Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-16 / 267. szám, szombat
13 ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 16. Családi kör Nemzetközi tanulmányok bizonyítják a növényi kivonatú kapszula gyógyhatását A bőrön nem jó a narancs PÉTERFI SZONYA I I narancsbőr néven ismert bőrelváltozás manapság népbetegségnek számít és sokaknak okoz problé- I____________I mát. A közhiedelemmel ellentétben nemcsak a korosodó, túlsúlyos nők gondja a comb, a has, a fenék, a lábszár, a felkar bőrének minőségi romlása. Egyre több a narancsbőrös fiatal, sőt a férfiak között is sokan tapasztalják. Az is tévhit, hogy „csak” a bőr állagának megváltozásáról, tehát esztétikai problémáról van szó. Keletkezése mögött a szervezet hormonális egyensúlyának megbillenését, illetve a helytelen táplálkozási szokásokat: sok hús- és kevés folyadékfogyasztást kell keresni - mondja a szakember. A cellulitisről hosszú évekig a bőrgyógyászok, kozmetikusok is azt gondolták, hogy a bőr alatti laza kötőszövet gyulladásáról van szó, s hogy elegendő a bőr felszínének kezelése. Ma már tudni, hogy a bőr feszességének csökkenése miatt nyirokpangás alakul ki, emiatt a zsírsejtekben lerakódik a salakanyag. A salakanyagtól felfúvódott zsírsejtek cellulitises sejtekké válnak. A narancsbőr felszíne egyenetlen, durva tapintású, hideg és rugalmatlan. Tehát nem elsősorban eszNYERŐ Egy kérdés - egy nyertes Milyen hatást vált ki a Cellasene kapszula a szervezetben? tétikai okokból kell a narancsbőrt kezelni. A cellulitises testrészben nyirokpangást, később értágulatot, érkárosodást okozhat a nyirokáramlás zavara. Eddig mechanikusan (fizioterápiás módszerekkel) és különféle hatóanyagokkal (krémek, pakolások stb.) kezelték, újabban növényi kivonatú pirula nyújt segítséget - hangzott el minap az olasz Medestea Internazionale Kft. termékbemutatóján. Dr. Iveta Hasová dermatovenerológus szerint a napi 2-3 kapszula felújítja és serkenti a szervezet véráramlását, s ezáltal a salakanyagok kiválasztását, meggyorsítja a zsírszövetek lebontását. - A hosszadalmas gyógykezelésben fontos a személyre szabott differenciált terápia. Szükségszerű kiegészítője az életmód- és az étkezési szokások megváltoztatása. Köztudott ugyanis, hogy a hús lazítja a kötőszövetet, ezért több rostos étel, zöldség, gyümölcs, folyadék fogyasztása ajánlott - hangsúlyozta. Bár a nők zöme csodaszernek minősíti a kapszulát, a torinói laboratórium kutató-feltalálója, Gianfranco Merizzi gyógyszerész nem a csodákban, inkább a narancsbőrtől szabadulni akaró hölgyek kitartásában hisz. Mivel tudja, hogy kialakulásáról csak részben tehetnek, felelős a genetikai adottság is. Persze kétségbe sem kell esni, hiszen a narancsbőr, minden kellemetlen „társához” hasonlóan (lásd: zsírpárnák a test különböző pontjain stb.) megelőzhető, illetve valamilyen szinten korrigálható. Rendszeres mozgás: A narancsbőr eltüntetése kemény munkát igényel, így legalább három hónapon keresztül heti 3-4 órát szánjunk valamilyen sporttevékenységre. Zsírok kerülése: felejtsük el a vörös húsokat, a zsíros ételek és a cukros csodák helyett együnk inkább teljes kiőrlésű gabonából készült tésztaféléket, szárnyashúsokat, halat, sovány tejtermékeket, s persze rengeteg gyümölcsöt és zöldséget. E két utóbbiból bármennyit lehet, nincs felső határ. Legális (és illegális) drogok kerülése: koffein, alkohol, cigaretta - a legkártékonyabb szerek a cellulitis kialakulását tekintve. Rengeteg méreganyag halmozódik fel a szervezetben, melyektől igencsak nehéz később megszabadulni. Salaktalanítás/méregtelenítés: mivel a narancsbőr nemcsak a zsír helyi felhalmozódása és a nyirokpangás miatt jön létre, hanem a magas salakanyag-tartalom is közrejátszhat kialakulásában, sokat segíthetnek a különböző méregtelenítő kúrák. A cellulitisszel nem kell feltéüenül együtt élnünk, nem kell beletörődnünk, igenis változtathatunk rajta, és megelőzhetjük, hogy kialakuljon. Ehhez mindössze némi időre, odafigyelésre és kitartásra van szükség. Bővebb tájékoztatást a www.cellasene.sk honlapon, valamint az ingyenes zöldvonalon: 0800-100 453 kaphatnak az érdeklődők. TUDTA-E ? Ki találta fel a szemüveget? Az idősebbik Plinius természettudományi munkájában megjegyzi a smaragdról, hogy általában homorúan szokták csiszolni; a nagyobb, csiszolt kövekben éppúgy, mint a tükörben, a tárgyak képei láthatók. Nero császár a gladiátorok küzdelmét egy smaragdban szokta szemlélni. Néróról mások is írják, hogy gyenge szeme volt s csak a közeli tárgyakat látta jól. Ezekből arra szoktak következtetni, hogy a rövidlátó Nero smaragd lencsét használt „monokli” gyanánt. Ez a feltételezés azonban nem egészen helytálló: először is a smaragd - vagy a hozzá hasonló féldrágakövek, mint a berill stb. - nem olyan átlátszóak, hogy szemüveg gyanánt lehetne használni őket. Kétségtelenül zöld színű üvegről lehetett szó, amellyel az értékes drágaköveket utánozták. Másodsorban az ókorban nem ismerték a szemüvegeket, a konkáv és konvex üveglencsék hatását nem használták ki. Legvalószínűbb az, hogy Nero rájött, a színes, drágaköveket utánzó üvegedények homorúan csiszolt, kerek mezőcské- iben a távoli tárgyak kicsinyített, de éles képe jelenik meg; ez adta a gondolatot, hogy a gladiátorküzdelmeket egy, a szeméhez közel emelt, homorúan csiszolt zöld üvegdarab segítségével kövesse. A következtetéseket azonban ekkor még nem tudták levonni, s így az ókorban még nem készültek látásjavító üveglencsék, szemüvegek. A szemüveg Európában született. Alapgondolatát Abu Ali Muham- med ben el Hasan ibn Haitam el Basri, ez a szép, hosszú nevű arab tudós találta fel a 10. és a 11. század fordulóján. Vizsgálta a szemet, és tanulmányozta az optikát. Elsőként jött rá arra, hogy az üveggömb szelete nagyítja a képet. Tehát felfedezte a lupét, a nagyítót. A szemüveg, a nagyításra használható pápaszem csak 1270 után jelenik meg, először Itáliában. Valószínűleg hosszas próbálkozás, több ember keze munkája nyomán alakult ki a mai formája. Mindenesetre a firenzei Santa Maria Maggiore-templomban van egy sírkő ezzel a felírással: „Itt nyugszik Salvato Armato, a firenzei Armati nemzetségből, a pápaszem feltalálója. Isten bocsássa meg a bűneit. Az Úrnak 1317-ik esztendejében.” Mások Alessandro Spirának vagy az angol Roger Baconnek tulajdonítják a szemüveg feltalálását. Hogy Magyarországon mikor használtak először szemüveget, ezt nem lehet egészen pontosan megállapítani. A budai várásatások alkalmával a 15. századból származó, hegyikristály lencséjű ezüst szemüveget találtak, de középkori magyar szárnyasoltár restaurálása alkalmával is bukkantak a falapok közé csúszott bőrkeretes szemüvegre. S ha már itt tartunk, idézzük még azt a sűrűn visszatérő kérdést, hogy miért nevezik a szemüveget pápaszemnek is. A pápaszem vagy papszem kifejezés Calepinus szótárának 1585-ös kiadásában jelenik meg először. Mivel a régi világban elsősorban a papok foglalkozhattak tudománnyal: könyvek olvasásával, írással - az ő szemük kopott el a legjobban. Először ők használtak tehát szemüveget, a nép nyelvén a pap- vagy pápaszemet. A babák egészsége a mamák egészségével kezdődik - A legegyszerűbb és legnagyszerűbb táplálék FelkéSZÜLÉS a szoptatásra - III. rész PETERFI SZONYA Az életkezdés időszakában az anyatej (a várandós hónapokhoz hasonlóan csupán 500 többletkalória bevitelt igényel) a legnagyszerűbb táplálék, melyet gyermekének adhat az anyuka, különösen az első 6 hónapban. Az anyatej ugyanis nem csupán táplálék, hanem folyamatos „védőoltás” és olykor orvosság is. A szoptatás mindaddig fenntartható, amíg a tej termelődik, az édesanya szoptatni és a baba szopni akar, még a hat hónapon túli kiegészítő táplálás esetén is. Az anya-gyermek kapcsolat az emberi fejlődés és általában a kapcsolat- rendszer pótolhatatlan tényezője, az életünket erősen meghatározó lelki folyamatok alapja. A szoptatás a csecsemő számára az anyai gondoskodás és a szeretet kifejezésének legcsodálatosabb módja, ugyanakkor a biztonság, a testi-lelki megnyugvás, elégedettség érzetének legfinomabb közvetítője. A szoptatós anyának nemcsak kalóriaigénye emelkedik, általában 10 százalékkal, jelentős mértékben 50-100 százalékkal fokozódik a vitaminok és nyomelemek iránti szükséglete is, amely nélkülözhetetlen az anyatej optimális összetételének biztosításához. A béta-ka- rotint tartalmazó Materna igazodik a terhesség és a szoptatás alatt kialakult megnövekedett igényekhez. Az A-vitamin-tartalom felét természetes elővitaminja, a béta- karotin váltotta fel, amely antioxidáns hatású, és mert vízben is oldódik, a szervezetben nem halmozódik fel. Terhesség alatt megnő a jód iránti szükséglet is, amelyet a magzat csupán az anya szervezetéből képes felvenni. A hazai jódhiányos helyzet a terhesség és a szoptatás idején különösen indokolttá teszi a jódpótlást. Az immunrendszer fejlődése, érése bonyolult folyamat. Az anyatejes táplálás esetén éppúgy hozzájárul a fertőzések elleni védekezőképesség kialakulásához, mint a védőoltások alkalmazása. Az anyatej jelentősége: ✓ összetételében, mennyiségében alkalmazkodik a csecsemő igényeihez ✓ megfelelő hőmérsékletű, tiszta, mindig rendelkezésre áll és ingyenes ✓ mint táplálék a legjobban hasznosítható, jól emészthető \/ elősegíti a baba ideális testsúlyának, fejlődésének elérését ✓ megvédi a bélfertőzésektől, allergiától, fertőző betegségektől ✓ ideális összetételben tartalmaz fehérjét és zsírokat ✓ a többi (állati eredetű) tejhez képest magasabb a tejcukortartalma ✓ tartalmazza a zsírok emésztéséhez szükséges enzimet (lipáz), megkönnyítve ezzel a bélműködést ✓ biztosítja a baba folyadékigényét ✓ a só, a foszfor és a kalcium mennyisége optimális ásványisó- bevitel mellett elegendő a babának, a benne levő vas felszívódása is előnyös ✓ biológiai faktorokat tartalmaz: ellenanyagokat, laktoferrint, bifi- dus faktort, és az idegrendszer fejlődéséhez elengedhetetlen amino- savakat. A szülést követően a szoptató és a nem szoptató nők számára azért fontos a Materna rendszeres szedése, hogy a csecsemő az anyatej révén optimális mértékben jusson a nélkülözhetetlen vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz, miközben minőségileg gazdagítja az előtej összetételét, és elősegíti az anya szervezetének regenerációját is. NYERŐ Két kérdés - három nyertes - két-két Materna 1. Hány százalékkal emelkedik a szoptatós anyák vitaminok és ásványi anyagok iránti igénye? 2. Segíti-e a Materna az anya szervezetének regenerációját? CSALÁDI KORBEN AZ ORVOSSAL Látást pótló segédeszközök Segítség jeligére: „Édesanyám látása nagyon megromlott, és a szakorvos sze- ■ rint már nem lehet rajta segíteni. Egyedül képtelen magát ellátni. Azt tanácsolták, hogy szerezzek be olyan segédeszközöket, amelyek megkönnyítenék a mindennapi életét. Sajnos, nem tudom, hogy milyenek léteznek, és hol lehet ezeket megvenni." ( Leveléből sajnos nem derül ki, hogy édesanyja müyen szembetegségben szenved, s • hogy milyen mértékű a látáskárosodása. A látáskárosodást ugyanis különböző szempontok szerint osztályozhatjuk. Tudományos értelemben vaknak tekintjük azt a szemet, amelynek nincs fényérzése. Gyakorlati szempontból vak az, aki környezetében sem tud tájékozódni. Ez akkor következik be, ha a látásélesség az egyik szemen sem haladja meg a 2 %-ot. Természetesen csak akkor, ha sem műtéttel, sem gyógyszerrel nem javítható, tehát végleges a károsodás. Szakmai vakságról akkor beszélünk, ha valaki munkakörét gyenge látása miatt nem tudja többé ellátni. Ennek határai nagyon különbözőek. Az olvasókészség elvesztését a 30 %- ra csökkent látásélesség jelenti. Gyengelátónak tehát azt tekintjük, akinek látásélessége mindkét szemen 2-30 % közötti. Különleges a látásromlásnak az a fajtája, amelyet a látótér szűkülése okoz. Ha majdnem a centrumig terjed a látótér szűkülete, akkor jó látás- élességgel sem lehetséges a térbeli tájékozódás, így gyakorlati vakságot jelent. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a világon jelenleg 27-35 millió vak ember él, közülük csupán 8% fejlett országokban. A legtöbb vak ember - kb. 20 millió - Ázsiában él. A vakságot okozó betegségek megoszlása a társadalom és az orvosi ellátás színvonalától függ. Hazánkban a vakság okai között kb. 10-15 ‘Eoban a zöld hályog és a cukorbetegség szerepel. Ezután következik a nagyfokú rövidlátás és a retina érbetegségei, főleg az időskori makuladegeneráció. Vakságot kisebb mértékben okoznak sérülések, ideghártya-leválás, belsőszem-gyulladások és a koraszülöttek retinabetegsége. A látáskárosultak beilleszkedése a társadalomba nagyon nehéz feladat. 1825-ben egy párizsi fiatalember Louise Braille összeállított a vakoknak egy speciális írást, amely számukra manapság is világszerte a kommunikáció és az információszerzés fontos eszköze. A megfelelő látásjavító segédeszköz kiválasztásakor figyelembe kell venni a látáskárosodás jellegét. Alapvető látásjavító eszközök a nagyítólencsék, amelyek törőereje +3 D-tól +68 D-ig terjed. Vannak kézi, nyakba akasztható és oldalmegvilágítással ellátott lencsék. Általában vényre is felírhatok. A távcsőszemüvegek a sárgafolt károsodásakor nem ajánlottak. Hasznosak lehetnek még az antireflexréteggel ellátott lencsék. A hagyományos nagyítólencséken kívül a vakoknak és gyengelátóknak a számítástechnika is segítséget nyújthat. Drága, de hatékony eszközök a televíziós kamerával kombinált betűnagyító képernyők, felolvasó kamerák, beszélő számológépek. A vakok fontos segítőtársai a vakvezető kutyák. Hazánkban a látásfogyatékosok érdekképviseleti szerve a Vakok és Gyengénlátók Szövetsége (Únia slepych a slabozrakych). Képviselőik jelen vannak minden járásban és nagyobb városban. Tagjaik számára biztosítják a jogi és gyakorlati tanácsadást. A látás- károsultak társadalomba való beilleszkedését segítő rehabilitáció szervezésében segítenek. Valamint tanácsot adnak a megfelelő optikai segédeszközök kiválasztásában és beszerzésében. A szürke hályogot műteni kell Hályog jeligére: „Nagyon rosszul látok mind a két szememre. Főleg az olvasás ■ megy nehezen. Szürke vagy zöld hályog van a szememen, pontosabban a szemlencsével van baj. 72 éves vagyok, és félek, hogy többé már nem fogok jól látni. Le lehet szedni ezt a hályogot a szememről, vagy inkább jobb nem bántani, hogy ne rosz- szabbodjon?" Dr. Farkas Beáta szemorvos ( Leírása alapján egyértelműen szürke hályog van a szemén. Az egészséges szem- • lencse kristálytiszta. Nincs saját vérellátása, így tápanyag- és oxigénellátását a szemben keringő csarnokvíz biztosítja. A rossz tápanyagellátás következtében a lencsében homályok keletkeznek, amelyek rontják a látásélességet. A szürke hályogot fiatalabb korban anyagcserezavarok (pl. cukorbetegség), mérgezések, szemsérülések, sugárzás vagy belső- szemgyulladások okozhatják. Az öregkori szürke hályog a 60. életév betöltése után kezd kialakulni. Fejlődő országokban a szürke hályog a tartós vakságot okozó betegségek között első helyen áll. Ennek elsősorban gazdasági okai vannak. Jelenleg egyetlen bizonyíthatóan eredményes terápiája a műtét, amely indokolt, ha olyan mérvű a látásromlás, amely már a beteg mindennapi életét zavatja. Mindenképpen el kell végezni a műtétet, ha a hályog „érett”. A műtétnek nincs felső életkorhoz kötött határa. Hazánkban szinte minden járási kórházban modern ultrahangos eljárással műtik a szürke hályogot. A homályos szemlencse eltávolítása után pedig műlencsét ültetnek a szembe, amely biztosítja a megfelelő látásélességet. A műtét után szabad hajat mosni, tévét nézni, olvasni, utcán sétálni, főzni. Mindössze a nagyobb fokú erőkifejtéssel járó tevékenységeket (kertásás, bútortologatás, nagytakarítás) nem célszerű elvégezni. Lehet az ujjbeggyel látni? Egy Róza Kuesova nevű lány az 1960-as évek elején csodálatba ejtette Moszkvát azzal, hogy olvasott az ujjával. Bekötötték a szemét, s ő az ujjai hegyével végigtapogatta a nyomtatott sorokat. Dr. Iszaak Goldberg fiziológus szerint ilyen különös képességről már a 18. században is beszámoltak. Akadtak olyanok is, akik állítólag vaksötétben olvastak, vagy látták a becsukott könyvben levő képeket. A Lityeraturnaja Gazeta viszont 1965-ben arról számolt be, hogy valójában ügyes csalásról volt szó, a szemét mindenképpen használta ez a csodalény. Az ujjhegyeknek vannak ilyen képességeik, megfelelő gyakorlattal meg lehet különböztetni a színeket, mivel más-más melegséggel sugároznak. Tapintással el lehet olvasni a nagybetűs nyomtatványokat, mintha Braille-írás volna. Az azonban, hogy valaki meglássa, mi van a csukott könyvben, mindig gyanús túlzásnak számított, (-net-)
