Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-24 / 248. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 24. Közélet 5 Az uniós SAPARD-program bonyolultnak tűnik, és hamarosan az egész támogatási rendszer ehhez lesz hasonló Jó elképzelés is kell a pénzhez Lassan fél év telt el azóta, hogy nálunk is hozzáférhető az Európai Unió SAPARD me­zőgazdasági és vidékfejlesz­tési előcsatlakozási prog­ramja. A tapasztalatokról Vadim Harajjal, a programot menedzselő SAPARD Ügy­nökség igazgatójával beszél­gettünk. TUBA LAJOS A szeptember eleji hivatalos in­formáció szerint a SAPARD prog­ramba kevés, mindössze 35 kér­vény érkezett. Mi a helyzet most, október elején? Szeptember végén zártuk le a vál­lalkozói projektumok számára kiírt pályázat harmadik körét. Végül 69 pályázat érkezett, a mezőgazda­ság, az élelmiszeripar, a vidéki te­vékenység diverzifikálása és az er­dőgazdálkodás témakörében. Egy­előre a 2000. évi pénzügyi megál­lapodás alapján az EU által rendel­kezésünkre bocsátott összeg 45 százalékára van pályázó. Miként oszlik meg ez az egyes ágazatok között? Ha minden pályázat sikeres lesz, a vidéki tevékenység diverzifikálásá­ra fenntartott teljes keretet kimerít­jük. Az élelmiszeriparban főként baromfifeldolgozó cégek pályáz­tak, akad, amelyik négyet is be­adott. Más ágazatok egyelőre gyen­gébben képviseltetik magukat, pél­dául csak egyetlen húskombinát, a rimaszombati Tauris kért támoga­tást. A mezőgazdasági részben a legtöbb pályázat a zöldség és gyü­mölcs kategóriában érkezett, még­pedig a dél-szlovákiai magángaz­dáktól. Ok elsősorban zöldség cso­magolására és az uniós elvárások teljesítésére kérnek támogatást. Nincs kétségem afelől, hogy erre a három területre fenntartott pénzt sikerül kimeríteni. Sőt, a monitoro­zó bizottságnak javasolni fogjuk, hogy az egyelőre brüsszeli akkreditáció híján hozzáférhetet­len támogatásokból ezekre a terű­» A mezőgazdasági részben a legtöbb pályázat a zöldség és gyümölcs kategóriában érkezett, mégpedig a dél-szlovákiai ma- * . gángazdáktól. letekre juttassunk. Arra számítunk, hogy a pályázatok nagy része a ne­gyedik negyedévben érkezik be, mert a brüsszeli engedélyt április­ban szereztük meg, az első kört jú­niusban hirdettük ki, amikor már a hazai támogatási rendszeren ke­Vadim Haraj: „A mezőgazdaságba szánt összes beruházási támogatás a SAPARD-hoz hasonló rendszerben történik majd." (Somogyi Tibor felvétele) resztül egy sor akció megkezdő­dött. Nyilvánvaló, hogy a vállalko­zók a könnyebb utat választották. Az idei zévre a SAPARD-program- ban 111 projektumra számítunk, 75 szerződést alá is írhatnánk. Szeptember végére 13 szerződést írtunk alá. Egy sor további projek­tum két-három hónapos elemzés után eljuthat a szerződéskötés fázi­sába. Becslésünk szerint az előbb említett 75 projektumot 392 millió koronányi közpénzzel támogatjuk, ebből 295 millió jön az Európai Uniótól. Tehát a támogatás a jövő évben válik masszívvá, amikor akár háromszáz fölé is emelkedhet a pá­lyázatok száma, egy-egy projek­tumra jelenleg átlagosan 11,2 mil­lió korona támogatás jut. Azzal is számolunk, hogy akkreditálják a még hiányzó témákat, így lehető­ség lesz kistérségi fejlesztési tervek készítésére, képzésekre, és az agroenvironmentális program is beindul. Ez azt jelenti, hogy az év végéig akkreditáljuk a SAPARD- program összes témáját. A 2004-ben várható uniós csatla­kozás milyen hatással lesz ez a SAPARD-programra? Már készül a 2004—2006-os idő­szakra szolgáló úgynevezett ágaza­ti cselekvési terv, amelyben a föld- művelési minisztérium a SAPARD- program témáit legalább az EU- normáknak megfelelő szarvasmar­ha- és a sertéstenyésztés beruházá­si támogatásával bővíti ki. Ezzel egy időben azonban ezt a támoga­tást ki kell venni a hazai dotációs rendszerből. A belépéskor a mi­nisztériumnak a közös agrárpoliti­ka mindkét ágazatában, vagy a közvetlen támogatásnál és az úgy­nevezett orientációs résznél is dek­larálnia kell, mit is szeretne az em­lített hároméves időszakban meg­hagyni a hazai dotációs rendszer­ben. Ebben csak azok a területek maradhatnak, amelyeket nem sza­bályoznak uniós rendeletek. Sokak szerint ez a pályázati rendszer túlságosan bonyolult. Ez a legfelsőbb szinten is elhang­zik, elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kamara részé­ről. Én csak azt tudom mondani, hogy a hazai eljárás semmivel sem bonyolultabb, mint a többi tagje­lölt országban. Ezt az Európai Bi­zottság követelte így. A tapasztala­tok alapján igyekszünk egyszerűsí­teni, az elmúlt hónapokban ötször is közzétettünk ilyen értelmű mó­dosítást, ám ezeket minden eset­ben jóvá kellett hagyatni Brüsszel­ben. Ezek között szerepelt a gazda­sági feltételek lazítása, a földrajzi behatároltság megszüntetése és az elbírálási folyamat egyszerűsítése. Megszüntettük a kétéves működés­re vonatkozó feltételt is, hozzáté­ve, hogy az új szubjektum nem kö­tődhet olyan elődcégre, mely adós­ságokat hagyott maga után. A me­zőgazdasági kamarától határozot­tabb együttműködési készséget vá­runk el, kritizálják ugyan a rend­szert, de egyetlen javaslatot sem tettek az egyszerűsítésre, ellentét­ben a vállalkozókkal, a tanács­adókkal vagy az ügynökségünkkel. Hatalmas különbség van a hazai támogatási rendszer és a SA­PARD-program között. A mező- gazdasággal foglalkozóknak fel kell készülniük arra, hogy az uni­ós csatlakozás miatt a hazai dotá­ciók megítélése is bonyolódik? A belépés után, ha talán valamivel egyszerűbb formában is, de a me­zőgazdaságba szánt összes beruhá­zási támogatás a SAPARD-hoz ha­sonló rendszerben valósul meg. Az új kormány feladata lesz, hogy a következő hónapokban megváltoz­tassa a hazai támogatási rendszert és közelítse a SAPARD Ügynökség rendszeréhez. A SAPARD Ügynök­ség az első hazai ügynökség, amely decentralizált módon menedzseli az uniós támogatásokat. Aki nekifog egy SAPARD-pályá- zat kidolgozásához, különböző problémákkal találkozik, de nem tudja, kihez forduljon segít­ségért. Számíthat a minisztéri­um regionális kirendeltségein vagy a SAPARD Ügynökség ki- rendeltségein dolgozókra? Bár az ügynökség dolga elsősorban a program menedzselése és ellen­őrzése, a kerületi székhelyeken le­vő kirendeltségeink munkatársai Az új kormány ' feladata lesz, hogy megváltoztassa a hazai támogatási rendszert és közelítse a SAPARD Ügynök- ** ségéhez. elmagyarázzák az alapvető össze­függéseket. A szakmai anyagok a minisztérium regionális főosztá­lyain is megvannak. Ezenkívül kü­lönféle tanácsadók szolgáltatásai is igénybe vehetők. Vannak cégek, amelyek önállóan is képesek előké­szíteni a pályázatokat. Főként az élelmiszer-ipari cégek, ahol köz­gazdászok is dolgoznak. A mező- gazdasági vállalatok általában ta­nácsadókat fogadnak. Ám egyetlen tanácsadó sem ígérheti meg előre, hogy a pályázat sikeres lesz. Fon­tos, hogy a pályázat teljesítse a gazdasági kritériumokat, jó üzleti, termelési, pénzügyi és értékesítési tervet tartalmazzon. Ebben való­ban segíthet egy tanácsadó. Né­hány hónapon belül kialakul egy új vállalkozási forma és régiónként kikristályosodik a tanácsadó cégek köre. Ez jó kiindulási alapot jelent az uniós belépés utáni rendszer ki­használásához. Az új tévétörvényt - akárcsak a választójogi normát - mindjárt a választási ciklus elején kellene jóváhagyni RÖVIDEN A kommunisták útja is Rómába vezet Pozsony. Rudolf Schuster hétfőn egy év után újra Vatikánban láto­gatja meg II. János Pál pápát. Az államfőt ötödik vatikáni útján poli­tikusok, köztük Bugár Béla MKP-elnök és Csáky Pál kormányalel- nök is kísérik. Az audiencián a kommunista párt (KSS) is képvisel­teti magát. Az elnök a kommunistákat eredetileg nem hívta meg, ám ők ezért bírálták, állítva, nekik is helyük van a küldöttségben, így hétfőn Ivan Hopta KSS-alelnök útja is Rómába vezet. (TASR) A nemzeti bank megijesztette a koronát Pozsony. Miután a Szlovák Nemzeti Bank képviselői tegnap jelezték, hogy a korona e heti erősödésének nincsenek meg a gazdasági alapjai, csupán a kedvező politikai fejleményeknek köszönhető, a hazai fizető- eszköz rövid időn belül 25 fillért gyengült az euróhoz viszonyítva, s vé­gül árfolyama a 41,620/680 korona/eurón állapodott meg. (SITÁ) Ösztöndíjak a Visegrádi Alaptól Pozsony. A Nemzetközi Visegrádi Alap a 2003/2004-es tanévben ösz- szesen 372 ezer eurót oszt szét a Visegrádi Ösztöndíj-pályázati Prog­ram keretében. Ösztöndíj-támogatásra azok a hallgatók pályázhatnak, akik a visegrádi négyek országaiban élnek, közép-európai régióval összefüggő stúdiumokat folytatnak, posztgraduális képzésben vesz­nek részt. A program egyrészt lehetővé teszi 28, tagországonként 7-7 ösztöndíjas doktorandusz kölcsönös cseretanulmányát, másrészt tá­mogat olyan doktorjelölteket is, akik a V4-en kívüli országok egyete­mein kívánnak tanulni. Az ösztöndíjasok évente mintegy 4000 eurós támogatásban részesülnének. A pályázati kérvény a napokban hozzá­férhető lesz az alap honlapján ( http://www.visegradfund.org ). A kér­vények beküldési határideje 2003. január 31-e. (érvé) A kormány igazgatótanácsi tagok leváltását javasolja Változások a VsZP élén ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az Általános Egészségbiz­tosító (VsZP) igazgatótanácsa hat tagjának leváltását javasolja a kor­mány a parlamentnek. Visszahívják a 15 tagú testület állam által delegált öt tagját, köztük az igazgatótanács elnökét, Martin Demest, aki közal­kalmazottként - a pozsonyi egyetemi kórház főorvosa - még magánpraxist is folytatott, ami ellentétben áÜ az ér­vényes törvényekkel. Az új egészség- ügyi miniszter - elődjéhez hasonló­an - felrója a biztosító legfelső szer­vének, hogy nem váltotta le Eduard Kovác igazgatót, bár ismerte az álla­mi felügyelet ellenőrzésének ered­ményét, mely szerint a biztosító tevé­kenységével törvényt sértett. A kor­mányjavasolja Pásztor László levál­tását is, akit a munkáltatók szövetsé­ge nevezett a testületbe. Az indoklás szerint az ő esetében is érdekellentét áll fenn, mivel az egészségügyi szol­gáltatásokat nyújtó Medicina Kft. ügyvivője, és igazgatótanácsi tag­ként befolyásolhatta a VsZP és a kft. szerződéseit. Pásztor László elismeri, hogy a miniszternek jogában áll visz- szahívni a kormány által delegált 5 tagot, de az ő esetében jogtalan az el­járás. A Magánorvosok Társulásának elnöke szerint őt csak a megbízója ja­vaslatára lehet leváltani, de furcsá­nak tartja az indoklást is, a tanács tagjai közt kórházigazgató is szere­pel, akit a kormány nem akar leválta­ni. A kabinet javaslatát a parlament­nek is jóvá kell hagynia, (lpj) A tervezettnél 2,6 milliárddal többet kap a vasút Költségvetési maraton ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A kormány tegnap először tárgyalt a jövő évi állami költségve­tés tervezetéről. Ivan Miklós pénz­ügyminiszter szerint a költségvetés sarokszámait tegnap nem módosí­tották. Továbbra is 232,1 müliárd ko­ronás bevétellel, 283,7 milliárdos ki­adással, vagyis 51,6 milliárdos hi­ánnyal számolnak. A deficitet így si­kerül a bruttó hazai össztermék 5%- a alatt tartam. A tegnapi ülés inkább csak informális jellegű volt, Miklós szerint a kormány november 13-án fogadhatná el a költségvetést, amit november 18-án nyújtanának be a parlamentbe. A pénzügyminiszter fontosnak tartaná, hogy még jóváha­gyása előtt elfogadják azt a 19 tör­vényt, amely elengedheteden a bü­dzsé betartásához. A miniszter sze­rint a kormányban megvan az akarat az előterjesztett költségvetés elfoga­dására, több miniszter azonban saját tárcája költségvetésének emelését kéri. Miklós nem hajlandó elárulni, mely tárcák a „legmakacsabbak”, a legkevésbé „rázós” tárcáknak a szoci­ális, az egészségügyi és a közlekedés- ügyi minisztériumot tartja. Tegnap fellélegezhettek a vasút képviselői és az utazók is, hiszen az eredetileg ter­vezett 4 milliárd korona helyett a két vasúttársaság jövőre 6,6 milliárdot kaphat az államtól, (mi) Karácsonyra lehet igazgatója az STV-nek Csökkenteni a sürgősséggel tárgyalt törvények számát Az MKP igényt tart az elöljárói posztokra ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Akár pártok jelölik a té­vétanács tagjait, akár független szakemberekből áll a testület, a po­litikusoknak egyaránt megvannak az eszközeik, hogy beavatkozhas­sanak egy független tanács munká­jába, vagy ellenkezőleg: hogy ne gyakoroljanak nyomást a politikai pártok által jelölt személyekből álló tanácsra. A tévé működéséhez a politika adja a pénzt. „A testületben beszéltünk arról, lehet-e függetle­níteni a politikától a tévétanácsot. Én a megoldást egy jó tévétörvény elfogadásában látom” - mondta la­punknak Görföl Jenő, a Szlovák Te­levízió tanácsának tagja, akinek ha­marosan lejár megbízatása, de nem kizárt, hogy ismét a testület tagja lesz. Négy évvel ezelőtt, bár nem tagja a pártnak, az MKP javasolta őt. A tévé- és rádiótanács tagjaira a házelnöknél kell javaslatot tenni, a frakciók még nem terjesztettek elő egyetlen nevet sem. A tanácstagok­ról a parlament dönt. „Elsősorban a nemzetiségi adásokat figyeltem, így szereztem bizonyos tapasztala­tokat. Nem rajtam múlik” - mondta Görföl esetíeges újbóli jelöléséről. Különböző vélemények jelentek meg arról, hogyan álljon össze az új' tanács. Egyesek szerint politikai je­löltekből, mások szerint elsősorban „tévés szakemberekből”, azaz pél­dául rendezőkből, filmesekből, színházi emberekből. A köztes megoldást javaslók szerint szakma­beliek is szóhoz jutnának, és a poli­tikai egyensúly is meglenne. A megoldás a koalíciós tanács és a pártok kezében van: rajtuk múlik, mikor terjesztik elő az új tévétör­vényt, mely ezt is szabályozhatná. Az elmúlt megbízatási időszakban hiányzott ehhez a politikai akarat, csak az MKP szorgalmazta a jogsza­bály elfogadását. Ilyen törvényt - akárcsak a választójogi normát - mindjárt a választási ciklus elején kellene jóváhagyni. Négy éve a tör­vény helyett inkább az új tévéigaz­gató személyéről folyt a vita. Az STV-nek most sincs igazgatója, és bár pályázatot hirdettek, a jelenlegi tévétanács kitolta a jelentkezési ha­táridőt. Görföl Jenő szerint e mö­gött nem kell politikai okokat ke­resni. Egyesek szerint ugyanis az új igazgató kiválasztásával meg akar­ták várni a választások eredmé­nyét, hogy „politikailag elfogadha­tó” személy is benyújtsa pályázatát. „Csak azért módosítottuk a pályá­zatok benyújtásának határidejét, hogy már az új testület döntsön az új igazgató személyéről. Most lezá­rult egy időszak, és nincs értelme, hogy a távozó tanácstagok szemez­gessenek a jelöltekből” - magya­rázta Görföl. Szerinte még kará­csony előtt lehet új igazgatója az STV-nek. A koalíciós tanács keddi ülésén nem vetődött fel, ám a politikuso­kat és a szakmabelieket foglalkoz­tatja a gondolat, hogy bővíteni kel­lene a tévétanács jogköreit. „Jó len­ne, ha ez megtörténne. Az igazgató jogosan nem adta oda a tanácsnak a különböző dokumentumokat, mert a tanács a törvényből adódó­an nem láthat bele a gazdasági dol­gokba. A politikusok szerint a tévé­tanács felel a tévé gazdálkodásáért, csakhogy a törvény szerint a tanács mindössze jóváhagyja az előter­jesztett anyagokat. Á jogkörök bő­vítése nélkül a tanács nem tud fele­lősséget vállalni a televízió gazdál­kodásáért” - részletezte Görföl. Az utóbbi időben a tanács asztalára számtalan „zavaros ügy” került, ezért külsősökből létre akartak hozni egy etikai bizottságot, de pénzhiány miatt nem tették meg. A bizottság belső emberekből sem alakulhatott meg, mert az sok után­járással és azzal járt volna, hogy a bizottságban függetlenek dolgoz­tak volna, amihez nem volt akarat. „Mindig arra a következtetésre ju­tok, hogy szükség van egy új tévé­törvényre, mely a belső ellenőrzést is szabályozná” - tette hozzá a ta­nácstag. (sza) H. RUDAS DÓRA Pozsony. „Az MKP igényt tart a járá­si és kerületi elöljárói posztokra min­denütt, ahol a párt győzött a parla­menti választásokon. Ez érvényes ott is, ahol jelenleg valamelyik koalí­ciós partnerünk támogatottja vezeti a hivatalt” - nyilatkozta lapunknak Bárdos Gyula, aki szerint a koalíciós tanács legközelebbi ülésén, október 30-án döntenek az ezzel kapcsolatos személyi kérdésekről. Tehát novem­berben már ki is nevezhetik az új já­rási és kerületi elöljárókat. Az MKP frakcióvezetője ezzel cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, hogy az SDE és az SOP által jelölt elöljárók helyére automatikusan az ANO képviselői kerülnének. Bárdos Gyula szerint törekedni kell arra, hogy jobb legyen a kapcsolat a parlament és a kormány között. Ezért szeretnék elérni, hogy a mi­niszterek gyakrabban részt vegye­nek a törvényhozás ülésein. „Olyan feltételeket kell kialakítani, hogy az ellenzéki képviselők kulturáltan te­hessék fel kérdéseiket a tárcaveze­tőknek” - mondta a magyar politi­kus. Az MKP egyetért azzal az elkép­zeléssel, hogy minimálisra csökkent­sék a sürgősségi eljárásban tárgyalt törvények számát. Ugyanakkor a jö­vő évi költségvetés mihamarabbi el­fogadása miatt elkerülhetetlen, hogy a parlament sürgősségi eljárás­ban tárgyaljon az ezzel kapcsolatos törvénycsomagról. „Az MKP támo­gatja a stratégiai fontosságú állami vállalatok teljes privatizálását, mivel az ebből származó bevételek nélkül nem lehet megvalósítani a reformo­kat” -jelentette ki Bárdos.

Next

/
Thumbnails
Contents