Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-09 / 261. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 9. A takart művelésű szőlőket a fagy nem károsítja, de gyakori a szőlőrügyek kipállása Szürkerothadás a tőkén Szürkerothadás a szőlővesszőn (A szerző archívumából) Nagyüzemekben és kister­melőknél egyaránt általá­nossá vált a szőlő magas kor­donművelése. Az elmúlt években keletkezett nagy fagykárok újra rávilágítanak a fejművelésű vagy biztosító csapok téli fedésének előnyeire. Azonban mint mindennek, e művelési eljá­rásnak is vannak az előnyei mellett hátrányai is. CSEKES ZOLTÁN A takart fejművelésű vagy biztosító csapokkal dolgozó szőlőkben téli fagykár gyakorlatilag nincs, viszont az ilyen kezelésű szőlőkben egyes években igen jelentős a rügyek ki- pállásából eredő károsodás. A rügy- pállás elsősorban a tőke főrügyét érinti. A tőkefejen levő rejtett rügyek a legtöbb esetben épek maradnak. Ezek a rügyek egyes fajtákon je­lentős termést is hoznak. A szakiro­dalomban nem találunk közvetlen utalást arra, hogy a rügyek kipállá- sát a szabadföldön alapvetően a bot- ritisz vagyis a szürkerothadás idézné elő. Ellenben a szaporítóanyag ter­mesztésben okozott károsításáról már gyakrabban esik szó. (Ezért a szaporításra szánt szőlővesszőket a vermelés előtt mindig botritisz elle­ni szerrel kezelik.) A szőlő fedésekor a vessző alsó rü­gyeinek a vermeléshez hasonló kö­rülményeket teremtünk. Ha a kö­rülmények hasonlóak, akkor a vessző- és a rügykárosodás elkerü­lése érdekében a vesszőt és a rügyet is hasonló módon kellene a szürke­rothadás elleni szerrel kezelni. (Je­lenleg már sok jó botritisz elleni ké­szítménnyel rendelkezünk.) A szürkerothadás (botritisz cine­rea) a természetben kétféle módon telel át. Egyrészt sötét színű, vas­tag falú, úgynevezett telelő hifák segítségével, másrészt szkleróciu- mok formájában. A primer fertőzés tehát vagy konídiumok, vagy az aszkospórák révén következik be. A kórokozó a szőlő szinte vala­mennyi részét megtámadja. Gya­kori a hajtások, a levelek, a bim­bók, a termés, a rügyek szürkepe­nészes rothadása. A gomba jól fej­lődik 5 és 30 fok között, a fertőzés­re azonban a 15-20 C fok a legked­vezőbb. Általában az esős, nedves időjárás váltja ki a nagyobb járvá­nyokat. A vermelőkben is a nedves, párás körülmények segítik a gom­ba szaporodását. Ilyenkor a szkle- róciumok hamar fejlődésnek in­dulnak és a vesszők felületén pisz­kosszürke penészgyep jelenik meg. Legjellegzetesebb tünetek ősszel az érés körüli időben a termésen mutatkoznak. Nedves időben a megtámadott bogyók felületén a fürt nagy részére kiterjedő penész­bevonat jelenik meg. Fertőzheti a gomba a zöld részeket is, így elsősorban a leveleket. A fertőzött leveleken világosabb, sárgás foltok jelzik a kórokozók jelenlétét, majd a folt fonáki részén sűrű, hamu­szürke penészgyep tör elő. A szőlővesszőn a szürkerothadás a vegetációs idő végén jelenik meg. A vessző kérgén hamuszürke, el­mosódott szélű foltok formájában ismerhető fel. Nedves verme­lőkben a vesszőkön egérszürke gyep látható. Az erősen fertőzött vesszők kérge és elhalt háncsa foszlányokban felszakadozik, s elő­tűnik a barna faszövet. A rügyek ezután nem hajtanak ki. A szőlő­táblán a vegetációs idő vége felé vesszük észre a betegséget. Ilyen­kor a vesszők kérge már foltonként kifakul. Ősszel a fertőzött lomb a tőkefej környékén gyűlik össze. A lomb egy része a vesszők közé szorulva még a nagyobb szelek hatására sem tűnik el. A szőlő fedésekor ezt a korhadó szerves anyagot leszánt­ják úgy, hogy közvetlenül érintke­zik a vesszők alsó részével, illetve az itt található rügyekkel. A korha­dó lomb és a nedves, felmelegedő talajréteg alatt a szürkerothadás nagymértékben felszaporodik és elpusztítja a rügyeket, így a gomba számára kedvező körülmények közepette a rügyek már ősszel ká­rosodhatnak. Enyhe csapadékos tél, illetve nedves tavasz után, ami­kor a szőlő nyitása késik, a fedett rügyek igen jelentős mértékben akár 80-90 százalékban is káro­sodhatnak. Ha a talajtakaró feletti rügyek jól teletek - a téli fagyoktól nem károsodtak -, szakszerű met­széssel teljes termés érhető el. A ta­lajtakaró felett lévő rügyek károso­dásakor viszont terméscsökkenés­sel kell számolnunk. A szürkerothadás elleni készítmé­nyekkel - például Folpan 50 WP, Ronilan 50 WP, Topsin M70 WP, Su- milex 50 WP, Teldor, Shavit F WP, Switch stb. - még megelőző eljárás­ként a vegetáció alatt végzett keze­lésekkel elkerülhetjük a tenyész- időszakban fenyegető fertőzést. A földtakaró alatt telelő rügyek vé­delmére véleményem szerint a ver­meléshez hasonlóan külön keze­lésre van szükség, mégpedig köz­vetlenül a fedés előtti időszakban. A fent említett vegyszereket a cso­magoláson feltüntetett töménység­ben közvetlen a fedés előtti időszakban juttassuk ki. így a tőke­fej környékén levő lehullott lombot és az alsó rügyeket kellően fer­tőtlenítjük, időben elpusztítjuk a botritisz szaporító képleteit. A per­medé felszáradása után jöhet a fe­dés. Az így kezelt télre betakart szőlőben a szürkerothadás okozta rügykárosodás még enyhe tél ese­tén is a minimálisra korlátozható. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédel­mi Intézet (ÚKSUP-OOR) komá­romi részlegének a munkatársa A mediterrán országok módosítanák az EU zöldség-gyümölcs piaci rendtartását Gyümölcstermesztési trendek ________________________Agrárvilág ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Uniós csatlakozás kihí­vást és újabb piaci lehetőséget je­lent a szlovákiai agrártermelők­nek. Ahhoz, hogy Európai Uniós társaik méltó versenytársai lehes­senek, ismerniük kell az EU-ban érvényes jogszabályokat, rendele­teket. Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piaci rendtartásában (2200/96 rendelet) „minireform” született 2000-ben (2699/2000 rendelet). A termelői szerveződést azonban így sem sikerült a kívánatos szintre emelni. A termelőknek legföljebb a 60-70 százaléka hajlandó az össze­fogásra, de van olyan tagállam, ahol a gazdák 60 százaléka nem tagja ilyen típusú szerveződésnek. A működési programokra nyújtha­tó támogatási lehetőséget Hollan­dia, Belgium és Franciaország tud­ta jól kihasználni, megelőzve Spa­nyolországot és Olaszországot is. A költségvetés 2001-ben 1,86 millió euró volt, amiből 264 ezer eurót nem sikerült fölhasználni. A zöldség-gyümölcs termelői és értékesítési szervezeteknek (tész) a forgalom alapján jelenleg 4,1 százalékos támogatás adható, ez 2001-ben ténylegesen 4,13 száza­lék, idén pedig 4,16 százalék volt. Az olaszok más déli országokkal együtt bírálják a szabályozást ki­alakító északi gyümölcstermesztő országok munkáját. Szerintük el kell érni, hogy a termelői értéke­sítő szervezetek megerősödjenek, rugalmasabban kereskedhessenek, újabb beruházási támogatási le­hetőségekre van szükség a nyo- monkövethetőség, az élelmiszer­biztonság fokozásának érdekében és könnyíteni kell a túl bürokrati­kus támogatási rendszeren is. Min­dezen tevékenység elsőrendű ked­vezményezettjei továbbra is a ter­melők maradjanak. A változtatást sürgetők erősen szor­galmazzák, hogy nemzetek közötti termelői szervezetek jöjjenek létre, amelyek erőteljesebben tudnak fel­lépni a világkereskedelemből szár­mazó gondok ellen is. A zöldség­gyümölcs ágazatbeli reformokban a jövőben a tagállamok szakmai szervezeteinek is közre kell működ­niük. El akaiják érni, hogy a műkö­dési programok támogatottsága el­érje a 6%-ot, s hogy a „tészeket” ernyőszervezetekbe tudják terelni. Szorgalmazzák, hogy új szerveze­tek alakuljanak, hiszen a 75 száza­lékos szervezettséget mihamarabb el kellene érni. A napjainkban élő és működő szervezetek 80 százalé­ka szövetkezet. Spanyolországban például 360 tész működik szövet­kezetként, Franciaországban 68 százalékos az arány, pedig akár konzorciumként is dolgozhatná­nak. Ezek a szervezetek a további­akban is rendkívül fontos szerepet játszanak a tárolótér növelésében és fejlesztésében, a környezet- és fogyasztóbarát termelési rendsze­rek elterjesztésében. Régóta húzó­dó gond, hogy a növényvédelmi törvényt még mindig nem harmo­nizálták a tizenöt tagország között sem. Eddig a 176 hatóanyagból 70 szermaradvány felső értékét ál­lapították meg az EU-ban. (A Ker­tészet és Szőlészet nyomán) Nyugat-Európa egyes országaiban a karácsonyi ünnepek jelképének tartják A mikulásvirág titka ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A téli szobák egyik kedvelt dísze a mikulásvirág. Lángoló vörös, vagy krémszínű árnyalataival az adventi időszak elejétől ünnepi hangulatot varázsol lakásunkba. A karácsonyi ünnepek elmúltával az elvirágzott növények általában a kukába kerül­nek. A mikulásvirág azonban meg­felelő gondoskodással tovább nevel­hető és a következő években is „lángba borul” az ünnep tiszteleté­re. Nyugat-Európa egyes országai­ban a karácsony jelképe. Ez a kutyatejfélékhez tartozó dísz­növény Közép-Amerikából, Mexi­kóból származik. Az USA-ban 1825-ben Joel Robert Poinsett, az USA első mexikói nagykövete révén vált ismertté. Kertészeti értékeit a kaliforniai R. Buist ismerte fel első­ként, majd Albert Ecke a kaliforniai Hollywoodban 1902-1909-ben kezdte termeszteni és nemesíteni. Európában 1920-tól termesztik, térségünkben a hatvanas években még vágott virágként volt ismert, ma kizárólag cserepes növényként termesztik. A mikulásvirág vörös árnyalatokban pompázó levelei nem virágok, ha­nem az azokat körülvevő fellevelek. Az apró sárga, jelentéktelen virág­csomók a színes fellevelektől körül­ölelve a hajtáscsúcson nyílnak. A mi­kulásvirág rövidnappalos növény, virágait és színes felleveleit csak ak­kor fejleszti ki, ha az őszi időszakban 6-8 héten át, naponta csupán 10 óra megvilágítást kap. A mi éghajlatun­kon ez csak úgy valósulhat meg, ha minden nap 14 órán keresztül vala­(Képarchívum) milyen fényt át nem eresztő anyag­ból készült edénnyel takaijuk. A nö­vény ebben az időszakban valóban teljes sötétséget igényel, a legkisebb fényforrás is megzavarhatja a virág­képzést. A kéthónapos fáradozás azonban látványos eredménnyel szolgál. (K-t, ú) ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Megjelent a Jó Gazda novemberi száma sárgarépa Pozsony november 7-én 12-14 Sk/kg Komárom november 7-én 8-10 Sk/kg Zseliz november 7-én 10-12 Sk/kg Rimaszombat november 7-én 25 Sk/kg Losonc november 7-én 14-15 Sk/kg Új fejessaláta fajták ÚJ SZÓ-LAPISMERTETŐ tékonyabb eszközeivel ismerked­petrezselyem 25-28 Sk/kg 20 Sk/kg 20 Sk/kg 38 Sk/kg 28-30 Sk/kg hetnek, nevezetesen a Typhlodro­burgonya 10-12 Sk/kg 8-10 Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/kg 8 Sk/kg Az időszerű tennivalók taglalása mus pyri ragadozóatka gyümölcsö- mellett a Jó Gazda novemberi szá- sökben való felhasználási lehetősé­körte 40-46 Sk/kg X X X 18 Sk/kg mában az idén fajtajegyzékbe vett geivel, valamint a fiatal őszibarack- fejessaláták egyes fajtáinak jel- fák pusztulásának okaival foglalko- lemzőit ismerteti a lap. Tájékozta- zó írásokból szerezhetnek értékes tást közöl a káposztafélék betakarí- információkat. A sörárpa ter- tási és tárolási feltételeiről, vala- mesztői a termék hazai piacát fel- mint a gyökérzöldségek és a hagy- mérő és fajtakínálatát ismertető mafélék raktározásának követel- írás alapján tájékozódhatnak a je­paprika 45-60 Sk/kg 12-25 Sk/kg 25-30 Sk/kg 35 Sk/kg 28-60 Sk/kg karalábé 20 Sk/kg 5-8 Sk/db 5-8 Sk/db 15 Sk/db 13 Sk/kg zeller 25 Sk/kg 4-8 Sk/db 7 Sk/db 15 Sk/db 8-10 Sk/db káposzta 14 Sk/kg 6-8 Sk/kg 8-10 Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/kg ményeiről. A hazai zöldségter- lenlegi helyzetről. A kertépítők a bab 70-110 Sk/kg X X 60 Sk/I X melók a szabadföldi zöldségfajták kerti építmények elhelyezéséről, a [polybalogon lezajlott bemutatójá- virágtermesztők a kevésbé ismert gesztenye 80-100 Sk/kg x X X 80 Sk/kg ról szóló tudósításból - amelyen tavasszal virágzó hagymások, vala- csaknem háromszáz érdeklődő vett mint pálmafajták termesztéséről részt - szerezhetnek információkat kapnak hasznos információkat, a legújabb fajták tulajdonságairól. Természetesen az állattartók és mé- A szőlő- és gyümölcstermesztők a hészkedők hagyományos rovatai is biológiai növényvédelem egyre ha- tartogatnak újdonságokat, (szí) hagyma 14-16 Sk/kg 12-14 Sk/kg 20 Sk/kg 12-15 Sk/kg 10-15 Sk/kg paradicsom 45-59 Sk/kg 35-50 Sk/kg 45 Sk/kg 38 Sk/kg 30-70 Sk/kg mák 90 Sk/kg 90 Sk/kg 85 Sk/kg 70 Sk/kg 80 Sk/kg szőlő 60 Sk/kg 46 Sk/kg x X 79 Sk/kg cékla 12-14 Sk/kg 5-8 Sk/kg 12 Sk/kg 13 Sk/kg X MAI VALUTAÁRFOLYAMOK kel 20 Sk/kg 15 Sk/kg 12 Sk/db 20 Sk/kg 15 Sk/kg Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam alma 23-27 Sk/kg 16-25 Sk/kg 18-25 Sk/kg 20-22 Sk/kg 29-35 Sk/kg saláta 12-14 Sk/fej 5-10 Sk/fej 8 Sk/fej X x EMU - euró 41,294 Lengyel zlotv 10,404 fokhagyma 60-70 Sk/kg 56 Sk/kg 70 Sk/kg 55 Sk/kg 50-65 Sk/kg Angol font 64,756 Magyar forint (100) 17,263 Cseh korona 1,336 Svéd korona 4,526 uborka 40-48 Sk/kg 20 Sk/kg x 30 Sk/kg 49 Sk/kg Dán korona 5,558 Szlovén tollár (100) 18,013 tojás 3,00-3,20 Sk/db 2,60-2,80 Sk/db 3,00 Sk/db 2,20 Sk/db 2,60-2,70 Sk/db Japán jen (100) 33,759 Svájci frank 28,209 Kanadai dollár 26,236 USA-dollár 40,879 karfiol 18-24 Sk/kg 15-25 Sk/db 10-15 Sk/db 33-36 Sk/db 20-40 Sk/fej

Next

/
Thumbnails
Contents