Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-14 / 265. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 14. Kuba mellett az ENSZ-közgyűlés New York. Az ENSZ Közgyűlése határozatban ítélte el az USA Kuba elleni kereskedelmi embargóját. A határozatot 173 szavazattal 3 ellenében és 4 tartózkodással fogadták el. A Kuba ellen négy évtizede hatályos kereskedelmi embargót a Közgyűlés 11 év óta rendszeresen elítéli, s a határozat az idén kapta a legtöbb igen szavazatot. Az EU 15 tagállamának ENSZ képviselői kivétel nélkül támogatták az amerikai embargót elítélő határozatot, mivel az 1996-os Helms-Burton törvény külföldi cégek elé is akadályokat gördít a Kubával fenntartott kereskedelmi kapcsolatokban. A határozat nem kötelező érvényű a tagállamokra, így csak egy politikai állás- foglalással ér fel. (h) 2005-től tárgyalnak Koszovóról Belgrad. A jugoszláv kormány egyik minisztere szerint 2005- ben kezdődhetnek meg a tárgyalások a jelenleg ENSZ-igaz- gatás alatt álló Koszovó végleges sorsáról. Rasim Ljajics, a nemzeti kisebbségek ügyeiben illetékes miniszter úgy vélekedett, hogy még korai ienne felvetni ezt a heves érzelmeket kiváltó ügyet, de az idő segíteni fog megszilárdítani a demokráciát és fejleszteni Belgrád és Pristina kapcsolatait. (MTI) Hat diák vesztette életét Kabul. A legfrissebb mérleg szerint hat diák vesztette életét azután, hogy az afgán rendőrség tüzet nyitott a - hétfőn és kedden - tüntető egyetemistákra Kabulban. Mohammad Safik, a diákok szószólója a társai haláláért felelős rendőrök bíróság elé állítását követelte, mondván: a rendőrség feladata a rend fenntartása, nem a lakosság gyilkolása. A diákok többek között a víz-, az áram- és az élelmiszerhiány miatt tiltakoztak. Hamid Karzai elnök vizsgálatot követelt a felelősök felkutatására. (MTI) Nem Orbán Viktor vette át Washington. Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke helyi idő szerint kedden este Washingtonban Orbán Viktor nevében átvette a Kommunizmus Áldozatainak Emlékhelye Alapítvány Truman-Reagan Szabadság Díját. Az alapítvány másik két kitüntetettje Joseph Lieberman amerikai demokrata párti szenátor és Philip Crane republikánus képviselő. Az alapítvány kuratóriuma olyan személyiségeknek ítéli oda minden évben a díjat, akik sokat tettek a szabadság és a demokrácia előmozdításáért. Orbán távolmaradását Németh azzal indokolta, a hónapok óta kitűzött díjátadás és a kormányfői látogatás a véletlen folytán került ilyen szerencséden időbeli közelségbe. Példaként megjegyezte: fura lenne, ha Bush elnök hivatalos látogatása után két nappal Bili Clintont Budapesten kitüntetnék. (MTI) Orbán nem tartotta időszerűnek az amerikai utat (Képarchívum) Nem egyezett bele az öngyilkos merényletek leállításába a Hamász - támadások Gázában és Nábluszban Ballisztikus rakétákat fejleszt Izraeli katonai válasz MTI-HÍREK Jeruzsálem/Gáza/Náblusz/Kairó. Az izraeli kormány jóváhagyta a vasárnapi kibucmerényletre - amelyben öt civil, köztük két gyerek életét vesztette - adandó válaszcsapások tervét. Izraeli harci helikopterek rakétákat lőttek ki tegnap hajnalban egy fémipari üzemre Gáza palesztin városban. Összesen öt rakétát indítottak, komoly személyi sérülés nem történt, a közelben tartózkodók közül azonban többeket kisebb sokk miatt kórházba szállítottak. Találat ért egy áramfejlesztő berendezést a gyár területén kívül, és néhány szomszédos épületben is károk keletkeztek. Az akciót az AFP hírügynökségnek egy izraeli katonai szóvivő is megerősítette, leszögezve: olyan létesítményt támadtak, ahol az izraeli hatóságok szerint fegyverek előállítása is folyik. Ugyanarról az üzemről van szó, amelyet hétfő hajnalban is rakétákkal lőttek. Ugyancsak a hajnali órákban több mint 150 izraeli katonaijármű behatolt a Jordán nyugati partján, palesztin területen fekvő Nábluszba. A harckocsik és páncélozott járművek - helikopterekkel kísérve - két irányból érkeztek, majd az óváros körzetében hadállásba rendeződtek. Jelentős ellenállásba nem ütköztek, de palesztin közlés szerint szórványos lövöldözésre sor került, elsősorban Balata menekülttábor közelében - jelentette az AP és az AFP. Nem született megállapodás az izraeli célpontok elleni öngyilkos merényletek leállításáról a Jasszer Arafat vezette Fatah és a Hamász szélsőséges iszlám szervezet küldöttségeinek kedden este véget ért kairói megbeszélésein, de a tárgyalásokat később folytatják. A találkozó fő célja a két szervezet közötti nézeteltérések elsimítása volt. A tárgyalásokról névtelenül nyilatkozó egyiptomi diplomata elmondta, hogy a Hamász egyelőre nem egyezett bele az izraeli célpontok és személyek elleni öngyilkos merényletek leállításába. A Hamász küldöttsége közölte: garanciákat akar kapni arra, hogy Izrael is leállítja a palesztin aktivisták meggyilkolását. A Hamász-küldöttség egyik tagja megjegyezte: nem az a kérdés, hogy leál- lítják-e vagy sem a fegyveres akciókat, hanem az, miként folytatódjék az ellenállás az izraeli megszállás ellen. Mohamed Nazzal, a szélsőséges szervezet politikai bizottságának tagja összességében pozitívnak ítélte a szervezetek közötti eszmecserét. A Fatah és a Hamász delegációjának a mostani találkozója az első hivatalos kapcsolatfelvétel volt a két szervezet között 1995 óta. Gázában, a hajnali rakétatámadások után (Reuters-fel vétel) Szerződést akar Phenjan Amerikával Szöul. Észak-Korea nem lép elsőként nukleáris programjának befagyasztását illetően, és továbbra is azt követeli, hogy az USA előbb írjon alá Phenjannal meg nem támadási szerződést. Ezt az ország hongkongi főkonzulja közölte. Ri To Sop nyilatkozatát a Reuters úgy értékelte, mint a phenjani álláspont újbóli megerősítését a mai tárgyalási forduló előtt, amelyen az USA-n kívül Dél-Korea, Japán és az EU képviselői vesznek részt. Várhatóan szó lesz a Észak-Koreá- nak szánt olajexport leállításáról, miután elismerte: még mindig rendelkezik aktív atomprogrammal. Phenjan megrendszabályozá- sához Washingtonnak még nem sikerült egyértelmű támogatást szereznie térségbeli partnereinél: Japánnál, Dél-Koreánál, Oroszországnál, és Kínánál. Dél-Korea tegnap már közölte, nem kívánja leállítani az olajszállításokat a tél folyamán. Egyébként Észak-Korea kedden hivatalos szócsövében elismerte: ballisztikus rakétákat fejleszt, amelyekkel képes csapást mérni a világ bármely táján ellenségeire, ha azok megtámadják. (MTI) Mihail Babies személyében oroszbarát vezetőt helyeztek Groznijba kormányfőnek Sokan nem bíznak Szaddám őszinteségében Powell figyelmeztet Moszkva nem hisz a csecseneknek Moszkva/Groznij. A Moszkva- barát csecsen vezetés a Kreml „ajánlása” alapján egy kormányzati tapasztalatokkal rendelkező orosz pénzügyi szakembert nevezett ki miniszterelnöknek. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A 33 éves Mihail Babies, aki korábban már a moszkvai terület helyettes kormányzói tisztségét is betöltötte, Sztanyiszlav Iljaszov helyébe lép, akit a csecsenföldi újjáépítéssel megbízott szövetségi miniszteri posztra nevezett ki Vlagyimir Putyin elnök. Ahmad Kadirov, a Kreml által elismert csecsen vezető aláírta a Babies kinevezéséről szóló dokumentumot. A Kommerszant Daily megjegyezte: Putyin múlt héti ígéretével szemben, amely szerint a csecsenekre hagyja a köztársaság problémáinak megoldását, a Kreml ismételten úgy döntött: egy oroszt küld Csecsenföldre a pénzügyek kézben tartására. Moszkva tehát nyíltan megvonta a bizalmat a cse- csenektől. Több mint 300 ingusföldi csecsen menekült család kért menedékjogot Nurszultan Nazarbajev kazah elnöktől, mert attól tartanak, hogy az orosz fegyveres erők a menekültek visszatelepítésének ürügyén erőszakkal küldik őket vissza a háborús köztársaságba. A két csecsen háború során mintegy 140 ezer csecsen menekült keresett menedéket a szomszédos Ingusföldön, amellyel a szovjet időszakban egy autonóm köztársaságot alkottak. A menekültek levelükben azt írják, az utóbbi 8 évben rosszabb volt a helyzetük, mint amikor Sztálin a náci Németországgal Vanessa Redgrave saját londoni házát ajánlotta fel Zakajevnek. való kollaboráció vádjával kitelepítette a csecseneket Kazahsztánba. Azért bíznak éppen a kazahokban, mert deportálásuk idején ők nem hitték el azt a sztálini propagandát, hogy minden csecsen bandita. A menekültek azzal vádolják a szövetségi erőket, hogy a moszkvai túszdráma óta tömeges tisztogatások folynak Csecsenföldön, s „országszerte etnikai alapú törvénytelen letartóztatások és pogromok kezdődtek”. Az orosz főügyészség megelégedéssel vette tudomásul, hogy egy dán bíróság újabb 14 nappal meghosz- szabbította Ahmed Zakajev -Masz- hadov csecsen szakadár vezető megbízottja - őrizetét. Zakejev a hírek szerint menedékjogot akar kéri Dániában. A csecsen szakadárokat támogató Vanessa Redgrave brit színésznő saját londoni házát ajánlotta fel Zakajevnek kiszabadulása utánra. Az állami duma november 1-jei döntése után tegnap az orosz törvényhozás felsőháza, a szövetségi tanács is elfogadta a terrorizmus elleni harccal indokolt sajtótörvénymódosítást. Újságíró-szervezetek a cenzúra visszaállításáról beszélnek. Egy moszkvai újságíró ironikus megjegyzése szerint a Putyin elnök aláírására váró jogszabály-módosítás életbe lépése után valamennyi túszszabadító akció sikeres lesz Oroszországban. A média aggódik amiatt, a jövőben esetleg fel sem lehet vetni, hogy jelenleg az ügyészség cáfolatai ellenére még mindig 77 túsz sorsáról nem tudnak hozzátartozóik. MTI-HÍREK New York/Washington/Moszkva. Irak tegnap feltételek nélkül elfogadta az ENSZ BT múlt pénteki, 1441-es számú határozatát az iraki tömegpusztító fegyverek leszereléséről. Ezt megelőzően Colin Powell amerikai külügyminiszter az ABC- nek adott interjújában figyelmeztette Irakot: a legkomolyabb amerikai válaszra számíthat, ha tömeg- pusztító fegyvereket vet be az amerikai és szövetséges csapatok ellen. Powell azután nyilatkozott, hogy ismertté vált: Irak egymillió adag atropint rendelt egy török cégtől. Ez az anyag ellenszere a különböző ideggázoknak, köztük a mustárgáznak. Powell emlékeztetett arra, hogy ugyanilyen figyelmeztetést küldtek Iraknak már 1991-ben, az Öböl-háború idején, és ez ma is aktuális. Jurij Fedotov ENSZ-ügyekben illetékes orosz külügyminiszter-helyettest nemzetközi sajtóértekezletén arról is kérdezték az újságírók, mi a teendő, ha Irak szóban elfogadja, de a gyakorlatban nem tartja majd be az ENSZ-határozatot. Fedotov azt felelte: ebben az esetben a BT-nek kell kivizsgálnia, hogy a fegyverzetellenőrök szándékos és komoly akadályozásáról van-e szó, és konszenzussal kell döntenie a testületnek a teendőkről is. Az amerikai lapok tegnap nemigen számoltak azzal a lehetőséggel, hogy Szaddám feltétel nélkül igent mond, vagy ha mégis, akkor nem bíztak az iraki elnök őszinteségében. Folytatódott a katonai lehetőségek elemzése. Lapbeszámolók jelentek meg arról, hogy a Pentagon tervei szerint 60-80 ezer főnyi szárazföldi erő kezdené meg az inváziót Irak ellen, mintegy 10 napos intenzív légicsapás-sorozat után, amelynek a célja a légvédelem és a parancsnoki-vezetési központok kiiktatása. Úgy tudják, az USA 250 ezer tengerészgyalogost, tengerészt és más katonát vonultat fel a Perzsa-öböl térségében, nagy részük azonban tartalékként törökországi, kuvaiti és katari bázisokon vár majd arra az esetre, ha a támadás váratlanul erős ellenállásba ütközik. A The Wall Street Journal szerint Washingtonban gyors háborúra számítanak, s úgy vélik, a szárazföldi erők kellő légi fedezettel gyorsan eljutnak Bagdadig. Utcai zavargásokra is számítanak a prágai hatóságok Iskolai NATO-szünidő Először fenyegetett meg az Egyesült Államok mellett név szerint is más országokat Oszama bin Laden újabb üzenete MTI-JELENTÉS Kairó. Az Egyesült Államok mellett Nagy-Britanniát, Németországot, Franciaországot, Kanadát, Ausztráliát és Olaszországot név szerint is megfenyegette Oszama bin Laden terroristavezér az al-Dzsazíra televízióban kedd este lejátszott hangüzenetében. Amerikai közlés szerint nem kizárt, hogy a hang valóban bin Ladené, egy CIA-szakértő azt közölte, a felvétel autentikusnak tűnik. Bin Ladenről hosszú idő óta nem tudni biztosan, életben van-e. A katari székhelyű, arab nyelvű tévéadó gyakran tesz közzé bin Ladennek vagy segítőinek tulajdonított közleményeket. Ha a mostani hang hitelesnek bizonyul, ez lehet az eddigi legjelentősebb jelzés arra, hogy a terroristavezér nem halt meg az afganisztáni terrorellenes hadműveletek során, mert a felvételen egészen friss akciókról is szót ejt. Az eddigi utolsó, hitelesnek tekintett film- és hangfelvétel még tavaly novemberben készült a tavaly szeptemberi washingtoni és New York-i merényletekért felelősnek tartott bin Ladenről néhány segítőjének körében. A mostani felvételen az al- Kaida vezetője méltatta egyebek között a muzulmán szélsőségesek által Kuvaitban, a jemeni partok mentén, Dzserba szigetén, illetve Báli szigetén elkövetett véres merényleteket, valamint a moszkvai túszszedést. Friss terrorakciókkal fenyegette meg Washingtont és szövetségeseit, az amerikai vezetést mészárosok bandájának nevezve. Megismételte azt a véleményét, hogy az amerikaiak és partnereik üldözik és gyilkolják a muzulmánokat a palesztin területeken és más térségekben, és a terrorakciók csupán erre adott válaszoknak tekintendők. George Bush amerikai elnököt a hang a század fáraójának nevezi, de név szerint bírálja Dick Cheney alelnököt és Colin Powell külügyminisztert, illetve - vietnami mészárosként - Donald Rumsfeld védelmi minisztert. Ausztráliát a timori függetlenség, a muzulmán Indonéziából való kiszakadás támogatásért az állítólagos bin Laden külön is megrótta. Senki sem tudja, él-e még a világ első számú terroristája (Képarchívum) KOKES JÁNOS Prága. Nem érdemes a jövő hétre prágai kirándulást tervezni. A hatóságok ugyanis a NATO-csúcstalálko- zó alkalmával utcai zavargásokra számítanak, a városi szerveknek eddig több mint 40 tüntetést és felvonulást jelentettek be a globalizáció, illetve a NATO ellenzői. Az akciók többségét anarchista és baloldali szervezetek kezdeményezték. Jiíí Kolár országos rendőrparancsnok szerint most szigorúbban fognak fellépni a rendbontók ellen, mint 2000 szeptemberében a Nemzetközi Valutaalap prágai közgyűlésének idején. Már most konfliktusforrás, hogy néhány tiltakozó felvonulást közvetlenül a tanácskozás színhelyéül szolgáló Kongresszusi Központ szomszédságába terveztek, pedig ez a csúcs idején biztonsági övezetnek fog számítani és le lezárják. Várható, hogy ezeket az akciókat a rendőrség betiltja. A Csehszlovák Anarchisták Szövetsége viszont tegnap nyilatkozatban közölte: már két hónapja bejelentették rendezvényeiket, utólagos betiltásukat nem ismerik el, s megpróbálnak bejutni a lezárt övezetbe is. A csúcs idejére lezáiják még a Hradzsint, a Hilton szálló környékét, ahol az amerikai küldöttség lesz elszállásolva, a Lőportorony melletti Reprezentációs házat, ahol fogadásokat tartanak, valamint az autópályákat összekötő, Prágán átvezető főútvonalat is. A belügy ezért ismételten felszólította a prágaiakat és a turistákat, hogy a csúcstalálkozó napjaiban kerüljék el a városközpontot. Ajánlatos, hogy minden Prágában tartózkodó hazai és külföldi állampolgár állandóan tartsa magánál személyi okmányait. A NATO-csúcs- nak viszont örülnek a prágai diákok, mert mintegy 150-170 iskolában néhány napos rendkívüli szünidő lesz. A cseh határátkelőkön már megszigorították az utasok, a gépkocsik és a vonatok ellenőrzését, ezért hosz- szabb várakozásra kell számítani. Az idegenrendészet mintegy 2500 nevet tartalmazó jegyzéket kapott. A listán található személyeket semmiképpen sem fogják beengedni Csehországba. Nem hivatalos információ szerint a jegyzékben azok a szlovák, illetve magyar állampolgárságú fiatalok is szerepelnek, akik a valutaalap elleni tüntetések idején randalíroztak Prágában.
