Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-24 / 248. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 24. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés Q Az Európai Unió tagállamainak felelőtlen költségvetési politikája veszélyt jelent az euró árfolyamára Költekezés vagy stabil pénz? Ha a tagállamok nem fognak következetes pénzügyi politikát folytatni, akkor az euró léggömbként kipukkanhat (Képarchívum) Brüsszel. A Dublini Stabilitá­si Paktum és a Maastrichti Szerződés fellazítására tett kísérletek az első szöget je­lenthetik a közös európai pénz, az euró koporsójában. GÁL ZSOLT Amikor Milton Friedman, a híres Nobel-díjas amerikai közgazdász ki­jelentette, hogy az Európai Monetá­ris Unió (EMU), vagyis a közös euró­pai pénz, az euró akár 15 éven belül is összeomolhat, akkor sokan meg­mosolyogták nyilatkozatát. Fried­man arra hivatkozott, hogy a pénz­ügyi unió tagállamai előbb-utóbb összekaphatnak a kamatpolitika és a költségvetési politikák alakításán, és ez akár az euró megszűnéséhez is vezethet. Mivel az euró 12 ország közös pénzneme, ezért forgalomba hozatalát természetesen közös köte­lezettségvállalások előzték meg. A pénz kibocsátását és a mindenkori kamatok meghatározását a 12 tagál­lam a Frankfurtban felállított Euró­pai Központi Bankra bízta. A közös pénz stabilitása azonban legalább annyira függ a tagállamok költség- vetési politikájától, mint a frankfurti bankárok monetáris politikájától. Mi történik például akkor, ha az EMU egy vagy egyszerre több tagál­lamának kormánya sokkal több pénzt költ el, mint amennyit az adókból beszed, és ezzel nagy költ­ségvetési hiányt teremt, amit hite­lekből finanszíroz, és így súlyos adósságokba veri magát? Ekkor a nemzetközi pénzpiacok nemcsak a felelőtlenül költekező kormányok­ban, hanem a közös pénzben is el­veszthetik bizalmukat. Magyarán, ha az EMU-tagállamok hazárdjáté­kot csinálnak országuk költségveté­seiből és nyakig eladósodnak, akkor a nemzetközi befektetők nemcsak bennük csalódnak, hanem az álta­luk használt pénzben, az euróbán is. Az ilyen helyzetek megakadályozá­sára szolgál a maastrichti szerződés és a Dublini Stabilitási Paktum. Az előbbi szerint az EU-tagállamok ál­lamháztartási hiánya nem haladhat­ja meg bruttó hazai össztermékük (GDP) 3%-át. Ez alól a szabály alól csak súlyos gazdasági válság esetén lehet kivétel. A stabilitási paktum szerint az EU Bizottsága súlyos szankciókkal büntetheti azt a tagor­szágot, amely túllépi a bűvös, 3%-os határt, és azt egy év után sem tudja megszüntetni. Ugyancsak a dublini paktum része volt az az elhatározás, hogy a tagállamok - amennyiben gazdaságuk növekszik - kiegyenlítik költségvetésüket. Elvégre logikus az érvelés, amely szerint a költségveté­si hiány növekvő gazdasági környe­zetben pazarlást jelent. A költségve­téseket 2004-ig kellett volna kie­gyensúlyozni, mostanra azonban nyilvánvalóvá vált, hogy erre semmi esély nincs minimum Franciaor­szág, Németország, Olaszország és Portugália esetében. A brüsszeli EU- bizottság nehéz helyzetbe került. A 3%-os határral ellentétben a költ­A költségvetéseket ere­detileg 2004-ig kellett volna kiegyensúlyozni. ségvetések kiegyensúlyozását elmu­lasztó államokat a Bizottság nem büntetheti szankciókkal, legfeljebb nyüvános megrovásban részesítheti őket. Ráadásul épp az eurózóna há­rom legnagyobb gazdasági hatalmá­ról van szó, és a berlini, párizsi és ró­mai kormányok a legkisebb hajlan­dóságot sem mutatják a költségveté­si hiány lefaragására. A bizottság ezért kénytelen-kelleden úgy dön­tött, hogy 2006-ig ad haladékot az államháztartások rendbetételére és a hiányok eltüntetésére. Ha már a tagállamok kialkudták (vagy in­kább kierőszakolták) a haladékot, akkor úgy illik, hogy a tagjelöltek is hasonlót kapjanak. A tíz csadako- zásra váró országnak az úgyneve­zett. koppenhágai kritériumok sze­rint a csatlakozás időpontjáig (vár­hatóan 2004) teljesíteniük kellett volna a maastrichti feltételeket, az­az közkiadásaik hiánya nem halad­hatta volna meg a GDP-jük 3%-át. Jelenleg azonban az a helyzet, hogy például Szlovákiában az idei hiány 5% felett lesz, Magyarországon pe­dig - köszönhetően az Orbán-kor- mány választások előtti és a Med- gyessy-kabinet választások utáni soha nem látott túlköltekezésének- valószínű, meg sem állnak 7%-ig. Mondani sem kell, hogy a többi tag­jelölt sem jár élen a spórolásban. A Bizottság ezért szintén 2006-ig adott haladékot a csaüakozásra vá­ró országoknak, hogy államháztar­tásuk hiányát a GDP-jük 3%-a alá szorítsák. Látszólag mindenki jól járt, de csak látszólag. Az eurózóna azon tagállamai, amelyek példásan lefaragták közkiadásaik hiányát, és betartották a szerződéseket és hatá­ridőket (pl. Ausztria, Hollandia, Belgium, Spanyolország) most duz­zognak a többi ország hanyagsága és a Bizottság elnéző magatartása miatt. Számos politikus költekezési kedvének azonban úgy látszik sem­mi sem szab határt, így Portugália a tavaly már odáig jutott, hogy állam- háztartási hiánya elérte a GDP 4,1%-át. Ha a hiány idén is 3% felett lesz, akkor a brüsszeli bizottságnak lépnie kell, elkerülheteüenek lesz­nek a büntetések. Csakhogy a 2002- es évet már az unió két legnagyobb gazdasági hatalma, Németország és Franciaország is 3% feletti hiánnyal zárhatja. Elképzelni is nehéz, hogy az Európa Bizottságnak épp az EU két legfontosabb országát kellene megbüntetnie. A francia kormány már azt kérte, hogy a honvédelmi kiadásokat (tekintettel a terroriz­mus elleni háború miatt megnöve­kedett költségekre) ne számolják bele a hiányba. Németországból pe­dig egyre gyakrabban röppennek fel hírek a „szigorú” maastrichti és dublini feltételek fellazításáról. Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, a napokban „ostobának és merevnek” nevezte a valutauniós deficitkorlátozó szabályokat Roma­no Prodi, az Európai Bizottság elnö­ke. A párizsi Le Monde-nak adott nyilatkozatában elmondta, ennél intelligensebb szabályozókra és na­gyobb rugalmasságra lenne szük­ség. A közös valuta mögé egyér­telmű és hatékony költségvetési szabályozást kell felsorakoztatni, de ezt a szabályozást „rugalmasan és értelmesen kell alkalmazni” - tette hozzá az elnök. Prodi azt mondta: a paktum hiányosságai már akkor megmutatkoztak, amikor az év ele­jén az uniós pénzügyminiszterek nem voltak hajlandók figyelmezte­tésben részesíteni Németországot és Portugáliát azok emelkedő ál­lamháztartási hiányai miatt. Amennyiben a Bizottság nem áll ellen a nyomásnak, nem bünteti meg keményen a szerződéseket megszegő tagállamokat, illetve to­vábbi haladékokat osztogat, neta­lán kivételeket ad, vagy egyéb mó­don belemegy a dublini és maast­richti kritériumok „fellazításába”, akkor annak beláthatatlan követ­kezményei lehetnek az euró stabi­litására és jövőjére nézve. Milton Friedman jóslata Damoklész kard­jaként függ mindazok feje fölött, akik a szerződések „felpuhításá­ról” beszélnek. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Az IBM búcsúja Székesfehérvártól Székesfehérvár. Az IBM a me­revlemezek iránti gyenge keres­let miatt bezárja székesfehérvári üzemét; november 30-ig befe­jeződik Magyarországon a me­revlemezek gyártása, 2003 első negyedévében pedig az összes fe­hérvári gyártósort leszerelik, a gyár területét kiürítik. A kor­mány és a város az elbocsátásra kerülő 3700 dolgozónak segítsé­get nyújt. (I) Januártól Ibiza Pozsonyban Pozsony. Jozef Uhrík, a pozsonyi Volkswagen (VW) autógyár el­nökségi tagja először jelentette ki hivatalosan, hogy a VW kereté­ben működő spanyol Seat cég jövő januártól Pozsonyba helyezi át a Seat Ibiza modell gyártásá­nak 10%-át. Ez évi 20 ezer gép­kocsit jelent. (HN) Csak jövőre kel el a Banka Slovakia Pozsony. Az ország legkisebb pénzintézetét, a Banka Slovakiát csak jövőre privatizálják - mondta Jozef Kojda, a Nemzeti Vagyon­alap elnöke. Az új tulajdonos az osztrák Meinl Bank lesz. (SITA) A vagyonalap pénzügyi mérlege Pozsony. A Nemzeti Vagyonalap (FNM) 1999-től 245,664 milli­árd korona bevételre tett szert, együttes kiadása 232,561 milli­árd koronára rúgott. A legna­gyobb bevétel 2002-ben érkezett (154 milliárd korona), ebben az évben még további 30 milliárd- dal számolnak. (TASR) A Grafobal idei mérlegvonása Szakolca. A Grafobal Skalica 2002 első 9 hónapjában 1,48 milliárd korona forgalmat bo­nyolított le, ami 7,2%-os növeke­dés 2001 hasonló időszakához viszonyítva. A legnagyobb hazai nyomdaipari cég idén 76,6 miihó korona bruttó nyereséget vár. (S) Leépítés a Zetor traktorgyárnál Brünn. A Zetor Brno traktorgyár 2002-ben 4300-4400 traktor előállításával számol, ami je­lentős előrelépés a tavaly 3500- hoz képest, ennek dacára komoly elbocsátások lesznek a cégnél. A szlovák HTC Holding kezében levő cégből az évvégéig a jelen­legi 3000 munkaerőből 1000-et elbocsátanak. (CTK) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,520 Lengyel zloty 10,316 Angol font 65,718 Magyar forint (100) 17,167 Cseh korona 1,349 Svéd korona 4,548 Dán korona 5,587 Szlovén tollár (100) 18,141 Japán ien (100) 34,156 Sváici frank 28,298 Kanadai dollár 27,024 USA-dollár 42,437 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,43-42,73 41,32-43,72 1,33-1,39 16,19-18,19 OTP Bank 40,52-42,64 41,38-43,67 1,32-1,38 16,57-17,85 Postabank 40,37-42,67 41,08-43,80 1,32-1,38 15,37-18,97 Szí. Takarékpénztár 40,53-42,50 41,40-43,52 1,31-1,38 16,43-17,98 Tatra banka 40,59-42,67 41,58-43,72 1,32-1,38 16,54-17,90 UniBanka 40,58-42,66 41,59-43,73 1,32-1,38 15,5018,89 Általános Hitelbank 40,61-42,77 41,5043,71 1,31-1,39 16,39-18,28 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Már készül a haszonállat-nyilvántartás. Minden szarvasmarhatartónak nyilvántartásba kell vennie állományát Fülbevaló és kísérőlevél a jószágoknak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Minden hazai szarvas­marha-tenyésztőnek nyilvántartás­ba kell vétetnie állatait. Még akkor is, ha állománya mindössze egy da­rabból áll - írja elő a 2001 január 1- jétől hatályos rendelet. Ez a regisz­ter része lesz a haszonállat-nyilván­tartásnak, amely a továbbiakban ki­terjed a birkákra, sertésekre, lovak­ra, baromfikra és a futóállatokra. Európai uniós csadakozásunk egyik alapfeltétele az integrált adminiszt­rációs és ellenőrzési rendszer létre­hozása. E rendszer keretében külön­böző regiszterek lesznek, így egye­bek mellett nyilvántartásba veszik majd a mezőgazdasági termelést folytató cégeket, illetve farmokat, az élelmiszeripari termeléssel és élel­miszerexporttal foglalkozó cégeket, továbbá a termőföldet, a szőlőterü­leteket, a gyümölcsösöket, a komló­ültetvényeket. E rendszer részét ké­pezi majd a haszonállat-regiszter is, amelyet egyelőre csak a szarvasmar­hákra terjesztettek ki. A szarvasmar­hák nyilvántartásának kötelezettsé­ge az EU 1760/2000 EEC sz. rende­letéből ered. A környező országok­ban, így Magyarországon és Csehor­szágban ezt már korábban elvégez­ték. Nálunk 2001 májusáig halogat­ták, ám a szivacsos agysorvadásos betegségének nyugat-európai elter­jedése és hazai felbukkanása ismét felgyorsította a nyüvántartás ügyét. E regiszter kialakítását és működte­tését - ún. twining-program kereté­ben - olasz szakértők segítették, a Phare-programból 1,7 millió euró- val támogatták, a maradék 0,5 mü- lió eurót az állami költségvetés állta. Bár az állatnyilvántartással kapcso­latos jogharmonizációs és rendszer­kiépítési munkálatok másfél évvel ezelőtt elkezdődtek, a szarvasmar­hák tényleges nyilvántartását 2001 decemberétől vezetik. A tegnapi na­pig 610 042 darab jószágot (az össz- állomány 93%-a) vettek jegyzékbe, ami a szarvasmarhatartók 26%-át jelenti. Az állatok 7%-át tehát kister­melők birtokolják, akikre ugyanúgy vonatkozik a nyüvántarfási kötele­zettség mint a nagytermelőkre. A regisztráció keretében az állatok identifikációs számmal ellátott fül­bevalót és úüevelet kapnak. Az utóbbi híján egyeden vágóhíd sem veszi át a jószágot. A regisztrációs kötelezettség elmulasztását bírsá­golják. Olaszországban például az állami támogatás megvonásával is szankcionálják a jogszabályokat megkerülő állattartókat, s a jószá­got elaltatják, miközben ennek költ­ségeit a tulajdonosra hárítják. Az ál­latregisztert az Állami Fajnemesítő Intézet (SPÚ SR) zsolnai központja vezeti. A nyilvántartásba való felvé­telt a termelők a SPÚ regionális központjaiban kérhetik, (gyor) Minden borjú fülbevalót és kísérőlevelet kap (Gágyor Aliz felvétele) Keresse a r árriEJD legújabb számát! November elseje, mindenszentek ünnepe. Az utó­dok, legalább ilyenkor, megállnak egy sírhalomnál. • Ráckevei Anna Csehov-darabban játszhat, most először. Arkagyinát alakítja a Jókai Színház Sirá­lyában. • Manapság nem szívesen emlegetik, de az iraki tö­megpusztító fegyverek egy része az amerikaiak­nak köszönhető. * Családi páros a kajak-négyesben - két Riszdorfer a világ élvonalában.

Next

/
Thumbnails
Contents