Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-26 / 250. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 26. Agrárvilág Október végén, november elején betakarításra kerül­nek a hidegtűrő káposztafé­lék is. A téli tárolásra szánt növényfajoknál - ugyanúgy, mint a gyökérzöldségeknél - nagyon fontos a száraz idő­ben történő szedés és a gon­dos tisztítás, válogatás. így csökkenthetjük a tárolás alatti betegségek mértékét. ÖRDÖGH GIZELLA A káposzta nem fertőző betegségei közül a tárolóban gyakran lép fel a káposztafej fekete foltossága, amely nem fertőző eredetű beteg­ség, hanem fajtatulajdonság. A be­tegség tünetei a betakarítás előtt csak ritkán figyelhetők meg, a táro­lás során azonban egyre nagyobb mértékben jelentkeznek. A külső leveleken 4-5 mm-es fekete foltok, vagy a levél ereken és környékükön szürke szegélyű, apró, fekete pon­tok láthatók. A betegség mértékét az egyoldalú, vagy bőséges táp­anyagellátás növeli. A káposzta fel­repedése szabad földön és tároló­ban is előfordul. Szintén nem fertő­ző betegség. Nyáron az egyenetlen vízellátás, ősszel és télen a rövid ideig tartó fagypont alatti hőmér­séklet váltja ki. Rendszeres nyári öntözéssel, felszedéskor, szállítás­kor és tárolás alatt a fagytól való óvással kerülhetjük el a károsodást. Fertőző betegségek A fertőző betegségek közül a ká­posztát is megtámadja a szinte min­den zöldségfajon előforduló erviniás lágyrothadás (Erwinia ca- rotovora ssp.carotovora). A baktéri­um a káposztafej, a torzsa és a vas­tagabb gyökerek nyálkás, bűzös rot­hadását okozza. A kórokozó már a szabad földön fertőzhet, sérülése­ken keresztül, de kártétele a raktá­rozás során tároláskor válik rendkí­vül súlyossá. A növény felületén lé­vő víz, a levegőtlen körülmények és a 10 fok fölötti hőmérséklet kedve­ző számára. Ilyen körülmények kö­zött néhány hét alatt elpusztíthatja az egész betárolt termést. A káposztaperonoszpóra (Peronos­pora brassicae) ugyan nem tárolási betegség, de ha a hosszú tenyészi­dejű fajtákat a tenyészidőszak má­sodik felében fertőzi, a betakarítás után, a szállítás és tárolás során utat nyithat az erviniás lágyrotha­dás kórokozójának. A betegség tü­netei az idősebb levelek színén erek által határolt, kezdetben kivi­lágosodó, majd elbarnuló és elszá­radó foltok formájában jelentkez­nek. A fertőzött leveleket tárolás előtt távolítsuk el. A káposztafej szklerotíniás rothadása (Sclero­tinia sclerotiorum) szabad földön, általában a vegetáció második felé­ben, a kifejlett káposztafejeken okoz vizenyős rothadást. A gomba fehér, dús, vattaszerű bevonatot (micélium) képez, melyben megje­lennek a nagy, fekete kitartóképle­tei (szkleróciumok). A kórokozó szabad földön növénymaradvá­nyokról és a talajból fertőz, sérülé­seken, sebeken keresztül. A tároló­ban a rothadás továbbfolytatódik. A termőhelyen a vetésforgó betar­tásával, gondos talajműveléssel, egyenletes öntözéssel, a tárolás so­rán alapos átválogatással védhet- jük ki a károsítást. A plenodómuszos betegség (Pleno- domus Ungarn) (korábban fómás betegség) a karalábégumón sza­bálytalan alakú, sötétbarna szegé­lyű, barna foltokat okoz. A foltok közepe beszakadozik, körülöttük sötétbarna termőtestek (piknídiu- mok) képződnek. A gumó belseje szürkésbarnán rothad. Káposztán, a torzsán és a külső leveleken jelent­keznek a tünetek, ovális, sötétbar­na, enyhén besüppedő foltok for­májában. Bennük apró, fekete ter­mőtestek láthatók. Ha a foltok a tor­zsát körülölelik, a növények kifakul­va hervadnak. Ha a levélnyélen he­lyezkednek el a foltok, a levelek a talajra fekszenek. így könnyen felis­merhetők és eltávolíthatók a beteg növények. Ha bevisszük a tárolóba, a foltok ott továbbrothadnak. A káposztafej botrítiszes rothadása (Botrytis cinerea) elsősorban a ki­fejlett káposztafejeket betegíti meg, azok vizenyős rothadását okozza. Az elhalt részeken dús, szürkésfe­hér, majd szürke bevonat (koní- diumtartó-gyep) képződik. A kór­okozó gomba sebzéseken keresztül jut a növényekbe, ezért igyekez­zünk a sérüléseket elkerülni. A be­tegség a száUítás és a tárolás során válik jelentőssé. Egyéb kártevők A káposzta-levéltetű (Brevicoryne brassicae) az összes káposztafélén károsít. Szívogatásának hatására a levelek deformálódnak, sárgulnak, á növények fejlődésükben vissza­maradnak. A károsított növények felületén viaszos, szürke levéltetű telepek borítják. Az általuk ürített mézharmaton megtelepszik a ko­rompenész. Az így károsított fejes káposztát, kelkáposztát ne tároljuk be, mert könnyen a tárolási kór­okozók áldozatául esnek. A bagolylepkék több faja is károsítja a káposztaféléket. A gamma-ba­golylepke (Autographa gamma), a káposzta-bagolylepke (Mamestra brassicae) és a vetési-bagolylepke (Scotia segetum) hernyói még októ­ber végén, novemberben is megta­lálhatók. Nagy kárt okoznak azzal is, hogy ürülékükkel szennyezik a terméseket. Ügyeljünk arra, hogy a betárolandó káposztafejek, karfiol­rózsák hernyóktól, hemyórágástól, ürüléktől mentesek legyenek, mivel ezek nagy mértékben elősegítik a tárolási betegségek fellépését. A védekezés alapja A betakarítást száraz időben végez­zük; ügyeljünk arra, hogy szedés és válogatás közben sérülés, nyomás, ütődés ne érje a termést. A tárolás­ra szánt terméket válogassuk át. A kórokozókkal fertőzötteket, rovar- rágottakat, sérülteket, repedteket, fagyottakat ne tegyük az egészsé­gesek közé, mert a legjobb tárolási fajta is heteken belül romlásnak in­dulhat. Csak a teljesen kifejlődött, kemény, zárt fejű, hosszú tenyészi­dejű, későn érő káposzta fajtákat tároljuk. A káposztát úgy tisztítsuk meg, hogy rajta 4-5, a fejre szoro­san rásimuló, egészséges borítóle­vél maradjon. Szedés, tisztítás után mind a káposztát, mind a karalábét száraz, hűvös, szellős, fagymentes Betakarítás előtt ne ön­tözzük és ne fejtrágyáz­zuk a növényállományt. helyen 5-6 napig szikkasszuk. Ka­ralábéból általában a kék színű téli fajták alkalmasak a tárolásra. (A fajtaleírások közük, hogy mely faj­ták alkalmasak téli eltartásra.) Ezek szárazanyag tartalma maga­sabb, szövetállományuk vasta­gabb, keményebb. Tartsuk ezt szem előtt és a többi fajtát friss fo­gyasztásra, savanyúság készítésre használjuk fel. Mivel a kórokozók a szabad földön fertőzik a növénye­ket, ellenük ott védekezzünk a ve­getációs időszakban. Betakarítás előtt ne öntözzük és ne fejtrágyáz­zuk a növényállományt. A fejes ká­posztát, kelkáposztát, karalábét tá­rolhatjuk pincében, veremben, prizmában. Az ideális az 1-2 fok C (max. 4-5 fok C) hőmérsékletű és 90-95% relatív páratartalmú helyi­ség lenne. Fontos, hogy a helyiség jól szellőztethető legyen, mert szellőztetéssel tudjuk szabályozni a hőmérsékletet és a páratartalmat is. A pincét betárolás előtt ki kell takarítani és meszelni, az előző év­ről bent maradt termést ki kell do­bálni. (Az Agronapló alapján) CSEKES ZOLTÁN A meztelen csiga eredetüeg Közép- Ázsiában fordult elő, ám ma már szinte az egész világon megtalálha­tó. A mély fekvésű konyhakertek­ben termesztett növények rendsze­res kártevőjének számít. Kedvelt tápnövénye a saláta, kelkáposzta, zöldpaprika, karfiol és a szamóca. Gyakran okoz károkat az őszi bú­zán és az őszi repcén is. A gyökér­zöldségek közül a sárgarépában okoz jelentős károkat. Késő ősztől - enyhe tél esetén - kora tavaszig ká­rosít. A csiga a megtámadott nö­vény levelein kezdetben csak érközi levélrészeket hámozgat, majd át­rágja a leveleket. Az őszi búza leve­lén hosszúkás lyukakat rág, idővel az egész növényt elpusztíthatja. A húsos termésű növények gyökerén, gumóján szabálytalan mély üreget rág. A fejes káposztának nemcsak a külső leveleit károsítja, hanem a káposztafej belsejébe hatolva a bel­ső tőleveleket is megrágja. A kifejlett csiga 30-35 mm hosszú, színe változó, apró szürke, barna vagy fekete foltokkal tarkított. Nyál- kája fehér, nem átlátszó és az egész testén termelődik, nagyobb mennyi­ségben a mászótalpon. Tojása göm­bölyű 1,1-1,9 mm-es, üvegszerűen áttetsző, a talajban 10-15 darabos csomókban található. Fejlődési cik­lusa egyéves, az utódok nagy része középidős állapotban tölti a telet. Leginkább növényi maradványok, farönkök, kövek, talajrögök alatt te­lel át. Amikor a hőmérséklet 3-4 fok fölé emelkedik, már elhagyja rejtek­helyét és folytatja táplálkozását, il­letve károsítását. Kora tavasztól jú­niusig rakja tojásait. Egy-egy alka­lommal 15-30 darabot rak a talajba, élete során 150-200 tojást, de akad­nak olyan példányok is, melyek 350- 400 tojást is produkálnak. A tojások­ból 3-4 héten belül jönnek elő a kis csigák. Ha a tojásokat rejtő talaj ned­Tudja-e, hogy... A paradicsom jó tárolása Pozsony. A fagyok beállta előtt szedjük le a paradicsomot, a zöldet egyaránt, és 15-18 Celsius-fokon tároljuk. Ha ennél melegebb van, a paradicsom megpuhul és zöld ma­rad, ha viszont túl hidegben tart­juk, megtámadják a gombák. Ha al­mát is tárolunk a zöld paradicsom mellett, utóbbi hamarabb megérik, még akkor is, ha sötétben raktároz­zuk. Ez az alma által kibocsátott ún. almagáznak köszönhető. (Cs-t) ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony október 24-én Komárom október 24-én Zseliz október 24-én Rimaszombat október 24-én Losonc október 24-én sárgarépa 12 Sk/kg 8-10 Sk/kg 10 Sk/kg 25 Sk/kg 14-15 Sk/kg petrezselyem 24-28 Sk/kg 20 Sk/kg 15-20 Sk/kg 38 Sk/kg 24-29 Sk/kg burgonya 10-12 Sk/kg 6-10 Sk/kg 8-10 Sk/kg 8 Sk/kg 6-8 Sk/kg körte 32-46 Sk/kg 25-30 Sk/kg 30 Sk/kg X 10 Sk/kg paprika 24-28 Sk/kg 16-25 Sk/kg 10-15 Sk/kg 18-60 Sk/kg 20-29 Sk/kg karalábé 20 Sk/db 4-6 Sk/db 10 Sk/db 15 Sk/db X zeller 25 Sk/kg 8-10 Sk/db 8 Sk/db 15 Sk/db 8-10 Sk/db káposzta 10-12 Sk/kg 5-6 Sk/kg 6 Sk/kg 7 Sk/kg 9 Sk/kg bab 70-100 Sk/kg X 45 Sk/kg 60 Sk/I 40-50 Sk/kg gesztenye X X X X 80Sk/kg hagyma 12-14 Sk/kg 12-14 Sk/kg 10-12 Sk/kg 10 Sk/kg 9-15 Sk/kg paradicsom 48-60 Sk/kg 25-45 Sk/kg 60 Sk/kg 35 Sk/kg 25-70 Sk/kg mák 70 Sk/kg 90 Sk/kg 70 Sk/kg 70 Sk/kg X szőlő X 40-46 Sk/kg 35 Sk/kg X 79 Sk/kg cékla X 10 Sk/kg 10 Sk/db X 15 Sk/kg kei 14-16 Sk/kg 12-16 Sk/db 5-8 Sk/db 18 Sk/kg 15 Sk/kg alma 18-30 Sk/kg 14-20 Sk/kg 15-25 Sk/kg 20-26 Sk/kg 15-35 Sk/kg . saláta 12-15 Sk/fej 6 Sk/fej 8 Sk/fej X 6-15 Sk/fej fokhagyma 58-70 Sk/kg 45-60 Sk/kg 60 Sk/kg 55 Sk/kg 65 Sk/kg uborka 32-36 Sk/kg 20 Sk/kg X X 35-40 Sk/kg tojás 2,80-3,00 Sk/db 2,60-3,50 Sk/db 2,50 Sk/db 2,80 Sk/db 2,70 Sk/db karfiol 15-35 Sk/db 10-25 Sk/db 15-20 Sk/db X 20-35 Sk/fej A szerző archívumából vességtartalma csökken, a tojások átmenetileg összezsugorodnak, be­száradnak, majd az ismételt nedves­ség hatására újból megduzzadnak és továbbfejlődnek. A csigák nappal a talajrögök vagy a növényi levelek között tartózkodnak. Estefelé mász­nak fel a növényre táplálkozás céljá­ból. Főleg éjjel táplálkoznak, nap­keltekor ismét rejtekhelyükre búj­nak. Amikor a hőmérséklet 4 fok alá süUyed, abbahagyják a táplálkozást. A csigák tömeges elszaporodását se­gíti az enyhe csapadékos ősz és ta­vasz, valamint a kötött talaj. A lúgos kémhatású talaj kedveződenül hat fejlődésére, szaporodására. A lera­kott tojások elpusztulnak, ha a talaj víztartalma hosszabb időn át 40 szá­zalék alá csökken. Az öntözéses ter­mesztés természetszerűleg elősegíti a meztelen csigák felszaporodását. A házatlancsiga legfőbb természetes ellenségei közé tartoznak a futóbo­garak (Carabidae), mindenekelőtt a bábrabló fajok. A kétéltűek közül leginkább a zöld és a barna varangy­béka fogyasztja a meztelen csigákat, a gerincesek közül a vakond és a cic­kány. Egyesek szerint a fogoly és a fácán is táplálkozik velük. A kárte­vő elpusztítására különböző eljárá­sok alkalmazhatók. Házikertekben eredményesen lehet védekezni úgy, ha mesterséges búvóhelyet (nedves rongydarabokat, deszkákat, eset­leg rothadó gyümölcsöt) helyezünk a csigák előfordulási helyére, itt reg­gelente összegyűjthetők a csigák. Bevált a vízelvonó anyagok kiszórá­sa is (ilyen például a fahamu és a mész), amelyekkel érintkezve a csi­gák ismételt nyálkiválasztásra kény­szerülnek és végül elpusztulnak. A csalogatás elsősorban a háziker­tekben alkalmazható. Hatásos a po­hárcsapda: a poharakat a növényso­rok közé a talajszint mélységéig keU besüllyeszteni, majd félig sörrel töl­teni. A sör szaga a csigákat nagy te­rületről összecsalogatja. A kártevők a poharakba belemászva, a sörtől el­bódulva elpusztulnak. A legjobb eredményt azonban a speciális csi­gaölő készítményekkel érhetünk el. Nálunk engedélyezett a Mesurol Alimax (lgr/m2) vagy a Mesurol Schneckenkom (0,5gr/m2) készít­mény. Raktárakban, pincékben is használható - a mérgezett csalétket csomagoláson feltüntetett használa­ti utasításnak megfelelően - kupa­cokban vagy sávokban kell kihelyez­ni. A meztelen csigák esetében is ér­vényes a kártevők elleni eredményes védekezés alapszabálya, ez pedig a terület gyommentesen tartásában, a növénymaradványok és búvóhelyek megszüntetésében nyilvánul meg. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédel­mi Intézet (ÚKSUP-OOR) komá­romi részlegének a munkatársa Mit tegyünk, ha a hőmérő higanyszála a nullához közelít Ötletek kertbarátoknak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Itt az ideje, hogy cserepes növényeit előkészítse a hideg év­szakra. Ha kedvenceit idejében és helyesen felkészíti a télre, a követke­ző évben egészséges virágoknak ör­vendhet. Szinte az összes növény, amely a földben kint is átvészeli a te­let, a cserépben is megél. A különb­ség annyi, hogy az edényekben a föld hamarabb átfagy. Ezért a fagy­álló bokrot is mint például a magnó­lia és a tiszafa meg kell télen védeni. Ha az edényeket, cserepeket megfe­lelő anyagba csomagoljuk (pl. kosár­ba vagy faládába, amelyet mohával, polisztiroUal, esetleg faforgáccsal, tőzeggel, zsákokkal bélelünk ki), megakadályozzuk a föld átfázását. A lombhulló növényeknél, üyen pl. a legyezős juhar, elegendő, ha csak a gyökeret védjük a fagytól, az örök­zöld növényeknél, mint a tőzegroz­maring vagy a puszpáng, a koronát is meg kell védeni levegő- és fényát­eresztő fóliával, hogy megakadá­lyozzuk a levelek és a hajtások kiszá­radását. Az érzékeny déü növénye­ket a fagy beáüta előtt a házba keU költöztetni, és ott kell teleltetni szo­bahőmérsékleten. A legtöbb nálunk is termesztett fűszernövény (rozma­ring, bazsalikom) fagyérzékeny, ezért télen cserépben, a szobaablak­ban nevelhetjük. A zsálya, a kakukk­fű és a citromfű bírják a hideget, de nem árt talajfeltöltéssel és lombta­karóval védeni tövüket a hideg el­len. A fagyáUó évelő növényeknél és hagymás növényeknél fontosabb a védettség a nedvességtől, mint a hi­degtől. Költöztessük a cserepeket esőtől védett helyre, (k-t, cs-t) Valuta MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok ________Árfolyam Valuta____________Árfolyam EM U - euró 41,549 Lengyel zloty 10,434 Angol font 66,047 Cseh korona 1,333 Magyar forint (100) 17,224 Svéd korona 4,543 Dán korona 5,591 Szlovén tollár (100) 18,146 Japán jen (100) 34,335 Svájci frank 28,321 Kanadai dollár 27,181 USA-dollár 42,508 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,32-42,62 41,26-43,66 1,31-1,37 16,18-18,18 OTP Bank 40,4042,51 41,2743,56 1,31-1,37 16,56-17,83 Postabank 40,40-42,70 41,15-43,87 1,30-1,36 15,42-19,02 Szí. Takarékpénztár 40,39-42,36 41,19-43,30 1,30-1,38 16,42-17,97 Tatra banka 40,45-42,53 41,43-43,57 1,31-1,37 16,53-17,89 UniBanka 40,43-42,51 41,37-43,50 1,31-1,37 15,49-18,89 Általános Hitelbank 40,63-42,80 41,57-43,78 1,29-1,37 16,45-18,34 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Csak a kifejlődött, kemény, zárt fejű, hosszú tenyészidejű, későn érő káposztát tároljuk Káposztafélék tárolása Növényvédelem: Hogyan védekezhetünk eredményesen a meztelen csigák ellen? Sörcsapda, fahamu és mész

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents