Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-15 / 266. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 15. Gondolat Legnagyobb gondja ezekben a feljegyzésekben jellegzetesen (poszt)kamaszkori s az önazonosságának kialakításával és megőrzésével kapcsolatos küzdelmei Bevezető Peery ismeretlen naplójához Peéry Rezső Requiem egy országrészért Aurora Kiskönyvek A Requiem egy országrészért először az Aurora Kiskönyvek sorozatában (München, 1975) jelent meg, s a kevés szerencsések számára, akik a vasfüggöny innenső oldalán hozzájutottak, revelációként hatott TÓTH LÁSZLÓ egyedszázaddal ezelőtt, életének hatvannyolcadik évében, Í977. november 11-én halt meg Peéry Rezső, a (cseh) szlovákiai, illetve a 20. századi magyar irodalom jeles esszéistája, múlt századi közgondolkodásunk és a klasszikus polgári értékrendjelentős képviselője. Útja a többszöri önkéntes száműzetés stációin keresztül, Pozsonyból vezetett emigráns sorsa végpontjáig: stuttgarti sírján a felirat magyarul, Peéry Rezsőként, s nem a Rudolf németes alakváltozatban őrzi a nevét. Második generációs pozsonyi polgár volt, s élete végéig - a csehszlovákiai magyarság 1945 utáni üldözésekor Magyarországra menekülve, előbb a magyar fővárosban, majd a szülővárosához közeli Mosonmagyaróvárod:, s az őt ugyancsak kedves koronázó városára emlékeztető Sopronban, majd az 1956-os forradalom és szabadság- harc tevékeny részeseként előbb Ausztriába emigrálva, s onnan pedig Németországba továbbmenve - megmaradt annak: pozsonyi, pressburgi polgárnak. De más vetü- letben is jellegzetesen közép-európai sorsképlet az övé. Családjában háromféle - német, magyar és szlovák - nemzeti elem kevereded, három kultúra örököse volt; apai nagyapja még nem tudod magyarul: édesapja - a később közmegbecsülésnek örvendő pozsonyi szülészorvos és városszépítő, nemzetközi hírű rózsanemesítő és fotográfus uradalmikovács-ivadék - válasz„...nélkülözhetetlen segédkönyv és eligazító kalauz lehetne olyan egyetemen, ahol olyasmit is tanítanak, ami közösségtudománynak mondható, és ebben tantárgy az a haza, amiről politikusok, valamint ideológusok mindenkor céljaiknak, illetve érdekeiknek megfelelően szoktak hazudozni." (Szabó Zoltán) „Nemzetek hagyományaik és vérmérsékletük eltérései alapján viselkednek válságos helyzetekben. Az egyik maffiát és terrorista mozgalmat szervez, a másik méhészköröket vagy tornászegyleteket alapít. A szlovenszkói magyarok - nem szervezkedő és rosszul szervezhető nép fiai - patrióta kötelességüknek érezték, hogy minél buzgóbban írni kezdjenek." (Peéry Rezső) tása volt a magyar nyelv és kultúra, hogy aztán családja Peéry Németországban élő, tudtommal magyarul már nem beszélő fiában visszatérjen a németséghez, a német nyelvbe, kultúrába. Vannak írók, akik a haláluk után is továbbírják műveiket - Peéry Rezső egyértelműen közéjük tartozik. Id most nem is csak a pozsonyi Kalligram Könyvkiadó 1990-es évekbeli háromkötetes válogatására gondolok, mely életművének egészen addig újságok, folyóiratok sárguló oldalai közé zárt zömét tette könyv alakban is hozzáférhetővé, hiszen életében mindössze csak két könyve és két kis füzetkéje jelent meg (ez utóbbiak egyike csupán franciául). Sokkal inkább arra, hogy a közelmúltban - a Szalatnai Rezsővel folytatott több évtizedes levelezésük Filep Tamás Gusztáv szerkesztette kiadása (Kedves Rezső! Drága Bió! Present Kiadó, Budapest 2001), illetve az egészében elveszettnek hid, s csupán néhány folyóiratbeli részletéből ismert szatirikus esszéfüzérének az e mostani szemelvények közreadója által fellelt, rekonstruált és közzétett változata (Szemben az emlékekkel, ISTER Könyvkiadó, Budapest 2001) mellett - most, immár harmadízben, egy újabb kéziratos munkája: tizennyolc éves korában, nem titkoltan egy majdani közzététel reményében vezeted, fiatalkori naplója került elő, majd hozzám - özvegyének, a Studgartban élő Peéry „...egész életemet a magyar élet peremén töltöttem, kisebbségben, belső és külső emigrációban. Ami nem rossz hely annak, aki segíteni és szolgálni szeretne - ha már az emberiséget nem éri el, népének, és megalázott, szegény kis hazájának." (Peéry Rezső) Leona aszszony jóvoltából - kéziratos hagyatékából. A még családnevén, Limbacher Rezsőként jegyzed, jellemzően (ön)ironikus Pillanatnyi elmezavar naplójának - alcíme a kissé sutára sikeredett Jegyzőkönyv, mely az elszórt gondolatoké - irodalom- és művelődéstörténeti jelentőségéhez nem fér kétség, mivel dónk életének, pályakezdésének olyan összefüggéseit engedi látni, illetve helyenként olyanokra enged következtetni, melyek a Peéry-recepció számára eddig homályban voltak. Az egy 1928-as, német nyelvű - nyilvánvalóan édesapjától származó - orvosi naptár (Arztekalender) lapjaira rótt naplósorok a felnődé válás és a családjához való ambivalens viszonyulás belső történéseit és vívódásait, lélekrezdüléseit, az író lelki problémáira rávilágító helyzet- és önelemzéseit rögzítik. Tudomást szerzünk belőlük az olvasmányairól, a közvetlen környezetével s önmagával való, háborgó lelkének válságaira utaló belső konfliktusairól. Legnagyobb gondja ezekben a feljegyzésekben jellegzetesen (poszt) kamaszkori s az önazonosságának kialakításával és megőrzésével kapcsolatos küzdelmeit, vívóPl KI!Y HH/.SŐ A VÉGZET BÁBJÁTÉKA avagy Peremmagyarok az idő sodrában ^(aCßgram A Kalligram által megjelentetett, háromkötetes Peéry-válogatás második darabja, A végzet bábjátéka (1994), mely az író szülővárosával s a (cseh)szlovákiai magyar irodalommal kapcsolatos esszéit közli dásait érinti. Ekkor már lázas szorgalommal s kivehetően, a legnagyobb tudatossággal az írói pályára készül, s anélkül, hogy tanulmányait elhanyagolná, mindent ennek a készülődésnek rendel alá. A szóban forgó esztendőnek központi szerepe van mind a személyes életében, mind a pályakezdésében: ekkor töltötte be tizennyolcadik életévét, ekkor vede fel a Peéry írói nevet, ekkor következed be világ- és értékszemléletének szinte száznyolcvan fokos fordulata, ez év nyarán alakult meg a gombaszögi cserkésztáborban a Sarló, melynek Peéry rögtön egyik vezéregyénisége, s egy időre ideológiai hangadója led. Az irodalomtörténet-írás mind ez ideig nem adott választ a kérdésre - igaz, föl sem tette a kérdést -, mi lehet az oka annak, hogy írónk, pályája kezdetén, időre-órára eltávolodod saját osztályától, sőt bizonyos mértékig szembe is fordult veíe, s a tőle eszmeileg-alkatilag idegen kommunista ideológiák, mi több, azoknak is a rappista szélsősége közelébe sodródott. Az eredendően a családjából hozott erős szociális érzékenysége föltehetőleg nem led volna ehhez elegendő, s az a fajta vélemény is csak részleges magyarázatot ad a problémára, hogy a baloldaliság bizonyos értelemben korszellem volt, s szerte Európában - így magyar viszonylatban is - hosszasan lehetne sorolni azokat a polgári származású gondolkodókat, szellemi embereket, akik hosszabb-rövidebb időre megragadtak a baloldali, szocialista és kommunista mozgalmak és ideológiák hálójában. Peéry esetében az osztálya elleni lázadásának gyökerei vélhetőleg a családja elleni késő kamaszkori lázadásában is kereshetők; a mozgalmi élet - legalábbis kezdeti szakaszában - a családi élet kötödségei és a családja általi elvárások miad ráerőltetett fegyelem láncai ellenében a szabadság élményével (illúziójával) ajándékozta meg őt, s egyre inkább gúzsba kötöttnek érzed személyisége a kibontakozás, a kiteljesedés felé mozdulhatott el a sarlós mozgalom révén. Kedves Rezső! Drága Bió! PEÉRY REZSŐ ÉS SZALATNAI REZSŐ LEVELEZÉSE Ifire«'«» esrvfc „Persze, meg kellene írni pozsonyi dolgainkat, könyvben... De ki adja ki?" A két Rezső, Peéry és Szalatnai levelezése - főként az 1970-77 közötti évekből - a Present Kiadó gondozásában (2001) jelent meg „Az igazság hatalom nélkül: csak irodalom." Az ISTER által kiadott Szemben az emlékekkel (2001) Peéry 1948 és 1953 közti „kelet-európai fel- jegyzései"-t tartalmazza PEÉRY REZSŐ MÜVEI 1. Peremmagyarok az idő sodrában (Pozsony 1941) 2. Réforme et révolution en Pannonié. Études sur la révolution hongroise I. Institut Imre Nagy De Sciences Politiques, Bruxelles 1962) 3. Requiem egy országrészért (Aurora, München 1975)- Második kiadás: Molnár József emlékbeszédével (München 1984)- Harmadik kiadás: Dr. Görömbei András előszavával (Pannónia Kiskönyvtár. Pannónia Könyvkiadó, Pozsony 1993) 4. Ne feledd a tért... Két tanulmány. Különlenyomat, Új Látóhatár 1976 (=A zsarnokságnak útját álltuk. Októberről, húsz év után; Búcsú magyar módra. Határ Győző »Isten hozzád«-jának olvasása közben.) 5. Malomkövek között. Találkozás kortársakkal (Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern 1977) 6. Gondolatok a tehervagonban, avagy Védőbeszéd a szlovákiai magyarok perében. Peéry Rezső válogatott írásai. Válogatta, közzéteszi és a szöveget gondozta: Filep Tamás Gusztáv és Tóth László (Kalligram Könyvkiadó, Pozsony 1993) 7. A végzet bábjátéka, avagy Peremmagyarok az idő sodrában. Peéry Rezső válogatott írásai. Válogatta, közzéteszi és a szöveget gondozta: Filep Tamás Gusztáv és Tóth László (Kalligram Könyvkiadó, Pozsony 1994) 8. Európa önvédelme, avagy Magánbeszéd az egyszemélyes hazáról. Peéry Rezső válogatott írásai. Válogatta, közzéteszi és a szöveget gondozta: Filep Tamás Gusztáv - Tóth László (Kalligram Könyvkiadó, Pozsony 1996) 9. Kedves Rezső! Drága Bió! Peéry Rezső és Szalatnai Rezső levelezése. Szerkesztette és jegyzetekkel ellátta: Filep Tamás Gusztáv (Present Könyv- és Lapkiadó, Budapest 2001). 10. Szemben az emlékekkel. Kelet-európai feljegyzések 19481953. A hirtenbergi kézirat. A kéziratot rekonstruálta, valamint a szöveget gondozta és közreadja: Tóth László. Illusztrálta: Halmi- Horváth István (ISTER Könyvkiadó, Budapest 2001)
