Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-09 / 261. szám, szombat

Q Közélet ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 9. Már a ciprusi turisták is felfedezték a Hagyományok Házát Kiskövesden. A parasztház nemcsak idegenforgalmi látványosság, hanem a helyi gyerekek itt lesik el a népi mesterségek fogásait is. (TASR-felvétel) Hogy mekkora fennakadást okoz majd az első hó, az főleg az útkarbantartókon múlik Felkészültek a télre Kukán Palkónál is közbenjár a határállomás ügyében Zárva marad a sorompó JUHÁSZ KATALIN Tragédia Komáromban Komárom. Tragikus baleset történt tegnap a városban; egy alig kétéves kisfiút halálra gá­zolt egy Avia tehergépkocsi. Az autó 40 éves vezetője az egyik áruház előtt tolatott és nem vette észre az útjában álló ba­bakocsit, ráhajtott, mire az fel­borult, a benne fekvő gyermek pedig az úttestre esett. A kisfiú testén áthajtottak az autó kere­kei. Súlyos sérüléseibe a kór­házban belehalt. (SITA) Tőrt döfött a mellkasába Sőkszelőce. Tőrt döfött a vele italozgató 41 éves férfi mellka­sába egy 24 éves fiatalember. A két pozsonyi férfi összeszó­lalkozott, mire a fiatalabbik egy széket vágott a társához, aki kést rántott és leszúrta. A fiatalember a helyszínen bele­halt a sérüléseibe. (SITA) A megrendelő is lebukott Nagymihály. Őrizetbe vették azt a 28 éves férfit, aki néhány nappal ezelőtt két vállalkozó meggyilkolására bérelt fel egy már rács mögött ülő fiatalem­bert. November 3-án egy nagy- mihályi presszó előtt várták a kiszemelt áldozatokat. Amikor azok kijöttek, a bérgyilkos ki­szállt az autóból, és két méter­ről géppisztollyal rájuk lőtt. Az egyik azonnal életét vesztette, a másikat pedig súlyos sérülé­sekkel kórházba szállították. Egyelőre nem tudni, mi áll a gyilkosság hátterében. (SITA) Sana százezreket osztogatott Kassa. Már hatásköri vissza­éléssel is vádolják a Lunik IX la­kótelep más ügy miatt vizsgála­ti fogságban tartott polgármes­terét. Alexander Sana május­ban a helyi képviselő-testület beleegyezése nélkül, tehát tör­vényellenesen több mint 258 ezer koronát osztott szét köz­hasznú munkavégzés címén. Az önkormányzatnak nyújtott 182 ezer koronás kölcsönből csak héteer koronát osztott el jogszerűen; 40 ezret magának, 135 ezret pedig további szemé­lyeknek adott. (SITA) Fenyegették a családtagjaikat Vechec/Garamszentkereszt. Csoport és egyén elleni erő­szakkal vádolnak egy 50 éves vecheci (Varannói járás) férfit, aki ittasan többször is halálo­san megfenyegette a feleségét és a fiát. Végül a fia feljelentet­te és átadta a rendőröknek azt a pisztolyt is, amelyiket a férfi többször is rájuk szegezett. A férj és apa szabadlábon véde­kezhet. Szintén halálos fenye­getés miatt indult eljárás egy 52 éves garamszentkereszti férfi ellen. Azzal tartotta rette­gésben a feleségét, hogy lelö­vi, ha nem kap tőle rendszere­sen pénzt. (SITA) Kínai „menekülthullám" Nagykapos. Negyvenegy kínai menekültet tartóztattak fel csü­törtökön délelőtt a szlovák-uk­rán határ közelében, a Lekárd és Ungpinkóc közti úton, illetve a nagykaposi erdőgazdaság kö­zelében. A kínaiak Mátyócvaj- kóc közelében léptek át a zöld­határon, úti céljuk valamelyik EU-tagállam volt. A szlovák ha­tóságok ukrán kollégáikkal a menekültek visszatoloncolásá- ról kezdtek tárgyalni. Csütörtö­kön délután Berezovec közelé­ben 12 kínai és két vietnami menekültet vettek őrizetbe; ők valószínűleg valamelyik hazai gyűjtőtáborba kerülnek. (SITA) Pozsony/Kassa. A meteoro­lógusok szerint a következő napokban havazásra kell számítani a fővárosban; a járművezetőkön kívül a téli útkarbantartókon is múlik, mekkora fennakadást okoz­hat az első hó. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsonyban a hóeltakarítás módja, mértéke és a bevetett technika sem változik. Csak a főbb útvonalakon tervezik, hogy párhuzamosan két autó tisztítja majd az utat. A magiszt­rátus illetékese elmondta, a sóval ta­karékosan bánnak majd, csak a jeges utakon vetik be, előnyt a hóekék él­veznek. Pozsonyban a téli útkarban­V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Száz évvel ezelőtt jött létre a komáromi közkórház. Ebből az alkalomból ünnepi megemléke­zést rendezett tegnap a kórház veze­tése. Milan Líska igazgató felolvasta a kórház alapítólevelét, amellyel a belügyminiszter az addigi városi kórházat közkórházi rangra emelte. A kórházalapításban nagy szerepe volt a város akkori polgármeste­rének, Domány Jánosnak és Dr. Bá­nyai Lipót állami főorvosnak, aki a kórház első igazgatója lett. Líska be­számolójából kiderült, hogy egész­ségügyi intézményük a hetvenes­nyolcvanas években fejlődött legin­tenzívebben, a legnagyobb műszaki fejlesztést pedig a kilencvenes évek elején történt. Akkor a járás telepü­léseinek, a szaktárcának és további Fülek. A XXI. század elejére a város a megszorító gazdaságpolitika és a háttérbe szorítás évtizedeiből ép­pen csak ébredezik. Ezt az ébredést szeretnék meggyorsítani azok, akik 2000 elején megújították a helyi Csemadok alapszervezetét, megfo­galmazták igényüket és céljaikat. A Csemadok új elnöke, Szvorák Zsu­zsa pedig teljes energiával beleve­tette magát a munkába. Elindult a szellemi bástyák építése, a közösség fokozatos erősítése. Eh­hez azonban kellett egy hely, ahol kisebb-nagyobb közösségek élette­ret, működésükhöz kellő hátteret találnak. A célnak a füleki vár tövé­ben szemeltek ki egy épületet, melynek megvásárlására az Illyés tartást hét vállalat, 96 munkagép, 42 hómunkás biztosítja. A város költ­ségvetésében e célra több mint 78 millió koronát különítettek el. Kassán a téli karbantartásért felelős Kosit vállalat felkészült a havas hó­napokra. Tizennyolc szóróautóval, néhány speciális hókotró géppel és terepjáróval, valamint 1400 tonna sóval támadnak, ha a szükség úgy hozza. Az utakon azonban egyszer­re csak annyi gép lesz, amennyit a város megrendel. Kassán hivatalo­san november 15-én kezdődik a tél, ekkorra állítják csatasorba a felso­rolt technikát. Milan Püat, az olasz többségű Kosit illetékese szerint azonban az autósoknak már most is résen kell lenniük, mivel az őszből télbe való átmenet rendkívül gyors. A lakosság felkészületlenségét jelzi, támogatóknak köszönhetően 200 millió korona értékben vásároltak korszerű berendezéseket. Míg a nyolcvanas években 1800 alkalma­zottja volt a kórháznak, addig 1995 után számuk a felére csökkent, az ágyak száma pedig 816-ról 574-re. A kilencvenes évek felétől folyama­tos pénzügyi nehézséggel küszködik az intézmény, ennek ellenére a jövő­ben is igyekeznek az általános ellá­tás mellett megtartani a kórház on­kológiai szakosodását, amelyhez adottak a műszaki és szakmai felté­telek egyaránt. Bastrnák Tibor parlamenti képvise­lő, orvos, beszédében kiemelte, hogy a komáromi kórház mindig is emberközpontú volt, ahol belsősé- ges kapcsolat jellemzi az orvosok, nővérek és a betegek viszonyát. Hi­szen az ápolók és az ápoltak sokszor Közalapítvány 5 millió forintot adott. A felújítást a gyűjtésből befo­lyó összegből 2001 januárjában kezdték, márciusban pedig már át is adták. De már az ünnepségen érez­ték, hogy kinőtték az épületet. Kö­zel húsz helyi kulturális, társadal­mi, ifjúsági és politikai szervezet rendezvényeinek kell rendszeresen helyet találni a házban, amelynek alapterülete viszonylag kicsi. Ezen­kívül számtalan más társadalmi rendezvénynek, továbbképzésnek, kiállításnak, filmvetítésnek, ének­kari találkozónak adott már otthont eddigi rövid története alatt a Ma­gyar Ház. Ekkor született az ötlet, hogy az épületet kibővítsék. Megszülettek a tervek a tetőtér beépítésére. Az épít­kezésre szükséges pénzt ismét az hogy az utóbbi napokban hirtelen megugrott a koccanásos balesetek száma, apróbb fennakadások a tö­megközlekedésben is adódtak. A vállalat tavaly novembertől febru­árig takarította a főútvonalakat, va­lamint az első és másodosztályú he­lyi utakat. Jövő januártól azonban az első osztályú utak többsége az ál­lami útkezelőség felügyelete alá ke­rül, többek közt a Kassa-Saca főút, és a Nagymihályba vezető Gálszécsi út. A villamossínek állapotáért to­vábbra is a közlekedési vállalat fele­lős, a parkok járdáit pedig a városi kertészet alkalmazottai tisztítják. Forgalomkorlátozásra csak végszük­ség esetén kerülhet sor. Ha a Kosit gépparkja kicsinek bizonyulna, ma­gántulajdonosoktól bérelnek továb­bi gépeket, (juk, ú) egyazon településről, közösségből származnak, így a betegek nem ér­zik teljesen idegennek a környeze­tet, ahová kerültek. Szerinte - ter­mészetesen a szakértelem és mű­szaki felszereltséggel kiegészülve - ez lehet a járási kórházak sikerének titka. Bastemák László, egykori sebész fő­orvost, valamint Stefan Losonsky patológust Ladislav Dérer Emlék­éremmel tüntette ki az egészségügyi minisztérium. A 100 éves évforduló alakalmából készült emléklapot a kórház egykori főorvosai és főnővé­rei vehették át az igazgatótól. Az év­forduló kapcsán a KT Kiadó gondo­zásában egy emlékkönyv is megje­lent, amely az elmúlt 100 év történé­seit eleveníti fel. Az ünnepség a kór­ház új biokémiai részlegének hivata­los átadásával zárult. Illyés Közalapítvány adta, újabb 5 millió forintot. A Csemadok helyi szervezete elkészítette a bővítés műszaki terveit, és hozzálátott a tényleges munkához. 2002 szep­temberében azonban kiderült, ha igazán kihasználhatóvá kívánják tenni az épület tetőterét, nem elég a javítás, teljes födémcserére van szükség. Az épület statikai állapotá­ban is felfedeztek néhány hiányosságot. Most a megerősíté­sek, a tető új szerkezetének előké­szítése folyik. „Abban reménykedem, hogy sikerül még a teljes felújításhoz hiányzó egymillió koronányi összeget meg­szerezni. Akkor olyan mértékű bő­vítést tudnánk kivitelezni, amely megkétszerezné a ház befogadóké­pességét. A tetőtérben lenne egy Kassa. Az 1957-ben lezárt buzitai határátkelő ügyében továbbra sincs előrelépés. A Kassa-környéki járás hetven kilométeres szakaszon hatá­ros Magyarországgal, ám ezen a vo­nalon csak két átkelő üzemel, me­lyek közül csak egy nemzetközi. A helyiekben némi reményt keltett Eduard Kukán külügyminiszter, aki a választási kampány idején járt a buzitai határátkelőhelyen. Akkor azt ígérte, „odahat” belügyminiszter kol­légájánál az ügyben. „ígéretemet be­tartottam, de ennek még nincs ered­ménye.” - mondta lapunknak teg­nap Kukán. A miniszter hozzátette, hogy augusztus végén informálta ugyan Ivan Simkot a buzitai helyzet­ről, ám mivel a látogatásra nem sok­kal a választások előtt került sor, már nem volt idő érdemi tettekre. „Most új ember került a belügyi tárca élére, Vladimír Palkónak is említettem már a dolgot, ám valószínűleg többször kell még megtennem.” - magyarázta a miniszter. A buzitaiak továbbra is Nagyszombat. A Magyar Koalíció Pártjának megyei képviselői csütör­tökön nem szavazták ugyan meg az önkormányzat jövő évi költségve­tés-tervezetét, de ennek oka nem a büdzsé összege volt, mondta Dom- sitz Károly, az MKP képviselői frak­ciójának vezetője. „Egyetértünk az állami dotáció emelésével, szeret­nénk elérni, hogy a megye két ma­gyarok lakta járása, a Dunaszer- dahelyi és a Galántai is nagyobb tá­mogatást kapjon.” Az önkormány­zati javaslat bevételi oldala 1,229 milliárd koronával számol, ehhez képest a pénzügyminisztérium ja­vaslata szerint csak mintegy 774 millió koronát kapna a Nagyszom­bati kerület. A támogatás növelésé­re kicsi az esély, mivel a koalíciós pártok - köztük az MKP is - meg­egyeztek, hogy nem növelik az ál­lami költségvetés hiányát. A ma­gyar képviselők ugyan nem támo­ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Somorja. Mozaik 2001, a magyar if­júság helyzete a Kárpát-medencé­ben címmel tartottak tegnap konfe­renciát a Fórum Társadalomtudo­mányi Intézet székházában. Meg­nyitóbeszédet mondott Öllős László, a Fórum Intézet elnöke és Csobod Tibor, a magyarországi gyermek-, if­júsági és sportminisztérium képvise­lője. Bauer Béla, a Nemzeti Ifjúság- kutató Intézet igazgatója a Mozaik 2001 című kutatás eredményeit is­mertette. Nemeskéri István, az inté­zet kutatási igazgatója a regionális kutatások módszertani kérdéseiről tájékoztatta a tanácskozás résztve­vőit. Lampl Zsuzsanna és Tóth Kár­nagy klubhelyiség, amely az ifjúsági rendezvényeket szolgálná. Meg tudnánk építeni azt a három ven­dégszobát is, amelyre óriási szükség van. Bármilyen vendégünk jött ed­dig, nem tudtunk igazán megfelelő szállást szerezni neki helyben. A Magyar Házban kapna helyet a füleki várba látogató turistákat szol­gáló iroda. Ez az ötlet a város veze­tésétől származik. Nekik egyébként is sokat köszönhetünk. Nemcsak szóval, tettel is segítettek már ed­dig. A ház bútorzatának elkészítését javarészt ők biztosították. Úgy ér­zem mi fülekiek ezek után nem en­gedhetjük, hogy az anyagi tényező az emberek értelmes, közösségépí­tő tevékenységét hátráltassa. A már egymásra talált közösségek értéke­ket hoznak létre. Amikor a házat fel­30, illetve 60 küométert kénytele­nek utazni, ha át akarnak menni a „szomszédos” Büttös községbe. A magyarországi település határában gyümölcsösöket telepítettek, szüret­kor kétezer szlovákiai idénymunkást is foglalkoztatni tudnának. A mun­kanélküliséggel küzdő Buzita akár profitálhatna is földrajzi helyzeté­ből, ám a helyzet épp fordított. Lubos Pástor Kassa-környéki járási elöljáró elmondta, hogy tartják a kapcsolatot a Magyar Köztársaság kassai főkonzulátusával és a határ menti magyar községekkel. A ma­gyarországi parlamenti és önkor­mányzati választások személycse­rékkel jártak az illetékes posztokon, ám Pástor szerint valószínű, hogy ja­nuártól az érdekelt magyarországi önkormányzatok ismét bombázhat­ják kérvényekkel a belügyminiszté­riumot ez ügyben. Végső döntés azonban várhatóan csak az uniós csatlakozást követően születik. A he­lyiek mindkét oldalon tizenkét éve küzdenek a határátkelő újra nyitásá­ért, eddig eredménytelenül. gatták a javaslat elfogadását, de ennek csak az volt az oka, hogy ké­sőn kapták kézhez a tervezetet. „Számítunk rá, hogy a javaslatot a pénzügyi tárca nem fogadja el, azt azonban szeretnénk elérni, hogy a költségvetésünket ne tételes bon­tásban, hanem egy összegben kap­juk meg. Ez lehetővé tenné, hogy mi döntsük el a prioritásokat” - mondta lapunknak Domsitz. Ezzel egyetért Peter Tomecek (HZDS), a megyei önkormányzat elnöke is. „Szinte már biztos, hogy a jövő évet költségvetési provizóriummal kezdi a megye, mivel az elfogadott állami költségvetés fényében mó­dosítani kell azt, ezért várhatóan csak januárban tudjuk véglegesíte­ni” - mondta lapunknak Tomecek. Mindkét regionális politikus úgy látja, hogy a megye működése nem áll meg az alacsonyabb költ­ségvetés esetén sem, de ez meglát­szik majd a szolgáltatások színvo­nalán. (lpj) oly kutatásvezetők a Mozaik szlová­kiai eredményeiről szóltak. A beszá­molókból kiderült, az úttörő jellegű kutatás során a 15-30 éves korosz­tályba tartozó személyek egyebek mellett társadalmi közérzetét, ér­tékrendjét és nemzeti identitását vizsgálták. A felmérések szerint a felvidéki magyar fiatalok körében erős a nemzeti identitás, a gyakran hangoztatott gyökértelenséggel kapcsolatos vádak nem igazak. Mintegy 60 százalékuk tekinti ma­gát magyarnak, körülbelül 30 szá­zalékuk pedig szlovákiai magyar megnevezéssel illeti magát. Elgon­dolkodtató adat azonban, hogy kö­rükben nagyon magas az alapisko­lai végzettségűek aránya, (érvé) újítottuk, első szóra jött a tagság, hogy saját munkájával is segítsen. Most szeptemberben ugyanilyen volt a fogadtatása az építkezésnek. Meg fogjuk találni a megfelelő for­rásokat, mert meg kell találnunk.” - mondja Szvorák Zsuzsa, aki a füleki Magyar Ház mindenese és vezetője egyben. A munka most is folyik az épületen. Egy helyi vállalkozó, helyi munkásokat alkalmazva 12 család számára biztosít megélhetést. Ad­dig is a civil szerveződések, szerve­zetek, egyesületek máshol keresnek helyet rendezvényeik lebonyolításá­ra. Füleken a közadakozás és az együvé tartozás ereje tartja majd fönt a Magyar Házat. Igény, fogadó- készség, akarat van a város idősebb és ifjabb korosztályaiban egyaránt. Mert kell egy hely... Sikerekből és kudarcokból egyaránt kijutott, ám az intézmény emberközpontú maradt Százéves a komáromi kórház Még egymillió koronára lenne szükség az épület kibővítéséhez, amely a kisebb-nagyobb közösségek működéséhez kellő hátteret kínál A Magyar Ház az a hely, amely kell a füleki magyaroknak SZÁSZI ZOLTÁN Nagyszombat megye költségvetési provizóriumra számít Több pénzt szeretnének ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Felmérés a Kárpát-medencei ifjúság helyzetéről Erős a nemzeti identitás

Next

/
Thumbnails
Contents