Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)
2002-10-25 / 249. szám, péntek
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 25. KOMMENTAR Csörömpölő csontváz TÓTH MIHÁLY Mértékadó napilapjaink egyike hétfőn címoldalon tudatta olvasóival, hogy egy StB-ügynököt is beválasztottak a törvényhozásba. A Rudé krávóra hivatkozva a nevét is közölte. Már a reggeli órákban csengett a telefon, és egy szlovákiai magyar, a Rudé krá- vo állandó böngészője méltatlankodással vegyes csodálkozással kérdezte, vajon milyen politikai megfontolás áll amögött, hogy az újságban az ANO StB-ügynökének a nevét közzétették, az MKP besúgójáét pedig nem. Hiszen - mondotta - a választási kampány vége felé az Új Szóban megjelent egyik írás szerint a magyar párt képviselőjelöltjei között is van, aki ügynökként szerepel a Cibul- ka-listán. Fogalmam sincs, milyen politikai megfontolásról van szó! A kampány óta (kiderül, miért?) változott a helyzet. Az akkori helyzetismertetők a választásokon megdicsőülésre szánt besúgóknak csak a fedőnevét hozták nyilvánosságra (Lotos, illetve Fyzik). A hétfői ismertetésben már azt is közölték, hogy az ANO besúgó múltú frontembere Jozef Bánás, alias Lotos. A nagypolitika műhelytitkai iránt meglehetősen mérsékelten érdeklődő szlovákiai magyarok között azon a hétfői napon azért voltak néhá- nyan, akik feltették a kérdést: hova tűnt Fyzik. Lényegesen kevesebben voltak a vájtfülűek, akik azt is tudták, politikusaink közül melyik rejtőzködik a vadregényes Fyzik fedőnév mögött. A keddi számban már ki is józanították azokat a magyarokat, akik úgy gondolták, hogy az európai módra jobboldali orientáltságú újság az MKP iránti rokonszenvtől vezérelve sumákolta el Fyzik kivoltának feltárását. Kedden kiderült, hogy Fyzik: Duka Zólyomi Árpád. Az ANO új politikai képződmény. Nehezen, de érthető, hogy van egy besurranó besúgója. A magyar párt azonban patinás politikai erő. Nehezen hihető, hogy legalább némelyik vezetőjének íróasztalán soha se fordult elő a Rudé krávo. Inkább az gyanítható, hogy az MKP krémjének jelentős része csak nagyon-nagyon mérsékelten berzenkedett az ellen, hogy Meciar kapásból felfüggesztette a lusztrációs törvényt. Nem számoltak azzal, hogy a békén hagyott pártállami besúgók olyan aknamezőt jelentenek, amelyről senki se tudja, mikor robban. Túlságosan sok volt az 1948-1989-es időszak kárvallottja, és túlságosan hosszú ideig tartott a titkosrendőrségre épített rezsim tobzódása. D.Z.Á. a pártállam alatt többszörösen is túlteljesített. Dokumentummal bizonyítható, hogy ott volt, amikor tisztogatáskor olyat is kizártak a Csemadokból, aki annak soha nem volt tagja. Ä csontváz most csörömpölve kifordult az MKP szekrényéből. JEGYZET Dráma a színházban GRENDEL ÁGOTA Az élet megint kilépett önmagából. Felvetette a fejét, elhatározta, drámaíróvá lép elő, ismét megpályázza Shakespeare babérjait. Az nem lehet, hogy éppen neki ne sikerüljön elcsenni róla néhány levélkét. Merénylettel, túszejtéssel kapcsolatban az értelem fogalma mint nem kívánt rész törlendő. Bár azt mondják, anno állítólag a szlovák hegyekben partizánlányok is fegyvert fogtak, a Nagy Honvédő Háborúnak nevezett terrorakcióban is szerepeltek szoknyás bakák, mi, nők pacifisták maradunk fiaink, férjünk, szerelmünk védelmében, nekünk, Isten szűk látókörrel megáldott teremtményeinek a család, a gyerek az első és az utolsó, aztán sokáig semmi. Életünk? Vérünk? Hazánk? Sok mindent nem fogunk fel ésszel, amit szívvel megfoghatatlan. Az élet most addig törte a fejét, míg ihletet kapott: a művészet világát vette célba. Berontott a kultúrpalotába, ahol a színpadon elvérzett már Desdemona, áldozatul esett Rómeó és Júlia. Ha lehet féltékenységből szerelmet ölni, ostoba családviszályok miatt mérget inni, királyi trónokért mérget itatni, orvul kardot mártani oroszlánszívekbe, ki tiltja meg, hogy a haza, a szabad föld ne követelje meg, ami kijár neki. Elvégre a haza minden előtt. Még az élet előtt is. Különösen mások élete előtt. FIGYELŐ Ahol a legsebezhetőbb A Mladá fronta Dnes című cseh lap szerint Vlagyimir Putyin orosz államfőre a moszkvai túszdráma következtében nehéz és bonyolult időszak vár. Egyrészt az államfőre nagy nyomás fog nehezedni a kemény fellépés érdekében, másrészt pedig bizonyítania kellene, hogy képes megtartani józanságát, megfontoltságát és nem enged a érzelmeinek. A terror ellen ugyan harcolni kell, de megengedhetetlen, hogy a forgácsok szerteszét röpködjenek - írja kommentárjában a legolvasottabb cseh lap. A szerző kifejti: mind a tavalyi polgári repülőgépekkel Amerikában elkövetett terrortámadás, mind a mostani moszkvai színházfoglalás azt jelzi, hogy a különféle szélsőségesek egyre jobban tudatosítják, hol a legsebezhetőbbek a mai világ hatalmasai. Ez a pont nem ott van, ahol a hatalmas atomfegyverraktárak vannak, ahol a stratégiai és ballisztikus rakétákat tárolják, hanem ott, ahol a védtelen polgári lakosok ezrei mozognak. Hogy ez nem korrekt? Hogy ez ellen nehéz védekezni? Hogy éppen ott folyhat a legtöbb vér? Hát éppen azért. Ez ugyanis a terroristák logikája. A liberális lap ugyanakkor úgy véli: a csecsen fegyveresek akciójának lesz egy tragikus következménye, mégpedig az, hogy azok is elfordulnak a csecse- nektől, akik eddig bírálták Moszkva katonai beavatkozását a kaukázusi köztársaságban. Az ilyen módszerek ugyanis elfogad- hatadanok, az orosz radikálisok pedig érveket szereznek ahhoz, hogy még keményebben lépjenek fel Csecsenföldön. A BBC elemzője szerint a moszkvai túszdráma ezért csúnya sebet ejthet Putyin gondosan megformált imázsán. - Egyes vélemények szerint azonban az orosz elnök politikai szempontból akár nyerhet is ezzel a tragikus üggyel. Putyin népszerűsége ugyan a legutóbb, természetesen még a túszejtő akció előtt készült közvélemény-kutatások szerint is szokatlanul magas, a mostani krízis az ő fényes politikai pályafutására is veszélyt jelenthet. Putyint ugyanis annak tudatában választották elnökké, hogy ő a megfelelő ember a csecsen válság befejezésére. A fegyveresek akciója ezért nyilvánvalóan nehéz helyzetbe hozza az államfőt - írja a BBC elemzője. TALLÓZÓ NÁROpNÁOBRODA A bősi vízi erőmű nagy területen tönkretette az ökorendszert. Különféle állatfajták vannak kihalóban, amelyek helyébe más, nem eredeti fajták kerülnek - nyilatkozza a lapnak Lubica Trubíniová, a Greenpeace szlovákiai vezetője. Az ártéri erdők ökorendszere változik, az azokra jellemző növény- és állatvilág eltűnőben van. „A Csallóköz alatti vízkészlet Szlovákia értékes természetes forrása. Az ivóvíz egyre inkább stratégiai fontosságú nyersanyaggá válik. A jövőre vonatkozó előrejelzések nagyon kedvezőtlenek” - mondja az ismert környezetvédő a tíz éve épült erőmű hatásairól. Úgy véli, az az érv is kétségbe vonható, hogy a bősi erőmű védelmet nyújt a dunai árvizek ellen. „Éppen az idei nagy árvíz igazolta, hogy az erőmű csak nehezítette a helyzetet. Pozsonynak csak szerencséje- Tévedsz, haver. Nem vásároltam méregdrága mütyüröket. Én ebben a dobozban lakom... (Marabu rajza) volt” - hangsúlyozza Lubica Trubíni< >v á. Januárban a cseh parlament két kamarája megválasztja Václav Havel köztársasági elnök utódját Megújul a szenátus harmada Bár a cseh parlament felsőházának, a szenátusnak nincs túlságosan széles döntésijogköre és politikai befolyása, a hétvégi részleges szenátusi választások mégis jelentősen beleszólhatnak a cseh belpolitikába, az államfő megválasztásába. Ezért a szenátusi választás tétje nagy, hiszen nem mindegy, ki lesz Václav Havel utódja a prágai Hradzinban. KOKES JÁNOS A szenátusi választás két fordulója (október 25-26., valamint november 1-2.) során a 81 tagú testület egyharmada, tehát 27 mandátum újul meg, ami jelentősen módosíthatja a kétkamarás parlament egészének politikai összetételét. Ez pedig azért fontos, mert januárban államfőválasztás lesz Csehországban, s a hatályos törvények szerint a köztársasági elnököt a parlament két kamarája választja meg. A győzelemhez az első körben egy jelöltnek mind a képviselők, mind a szenátorok szavazatainak több mint 50 százalékos többségét kell megszereznie. A 200 tagú képviselőházban jelenleg a Cseh Szociáldemokrata Pártnak és koalíciós partnereinek 101 mandátuma van, ami a lehető legkisebb többség. Míg az első körben senki sem esélyes, hiszen minden párt indít saját jelöltet, addig a második körben fegyelmezett választásnál a koalíció jelöltje megszerezheti a többséget. Más a helyzet a szenátusban, ahol jelenleg az ellenzéki Polgári Demokratikus Pártnak 22, a Kereszténydemokrata Unió- Csehszlovák Néppártnak 19, a Szabadság Unió-Demokratikus Uniónak egyik kisebb partnerével együtt 16, a szociáldemokratáknak 14 szenátoruk van, 10 szenátor pedig független. A felsőházban ugyan többsége van a kormányoldalnak, de a szociáldemokraták gyengébbek, ami erősíti koalíciós partnerei tárgyalási pozícióját. Ez a helyzet természetesen módosul az egyharmados választás során, s nem mindegy, milyen irányba mozdul. Ha megerősödnének a polgári demokraták, akkor saját jelöltjük esélyei is nőnek. A szociáldemokrácia vagy más koalíciós pártok sikere viszont az ő jelöltjük helyzetét erősítené. Mindebből már most nyilvánvaló, hogy a kulisszák mögötti pártegyeztetésekre az új államfő személyéről érdemben a szenátusi választás eredményének ismeretében kerülhet sor, s ha megegyeznek, a január 15-ére kitűzött elnökválasztás második fordulójában várható a döntés a Hradzsin új lakójáról. Csehországban a szenátori mandátum hatéves, s a folyamatosság biztosításának érdekében kétévente megújul a felsőház egyharmada. Idén 169 jelölt indul a 27 mandátumért. A jelölteket összesen 31 politikai párt és mozgalom indította, illetve támogatja, 11 jelölt függetlenként méretteti meg magát. Eltérően a cseh képviselőházi választástól, most nem az arányos, hanem a többségi választási rendszer érvényesül. Az első körben az ajelölt szerezhet mandátumot, aki megkapja a résztvevő választók voksainak több mint 50 százalékát. A második körbe az első körben két legjobban szerepelt jelölt jut, s a győzelemhez már elég a leadott szavazatok egyszerű többségének megszerzése is. A szenátusi választás egyébként nem örvend túlontúl nagy népszerűségnek Csehországban. Az eddigi négy alkalommal átlagban mintegy 30 százalékos volt a választói részvétel, míg a képviselőházi választáskor ez átlagban 60-70 százalék között mozog. Lényegében ugyanez a helyzet a szenátus népszerűségével is. Az alkotmányos intézmények közül jelenleg a szenátus a legfiatalabb, hiszen csak 1996 őszén alakult meg, és a népszerűsége és a támogatottsága is a legalacsonyabb. Bár a felsőház építhet az első Csehszlovák Köztársaság hagyományaira - akkor működött és tekintélyes volt a szenátus, s voltak magyar nemzetiségű szenátorok is - most a népszerűségi lista utolsó helyén kullog. Támogatottsága 20 százalék körüli, míg a képviselőházé ennek kétszerese. A tárgyilagosság kedvéért azt is meg kell jegyezni, hogy az utóbbi években mérsékelten növekszik népszerűsége. Mégis tovább folyik a Csehországban még folyik a vita, szükség van-e egyáltalán szenátusra. vita arról, hogy Csehországnak, a cseh politikai rendszernek szüksége van-e a szenátusra, vagy jobb lenne visszatérni az egykamarás parlamenthez. Úgy tűnik, a szenátus ellenzőinek tábora gyengül, tehát a felsőház megszüntetése nincs napirenden. Az alkotmányban is kétkamarás parlament szerepel. De hogy viták voltak, azt mi sem jelzi jobban, mint az a tény, hogy az első szenátusi választásra csak három évvel az önálló Cseh Köztársaság megalakulása után kerülhetett sor. A szenátus szerepe más, mint a képviselőházé. Míg a képviselőházat az államfő feloszlathatja, addig a szenátust nem. Az ugyanis alkotmányos politikai biztosítékként szolgál, s bizonyos válsághelyzetekben csak ennek a testületnek van törvényhozói joga. A képviselőház alapvetően törvényalkotó műhely. A szenátusban azonban - eltérően a képviselőháztól - a szenátorok csoportja nem javasolhat önállóan új törvényeket, míg a képviselők igen. A szenátus csak testületként tehet javaslatot új törvényre. A képviselőház által hozott törvényeket azonban a szenátusnak is jóvá kell hagynia, hogy érvénybe lépjenek. Döntéseit, akárcsak a köztársasági elnökét is, a képviselőház felülvizsgálhatja. A két testület közti más jellegű eltérés az, hogy képviselő már 21 évnél idősebb személy is lehet, míg a szenátori alsó korhatár 40 év. Ez is jelzi, hogy egyfajta „vének tanácsa”, amely az ország hosszabb távú gondjaival is foglalkozik, nem csak a napi pártpolitikával. Míg az alsóház alapvetően a pártokra épül, addig a felsőháznak az elképzelések szerint az erős személyiségek testületének kellene lennie. Hogy ez nem minden esetben van így, az nyilván nem a rendszer hibája. A szenátusi választás előtti kampány sokkal nyugodtabb, mérsékeltebb és érthetően jóval olcsóbb volt, mint a képviselőházi választást megelőző. Míg a képviselőházi választásra a pártok 10 milliókat szántak, addig most csak néhány milliós kiadásokról van szó. A jelöltek általában azt állították, kampányuk kiadásai nem haladják meg a félmillió koronát. A szenátusi választás második fordulója ugyanakkor zajlik, amikor a helyhatósági választások, az azonban már más politikai és társadalmi kérdés. KRONOLÓGIA A legnagyobb csecsen túszejtő akciók Oroszországban 1993-tól 1993. december: Fegyveresek diákokat ejtenek túszul egy rosztovi iskolában, és helikopteren Dél-O- roszországba viszik őket. A hatóságok négy emberrablót letartóztatnak, és kiszabadítják a túszokat. 1994. május: Négy csecsen elrabol egy iskolabuszt Vlagyikavkaz és Sztavropol között. A diákok nagy részét elengedik, de négyet helikopterrel Csecsenföldre visznek, és váltságdíjat követelnek. Amint gépük leszáll Csecsenföldön, a rendőrség elfogja a fegyvereseket, és kiszabadítja a túszokat. 1994. június: Három fegyveres elrabol egy utasokkal teli buszt Mi- neralriije Vodi fürdőváros közelében, váltságdíjat és helikoptert követel értük cserébe. A rendőrségnek másnap sikerül kiszabadítania a túszokat, akkor fogják el a fegyvereseket, amikor megpróbálnak elmenekülni a váltságdíjjal. 1994. július: Négy fegyveres elfoglal egy autóbuszt, negyven utast ejt foglyul, váltságdíjul pénzt és helikoptert követelnek. Ugyancsak Mineralnije Vodiból próbálnak felszállni néhány tússzal és a váltságdíjjal, amikor a rendőrség megrohamozza a helikoptert. Négy túsz és egy csecsen meghal. 1994. október: Egy magányos . géprabló elfoglal egy Jak-40-es repülőgépet a dagesztáni fővárosban, Mahacskalában, 27 emberrel a fedélzeten, és nagy összegű váltságdíjat követel. A túszok nagy részét a bűnöző 24 órán belül elengedi. Amikor a rendőrség megrohamozza a repülőt, a géprabló felgyújtja magát. 1995. június: Több száz túszt ejtenek fegyveresek egy bugyonnovsz- ki kórházban. A támadás és egy kudarcba fulladt kommandós akció következtében több mint százan meghalnak. Öt nap után, cserébe a túszok szabadon engedéséért a túszejtőknek megengedik, hogy Csecsenföldre távozzanak. 1996. január: Fegyveresek megszállnak egy orosz kompot a Fekete-tengeren, a törökországi Trabzon kikötőjénél. Azzal fenyegetőznek, hogy felgyújtják a hajót, amelyen 200 utas tartózkodik, de az incidens négy nappal később békésen ér véget, miután a fegyveresek megadják magukat. 1996. január: Túszokat ejtenek a dagesztáni Kizljar egy kórházában, aztán a foglyokat a csecsen határ menti Pervomajszkojéba viszik. Többnapos orosz-csecsen fegyveres összetűzés kezdődik, amelyben máig tisztázatlan számú ember meghal, a túszok nagy részét végül elengedik. 1998. június: Észak-Oszétiában elfoglalnak egy buszt, amely Ingusföldről Mineralnije Vodiba tart. A túszokat később sérteüenül szabadon engedik. 2000. szeptember: Három csecsen négy túszt ejt a fekete-tengeri Lazarevszkoje üdülőhelyen. Harmincmillió dollár váltságdíjat és a börtönben levő összes csecsen kiengedését követelik; végül szabadon engedik a túszokat, és megadják magukat. 2001. április: Fegyveresek megszállnak egy szállodát Isztambulban. A vendégeket „a csecsenföldi orosz katonai hadműveletek elleni tiltakozásul” fogva tartják. Tizenkét óra múlva sértetlenül szabadon engedik a túszokat. 2002. május: Egy fegyveres behatol egy zsúfolt ötcsillagos szállodába Isztambulban. Rövid időre foglyul ejt tizenhárom embert, de aztán megadja magát a rendőrségnek. (MTI)
