Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-26 / 250. szám, szombat

Kultúra - oktatás ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 26. SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Aida szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Portugál sz. 19 Ha asszony kezében a gyeplő vasárnap 19 KIS SZÍN­PAD: No de ezredesnél sz. 19 Picasso a Lapin Agile bárban v. 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Fiatalság, bolondság sz. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: A Boume-rejtély (ír.) sz., v. 15.45,18,20.30 OBZOR: Kato­nák voltunk (am.) sz., v. 15.30 Sexy Boys (fr.) sz., v. 18,20 MLADOST: Testvérem, Tom (ang.) sz. 17.30, 20 Kandahár (fr.-ir.) sz., v. 17.30, 20 ISTROPOLIS: A kaptár (am.-ang.-ném.) sz., v. 17,19.30 Jelek (am.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 Vándormadarak (ff.) sz., v. 17.30, 20 IC.SK FILMKLUB: Csavard be, mint Beckham (ang.) sz., v. 18, 20.30 A férfi, aki ott se volt (am.) sz., v. 17.30, 20 Szex és Lucia (sp.) sz., v. 17.45, 20.15 KASSA TATRA: Csavard be, mint Beckham (ang.) sz., v. 16, ÍR Világok ar­ca: Baraka (am.) sz., v. 20 CAPITOL: A kaptár (am.-ang.-ném.) sz., v. 16,18, 20 ÚSMEV: Jelek (am.) sz., v. 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Különvélemény (am.) sz., v. 19.30 KO­MÁROM - TATRA: Austin Powers - Aranyszerszám (am.) sz., v. 18 ÉRSEKÚJVÁR-MIER: Akirándulás (cseh) sz., v. 17,19.30 LÉVA-JU­NIOR: Kísérleti gyilkosság (am.) sz., v. 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: 2020: A tűz birodalma (am.) sz. 17.30, 20 v. 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: A fegyverek szava (am.) sz., v. 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Stuart Little, kisegér 2. (am.) sz., v. 16.30, 19 NAGYKAPOS - ZEMP­LÉN: Angyali arc (cseh) sz. 19 GYŐR PLAZA: Álmatlanság sz., v. 20 A Boume-rejtély sz., v. 11, 13.10, 15.20, 17.40, 20 Egy fiúról (sz., v. 20 Hangyák a gatyában 2. sz., v. 11,13.15,15.30,17.45,20 Jégkorszak sz., v. 11,13,15.45 Jelek sz., v. 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15 A kismenő sz., v. 12.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Különvélemény sz., v. 11.30, 14.15, 17, 19.45 Szilaj - A vad völgy paripája sz., v. 12,14,16 sz., v. 18,20.15 Harminc éve alakult a somorjai Híd Vegyes Kar Fundamentum November 4. és 7. között magyar filmnapokat rendez a Magyar Intézet a pozsonyi Mladost' moziban Csocsó és sokan mások Magyar filmkockák: Hukkle, Csocsó, Vademberek, Hídember (Képarchívum) SZILVÁSSY JÓZSEF Idegőrlő, a közösségi eseményekre egyre inkább fittyet hányó világunk­ban mintha fakulna a fénye hazai magyar művészegyütteseink, köz­tük énekkaraink jubileumának. Pe­dig tülekedő, mind sivárabb hétköz­napjainkban még nagyobb figyel­met és tiszteletet érdemelnének ezek az események. Most például a somorjai Híd Vegyes Kar megalaku­lásának harmincadik évfordulója. Pedagógusok, más értelmiségiek, munkások alkotnak immár három évtizede kiváló közösséget, meg­őrizve és gyarapítva azokat a szelle­mi értékeket, amelyet Pokstaller László, a két éve elhunyt karnagy - aki huszonnyolc esztendőn keresz­tül állt a kórus élén - hagyott a lelkes társaságra. Fiatal és nyugdíjas taní­tók, akik arcpirítóan alacsony bérük ellenére sem veszítették el hitüket hivatásuk és a közösségi munka ér­telmében. Kétkezi munkásokkal énekelnek együtt, akik ezt az együtt- létet, a heti próbákat, a gyakori ha­zai és külföldi fellépéseket sokkal többre tartják a kocsmázásnál, a kártyázásnál, az állandó fusizásnál vagy a kereskedelmi televíziók egyre bárgyúbb, ízlést, értékrendet romo­ló sorozatainál. - Mi volt az éltető forrás, amelyből a megmaradáshoz szorgalmat és ösztönzést merítet­Pozsony. Hétfőn két helyszínen is a Kalligram Kiadó új kiadványait mu­tatják be a szlovák fővárosban. A Magyar Köztársaság Kulturális In­tézetének Kiadói kora estek rendez­vénysorozatában 17 órakor kezdő­dik a Kalligram négy új kötetének bemutatója. Szilágyi Zsófia Ferdi- nandy Györgyről írt monográfiáját Németh Zoltán irodalomkritikus is­merteti. Grendel Lajos A tények má­giája című művét, amely Mészöly Miklós időskori prózájával foglalko­zik, Tóth Anikó irodalomtörténész méltatja. Zsadányi Edit A csend re­tünk? Talán a lelki késztetés anya­nyelvűnk, zenei örökségünk és ha­gyományaink ápolására, megőrzé­sére? Talán a hitünk a zene népeket és kultúrákat, korokat és országokat összekötő erejében? Vagy talán ma­ga a zene és az éneklés áhítatos ereje az éltető erő? Hisszük, hogy nagy mesterek műveinek, a letisztult, egyszerűségükben nemes, gyönyö­rű népdalok tolmácsolásával, az egyházi zenének a liturgikus tarta­lomhoz méltó megszólaltatásával jobb, erősebb, lelkileg gazdagabb emberekké válunk, fogékonyabbak­ká mások tiszteletére, megértésére. Nyitottabbakká a szeretetre - írta a Híd harmincadik születésnapjára Hecht Anna, aki Édes Árpáddal együtt a folytonosság és a folytatás letéteményese. A Híd jubileuma elsősorban egy kis közösség ünnepe, ám az esemény­nek jelképes üzenete is van. Számos hazai magyar amatőr együttes és más közösség jubileumához hason­lóan azt hirdeti, hogy eldurvuló és elanyagiasodó világunkban is akad­nak sokan, akik másként, tartalma­sabban szeretnének élni. Mert tud­ják és hiszik, hogy a szellemi értékek emberként, magyarként is olyan morális erővel vértezik fel őket, amely megmaradásuk, s ezáltal nemzeti közösségünk boldogulásá­nak egyik fundamentuma. torikája című kötetét, amely a kiha­gyásalakzatokat vizsgálja a husza­dik századi regényekben, Grendel Lajos író értékeli, s végül Csehy Zol­tán A szöveg hermaphroditusi teste című munkáját Polgár Anikó iroda­lomtörténész mutatja be. Ugyanebben az időpontban, azaz 17 órakor a Zichy-palotában Ronald D. Asmus Dvere do NATO: Ako sa Aliancia prispőbüa novym casom címmel megjelentetett kötetét mél­tatja Frantisek Sebej. A könyvet a szerző pozsonyi előadása kapcsán mutatják be. Ronald D. Asmus je­lenleg a NATO-bővítés elismert szakértője, (ú) Karády, Pozsony. A Magyar Köztársa­ság Kulturális Intézete no­vember 4. és 7. között magyar filmnapokat rendez, melynek a Mladost’ filmszínház ad ott­hont. A négy nap alatt a po­zsonyi közönség válogatást láthat az idei, 33. Magyar Filmszemlén bemutatott moz­góképekből. TALLÓSI BÉLA Pozsonyban is bizonyára telt házat vonz majd Pálfi György Hukkle cí­mű, 75 perces fümje, amely első si­kerét a filmszemlén érte el: megkap­ta a legjobb első filmnek járó díjat, valamint megosztva a külföldi kriti­kusok díját is. Azóta is sorra szerzi az elismeréseket. Tetszést aratott Cannes-ban, a San Sebastian-i film- fesztiválon megnyerte az Új rendező kategória különdíját. Magyarország a Hukklét nevezi a jövő évi Oscar- díjra a legjobb idegen nyelvű film kategóriában. A címben jelzett Hukkle az egyik szereplő csuklására utal, mely végigvonul a filmen. Ahogy egyik kritikusa írta: a Hukkle természetképekbe rejtett bűnmát­rix. A történet egy valós eseményből indul ki: a XX. század elején egy kis falu asszonyai módszeresen kiirtot­ták a férfiakat, ugyanazzal a mérge­zési eljárással. Szereplők: Bandi Fe­renc, Farkas József, Rácz Józsefné, Kaszás Attila, Margittay Ági, Ónodi Eszter. Különös misztikája miatt ugyancsak nagy érdeklődésre számíthat nálunk is Fekete Ibolya Chico című filmje, amely - ahogy egy értékelője írta - „a valóságot fikciókkal elegyítő ka­land: hosszú utazás forradalmakkal és háborúkkal, országokon és konti­nenseken át”. Hőse, Chico félig spa­nyol, félig magyar, félig katolikus, fé­lig zsidó, aki Latin-Amerikában szü­letett és vált meggyőződéses kom­munistává. Az ottani forradalmak vi­lágából családjával a szocialista Ma­gyarországra menekül. Itt Chicóból, a forradalmárból a titkosszolgálat munkatársa lesz, majd innen is me­nekül. Albániai tudósító, végül ön­kéntes a horvát hadseregben. Sze­replők: Eduardo Rózsa Flores, Sergio Hernandez, Bodrogi Gyula. A pozsonyi magyar filmnapok prog­ramjában szereplő következő moz­gókép, Dér András A kanyaron túl című filmje is egy utazás története. Ahogy minősítették, „a megértés és a meg nem értettség útifilmje, sze­repjátékok sora, filmszínház - szín­házfilm”. Egy utazás, amely során a bizalom, a biztonság keresése a tét. A történet központi figurái különös háromszöget alkotnak. Szilvi, a dro­gos lány nem tud választani a földi Közoktatásunk helyzetéről Nyilvános előadásokon Dunaszerdahely. A Katedra Napok alkalmával immár tizenegyedszer találkoznak pedagógusok, oktatás­ügyi szakemberek és politikusok a járási székhelyen. A Katedra Alapít­vány által szervezett, évtizedes múltra visszatekintő szakmai ren­dezvényt ma tartják a Szabó Gyula utcai Magyar Tannyelvű Szakmun­kásképző épületében. A nyilvános előadások 9 órától kezdődnek. A ha­zai közoktatásban bekövetkezett szerkezetváltásról többek közt A. Szabó László, a Katedra Társaság el­nöke, Albert Sándor, a Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum (SZMOF) szakmai bizottságának elnöke, Lász­ló Béla, a Konstantin Filozófus Egye­tem tanszékvezető tanára tart elő­adást. A tervek szerint előad még Pék László, a pedagógusszövetség elnöke, valamint Szigeti László, az oktatási tárca régi-új államtitkára is. A számítástechnikának az oktatás­ban betöltött szerepéről Csicsay Ká­roly, a párkányi gimnázium tanára előadását hallgathatják meg az ér­deklődők. A hagyományokhoz híven idén is átadják a Katedra Díjakat. A rendezvény ideje alatt árusítással egybekötött könyvkiállítás várja a pedagógusokat, (rv) szerelmet kínáló Tamás és az éteri harmónia lehetőségét felcsülantó pap között. Szereplők: Bubik István, Dér Denissa, Gyuriska János, Hu- szárik Kata, Hirtling István, Szabó Győző, Venczel Vera, Csuja Imre, Vati Tamás, Bertók Lajos, Vincze Emőke. Négy pesti fiatalember elindul vad- kempingezni. A nagyváros nyüzsgé­séből egy lakatlan dunai szigetre menekülnek minden évben leg­alább egy hétvégére. A kiruccanás azonban már az elején rosszul kez­dődik, a sziget mellett megfeneklik egy szerb uszály. Megismerkednek Predraggal, a rajta szolgáló szerb matrózzal, akivel összeütközésbe kerülnek. Ez a Vademberek rövid tartalma, amelyet Szurdi Miklós rendezett, s amelyet ugyancsak lát­hatunk Pozsonyban. Szereplői Cser­halmi György, Kamarás Iván, Szabó Győző, Szakács Tibor, Lippai László, Schell Judit. Kamondi Zoltán Kísértések című filmjéről azt írták: a valóságban gyö­kerező mese. Főhőse Marci, a tehet­séges programozó, abba a korba lé­ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Muzsla. A régebbi, vonatkozó ren­delet három évvel ezelőtti módosítá­sa révén újabb lendületet vett az is­kolák névadási gyakorlata. Napja­inkban egyre több helység alapisko­lája - a tiszteletadás és az emlékezés jegyében - a múlt kulturális, tudo­mányos vagy politikai életének jeles alakjától kölcsönzi a nevét. Más tele­pülések sorában az Érsekújvári já­rásban található Muzslán is a közel­múltban tartották a helyi alapiskola névadó ünnepségét. Az iskola Mári­ának, a falu temploma oltalmazójá- nak napján ünnepélyes keretek közt vette fel az iskolapolgárok közös döntése nyomán Endrődy János ne­vét. Nemes Endrődy János a 19. szá­zadban mintegy félszáz évig volt a muzslaiak kántortanítója - tudtuk meg Búcsi Teréztől, az alapiskola igazgatónőjétől. A névadó személyi­ség múlhatatlan érdemeket szerzett egyebek mellett azzal, hogy kora leghaladóbb pedagógiai törekvéseit képviselte, és mindennapi tevékeny­sége során is alkalmazta ezeket a modern nevelési-tanítási módszere­ket. Endrődy János jelentős refor­mokat hajtott végre a helyi oktatás­ban, tevékenységével hosszú időre pett, amikor már saját útját járná, saját világát kezdené építeni. Eddigi életének meghatározó szereplői, anyja és barátnője, bár látszólag az ő oldalán állnak, mégis inkább gátol­ják célja elérésében. Marcinak „vi­lággá kell mennie” ahhoz, hogy megtalálja, amit keres. Apját sosem ismerte, úgy gondolja, a vele való ta­lálkozás valamiféle fogódzót adhat számára, de csalódnia kell. Egy vá­ratlan fordulatnak köszönhetően egy cigánylány szegődik a társául, ő az, aki megmutatja a fiúnak, milyen az önzetíen szeretet, amelyet sem az anyjától, sem a barátnőjétől nem ka­pott meg. Szereplők: Miklós Mar­cell, Budai Katalin, Básti Juh, Seress Zoltán, Derzsi János, Kovács Júlia. Bacsó Péter Karády Katalinról forga­tott filmje, a Hamvadó cigarettavég is szerepel a magyar filmnapok mű­során. 1942-ben, amikor az ukrajnai fronton dörögnek a fegyverek, Bu­dapest még a béke városa. Ekkor és itt fonódik össze a film három hősé­nek sorsa. A történet mozgatói: Zsüti, a csóró kis dalszövegíró, Karády, a Díva, a körülrajongott meghatározva színvonalát - fűzte hozzá az igazgató asszony. „Koráb­ban csupán egy alapiskola voltunk a sok jellegtelen elnevezésű oktatási intézmény sorában. A névadó ün­nepség óta egyedi elnevezésünknek köszönhetően valóban különleges­nek tekinthetjük magunkat, és büsz­kén viselhetjük annak a személyi­ségnek a nevét, aki sokat tett isko­lánk jövőjéért és mindenkori hírne­véért” - árulta el Búcsi Teréz. A szeptemberben tartott ünnepség a névadó személyiség síremlékének megkoszorúzásával kezdődött. Az iskola diákjai virágcsokrokat helyez­tek el Endrődy János sírján. A dél­utáni ünnepi szentmisét Beér Miklós esztergomi segédpüspök és Bartal Károly Tamás jászóvári apát celeb­rálta a község plébánosa, Burián László segédletével. A névadó ün­nepségen a környékbeli alapiskolák igazgatóin és Esztergom város kül­döttein kívül jelen volt többek közt Csáky Pál miniszterelnök-helyettes és Szigeti László, az oktatási tárca államtitkára is. „Az Endrődy János Magyar Tannyel­vű Alapiskola szerencsés helyzetben van - tudtuk meg az igazgatónőtől -, mert a község polgármestere szí­vén viseli az intézmény sorsát. A falu énekes-színésznő és a vezérkari tá­bornok, a Díva szerelme. Életre kel­tőik: Nagy-Kálózy Eszter, Rudolf Pé­ter és Cserhalmi György. A távolabbi magyar történelem is megjelenik a Mladost’ filmszínház vásznán a magyar filmnapok idején az 1820 és 1860 között játszódó im­pozáns Széchenyi-film, a Hídember révén. Bereményi Géza alkotását november 7-én vetítik. Az életvidám, optimista és örökké tevékeny Csocsó, született Csornai Gusztáv az ötvenes évek elején, egy rohamosan fejlődő Duna-parti szo­cialista iparvárosban minden üldö­zés, macerálás és zaklatás ellenére is ember marad az embertelenségben - a figura Koltai Róbert rendezői műhelyében született, s a Csocsó, avagy éljen május elseje című filmjé­ben maga kelti életre. A vígjáték to­vábbi szereplői: Máté Gábor, Tóth Il­dikó, Králik Attila, Zenthe Ferenc, Gáspár Sándor, Kováts Adél, Stohl András, Pogány Judit, Kern András, Básti Juli, Benkóczy Zoltán. A vetítések naponta 17 órakor és 19.30-kor kezdődnek. vezetése számára nagyon fontos, hogy mind a helyi diákok, mind pe­dig a pedagógusok érezzék a fenn­tartó önkormányzat gondoskodá­sát.” A falu egyértelmű anyagi és er­kölcsi támogatásán kívül a szülők részéről megnyilvánuló segítő szán­dék is hozzájárul az iskola életének megkönnyítéséhez. Jelenleg mint­egy 160 diák látogatja az iskolát, az elsősök létszáma pedig - Búcsi Teréz igazgató asszony nem kis büszkesé­gére - idén húszra növekedett. Az intézményt nemcsak a helyi gyere­kek látogatják, hanem a környező majorokban élő családok csemetéi is. A muzslai alapiskolában koráb­ban szlovák nyelven is folyt tanítás, idén azonban jelentkezők híján nem nyitottak szlovák osztályt. Mivel a jelen igényeihez egy kistelepülés is­kolájának is alkalmazkodnia kell, a korszerű és színvonalas oktatás biz­tosítása érdekében a muzslai iskolá­ban egy tantermet számítógépekkel is felszereltek. Az igazgatónő el­mondta: „A tantestület tagjai kedv­vel végzik a munkájukat, összetartó közösséget alkotnak, és a minden­napi pedagógiai tevékenységük so­rán is igyekeznek szeretetteljes lég­kört teremteni. Az oktatás valóban családias légkörben zajlik.” Új könyvekről a Magyar Intézetben és a Zichy-palotában Két Kalligram-est ELŐZETESÜNK Muzslán Endrődy János 19. században élt kántortanító nevét vette fel az iskola Lokálpatrióta szellemiséggel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents