabban haladó tanulók számára, mert lehetővé teszi, hogy a kisiskolások még egy évig előkészítő foglalkozásban vehessenek részt. Ezen kívül az iskoláknak sem kell hátrányosan megülönböztetniük - pl. megbuktatniuk - a nehezebben tanuló tanulókat - negyedik osztályos korukig. Hiszen lehetőség nyílik a felzárkóztatásra, és a nehézséggel küszködőknek elég lesz a negyedik osztály végére felzárkózni a többiekhez. így a kudarcélménytől is megkímélődnek. A felmérésekből fény derül arra is. hogy a problémás diákok nyolcvan százaléka fiú. A gyerekek 10-15 százaléka pedig speciális tanulási tréningre szorul, ezért minden tizedik gyerek a bukás határán van, akiknek nyolcvan százaléka diszlexiás. Nekik vizuális funkcióik gyengék, de hallás alapján épp olyan jól értik a tananyagot, mint társaik. Tehát nem lenne szükségszerű, hogy ezek a gyerekek rosszul tanuljanak. Az óvodában kellene szűrni a beszédkészséget, és az ott megmutatkozó enyhe tüneteket a korai megfelelő kezeléssel, (sn, o, he) BÁN ZOLTÁN Idén a Komáromi Selye János Gimnázium két küldöttsége is ott volt a Zsolnán megrendezett Mo- dell-ENSZ konferencián. A háromtagú csapatok a vüág egy-egy országát, annak érdekeit és mentalitását voltak hivatottak képviselni angol nyelven. Ez a konferencia egy olyan országos méretű rendezvény volt, amelyen szlovákiai középiskolások fejleszthették tárgyalási, diplomáciai és nem utolsósorban angol nyelvi képességeiket. Itt szereztünk tudomást egy nagyobb szabású modell-konferencia előkészületeiről, amely iránt már több ország fiataljai is tanúsítottak érdeklődést. Akkor és ott, Zsolnán mi is úgy döntöttünk, hogy benevezünk. Megtudtuk, hogy a rendezvény a BratMUN nevet viseli, fő szervezője pedig a pozsonyi Juraj Hronc Gimnázium lelkes diák- és tanárserege. A konferencia célja a politika, főleg az ENSZ iránt érdeklődő, angolul jól beszélő fiataloknak szándékozott lehetőséget adni arra, hogy kipróbálhassák és egyúttal megtanulhassák, hogyan működnek a dolgok az igazi ENSZ konferenciákon, milyen a parlamentáris procedúra, mennyi tárgyalás és lobbizás árán lehet határozati javaslatokat elfogadtatni. Külföldet magyar, cseh, román, olasz, szerb, angol, svéd és finn csapatok képviselték. Összesen 62 delegáció vonult fel, közülük 23 eredeti külföldi volt, a többit szlovákiai diákok alkották. Nagy meglepetésünkre a magyar tanítási nyelvű középiskolák nem képviseltették magukat nagy számban. A jelentkezéskor meg kellett neveznünk 5 olyan országot, melyet szívesen képviseltünk volna. Nem sokkal később értesítettek minket, hogy a számunkra kisorsolt ország Mexikó. Elkezdődhetett hát a felkészülés Mexikó politikai, gazdasági, ipari helyzetéről, történelméről, földrajzi adottságairól. Nagy hasznát vettük a világhálónak, hiszen segítségével aktuális adatokat szerezhettünk, és ami szintén nagyon fontos, hogy mindezt angol nyelven tettük. Persze különféle könyA felkészülés során nagy hasznát vettük a világhálónak. vek is rendelkezésünkre álltak a felkészülésben. A konferencia két megvitatásra kerülő témái az Irakban és a Közel- Keleten fennálló biztonsági helyzet megteremtését, valamint a globális éghajlati változásokat érintette. Ezután már Mexikó álláspontját próbáltuk kialakítani a két témával kapcsolatban, és egy mindenki - azaz az egész világ - számára elfogadható határozati javaslatot írtunk. Nemcsak a határozati javaslatok írásának formális módját, hanem az igényes angol szófordulatokat is sikerült elsajátítanunk. A háromnapos rendezvény nyitóünnepségén részt vett többek között az USA szlovákiai nagykövete, Ronald Weiser úr is. A megnyitó után a házelnök indította el a tárgyalást. Irakkal kapcsolatban minden ország kifejthette a véleményét, majd kisebb csoportokra, ún. blokkokra osztódva egy-egy javaslatot írtunk és ezt terjesztettük be a Nagygyűlés elé, amin mind a 62 küldöttségnek részt kellett vennie. A témák részletes megvitatása és a hosszas módosítások után 2-3 javaslat maradt, melyekről újból a Nagygyűlésnek kellett döntenie. Munkánk nem maradt gyümölcs nélküíl. Óriási örömünkre az eredetileg otthon elkészített határozati javaslatainkból mindkét téma esetében sikerült több pontot megszavaztatnunk, így a mexikói delegáció minden bizonnyal bevésődött a konferencia résztvevőinek emlékezetébe. A tárgyalások egész nap zajlottak, de hat óra után minden nap volt valamilyen szórakozási, pihenési lehetőség, mint például városnézés, majd az utolsó napon egy záróbankettre voltunk hivatalosak. Számunkra óriási élmény volt készülni, ott lenni és három napig kizárólag angolul tárgyalni a világot érintő komoly problémákról. Nagyon reméljük, hogy jövőre is lehetőségünk nyílik részt venni ezen a rangos konferencián. Ha pedig valamelyik diáktársunknak - legyen az bármely hazai magyar középiskola tanulója - sikerült felkelteni az érdeklődését, szívesen szolgálunk bővebb információval. Alkalmas vagy arra, hogy egy sikergyanús fiúcsapat menő tagja légy? Cicafiús teszt mindenkinek Mire vagy a legbüszkébb életedben? a/ Megtanultam táncolni és énekelni - 0 pont b/ Erica C. egyszer egy mátészalkai hakniban megsimogatta a fejem, Roby D. pedig dobott nekem egy kockacukrot - 5 pont c/ S-es pólóban is tudok úgy izzadni, hogylátszódjon, mennyire kockás a hasam -10 pont Melyek a legfontosabb képességeid? a/ Jó a hangom és jól mozgok - 0 pont b/ Nyitott kocsiban sem felek állva és meg tudom jegyezni a többiek nevet angolul, ráadásul a partit is paaaarinak ejtem, mint például külföldön - 5 pont c/ Erre a választ csak a Kozsó tudja, mer ő a menedzserem -10 pont Kinél tanultál énekelni és milyen szinten vagy? a/ Konzervatóriumban és jó vagyok- 0 pont b/ Kérdezzétek Janulát, ő a magyar hangom - 5 pont c/ A bodyteremben ment a Sláger Rádió. Egyébként minden a veremben van, mer’ a fejemben kizárt dolog. De majd a Kozsó megmondja - 10 pont Mi a kedvenc számod? a/ Elvis Presley-től a Love me tender- 0 pont b/ Állunk a parton, és szimulálom az éneklést - 5 pont C/ Kozsótól az Érintsd meg a Holdat és aztán síijunk egymás vállán sokáig, bébi. De ezt is a Kozsó tudja pontosan -10 pont Értékelés: 0 pont: Ha van szakálla, próbálkozzon az Apostolnál, előbb-utöbb úgyis lesz üresedés. 5-20 pont: Tudunk egy helyet a Baby Sistersben, de a műtét költségeit nem vállaljuk. 25-40 pont: Gratulálunk. Ön ideális fiúzenekar lenne. De majd Kozsó megmondja. ZENESAROK VISSZHAHO Házkutatás a Death Row irodáiban Gyilkossági ügyben nyomoznak azok a rendőrök, akik november 14-én, hajnali 5 órakor elözönlötték a Death Row Records - avagy a nemrégiben szabadlábra helyezett Marion „Suge“ Knight - irodáit Los Angelesben és Las Vegasban. A nyomozást vezető állítása szerint ezúttal nem vádolják a rapmogult semmivel, a számos őrizetbe vett között olyan emberek vannak, akiket nagyon súlyos bűncselekmények miatt „kapcsoltak le“, és akiknek közük van a Death Row Records ügyes bajos dolgaihoz is. Knight ügyvédje, Arthur Barnes már készen áll arra, hogy panaszt tegyen, ugyanis állítása szerint az irodák egyike-másika védence lakásaként is üzemelt, és ebben az esetben másfajta eljárást kellett volna folytatniuk a rendőröknek, bár Suge mindenben együttműködött a zsarukkal. Az AC/DC énekese győzött Brian Johnsonnak, a legendás ausztrál rock csapat énekesének igencsak fut a szekere ebben a hónapban. Nemcsak, hogy ő lesz a következő, aki bekerül a Rock and Roll hírességek csarnokába, de még egy teljesen más területen is jelentős sikert aratott. A reszelős- torkú sztárról már régóta köztudott, hogy a sebesség megszállottja, de ezúttal bebizonyította, hogy ért is az autókhoz, ugyanis Daytonában elsőként száguldott át a célvonalon. „Egy nagy álmom vált valóra ezzel a győzelemmel, még mindig nehéz elhinnem, hogy nem álmodok.“ Még mielőtt bárki arra gondolna, hogy az énekes forma 1-es autóval suhant, eláruljuk, hogy egy 1970- es Royale típusú gépkocsit vezetett. (zenenet) Kevés gyermeknek van sikerélménye A sajtó egyre többet foglalkozik az iskolával, annak a decentralizáció következtében kialakult helyzetével, és főként az iskolák anyagi gondjaival. Bár akad néhány írás, amely a gyerekről s a pedagógusról is szól, ennek ellenére úgy érzem, a mai iskola belső életéről, az ott folyó munkáról a kívülálló, a közvélemény vajmi keveset tud. Hosszú pályafutásom alatt azt tapasztalom, hogy a gyereket, a pedagógust, az iskolát a társadalom nem veszi komolyan. Lekezeli. A hírközlési eszközöket sem túlzottan érdekli az iskola élete. A média számára sajnos nem hír az iskola valamely rangosabb eseménye, egy iskolai évforduló, egy gyermekkori találkozó stb. A hír az, ha az iskolában valami rendellenesség történik. Pedig mi sem természetesebb, a pedagógus is csak ember, aki hibázhat. A „sorkatona“ pedagógustól mindenki maximális felelősségtudatot, elhivatottságot vár el, ezzel ellentétben munkánkat, helyzetünket nem eléggé ismerve, jogainkat egyre radikálisabban elvitatják tőlünk. Ez késztetett arra, hogy tollat fogjak, szóljak gondjainkról. (Sietek közölni: nincs üldözési mániám!) Jelen írás egyik motiválója Horváth Erika: Az iskolakerülők depressziósak című, az Új Szó október 14-i számában megjelent cikke, amelyben többek között ezt írja: „Amíg a tanároknak túlzott követeléseik vannak a diákokkal szemben, addig a gyerek úgy tekint az iskolára, mint sikertelenségei helyszínére.“ Addig egyetértek Horváth Erikával, hogy sajnos a még mindig teljesítőközpontú iskolában, bizony kevés a gyermekek sikerélménye. De azzal, hogy a tanároknak lennének túlzott követeléseik, már nem tudok egyetérteni. Az anyagiak hiányánál még fájóbb az erkölcsi megbecsülésünk hiánya. A mai napig tapasztaljuk az iskolaügyet irányító bürokrácia gőgös arroganciáját. A rólunk való döntéseket anélkül, hogy megkérdeznének bennünket. Puffogtatják a szólamokat: az igazgató alakítsa ki iskolája arculatát. Kérdem én: miből és hogyan? Minden gondot a nyakába zúdítottak. Pénz nincs, hacsak egy-egy becsületes, módosabb szülő nem szponzorálja az iskolát. Az iskolavezetésnek egyfolytában azon kell töprengenie, miből fogja fizetni a pedagógusokat, miből fog fűteni, hogyan tegyen eleget a munkatörvénykönyvben előírt abszurditásoknak, a pedagógustársadalmat megalázó jogszabályoknak. A munkatörvénykönyv arra kötelez bennünket, hogy a szüneteket dolgozzuk le, a 8 órás munkaidőn belüli letanított órák mellett végzett munkáról vezessünk kimutatásokat. Ez aztán a diplomás, az esküt tett pedagógus iránti bizalom! A törvényhozók azon törekvése, hogy a pedagógust arra kényszerítsék, hogy teljes munkaidejét az iskolában töltse, ékes bizonyítéka annak, hogy egyáltalán nem ismerik helyzetünket. A pedagógus munkája nem szalagmunka, annak alkotómunkának kellene lennie. Az órái leta- nításával munkája nem fejeződik be, ahogy az a kívülállóknak tűnik. A mai gyerek már nem viseli el a parancsuralmat. Szinte egyéni foglalkozást igényel. A pedagógus újabb és újabb módszerek, munkaformák, ötletek-fogások elsajátítására kényszerül. Ha folyamatosan nem műveli magát, nem fog tudni helytállni. Az önműveléshez nemcsak pénz kell, hanem idő is. Megfosztani bennünket attól, hogy akkor és ott készülhessünk fel az oktató-nevelő munkára, ahol és amikor az számunkra a legmegfelelőbb, nemcsak megalázó, de ügy érzem szabadságjogaink megtépá- zása is. A fáradt, stresszelt pedagógus csak negatívan hathat a gyerekekre, munkája nem lehet kreatív, effektiv. Pedig, sajnos, az egyre gyarapodó zilált családi körülmények közt élő, a társadalomban eluralkodó erőszaktól veszélyeztetett mai gyerekek nagyon is igénylik a szeretetet; a nyugodt, türelmes, mosolygó pedagógust. A gyereknek ebben (a felnőttek által) az értékrendet összekuszált világban, a médiából rázúduló szennyáradt- ban nagyon nehéz eligazodnia. A gyermek ma nem tudja, kinek higgyen, ezért nehezen megközelíthető. Meg kell tanulnunk bizalmasává, partnerévé válni. Annál inkább is, mert a mai gyermekközpontúnak hazudott alapiskola lélekölő teljesítményközpontúsága, a tantervek által előírt felesleges tananyagmennyiség megemészt- hetetlensége miatt nagyon kevés gyermeknek van sikerélménye az iskolában. A jövő iskolájában sokkal emberségesebb légkört kell teremteni ahhoz, hogy a gyerek, s a pedagógus munkája egyaránt hatékonyabb, sikerélményekben gazdagabb legyen. Ehhez azonban az iskolát nem a bürokráciának, hanem az értő szakmának kell irányítania. Stirber Lajos, a komáromi Béke Utcai Alapiskola pedagógusa t felnövekvő nemzedék 30-40 százaléka is funkcionális analfabétává vál iát (Internetfotó
