Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-04 / 256. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 4. Közélet 5 Ivan Saktor: a szociális minisztérium egy második pénzügyminisztérium, Kaník Ivan Miklós pénzügyminiszter balkeze Nem kap száz napot a kormány Az új kormány komoly meg­szorító intézkedésekkel kezdi kormányzását, a jövő évtől jelentős áremelésekre kell számítani. Az érdek­egyeztető tanácsban nem született megegyezés a jövő évi költségvetésről, a szak- szervezetek elégedetlenek. Várható lépéseikről Ivan Saktort, a Szakszervezetek Szövetségének elnökét kér­deztük. LAJOS P. JÁNOS A választási eredmények nem kedveztek a szakszervezetnek, jobbközép pártok alakíthattak kormányt. Hogyan értékeli a vá­lasztásokat? Bejöttek a választási előrejelzések, a baloldal csak magának köszön­heti rossz választási eredményeit. Véleményem szerint jobb ered­ményt érhettek volna el a baloldali pártok, ha élvezik a szakszerveze­tek támogatását. Példa erre a kör­nyező országokban, Magyarorszá­gon, Csehországban lezajlott vá­lasztás. Ebben a két országban a szak- szervezeteknek jobb választási lehetőségük volt. Én inkább azt mondanám, hogy egyszerűbb volt a választás a szak- szervezetek számára, mert mind­két országban létezik erős balolda­li párt. Sajnos a szlovák baloldal osztódik és aprózódik. A decembe­ri kongresszusunkon várhatóan felajánljuk segítségünket a balol­dal egyesüléséhez. Lát együttműködési lehetőséget valamelyik jelenlegi parlamenti párttal? Várakozással figyeljük, milyen irányba fejlődik a Smer, az általa \\ A legszomorúbb az, r hogy ez az emelés az élelmiszerek árát . . érinti majd. \\ hirdetett harmadik út egyelőre nem teljesen világos. Nem lehet egy az egyben átvenni az angol vagy a német modellt, de ha a Smer tisztázná irányultságát, el­képzelhetőnek tartom számára a szakszervezetek támogatását. A HZDS? Ez a párt jobboldalinak hirdeti, tartja magát, ennek ellenére lát­juk, hogy a HZDS-en belül is van­nak olyan csoportok, melyek nem ortodox jobboldali nézeteket val­lanak. Elképzelhető, hogy ezek a jövőben közelítenek majd a szocia­lista platformhoz. Az biztos, hogy a pártnak baloldali választói is vannak. Egyetértünk minden olyan intézkedéssel, mely nem sújt mindenkit egy­formán (Somogyi Tibor felvétele) És a kommunista párt? Ha Európához akarunk tartozni, akkor nálunk is ki kell alakulnia egy erős szocialista platformnak, melynek semmi köze a kommunis­ta párthoz. Nem állítom, hogy a kommunisták valamennyi elképze­lése elfogadhatatlan a számunkra, de mi a nem kommunista baloldalt szeretnénk támogatni. A kormányprogram még nem készült el, de a tézisek már is­mertek, a költségvetés tervezete is elkészült. Mi a véleménye ezekről a dokumentumokról, és ezek alapján az új kormányról? A legutóbbi érdekegyeztető tanács sikertelenül végződött - nem értet­tünk egyet a kormány költségvetés­tervezetével -, ezért a héten újra tárgyaljuk a költségvetést. Követel­jük, hogy együtt tárgyaljuk a módo­sításra kerülő törvényekkel, mivel ezek veszélyesebbek a költségvetési törvénynél. A költségvetés még az előző Dzurinda-kormány bizonyít­ványa, beigazolódik az a nézetünk, hogy az Ivan Miklós által 1999-ben megkezdett restriktiv politika nem ér el eredményt. A kormány távolo­dik a szociális állam ideájától, a li­berális piacgazdaság felé orientáló­dik, amire a szlovák társadalom nincs felkészülve. Ez nem felel meg a szakszervezetek elképzeléseinek, ezért természetes, hogy a szakszer­vezetek részéről ellenállásra kell számítani. A keddi javaslataik azonban mintegy 44 milliárd koronás ki­adás-emelkedést jelentenének, ami majdnem 5 százalékkal nö­velné a költségvetési hiányt. Ez Ivan Miklós véleménye, mi to­vábbra is azt állítjuk, hogy javasla­taink nem jelentik a kiadások nö­vekedését. A kormányprogram té­zisei jelzik a kormány szándékát a munkanélküliség, az oktatáspoliti­ka és az egészségügy területén, a költségvetés véleményünk szerint ellentétes ezekkel az elképzelések­kel. Például a közlekedés drágulá­sa a munkanélküliség további nö­vekedését eredményezi majd. Ha­mis Miklós azon állítása is, hogy a hozzáadottérték-adó alsó határér­tékét az Európai Unió szabályozása miatt kell emelni, a jelenlegi szlo­vákiai szint az unió tagállamainak középszintjén áll. A legszomorúbb az, hogy ez az emelés éppen az élelmiszerek árát érinti majd. A tervezett áremelések miatt na­gyobb inflációra lehet számítani a kormány által jelzettnél, ez azt je­lenti, hogy csökkenni fog a lakos­ság vásárlóereje, mivel a bérek nem az inflációnak megfelelően nőnek majd. A költségvetés első változatát azonban még baloldali minisz­ter, Frantisek Hajnovic készítette elő. Mégis elégedetlenek vele? Igen, azóta azonban teljesen át­alakították. Csak a szociális tárca 7 milliárddal kevesebbet kap. Pa­radox módon egyedül Ludovít Kaník szociális miniszter nem kért költségemelést, sőt maga ajánlot­ta fel, hogy kevesebb pénzzel is beéri. A mai szociális minisztéri­um egy második pénzügyminisz­térium, Kaník Ivan Miklós pénz­ügyminiszter balkeze. Meg sem próbálja enyhíteni a várható meg­szorítások hatását. A szociális juttatásokkal való visszaélést akadályozó intézke­désekkel sem értenek egyet? A szakemberek szerint sokan visz- szaélnek ezekkel a nehezen el­lenőrizhető támogatásokkal. Egyetértünk minden olyan intéz­kedéssel, mely nem sújt mindenkit egyformán. A munkanélküliséggel összefüggő kiadásokat csak egy módon lehet csökkenteni, növelni kell a minimálbért, amely jelenleg inkább kolduspénz mint bér. Leg­alább az átlagbér felét el kellene érnie, azaz a minimálbért legalább 7 ezer koronára kellene emelni. Mindezek fényében hogyan látja az érdekegyeztető tanács jövő­jét? Ha a kormány csak szükséges rossznak tartja, ha csak formális szerepet szán neki, akkor mi le­szünk az elsők, akik jelezni fogjuk ezt a EU felé. Nem elég kijelenteni, hogy szükség van a szociális béké­re, tenni is kell ennek érdekében. Elmondható tehát, hogy a szak- szervezet alapjában véve eluta­sítja a költségvetést. Milyen lé­péseket terveznek? Három fő célunk van: még mindig szeretnénk megegyezni az érdek­egyeztető tanácsban, azzal, hogy a A kormánynak tö­meges elégedetlen­ségre, zavargásokra . . kell felkészülnie. \\ költségvetéssel együtt véleményez­ni akarjuk a vele összefüggő törvé­nyeket is. Ha ott nem érünk el si­kert, a kormány nem tartja be az előző ciklusban tett ígéreteit - pél­dául a közalkalmazottakat illetően -, akkor a kormánynak fel kell ké­szülnie arra, hogy az érintettek el­lenlépéseket tesznek majd. A köz­alkalmazotti törvény esetében ez mintegy 400 ezer embert - tanító­kat, egészségügyi alkalmazottakat stb. - érint. Emellett már megkezd­tük a bértárgyalásokat partnere­inkkel, az ágazati munkáltatói szö­vetségekkel, hogy az infláció mér­tékét meghaladó, a gazdasági nö­vekedésnek megfelelő reálbéreme­lést érjünk el. Ha azonban a kor­mány tovább folytatja a szociális biztonságot veszélyeztető lépéseit, biztos vagyok benne, hogy töme­ges elégedetlenségre, zavargások­ra kell felkészülnie, melyeket a szakszervezetek vezetnek majd. Számíthat ez a kormány a szak- szervezetek részéről a szokásos száznapos békére? Ennek a kormánynak nincs joga a első száznapos nyugalmi időszak­ra, hiszen a jelenlegi kormánypárt­ok többsége tagja volt az előző kor­mánynak is, tehát megmaradt a folytonosság. Zajac: néhány szolgáltatásért fizetni kell majd Csípős választási gulyás ÖSSZEFOGLALÓNK A szociális miniszter nem tart a romabűnözés erősödésétől Eudovít Kaník inváziója ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A legegyszerűbb a polgá­roknál kezdeni az egészségügyi re­formot, ismerte el Rudolf Zajac egészségügyi miniszter egy rádió­műsorban. „Néhány szolgáltatásért fizetni kell majd, de ezzel visszaszo­rítható a mértéktelen fogyasztás, csökken a korrupció és nehezebben lehet majd visszaélni a rendszerrel” - mondta Zajac, aki a reform legfon­tosabb elemének az egészségbiztosí­tásról és a felügyeletről szóló jogsza­bályokat tartja; mindkettőnek jövő­re kellene a parlament elé kerülnie. „A sör és a Sorovicka 20 koronába kerül, ezért az sem lehet gond, ha a receptért hasonló összeget kell majd fizetni” - tette hozzá a miniszter, aki az egészségügy helyzetéről és a ter­vezett reformról az STV 5 perc múl­va 12 című, tegnap déli műsorában is nyilatkozott. Az adásban egyik vi­tapartnere Robert Fico volt, aki nem helyeselte, hogy az egészségügyi és szociális reformok elsősorban a pol­gároknak jelentenek nagyobb ter­het. A Smer elnöke szerint az állam elsősorban a lakosságon spórol. „Minden drágul, mindent európai szintre emelünk, csak a fizetések maradnak keleti szinten. Nekem, aki képviselői fizetésből él, ez nem okoz problémát, de mindennek az egy­szerű emberek isszák meg a levét” - mondta Fico. Irena Belohorská, a HZDS képviselője a beharangozott törvénymódosításokkal kapcsolat­ban megjegyezte: a kabinet a válasz­tások előtt úgynevezett gulyástörvé­nyeket fogadott el, azaz olyanokat, melyek a választási kampány részét képezték, miközben a polgároknak elfelejtették megmondani, hogy ilyen csípős gulyás után sokáig fog fájni a gyomruk. Eudovít Kaník szo­ciális ügyi miniszter szerint a terve­zett változások nem jelentenek rest­rikciót a polgárokkal szemben, csak ádáthatóbbá válik a szociális juttatá­sok rendszere, és szeretnék elérni, hogy valóban csak a rászorulók kap­janak segélyt, (s, t, sza) Pozsony. „Elvárom a kormánypárti képviselőktől, hogy legalább egyi­kük felálljon, meijen a polgárok sze­mébe nézni és kérjen bocsánatot az emberektől, mondván: a választá­sok előtt volt, ami volt, a választások után viszont változott a helyzet, és az ígéretek már nem érvényesek” - mondta Miroslav Maxon HZDS- képviselő a Joj televízió tegnapi mű­sorában a kormány megszorító in­tézkedéseivel kapcsolatban. Az el­lenzéki politikus szerint a kabinet a rászorulókon, főleg a nyugdíjaso­kon, a rokkantakon és a diákokon spórol, és nem zárta ki, hogy a meg­szorító intézkedések nagyobb mér­tékű bűnözéshez vezethetnek: főleg a romák követnek majd el több bűn- cselekményt. „Minisztériumunkban nem aszerint osztályozzuk az embe­reket, hogy ki roma és ki nem az, ha­nem hogy ki szegény, és ki nem él rossz szociális körülmények között” - reagált Eudovít Kaník szociális ügyi miniszter, aki nem tart a „roma bűnözés” erősödésétől. Kaník első­sorban a feketemunka csökkenését várja a szociális segély kifizetési fel­tételeinek megváltoztatásától. A szociális és munkaügyi tárca vezető­je szerint a vonatkozó törvény már korábban is lehetővé tette a közsé­gek számára, hogy a szociális se­gélyt igénylőket közhasznú munká­ra kötelezzék, csak hiányzott a meg­felelő módszertani útmutató. Maxon korábbi pénzügyminiszter a nyugdíjreformmal kapcsolatban ki­fogásolta, hogy az idősebb emberek­re - amilyen ő is - már nem fog vo­natkozni. Kaník ezt cáfolta, ugyan­akkor elismerte: a polgárok keveset tudnak a reformról, minek követ­keztében tévhitek alakulhatnak ki, ezért mindenképpen nagyobb hang­súlyt fektet majd a tájékoztatásra. A tárcavezető komolyan gondolhatta kijelentését: tegnap ugyanis három vitaműsorában - a Joj, az STV és a TA3 műsorában - is szerepelt, ebből kettő élő adás volt. (sza) RÖVIDEN Nem volt antrax Dzurinda levelében Besztercebánya. Nem volt antrax abban a gyanús küldeményben, amelyet Mikulás Dzurinda miniszterelnöknek címeztek, s mely a múlt héten érkezett a kormányhivatal iktatójába. A levelet azonnal a besztercebányai Állami Egészségügyi Intézetbe szállították, ahol megállapították: a kormányfőnek címzett második fehér poros levél sem tartalmazott lépfenespórát. (TASR) Harabin lényegében szerette Carnogurskyt Pozsony. Bár sok konfliktusa volt Stefan Harabinnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének a volt igazságügyi miniszterrel, sajnálja, hogy már nem Ján Carnogursky vezeti a tárcát. Legalábbis ilyen szellem­ben nyilatkozott a Markíza televízió Testre szabva című műsorában. A bíró - saját bevallása szerint - a maga módján szerette a keresz­ténydemokrata politikust, bár Carnogursky nem mindig volt „fér”. Ami Daniel Lipsicet illeti, Harabin örül annak, hogy ismét KDH-s a miniszter, mert így legalább tudja, mi vár rá. (SITA) Bűncselekmény lesz a klónozás Pozsony. Bűncselekménynek fog számítani az emberek klónozása, és ha ilyesmire fény derül, akár természetes személyt is börtönbe lehet majd zárni, ha a képviselők is beleegyeznek az igazságügyi minisztéri­um által kidolgozott tervezetbe. Az emberklónozást már az egészség- ügyi ellátásról szóló törvény is tiltja, ám a tilalom megszegésekor esze­rint csak egészségügyi intézményt lehet büntetni legtöbb félmillió ko­ronás bírsággal. A Btk. módosító tervezetében Daniel Lipsic tárcaveze­tő hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztést javasol. (TASR) Kevés pénz jut az adatvédelemre Pozsony. Pavol Húsár adatvédelmi biztos kevesli a jövő évi költségve­tésből az adatvédelmi hivatalnak szánt összeget. Szerinte, ha az adat­védelemre nem különítenek el több pénzt, a hivatal csak dísznek lesz, nem lesz képes teljesíteni feladatát. Húsárnak az az érzése, az adatvé­delmi törvényt csak azért fogadták el a képviselők, hogy egy újabb uniós fejezetet zárhasson le Szlovákia. Csehországban az adatvédelmi hivatalnak 78 alkalmazottja van és tavaly 45 millióból gazdálkodott, a szlovákiai intézmény jelenleg 20 szakembert foglalkoztat, és a jövő évi büdzséből 13 milliót szánnak adatvédelemre. Húsár kijelentette: ha nem emelik a költségvetést, inkább távozik funkciójából, (s, ú) Szerdáig kell tagokat jelölni az ÚVK-ba Pozsony. Országos szinten a Központi Választási Bizottság (UVK) fel­ügyeli majd a helyhatósági választásokat. Azok a politikai erők, akik polgármester- vagy képviselő-jelölteket indítanak legalább 16 járás­ban, javasolhatnak egy személyt és egy póttagot az UVK-ba. A jelölése­ket november 6-áig kell előterjeszteni. A miniszterelnök november 11- éig összehívja a bizottság első ülését, melyen megegyezéssel vagy sor­solással a bizottsági tagok elnököt és alelnököt választanak. (SITA) Menesztenék Kovalcíkot a Metro éléről Pozsony. Jozef Moravcík pozsonyi főpolgármester javaslatára ma Vla­dimír Kovalcíknak, a Metro igazgatójának menesztéséről tárgyal a tár­saság közgyűlése. Moravcík a kassai híd megépítésére kiírt pályázattal kapcsolatos időhúzás miatt javasolja az igazgató leváltását. Kovalcík ugyanis nem írta alá a híd megépítésére kiírt tender győztesével a szerződést, mert a győztes pályázat újbóli áttanulmányozása után ki­derült, hogy a projektum nincs összhangban az építési szabályokkal, hiányzik az ügyben ugyancsak érintett vízügyi és csatornázási vállalat beleegyezése. Kovalcík inkább elviseli, hogy leváltsák, semmint aláírja a szerinte törvényellenes szerződést. (SITA) Néhány járás gazdaságilag összeomolhat Pozsony. Néhány járásban a roma kisebbség dominanciája a térség gazdasági összeomlásához vezethet, állapította meg elemzésében a közérdekű kérdésekkel foglalkozó intézet. A szakemberek szerint az elkövetkező húsz évben nagy hangsúlyt kell fektetni a kisebb­ségpolitikára, főleg a romákra kell odafigyelni. Az IVÓ rámutat: nem a romák számának általános növekedése, hanem az okoz majd gondot, hogy néhány járásban többségbe kerülhetnek. A ked­vezőtlen fejlődést úgy lehet visszafordítani, ha javítják a roma tele­pülések infrastruktúráját, és az iskolákban rendszeresen foglalkoz­nak a roma fiatalokkal. (TASR) Kész az összeférhetetlenségi törvény Pozsony. Már tárcaközi véleményezésen van az összeférhetetlenség­ről szóló alkotmánytörvény tervezete, tájékoztatott Richard Fides, az igazságügyi miniszter szóvivője. A törvényt még idén megvitatja a kor­mány, a parlament elé valószínűleg jövő év elején kerül. Az előző tör­vényhozás nem szavazott meg egy hasonló jogszabályt, (ú) A védelmi minisztérium nem spórol Pozsony. Az általános megszorítások közepette a védelmi tárca költe­kezik: 41 Skoda Fabia és 14 Skoda Octavia típusú gépkocsit vásárol munkatársainak és a vezérkar tagjainak. A 27 millió koronás üzletet még Ivan Simko hivatalba lépése előtt ütötték nyélbe, (ú) Fejőstehenek az állami vállalatok Pozsony. Az előző parlament még jóvá tudta hagyni azt a törvény- módosítást, amely lehetővé teszi, hogy az állami vállalati felügyelőtanácsi tagok elképesztő pénzekhez jussanak. A novella értelmében az állami cégnek akár az egész nyereségét eloszthatják maguk között. Robert Nemcsics gazdasági miniszter szerint ha szükséges, akkor újból módosítani kell az államfő által akkor meg­vétózott jogszabályt. (ú) Halottak napján lett öngyilkos Tany. Halottak napján lett öngyilkos egy komáromi járásbeli aszta­los. A 49 éves tanyi férfi családi házában, a nappaliban akasztotta fel magát. T. H. nem titkolta, hogy véget akar vetni életének, már nyár óta tervezte saját halálát. Néhány hónapja megvette a kötelet és elrejtette a padláson, egy hete azonban elővette, felkötötte a nap­paliban, de a család nem vette komolyan fenyegetőzését: a hozzá­tartozók egy hétig kerülgették a plafonról lógó hurkot. T. H. gyak­ran felöntött a garatra, az ügyfeleitől kapott előleget rendszerint el­itta, és eladósodott. Állítólag ezért ölte meg magát. (TASR)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents