Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)
2002-10-31 / 254. szám, csütörtök
Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 31 KOMMENTÁR Érzéstelenítés nélkül SIDÓ H. ZOLTÁN Végleg búcsút inthetünk a szociálisan érzékeny és támogató államnak, pontosabban annak torzójának. A kormány ugyanis tegnap több megszorító intézkedésről, lefaragásról döntött, mint az elmúlt két év során összesen. Felsorolni is hosszú lenne a kurtítások sorát, ezért csupán - ahogyan mondani szokás - a teljesség igénye nélkül vegyük szemügyre, mi vár ránk a legkevésbé sem boldog új évben. A termékek, szolgáltatások árába beépített hozzáadottérték-adó 10- ről 14 százalékra emelkedik, az üzemanyagok fajtájától függően literenként 0,70-1 koronával drágulnak, a családi pótlék alapösszege 200 koronával mérséklődik, a családonkénti szociális segély felső határát limitálták, a tömegközlekedés ára 15 százalékkal emelkedik, drágulnak a diákbérletek és eltörlik a 70 év feletti nyugdíjasok jelképes árú utazásait. Összességében a Dzurinda-kormány jövőre 6,2 milliárd koronával szeretné kurtítani a szociális kiadásokat, ami szükséges ahhoz, hogy az ország költségvetésének hiánya ne lépje túl a kritikus szintet. Ilyen fájdalmas intézkedések nem hozhatók meg negatív társadalmi visszhang nélkül. A szakszervezetek máris jelezték, hogy nem nézik ölbe tett kézzel a kabinet érzéstelenítés, azaz szociális ellen- intézkedések nélküli döntéseit. Valóban nagyon nehéz elhinni, hogy annyi áremelés, kurtítás, megvonás után miért kell ismét a reálbérnövekedést semmissé tevő intézkedéseket foganatosítani. Márpedig az egyensúly helyreállítása ezt valóban kikényszeríti, ugyanis az 1999-es gazdasági „csomag” a sok kompromisszum hatására erejét vesztette, így csak részben érte el célját, s azóta érdemi kiigazítás nem történt. Az igazi veszély abban rejlik, ha a kormányzati lépések ellenzői azzal rukkolnak elő, hogy mindez az Európai Unió nyomására történik, s csupán bábok vagyunk a kezükben. S ha e nem minden alapot nélkülöző állítást megfejelik azzal, hogy a hőn áhított Unió olyan bürokrata szervezet, amely - mint legutóbb - képes meghatározni a ciprusi uborkák méretét és görbületét, akkor bizony kellő ellenpropaganda esetén lesz miért izgulnunk a 2003 júniusában tartandó, az európai uniós csatlakozásról szóló népszavazáskor. A mostani takarékossági intézkedések kockázatát tehát nem a szakszervezetek által szervezett néhány megmozdulás, tüntetés jelenti, hanem az unióval szembeni szimpátia zuhanásszerű visszaesése. GLOSSZA Arccal nyugatnak SZÁSZI ZOLTÁN A szél mindig az arcába viszi a faleveleket. Tág a horizont előtte, az Ipoly ezüst kis csíkja ott kanyarog a távolban. Őzek lábnyomából issza az őszi szél a tegnapi eső reggelre megfagyott pocsolyáiból a felhőket szülő párát. Reggelre megállt előtte egy autó, nehézkesen kiszállt belőle Klári néni, francia mankója az egyik kezében, a másikban csokor. Aztán előkerült a kisseprű, a drótkefe, a vödröcske, benne víz, krizantémok, fenyőgallyak. Rezzenéstelen arca csak a távol hegyeinek vonalát figyelte. Oldalán a seb nem sajgóit már régen. Vállára szokott szállni az öreg fülesbagoly esténként, de két hete valahogy nem jelentkezik a vén madár. Talán elment volna ő is? Klárika néni türelmesen rendbe teszi a talapzatot. Álíttatott 19.. -ban , de régen is volt. Azóta száz tavasz, száz ősz is elvonult már a tájon. Emlékszik még, közel hatvan éve már, egy eltévedt golyó a válla fölé csapódott. A por azóta is ott van a homlokán, beleégett a ráncaiba. Bal tenyerében már elrozs- dáltak a szögek, szakállának hegye is letört. Elsuhanó autókat figyel, megint sokan járnak hozzá. Lába alatt apró halmok, kisebb-nagyobb kőlapok, benne betűk, számok, uram irgal- mazz, mennyi beton hozzá! Márvány és gránit, aranyozás és művirág. Múlandóság! Kultusz, gyertyafény és néhány apró, őszinte ima, aminek melengető szavai fényesebbek a legdrágább mécsesek világánál. Meg azok az apró gyerekek, akik kipirosult arccal futkosnak a bukszusok közt, az állandóan kialvó gyertyákat gyújtogatják újra meg újra fáradhatatlanul. Az ő szemük világít igazán. Ezzel a fénnyel melegítteti az arcát. A fájdalom vonásai libegő mosollyá szelídülnek. Ma este Klárika néni nyugodtan fog aludni. Nem kínozza a reuma, a cukorbaj, a magas vérnyomás. Csendesen fog aludni, mert másnap jönnek az unokák és hajnalban kelni akar. Sütni szeretne, talán ri- gójancsit, mert azt szeretik az unokái. Sokat dolgozott ma, míg letakarította a tavasz és a nyár nevelte makacs mohákat. Békességet suttog a táj és a rozsdás arcú temetői Krisztus előtt elsuhan egy fiatal bagoly. FIGYELŐ v Zelezny mentelmi joga A prágai hatóságok követeli a cseh szenátustól, hogy egyezzen bele szenátora, Vladimír Zelezny büntetőjogi felelősségre vonásába - írja a napilap. A Nova televízió igazgatóját hitelezők megkárosításával és adócsalással vádolják. Ha a szenátus nem egyezne bele Zelezny kiadatásába, az eljárásra a továbbiakban nem lehetne lehetőség. A cseh alkotmány értelmében ugyanis a mentelmi joggal rendelkező szenátorok kiadatásába először a mandátumvizsgáló és mentelmi bizottságnak kell beleegyeznie, amely ezután ugyanilyen döntést javasol a szenátusnak is. A Joj tévé társtulajdonosa és igazgatója kiadatásáról a mentelmi bizottság azonban csak akkor kezdhet tárgyalni, ha a már megválasztott szenátor letette az esküjét. Erre várhatóan csak a következő hónap végén kerülhet sor. A rendőrség több ügyben is eljárást indított a Nova igazgatója ellen. A cseh származású Geog- re Novotnyval együtt 6,8 mülió koronás adócsalással vádolják, mert nem fizettek adót külföldről behozott képzőművészeti alkotásokért. A másik két ügy hitelezők megkárosításával kapcsolatos. Az egyik esetben Zelezny a Central European Media Enterprises társaság és a lichtensteini Astrona Foundation alapítvány közti egymilliárdos ügylet során „vágta át” a hitelezőit, a másodszor pedig akkor, amikor másokra ruházta a vagyonát. Zeleznyt a Nezávislí mozgalom jelöltjeként választották szenátorrá. TALLÓZÓ LIBERATION A magyarországi kórházak felszereltebbek, mint a szlovákiaiak és a romániaiak, sőt, a jobb bérek a környező államok orvosait és egészségügyi nővéreit is Magyar- országra vonzzák - írja a rangos francia napilap. A Libération a kistarcsai kórházzal példálózik, ahol ezer beteget képesek fogadni és modern veseszűrő-állomással is rendelkeznek. A 42 éves Fabi- enne nővér, aki korábban egy gépszerelő csarnokban és egy nyomdában is dolgozott, most hetente 48 órát dolgozik a kórházban, aztán hat-hét napon keresztül egy magánvállalkozónál takarítással szép mellékjövedelemre is szert tesz. A napilap közli, hogy a jelenlegi magyar kormány ötven százalékkal emelte az egészség- ügyi alkalmazottak bérét, amely most átlagban 65 ezer helyett 85- Határozott célunk a hivatalok karcsúsítása. Ennek a feladatnak a végrehajtásához nagyon sok hivatalnokra ezer forint. A magyar egészséglesz szükségünk... (Peter Gossányi rajza) ügynek 5-10 ezer nővérre és orvosra lenne szüksége. Jirí Dientsbier volt cseh külügyminiszter: „ennek az új háborúnak nincsenek frontjai, csupán céljai vannak..." A csecsen kérdés és a nemzetközi terrorizmus Mindazok a szörnyűségek, amelyek a múlt héten Moszkvában, a Melnyikov utcai kul- túrházban történtek, csupán annyiban függenek össze a csecsen kérdéssel, hogy ezúttal a terroristák többségének nemzetisége csecsen volt, viszont okkal feltételezhető, hogy a háttérben a nemzetközi terrorizmus már ismert és még eleddig ismeretlen irányítói állnak. A terroristák követelései eleve teljesíthetetlenek voltak. E. FEHÉR PÁL Ugyan ki gondolhatta komolyan, hogy a megszabott határidőig, tehát alig néhány nap alatt, meg lehet változtatni az oroszországi Föderáció alkotmányát, megadni a Csecsen köztársaságnak a teljes függetlenséget az eddigi területi és kulturális autonómia helyett, ki lehet vonni az orosz hadsereg és biztonsági erők egységeit és nem utolsósorban evakuálni lehetett volna a területről a csecseneknél lényegesen nagyobb számú orosz népességet, akik semmi jót nem remélhettek egy Csecsen Iszlám Államtól, ha már a kaukázusi erkölcsökhöz semmiképpen nem hasonlítható, európai Baltikumban is másodrendű állampolgárokká fokozták le az oroszokat? (Mint volt gyarmattartókat... Elképzelhető lett volna Indiában megtenni ezt az angolokkal, pedig az a gyarmatosítás semmivel sem volt enyhébb a szovjet hatalomnál?) Úgy tűnik, igaza lehet Jirí Dienst- biernek, a kiváló cseh diplomatának, volt külügyminiszternek, aki az ENSZ főtitkárának megbízásából működött Koszovóban az emberi jogok biztosaként, tehát közvetlen tapasztalatai vannak a nemzetközi terrorizmusról. Ő ugyanis arról nyilatkozott a Právónak közvetlenül a túszdráma első hírei után, hogy „ez annak a folytatása, ami nem szeptember 11-én kezdődött. Akkor csupán nyilvánvalóvá lett... Szerintem a probléma lényege, hogy ez valójában egy új háború. A korábbi háborúk olyan államok konfliktusaiként keletkeztek, amelyeknek voltak határaik, területük, hadseregeik pedig a frontokon tevékenykedtek. Ennek az új háborúnak nincsenek frontjai, csupán céljai vannak. A háborút különböző terrorista szervezetek vezetik. A terrorizmus összekötődött a nemzetközi bűnöző hálózattal - a maffiákkal, a drogkereskedőkkel, az illegális fegyvereladással, a prostitúcióval...” Nos, ezek a moszkvai rémdrámában résztvevő csecsének kapcsolatban álltak nagy valószínűséggel az Al- Kaidával és a moszkvai terroristák között találtak afgán banditát is. Persze, a nemzetközi terrorizmus és a csecsen háború közötti összefüggésekre már korábban is utaltak komolyan veendő jelek. Ezt az új háborút érzékelte Putyin elnök, aki hatalomra jutása óta folyamatosan a nemzetközi és a hazai terrorizmus halálos szorításában érezheti magát. Ne feledjük, hogy néhány nappal a moszkvai túszdráma előtt az orosz főváros kellős közepén, az Új Arbat előkelő közegében, fényes nappal gyilkolták le a törvényesen megválasztott magadani kormányzót, aki annyira biztonságban érezte magát, hogy testőrök nélkül közlekedett. Viszont Magadán Oroszország legnagyobb aranykitermelő helye, éles nemzetközi verseny zajlik az új kőolaj-lelőhelyek kitermelési jogáért. A nemzetközi maffiák harca... Ennek az új, egyelőre nem mindig látható háborúnak a szörnyű lehetősége miatt állt ki Putyin mellett a nemzetközi közvélemény. Még Szaddám Húszéin iraki diktátor is az izraeli miniszterelnökkel oly ritka és egyébként, természetesen, nem létező egyetértésben. Nem csecsen kérdésről van szó tehát, de ugyanakkor a csecsen kérdés, sőt a csecsen háború létezik és Oroszország egyelőre tehetetlen ebben a kérdésben. Putyin éppen úgy, mint elődje, Jelcin, s még előbb, Gorbacsov. A jelenlegi helyzet látszatok csalóka láncolata. Ezért keverednek a csecsének valóságos jogaiért harcolók azokkal, akiknek az orosz állam tehetetlensége csupán megfelelő ürügy és fedezék a terrorizmus és a maffiák számára. Az orosz maffiáknak is, meg a grúzoknak, az azerieknek, az araboknak, meg a többieknek, köztük olyanoknak, amelyeknek eddig sikerült a többiek háta mögé rejtőznie. Igen népszerű történelmi párhuzam, hogy ez a csecsen háború immár A történelmi párhuzamok nem magyarázzák meg a mai konfliktust. több száz esztendős, a cári birodalomban kezdődött el és kisebb-nagyobb szünetekkel folytatódott. Olyan emlékezetes szakaszokkal, mint amikor a II. világháború idején a szovjet hatalommal elégedetlen csecsének nem elhanyagolható része a náci megszállókat támogatta, Sztálin viszont - a kollektív felelősség hamis elve alapján - az egész nemzetet kitelepítette Szibériába. A történelmi párhuzamok azonban nem magyaráznak meg semmit a mai konfliktusokból. Putyin- nak és csapatának az a legfontosabb célja, hogy abban a birodalomban, ahol a törvények és a valóságos tettek szinte sohasem voltak összhangban - a törvények szigorú betartását követelje meg. Putyin úgy akarja modernizálni birodalmát, hogy a jogrendet európai értelemben biztosítsa. Az orosz állam hivatalos neve: Oroszországi Föderáció. Putyin és csapata nem bürokratikus ciffálkodásnak veszi ezt a címet, hanem; ha tetszik: az Amerikai Egyesült Államok mintáját követi, ahol nem az állampolgár származása, nemzetisége, hanem jogkövető magatartása határozza meg helyzetét. Ebben a jogi és gazdasági keretben rendezné a Csecsen Köztársaság valós problémáit. A csecsenföldi nemzetiségi különállás alapvetően nem nemzetiségi probléma, noha része van a konfliktusnak az ilyen típusú ütközéseknek is. A szembenállás lényege azonban az oroszországi társadalom gazdasági, adminisztratív, jogi fejlődésének európai, vagy ha tetszik, amerikai iránya és a csecsen-iszlám követelések közötti kibékíthetetlen ellentét. Az Oroszországi Föderáció jelenlegi vezetői egységes jogrendet akarnak bevezetni a birodalom gazdasági, katonai erejének érvényesítése érdekében. Oroszország újra nagyhatalom akar lenni. Nem csupán potenciális értelemben, ahogyan manapság, hanem területének, nyersanyagkincsének, ipari potenciáljának, szellemi erejének teljes felhasználásával. Ez az érdek ütközik a csecsének ama részének ellenállásával, amely a világot új kísértetként bejáró iszlám fanatizmus híve lett, hiszen a csecsen földön átvonuló, Bakuból kiinduló olajvezeték, illetve a helyi természeti kincsek nemcsak a birodalom számára értékesek, hanem az iszlám internacionalizmus számára nem különben. És még valami: ezen a ponton az oroszországi terrorizmus ugyancsak évszázados hagyományai furcsa módon találkoznak az iszlám terror gyakorlatával, illetve a nemzetközi terrorizmus gengszter-módszereivel. Az orosz társadalomban - ez is több évszázados tradíció - éppen azért, mert sem a cárizmus, sem a bolsevikok alatt nem létezett sem jogállam, sem a politikai élet demokratikus gyakorlata, az állami önkény ellen kifejlődött az egyéni terror, mint a politikai harc természetes, nem egyszer egyetlen eszköze. Kivált a XIX. század elején, amikor az orosz állam értelmesebb felső vezetése, olykor egy-egy cár támogatásával, olykor és többnyire az uralkodók ellenére, kísérletet tett az európai hatalmi struktúrák, a jogrend bevezetésére. Hol romantikus forradalmárok, hol a cári titkosrendőrség, a félelmetes Ohrá- na él ezzel a rettenetes fegyverrel. És arról se feledkezzünk meg, hogy az afgán háború korábban, a csecsen háború a jelen időben, összekötődve a lakosság egyes rétegeinek nyomorával, létbizonytalanságával könnyű toborzási lehetőségeket kínál a politikai terrorizmusnak éppen úgy, mint a maffiáknak. És mindkettőnek közös érdeke, hogy Oroszországban ne legyen jogállam. Putyinék számára pedig az is gondot okoz, hogy a csecsen autonómia, amennyiben valóságos állami függetlenséggé változna - Oroszország szívében! - veszedelmes precedenst jelentene más török-tatár népek, mohamedánkultúrájú nemzetiségi közösségek, elsősorban a baskírok, illetve a tatárok számára. Tételezzük fel, hogy ezek az autonóm, s nemcsak kulturális önállósággal rendelkező köztársaságok elszakadnak az orosz államtól - ezzel a Volga mentén gyakorlatilag két részre Egyszer végre a csecseiteknek is emberi hazára kell találniok. szakíthatnák Oroszországot. Az új államokon belül több tíz milliós orosz lakossággal! Az Oroszországi Föderációban élő népek között ellentétes irányú kultúrák, történelmi hagyományok is feszülnek. Ezeknek a békés együttélését megteremteni a jogállam keretei között semmivel sem kisebb feladat, mint majd az egyesült Európában (netán előbb is, mert ez nagyon kívánatos lenne) megteremteni a román-magyar történelemi és jelenbeli, az előítéletek nélküli egyetértést. Ha a francia-német kapcsolatok alakulására gondolunk - a lecke megoldása nem reménytelen, sőt bíztató. Ha a Balkánra tekintünk - kétségek ébrednek bennünk a gyors gyógyulást illetően. Az iszlám fundamentalizmus hatása alá került nemzeti ideológiák pedig már-már reménytelennek látszanak a közeli békés megállapodás szempontjából. És, persze, nézzünk szembe azzal a „hétköznapi” üggyel is, hogy, bizony, meg kell óvni az úgynevezett „kaukázusi kinézetű” orosz és nem orosz állampolgárok, turisták, külföldiek személyes biztonságát. Amely a moszkvai lakóházak fel- robbantása, a kórházban történt túszszedések, az iskolás gyerekek autóbuszának elfoglalása és a mostani tragédia után nem lesz egyszerű, s ráadásul nem kezelhető kizárólag rendőri ügyként. Mert bármilyen borzasztó a csecsen háború, bármennyire elrettentő a terrorizmus - egyszer végre a csecse- neknek is emberi hazára kell találniok. Ezt azonban sem terrorizmussal, sem rendőri segédlettel nem lehet megteremteni.
