Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)
2002-10-24 / 248. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 24. Vilnius kész a megegyezésre Vilnius. Litvánia kész elfogadni a kalinyingrádi probléma azon megoldási javaslatát, miszerint olyan közveden vasúd összeköttetést teremtenének Kalinyingrád és Oroszország között, amelyen vízummentes lehetne az orosz állampolgárok számára az utazás. Valdas Adamkus litván elnök erről tegnap levélben tájékoztatta Anders Fogh Rasmussent, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Dánia miniszterelnökét. Per Stig Moeller dán külügyminiszter kedden, az EU külügyminiszteri tanácsának luxembourgi ülése után közölte: az EU olyan megoldást javasol a kalinyingrádi orosz enklávéval kapcsolatos problémákra, amelyek nem fogják gátolni Litvánia csadakozását a schengeni egyezményhez. (MTI) Lázadó főtisztek Venezuelában Caracas. Magas rangú venezuelai katonatisztek televíziós kiáltványban követelték ismét Hugo Chávez államfő lemondását, és felhívással fordultak a hadsereghez, hogy tagadja meg a kormány iránti engedelmességet. A kiáltványt Enrique Medina Gómez tábornok olvasta fel a kamerák előtt a maga és 14 társa nevében. „Nem ismerjük el a jelenlegi rendszert, megtagadjuk az engedelmességet, és erre szólítjuk fel a nemzeti fegyveres erők minden tagját is” - közölte. A lázadó tisztjek ellen folyamatban van a katonai bíróság eljárása, mert egyszer már - április 11-én - lázadást kíséreltek meg. Jósé Vicente Rangel alelnök tegnap közölte: a helyőrségekben nyugalom honol, és a kormányt nem aggasztja a lázadó főtisztek felhívása. (MTI) Vita az elrabolt családtagokról Tokió. Észak-koreai ügynökök által elrabolt, s jelenleg látogatáson otthon tartózkodó japánok családtagjai arra kérték a tokiói kormányt, hogy hozzátartozóikat mindaddig ne engedjék vissza Észak-Koreába, amíg az ottani hatóságok nem teszik lehetővé gyermekeik ja- páni látogatását. Észak-koreai ügynökök a hetvenes és nyolcvanas években raboltak el tizenhárom Japánt és Észak-Ko- reába csempészték őket. Ma már állítólag csak öten élnek közülük és a múlt héten érkeztek Japánba rövid, ideiglenes tartózkodás céljából, ám a jelek szerint hosszabb huzavona van kialakulóban a sorsukról Phen- jan és Tokió között. Az ütközőpontot a két kormány között az elrabolt japánok gyermekei jelentik. A családtagok azt követelik a tokiói vezetéstől, teremtse meg a lehetőségét annak, hogy az elraboltak Japánban maradhassanak és gyermekeik csadakozhassanak hozzájuk. Egyikük kijelentette: senki sem akarja közülük, hogy az elraboltak visszautazzanak a kommunista Észak-Koreába. (MTI) Csiang Cö-min kínai államfő kedden kezdte meg négynapos USA-beli látogatását. Csiang Cö-mint holnap a texasi ranchán fogadja George Bush amerikai elnök. (Reuters) Körvonalazódik a Bagdad elleni támadás terve - a cél az, hogy a lehető legkevesebb katonai veszteséggel és polgári áldozattal járjon Bosnyák-jugoszláv fegyverexport Irakba Belgrád/Washington. A jugoszláv kormány kedd este rendkívüli ülést tartott, miután olyan hírek szivárogtak ki, hogy egy boszniai vállalat megsértve az ENSZ-embar- gót egy belgrádi külkereskedelmi cég közvetítésével fegyvereket adott el Iraknak. ÖSSZEFOGLALÓ A Boszniában állomásozó nemzetközi békefenntartó erő (SFOR) egy hónappal ezelőtt kezdett vizsgálódni a boszniai Szerb Köztársaság területén található Orao nevű vállalatnál, mert felmerült a gyanú, hogy a cég illegálisan katonai felszerelést szállít Iraknak. Hírek szerint az amerikai nagykövetség tájékoztatta a szarajevói kormányt: az Orao a jugoszláviai Jugoimport nevű, állami kézben lévő külkereskedelmi vállalat közvetítésével szállított repülőgép-alkatrészeket Iraknak. A belgrádi Blic azt írta, hogy az SFOR kutatásai során terjedelmes dokumentációt foglalt le, amely arról tanúskodik, hogy a Jugoimport nyakig benne van az illegális fegyverexportban. A belgrádi székhelyű Jugoimportnál ezt cáfolta, ennek ellenére a jugoszláv kormány tegnap hajnalba nyúló rendkívüli ülést tartott. A kiadott közlemény szerint a kabinet leváltotta Jovan Csekovicsot, a Jugoimport vezér- igazgatóját és Ivan Djokics helyettes védelmi minisztert, aki fegyverek és katonai felszerelés forgalmazásáért felelős a tárcánál. A kormány azonnali vizsgálatot rendelt el a fegyvereket gyártó és forgalmazó jugoszláviai vállalatoknál, és utasította a Jugoimportot, hogy azonnal zárja be bagdadi ki- rendeltségét. A The New York Times szerint körvonalazódik az Irak elleni támadás terve. A haditerv készítői az iraki lakosság szimpátiájára számítanak, és arra, hogy sikeres lesz a felderítés, valamint gyorsan mozognak majd a csapatok. A tervek elkészítéséhez az amerikaiak felhasználják saját Szomáliái és jugoszláviai, valamint az oroszok grozniji tapasztalatait. Az amerikai hadsereg várhatóan éjszaka indít támadást. Az USA finomítja hadműveleti terveit Bagdad elfoglalására, hogy az a lehető legkevesebb katonai veszteséggel és polgári áldozattal járjon. Bagdadot először elszigetelik, majd a célpontok gondos kiválasztásával kidöntik Szaddám Húszéin hatalmának pilléreit: gyors és pontos műveletekkel megsemmisítik vagy elfoglalják a katonai és kormányzati központokat, intézményeket, a város energia- és vízellátását biztosító létesítményeket, a tévé- és rádióstúdiókat, miközben ügyelnek arra, hogy mecsetek, nagykövetségek, vöröskeresztes raktárépületek véletlenül se váljanak célpontokká. A lap szerint mindez hatékony hírszerzést, a katonai műveletek szoros összehangolását és a csapatok gyors mozgatását feltételezi, és abból indul ki, hogy a lakosság örömmel fogadja majd „felszabadítását”. Pirruszi győzelemnek bizonyulna, a Bush-kormány politikai kudarcát jelentené otthon és a térségben egyaránt, ha Bagdadot sok polgári áldozatot szedő, nagy veszteséggel járó, elhúzódó, véres utcai harcokban tudnák csak elfoglalni, (m, t) Aziz: háború az olajért és Izraelért Ugyancsak a New York Timesnak adott interjút Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes. Szerinte két oka van annak, hogy a Bush-kor- mány Irakot fenyegeti: a kőolaj és Izrael. Ennek bizonyítékát abban látja, hogy Washington a titkos atomfegyverkezési program beismerése ellenére nem fenyegette meg Észak-Koreát kemény fellépéssel, úgy mint Irakot. Aziz kijelentette: országa kész teljes mértékben együttműködni az ENSZ ellenőreivel, de jelezte: Bagdad nem járul hozzá ahhoz, hogy az iraki tudósokat akaratuk ellenére külföldön faggassák ki az ország feltételezett fegyverkezési programjairól, (m) Géraldine Zogu, vagyis Apponyi Géraldine eí év júniusában tért haza Albániába Heves vita robbant ki Párizs és London között Meghalt a volt anyakirályné Tirana. Nyolcvanhét éves korában a tiranai katonai kórházban elhunyt kedd éjjel Géraldine Zogu, vagyis Apponyi Géraldine grófnő, a volt albán anyakirályné - közölte tegnap a szóvivője. A magyar származású anyakirálynét egy hete szállították a kórházba súlyos légzési zavarok miatt, s azóta az intenzív osztályon kezelték. Kedden három szívrohama volt - idézte a kórház igazgatóját az AFP. Az anyakirálynét augusztusban egy francia kórházban ápolták tüdőproblémák miatt, amelyeket az orvosok szerint a dél-afrikai fennsíkról Tiranába való költözése okozott. Az albán királyi család ugyanis az elmúlt húsz évben a Dél-afrikai Köztársaságban élt. Apponyi Géraldine 1915-ben született Apponyi Gyula gróf és Gladys Virginia Stewart amerikai milliomosnő lányaként. 1938- ban feleségül ment I. Zogu albán királyhoz. A következő évben az uralkodó, felesége és fiuk, I. Leka az olasz megszállás elől külföldre menekült. I. Zogu 1961-ben Párizsban meghalt, ekkor I. Leka Albánia királyává nyilvánította magát. A balkáni országban egyébként 1946-ban eltörölték a királyságot. (MTI) Apponyi Géraldine 1938-ban ment feleségül I. Zogu albán királyhoz (Reuters-fel vétel) Ki fizeti a számlát? ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Párizs. Jól értesült források szerint a ma kezdődő, kétnaposra tervezett brüsszeli EU- csúcstalálkozó akár vasárnapig is elhúzódhat, ha az állam- és kormányfők nem tudnak megegyezni a bővítés finanszírozásának kérdéseiben. Ez ügyben pár órával a csúcs hivatalos megnyitása előtt külön is egyezetni fog Jacques Chirac francia államfő Gerhard Schröder német kancellárral. Közben Franciaország új frontot is nyitott a finanszírozási vitában az eddig érinthetetlennek tartott brit „visszatérítés” kérdésének felvetésével. Chirac az EU-elnökséget betöltő Dánia miniszterelnöke, Anders Fogh Rasmussen párizsi látogatása alkalmából kifejtette: Most, hogy 10 újabb állam csatiakozik a közösséghez, ami maga után vonja a szervezet költségvetésének 40 százalékát felemésztő közös mezőgazdasági politika (CAP) felülvizsgálatát, semmi nem indokolja többé, hogy a Londonnak 1984-ben megszavazott visszatérítés érintetlenül maradjon. Párizs ragaszkodik ahhoz, hogy a CAP kereteit 2006-ig ne bolygassák. Chirac szerint nem tartható, hogy a 10 kelet-közép- európai állam befogadásának költségeit egyedül a CAP rovására próbálják előteremteni. Ez azért érinti különösen érzékenyen Párizst, mert Franciaország a legnagyobb haszonélvezője a közös mezőgazdasági politikából származó gazdasági előnyöknek. Chirac azzal érvelt, hogy a bővítés elkerülhetetlen kiadásait a CAP-on túl az EU-költségvetés további 60 százalékát kitevő kiadásokra, a többi között a régiók fejlesztésére szánt támogatásokra is rá kell terhelni. Szerinte nincs ésszerű ok arra, hogy kivonják ez alól a strukturális alapokat, amelyek hasznát elsősorban Németország volt NDK-s vidékei és Nagy-Britannia fölözik le. A francia felvetésre Tony Blair brit kormányfő szóvivője kategorikus „nemmel” reagált. Komoly figyelmeztetésként hozzátette: a téma újranyitása késleltetheti a bővítést. (TASR, MTI) Amerikai elvárások a német kormánnyal szemben Karácsonyra már képes lehet az ELI az árvíz sújtotta országok támogatására Gesztusokat vár az USA Uniós katasztrófavédelmi alap MTI-JELENTÉS Luxembourg. Az Európai Unió kedden jóváhagyta azt az egymilliárd eurós katasztrófavédelmi alapot, amelynek létrehozását az EB a Kö- zép-Európát augusztusban elöntő árvizek után kezdeményezte. A bizottság és az Európai Parlament megállapodása után Bertel Haarder dán Európa-ügyi miniszter rámutatott: az alap lehetővé teszi a gyors cselekvést rendkívüli esetekben, ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Václav Havel cseh államfő a novemberi prágai NATO-csúcstalál- kozó szervezőit, s közvetve a cseh sajtót is bírálja, mert túl nagy nyilvánosságot adnak a biztonsági intézkedéseknek, a lehetséges utcai ösz- szetűzéseknek ahelyett, hogy a tanácskozás érdemi részével és témáival foglalkoznának. „Nem is tudom: jelentős nemzetközi találkozóra, vagy háborúra készülünk?” - ösz- szegzi benyomásait a Havel a tegnapi Mladá Fronta Dnesben megjelent írásában. Szerinte a biztonsági intézkedésekről szóló számtalan írást olvasva az embernek az a benyomása támad, mintha egy háborúra való mozgósítás leime folyamatban. Havel elismeri: a mai világ már ilyen, szükség van a rendkívüli bizamikor az embereknek el kell hagyniuk otthonaikat. A Németországban, Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában pusztító nyári árvizek több tucat halálos áldozattal jártak, és húszmilliárd euró körüli kárt okoztak. Katasztrófavédelmi alap híján azonban az EU nem tudott reagálni a segélykérésekre. Haarder szerint az új alap segítségével az EU karácsonyra már képes lehet az árvíz sújtotta országok pénzügyi támogatására. Az alapot a bizottság tonsági intézkedésekre, de nem jó, hogy a közvélemény csak ezekről hall. Az illetékesek ezzel öntudatlanul maguk is a csúcstalálkozó ellen hangolják a közvéleményt. Havel kifejti: a prágai csúcs lesz az első, amelyet egy új tagállam fővárosában tartanak meg. Abban a városban, ahol aláírták a Varsói Szerződés megszüntetéséről szóló dokumentumot. A találkozó egyik legfontosabb tékezeli majd, és akkor folyósít belőle, ha a kár eléri a hárommüliárd eurót, vagy a katasztrófa sújtotta ország belföldi össztermékének 0,6 százalékát. Az alapon belül 75 millió eurót elkülönítenek az olyan kisebb természeti csapások kezelésére, amelyek egy-egy régió lakosságának zömét sújtják. Haarder nem zárta ki, hogy a szeptember 11-i terrormerényletekhez fogható, emberi kéz okozta szerencsétlenség is okot adhat az alapból való kifizetésekre. mája a szervezet eddigi legszélesebb körű bővítése lesz, amely a vasfüggöny, illetve az egykori Molotov- RibSentrop paktum utolsó maradékainak végleges eltűnését is jelenteni fogja. „A NATO Prágában új önmeghatározását, új küldetését fogja keresni a mai és az új világban. Ezért nagyon sajnálom, hogy ezek a fontos témák nem kapnak megfelelő nyilvánosságot” - szögezi le Havel. MTI-HÍR Berlin. Az amerikai kormány elvárásokat fogalmazott meg a német kormánnyal szemben, amelyek teljesítése a feszült kétoldalú kapcsolatok enyhülésének előfeltétele - írta tegnap saját információira hivatkozva a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FÁZ). Washington főleg három területen vár el gesztusokat Berlintől: Irak ügye és a NATO prágai csúcstalálkozója; gyorsan bevethető NATO- egység; Törökország felvétele az EU-ba. A lap szerint az amerikai érdeklődés középpontjában szemmel láthatóan a NATO-csúcs áll. Prágában Németország „még egy esélyt” kapna. Fehéz házi közlemény Bush fogadja Medgyessyt Washington. George Bush amerikai elnök november 8-án fogadja Washingtonban Medgyessy Péter magyar miniszterelnököt - jelentette be a Fehér Ház. Magyarország jó barátja és szövetségese az USA-nak, s erős támogatója a terrorizmus elleni globális háborúban - áll a közleményben. Az amerikai elnök és a magyar kormányfő számos, kölcsönös érdeklődésre számot tartó, alapvető fontosságú kérdést fog megvitatni, köztük a terrorizmus elleni háború és a november végi NATO-csúcstalálkozó kérdését. (MTI) Bush elnök a cseh fővárosban Irakot kívánja megtenni fő témának, holott a csúcsértekezlet középpontjában a NATO bővítésének kellene szerepelnie. Washington elvárja, hogy Németország ne akadályozza a konszenzus kialakulását, az amerikai elnök a szövetség egyértelmű támogatását szeretné maga mögött tudni. Washington azt is elvárja, hogy Berlin majd ne blokkolja a NATO katonai infrastruktúrájának, például az AWACS felderítő gépeknek a használatát. Ezen felül a német kormány „kis gesztust” tehetne azzal, hogy egy Irak elleni katonai csapás esetén nem vonja ki Kuva- itból az ott állomásozó különleges felderítő páncélosait. Macedón misszió Hosszabbító németek Berlin. A Bundeswehr katonái december közepéig maradnak Macedóniában - határozta el tegnap a német képviselőház nagy szavazat- többséggel. A katonák Macedóniába küldése tavaly még heves vitát váltott ki a kormányzó szociáldemokraták és környezetvédők körében. A tegnapi vitában Joschka Fischer külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy Macedónia kulcsszerepet játszik a Balkán stabilitásában, Peter Struck védelmi tárcavezető pedig közölte: a csapatküldéssel egy polgárháborút sikerült csírájában elfojtani. (MTI) Váratlanul ismét megbetegedett Prága. Václav Havel váratlanul ismét megbetegedett, ezért lemondták tegnapi és mai hivatalos programját. A cseh államfőt egyelőre a Prágától mintegy 20 kilométerre fekvő Lány kastélyban kezelik. Holnap Havelnek az egynapos hivatalos látogatásra érkező Eduard Kukán szlovák külügyminisztert kell fogadnia, erre a találkozóra is a lányi kastélyban kerül sor. (c) Akaratlanul maguk is a NATO-találkozó ellen hangolják a közvéleményt a szervezők Havel: csúcs lesz vagy háború?
