Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-31 / 254. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 31. 3 FÓKUSZBAN: AZ EMBERI JOGOK OROSZORSZÁGBAN Egyre kevesebben ítélik el az oroszok brutális fellépését Bocsánatos bűnök? A rendőröknek érdekük minél több beismerő vallomást kikényszeríteni az emberekből - bármi áron Tanúból gyorsan válhat áldozat ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Oroszországban nincs min­den rendben az emberi jo­gokkal - figyelmeztet az Amnesty International (AI) emberjogi szervezet, és teszi ezt nem csak a moszkvai túszdrámával kapcsolatban. Véletlen egybeesés, vagy in­kább utolsó csepp a pohár­ban, hogy a nemzetközi szer­vezet új kampányt indít, melynek jelszava: „Igazságot mindenkinek, avagy emberi jogok Oroszországban”. B. SZENTGÁLI ANIKÓ Évek óta figyelemmel kísérik az emberjogi helyzetet az orosz állam­ban, és a mostani kampányt nem sokkal a tavaly szeptember 11-i ter­rortámadás után kezdték szervez­ni. Oroszország ugyanis csatlako­zott a terroristaellenes koalícióhoz, nyíltan hadat üzent a terroristák­nak, aminek hatására a nyugati ál­lamok egyre kevesebbet bírálták Moszkvát az emberi jogok sárba tiprásáért. Az orosz állam több nemzetközi egyezményt ratifikált, a gyakorlatban azonban a mai na­pig megmaradt néhány, még a kommunizmus idejéből származó módszer. „A börtönökben emberte­lenek a körülmények, a foglyokat gyakran kínozzák. Zacskót húznak a fejükre, hogy minél kevesebb oxi­gént kapjanak, forró vizet öntenek rájuk, a nőket, sőt a férfiakat is megerőszakolják. A tanúból na­gyon gyorsan válik áldozat. Oro­szországban kötelező megjelenni a rendőrségen, ha valakit beidéznek, és normális, hogy a kihallgatáson a gyanúsított ügyvéde nem lehet je­len. Információszerzés vagy beis­merő vallomás kicsikarása céljából rendszeresen alkalmazott módszer a kínzás” - részletezte Ingrid Králová, az AI szlovákiai irodaveze­tője. Az orosz börtönökben körül­belül egymillió ember van, ebből mintegy 200 ezren várnak a bírósá­gi tárgyalás megkezdésére. A fog­házak túlzsúfoltak, gyakoriak a fer­tőző betegségek. Az orosz igazság­Orosz fiatalok vizsgálati fogságban ügy-miniszter 2002 májusi jelenté­se szerint a foglyoknak töbh mint a fele nem egészséges, ebből 300 ezer lelki beteg, 92 ezer tébécés, több mint 33 ezer HIV-fertőzött és 30 ezer szifiliszes. A gyerekeket is szigorúan büntetik, a legkisebb csínytevésért is akár több évre be­zárhatják őket. „A rendőrök előme­netele a lezárt ügyek számától függ, ezért érdekük minél több be­ismerő vallomást kikényszeríteni az emberekből. Bármi áron” - tette hozzá Králová. A kommunista rendszer bukása után némileg szabadabb lett a saj­tó, ugyanakkor megjelentek külön­böző nacionalista és szeparatista csoportok. Az emberi jogok terén is javult a helyzet, ám a rendfenntar­tó erők továbbra is büntedenül erő­szakoskodnak. Az etnikai csopor­tok és nemzetiségek képviselőit - főleg a csecseneket - általában au­tomatikusan terroristáknak, kábí­(Az AI jóvoltából) tószer-kereskedőknek, bűnözőknek minősítik. A rendőrség állandóan megállítja őket az utcán, ellenőrzi, megvannak-e az úgynevezett re­gisztrációs okmányaik. Főleg Moszkvában élnek vissza a hivata­losan már nem létező, a tartózko­dási hely regisztrálásáról szóló elő­írással; eszerint a múltban, ha vala­ki meg akarta változtatni lakhelyét, ki kellett kérnie az illetékes hivatal engedélyét, és új lakhelyén regiszt­ráltatnia kellett magát. Az összes oroszországi kisebbség képviselői állandó félelemben élnek: a hatósá­gok bármikor önkényesen letartóz­tathatják és a börtönben kínozhat­ják őket. Amikor kitört a második csecsen konfliktus, az orosz kor­mány nem engedte, hogy az újság­írók vagy a különböző szervezetek monitorozzák a helyzetet, csak köz­vetett információk léteztek. Amikor pedig 1999-ben bomba robbant egy moszkvai lakótelepen, azonnal a csecseneket tették felelőssé - és nemcsak csecsen katonákat, terro­ristákat, hanem általában a cse­cseneket kezdték üldözni. Olyan bűncselekmények elkövetésével is őket vádolták, melyekhez nem is volt közük. „Az AI megpróbált segí­teni az ártatlanoknak, ám ha sike­rült megúszniuk feltételes szabad­ságvesztéssel, nem akartak panaszt emelni. Értékelték, hogy a szerve­zet harcolni akar a jogaikért, de a leggyakrabban azt a választ kap­tuk, hogy köszönik, de nem kérik, mert nem akarnak visszakerülni a börtönbe, azt nem élnék túl” - ol­vasható a szervezet jelentésében. Králová szerint azért is nehéz pozi­tív változást elérni, mert az embe­rek félnek, nem mernek harcolni a jogtiprások ellen. Az AI kampánya során rámutat a valóság és a nem­zetközi kötelezettségek közötti kü­lönbségre, és felszólítja Oroszor­szágot az emberi jogok tiszteletben tartására. December 10-én egy, Vladimír Putyinnak címzett petíci­ót adnak át Oroszország pozsonyi nagykövetségének, és a kampány során szemináriumokat, kiállításo­kat, előadásokat is szerveznek. Az orosz-csecsen konfliktusra - mint bármelyik más háborúra - a nemzet­közileg elismert emberi jogok és a hu­manitárius segítséghez való jog meg­sértése jellemző. Gyakoriak az eltű­nések, a bírósági tárgyalás nélküli ki­végzések, kínzások, erőszakoskodás­ok, köztük a nemi erőszak. „Termé­szetesen mindez nemcsak az oro­szokra, hanem a csecsenekre is jel­lemző. Az orosz katonák és a csecsen radikálisok egyformán brutálisan erőszakoskodnak” - szögezte le Ivan Lesay, az Amnesty International munkatársa, aki szerint Oroszország ezen a területen „különösen nem tartja be az emberi jogokat”. A jogvé­dő szervezet azért tartja fontosnak ezt hangsúlyozni, mert az utóbbi idő­ben egyre kevesebb bírálat éri az oro­szokat emiatt, mintha a terrorizmus elleni harc jegyében minden bocsá­natos bűn lenne számukra. „Az első csecsen konfliktus idején, ha nem is voltak helyszíni tudósítások, de azért a sajtó beszámolt az ottani szörnyű­ségekről. A szeptember 11-i terrortá­madás után azonban egyre keveseb­ben ítélik el az oroszok brutális fellé­pését” - mutatott rá Lesy. (sza) Csecsenföld csak a jéghegy csúcsa Irene Khan, az Amnesty International főtitkára szerint a csecsenföldi jogtiprások csak a jéghegy csúcsát képezik: Oroszor­szágban mindennapos az emberi jogok megsértése. Az orosz jog­rend látszólag védi a polgárokat és jogaikat, a gyakorlatban azon­ban ennek ellenkezője érvényes: az emberi jogaikat és az embereket egyaránt ignorálják. „Sajnos e fertő az egész jogrendet áthatja, az emberek életét mérgezi, amiről a külvilág keveset tud, mert a jogtip- rók mindig büntetés nélkül megússzák” - véli Irene Kahn, (sza) Akcióban az orosz rendőrök (Képarchívum) Julia Sherwooddal, az Amnesty International emberjogi szervezet londoni irodájának koordinátorával A terroristák nem tisztelik az éle­tet, lelkifurdalás nélkül gyilkol­nak. Az ellenük harcolóknak a polgárok életét kellene védeni­ük. Ön szerint a moszkvai szín­ház visszafoglalása mennyire minősíthető „csak” terroristael­lenes akciónak? Egyelőre kevés az információnk, annyi azonban mindenképpen le­szögezhető: a konfliktusokat úgy kellene próbálni megoldani, hogy közben ne szenvedjenek az ártat­lanok, hogy a civil lakosságot ne fenyegesse veszély. Ez érvényes a moszkvai esetre is. Remélhetőleg lesz egy függeden, nemzetközi vizsgálat, mely során egyértelmű­vé válik, hogy az orosz hatóságok beavatkozása megfelelő volt-e, hogy mérlegelték-e az összes koc­kázatot, hogy gondoltak-e a túszok biztonságára. Kérdéses, hogy sze­met lehet-e hunyni az ártadan ha­lottak fölött, hogy a „több a túlélő, mint a halott” elv alapján meg le­het-e bocsátani. Kérdéses, nem le- hetett-e volna úgy közbelépni, hogy kevesebb legyen az áldozat. Ugyanez érvényes a csecsenföldi konfliktusra is: a terrorizmus elle­ni harc leple alatt az orosz egysé­geket a civil lakosságot sem kímél­ve vetették be. Az Amnesty International jelen­tése figyelmeztet: az orosz ható­ságok az egyszerű bűnüldözés során a lakosokkal szemben bár- müyen eszközt bevetnek, gyako­ri az emberi jogok megsértése, háborús helyzetben - mint ami­lyen a csecsenföldi konfliktus is - pedig kiélik agresszív hajlamai­kat. Mindezt figyelembe véve el­képzelhető, hogy az oroszok fő célja a színház bevétele és a cse­csen terroristák elfogása volt, a túszokra pedig nem is voltak te­kintettel, és csak a szerencsének köszönhető, hogy nem lett több halálos áldozat? Minden jel erre mutat, de bizo­nyossággal nem merem állítani. Szervezetünk moszkvai küldöttsé­ge próbál minél több információt szerezni. Eddigi értesüléseink alap­ján úgy tűnik, az oroszokat nem igazán izgatta, a túszok túlélik-e az akciót. A cél szentesíti az eszközt? Vagy nem tisztelik az életet? Nem tudom, az Amnesty International hivatalosan kiadhat- e ilyen állásfoglalást. Ilyen messzi­re nem mennék. Tény, hogy Oro­szországban naponta sérülnek az emberi jogok, amire szervezetünk folyamatosan figyelmeztet. Nem működik a jogérvényesítés, az otta­ni rendszer nem a valódi igazság­szolgáltatásról szól. Ha valakit be­idéznek tanúnak, előfordulhat, hogy néhány óra alatt tanúból vád­lottá válik, és még csak ügyvédet sem hívhat. Visszatérve a csecsenekre: az oroszoknak tulajdonképpen jól jött a tavaly szeptember 11-i amerikai tragédia? Az emberi jo­gokat azelőtt is megsértették, ám amióta az oroszok a terroriz­mus ellen harcolnak, a nyugat mintha nem nagyon firtatná a jogtiprást. Szeptember 11. biztosan „segített” Oroszországnak, hiszen azóta a nyugati nagyhatalmak kevesebb bírálják. Érdekes, hogy az ENSZ embeijogi bizottsága három évvel ezelőtt határozatában eh'télte az orosz erők magatartását Csecsenföldön. Két évvel ezelőtt is hasonló határozatot fogadtak el, a legutóbbi határozatot viszont visszavonták. Ez mögött egyértel­műen politikai okok húzódnak: va­lamelyik orosz politikus biztosan megkérte a nyugati országokat, hogy ne foglalkozzanak a csecsenföldi jogtiprásokkal, hiszen ők a terrorizmus ellen harcolnak. Az Amnesty International petíci­ót idéz Vladimír Putyin orosz ál­lamfőhöz. Mit várnak ettől? Reméljük, hogy százezrek írják majd alá, és az egész vüág odafi­gyel, mi történik Oroszországban. Bízunk benne, olyan nemzetközi nyomás fog rá nehezedni, hogy megpróbál javítani a helyzeten. Ha el tudták intézni, hogy az ENSZ ne fogadjon el Oroszor­szág számára kedvezőtlen hatá­rozatot, gondolja, hogy az önök petíciója majd jobb belátásra té­ríti az oroszokat, és változik a nyugatiak hozzáállása is? Ororszország több nemzetközi em­berjogi egyezményt ratifikált, me­lyeket be kell tartania. Kampá­nyunk nem csak a csecsen háború­ról szól, hanem általában az orosz- országi állapotokról. Segítem sze­retnénk az ottani polgári szerveze­teknek, mert kézzel fogható ered­ményt elsősorban ők tudnak majd elérni, (sza) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: HELYENKÉNT CSAPADÉK, 7-11 FOK A Nap kel 06.37-kor - nyugszik 16.34-kor. A Hold kel 00.14-kor - nyugszik 15.01-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 390, árad; Medve: 28, árad; Komárom: 340, apad; Párkány: 270, apad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA A mai nap folya­mán az ország nagy része felett változóan felhős lesz az égbolt. A meteorológusok szerint a reggeli órákban helyen­ként köd képződhet. Záporeső, zi­vatar csak néhol valószínű. A leg­magasabb nappali hőmérséklet 7 és 11 fok körül alakul, míg éjszaká­ra 2 és mínusz 2 fok közé hűl le a levegő. Pénteken is csak szórvá­nyos esőkre számíthatunk. Nap­közben 7-12, éjjel 0-4 fok valószí­nű, de a völgyekben hidegebb is le­het. Szombaton főként nyugaton esik majd az eső. Nappal 9-14 fok várható. Alapvetően ked­vező hatással lesz ránk a mai időjá­rás. Javul a szel­lemi és fizikai te- herb írásunk, gyorsabbak a reakcióink. A szív- és érrendszeri betegségekben szen­vedők azonban lehetőság szerint kerüljék a túlzott megterhelést, tartsák be az orvosi előírásokat. A változékonyabb időjárású terüle­teken a vérnyomás hirtelen inga­dozása okozhat egészségügyi és közérzeti problémákat. Az alacso­nyabb vérnyomásúakat migrénes eredetű fejfájás gyötörheti. Hol­nap a maihoz hasonló hatásokkal számolhatunk. ruNisz 27k-_

Next

/
Thumbnails
Contents