Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-23 / 247. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 23. Uniópárt lesz a Fidesz Budapest. Az önkormányzati választások eredménye egyér­telművé tette, hogy a Fidesz­nek változtatnia kell jelenlegi pártstruktúráján - így értékel­te a pártelnökség a vasárnapi választások eredményeit. Egy új párt létrehozásának nem alakult még ki a pontos forga­tókönyve, az elnökség szerint azonban a Fidesz tavaszi kongresszusáig meg kell talál­ni a végleges megoldást. Ab­ban is egyetértettek, hogy az új pártban Orbán Viktornak mindenképpen vezető szere­pet kell vállalnia, és a szerve­zetnek jóval a 2004-ben ese­dékes európai parlamenti vá­lasztások előtt végleges for­mát kell öntenie. (MTI) Együttműködési megállapodás Bogota. Kína és az Andok Nemzetközösségébe tartozó országok külügyminiszterei abban állapodtak meg, hogy bővítik a latin-amerikai cso­port és Kína közötti politikai, gazdasági, műszaki és kultu­rális cserekapcsolatokat. Bolí­via, Ecuador, Kolumbia, Peru és Venezuela külügyminiszte­rei kinyilvánították, hogy Taj­vant Kína elidegenítheteden részének tekintik, támogatni fogják Peking egyesítési törek­véseit, és nem létesítenek Taj­vannal semminemű hivatalos kapcsolatot. (MTI) A Chrétien-fiú szexbotránya Yellowknife. Szexuális bűn- cselekmény miatt bíróság elé állították Jean Chrétien kana­dai miniszterelnök fiát, Michel Chrétient. A 33 éves fiatalembert egy 18 éves lány jelentette fel, mert állítólag júliusban, egy átmulatott éj­szaka után, erőszakoskodott vele. Az eset azért is nagy fel­tűnést keltett, mert a lány édesanyja megvádolta a kor­mányzatot, pontosabban Ethel Blondin-Andrew csa­ládügyi minisztert, hogy lá­nyát fenyegetéssel a kereset visszavonására akarta kény­szeríteni. (MTI) Az első német terroristaper Berlin. A New York-i és was­hingtoni célpontok ellen tavaly elkövetett terrorista merényle­tek óta először kezdődött per Németországban az al-Kaida egy feltételezett tagja ellen. A 28 éves, marokkói származású Munir el-Motaszadeket azzal vádolják, hogy segédkezet nyújtott legkevesebb 3116 em­ber meggyükolásához - feltéte­lezhetően ennyien lelték halá­lukat a New York-i Világkeres­kedelmi Központ kettős tornyá­nak romjai alatt -, és terrorista szervezet tagja volt. A 89 olda­las vádiratban az szerepel, hogy Motaszadek legkésőbb 1999 nyara óta tagja volt a Moham­med Atta köré szerveződő ham­burgi csoportnak, s bevonták a merényletek előkészületeibe. A bíróság körülbelül 160 tanút akar meghallgatni. (MTI) Motaszadeknek logisztikai sze­repet tulajdonítanak, például a terrorista szervezet finanszíro­zásában (CTK/AP) Ismét Schröder a kancellár A legkisebb kormány Berlin. Gerhard Schrödert tegnap ismét szövetségi kancellárrá vá­lasztották a német parlament alsó­házában (Bundestag). Kancellár­választást a háború után először tartottak Berlinben, a korábbiak Bonnban zajlottak le. Kancellár az lehet, aki megszerzi az összes Bun- destag-képviselő (603 fő) szavaza­tainak több mint a felét, jelen eset­ben minimum 302 szavazatot. Schröderre 305-en szavaztak, 292 képviselő ellene voksolt, ketten tar­tózkodtak. A 603 fős Bundestag­ban tegnap 599-en adták le szava­zólapjukat. Az eddigi legszorosabb kancellári többség 1949-ben szüle­tett, amikor Konrad Adenauer saját szavazatával érte el a megválasz­táshoz szükséges 202 szavazatot. A szövetségi köztársaság történeté­ben eddig a kereszténydemokraták négy kancellárt adtak (Adenauer, Erhard, Kiesinger, Kohl), a szociál­demokraták hármat (Brandt, Schmidt, Schröder), a kancellárok zöme többször is betöltötte a posz­tot. Schröder 15 fős kormánya - magát a kancellárt és a kulturális ügyekkel foglalkozó államminisz­tert is beleszámítva — számszerűen a legkisebb a szövetségi köztársa­ság történetében. (MTI) 0 A hét végi csúcson mindenképpen meg kellene egyezni a bővítés nyitott kérdéseiről Schröder új kormánya tegnap este már meg is tartotta első ülését (Képarchívum) Nem lehet halogatni Luxembourg. Az EU külügy­miniszterei tegnap nem tud­tak megállapodni a bővítés fi­nanszírozásának kérdésében. A tizenötök diplomáciai veze­tői elsősorban a hét végi brüsszeli csúcs előkészítésé­vel foglalkoztak. ÖSSZEFOGLALÓ „A hét végi csúcson mindenképpen meg kell egyezni a bővítés nyitott kérdéseiről, mert ha ez most nem si­kerül, akkor fél év múlva sem sike­rülhet” - mondta az elnöki tisztséget betöltő Dánia külügyminisztere. Per Stig Moeller megállapította, hogy a külügyminiszteri tanács a maga ré­széről elvégezte a feladat reá háruló részét, a többi már az állam- és kor­mányfők dolga lesz. Moeller szerint egyeden tagország sem vállalná ma­gára azt a történelmi felelősséget, hogy ilyen közel a célhoz útját állja a megállapodásnak. A tizenötöknek a csütörtök-pénteki brüsszeli csúcson kellene megállapodniuk a csatlako- zási tárgyalások legfontosabb nyi­tott kérdéseivel kapcsolatos közös álláspontjukról, különben nem tud­ják még ebben az évben lezárni a Egyetien új tagállam sem lehet a közösségi költség- vetés nettó befizetője. tárgyalásokat a tíz tagjelölttel. Nyi­tott kérdések a bővítés finanszírozá­sa, valamint a vele összefüggő intéz­ményi rendelkezések ügyében ma­radtak. A külügyminiszterek a leg­fontosabb és legkényesebb problé­mákat - köztük az újonnan csatlako- zóknak járó közvetlen mezőgazda­sági támogatásokat - ületően az Eu­rópai Tanácsra, vagyis az állam- és kormányfőkre hagyták a döntést. Megállapodás született viszont há­rom fontos területen: az új tagállam­ok nettó költségvetési pozíciójának kiszámítására javasolt módszerről, a legfontosabb intézményi rendelke­zésekről, valamint arról, hogy egyet­len új tagállam sem lehet a közössé­gi költségvetés nettó befizetője. Ez­zel szemben az állam- és kormány­főknek kell dönteniük a közvetien agrártámogatásokról, valamint ar­ról, pontosan müyen módon hatá­rozzák meg az új tagországok költ­ségvetési hozzájárulásait és a nekik járó visszafizetéseket. Moeller han­goztatta, az agrártámogatások ügyének rendezésével a tizenötök nem várhatnak a decemberben ese­dékes koppenhágai csúcsig, mert akkor az egész csadakozási menet­rend csúszni fog. (MTI, CTK) Orosz-amerikai egyeztetés a tömegpusztító fegyverekről - Kína mindent tagad Washingtonnak vannak bizonyítékai MTI-HÍREK Moszkva/Peking/Phenjan. Az észak-koreai nukleáris program fel­újításáról adott át bizonyítékokat az orosz félnek John Bolton amerikai külügyminiszter-helyettes moszk­vai megbeszélése során. Bolton orosz partnere, Georgij Mamedov külügyminiszter-helyettes közölte: Moszkva tanulmányozni fogja az amerikai dokumentumokat, de nem kíván elhamarkodott következ­tetéseket levonni, mert az csak el­mérgesítené a helyzetet. Mamedov leszögezte, Oroszország, mint a tö­megpusztító fegyverek elterjedését tiltó nemzetközi szerződés egyik kezdeményezője, határozottan szá­mon kéri a vállalt kötelezettségek betartását minden országon. Moszkva a kérdés kapcsán folya­matos kapcsolatban van az USA-val csakúgy, mint Észak-, és Dél-Koreá- val, valamint Japánnal. Tang Csia-hszüan kínai külügymi­niszter elutasította azokat a váda­kat, amelyek szerint Kína segítette volna Észak-Koreát atomfegyver előállításában. Mint mondta, Kína mindig azért szállt síkra, hogy a Koreai-félsziget atomfegyvermen­tes övezet legyen. Észak-Korea tegnap a sajtó útján fi­gyelmeztette Washingtont: ha to­vábbra is nyomásgyakorlással él, ahelyett hogy tárgyalásokon vitat­ná meg a kommunista Korea nuk­leáris programjának kérdését, ak­kor - egyelőre konkrétan nem pon­tosított - „kemény válaszra” szá­míthat. Két hét múlva várható a kormánydöntés a törvényhozás elé kerülő javaslatokról Státustörvény-módosítás az év végéig MTI-JELENTÉS Budapest. A kedvezménytörvény tervezett módosításáról is tárgyalt az Európa Tanács parlamenti köz­gyűlésének politikai bizottsága teg­napi budapesti ülésén a magyar kor­mány képviselőjével. Bársony And­rás külügyi államtitkár a tanácsko­zás közben tartott sajtótájékoztatón közölte: a kormány kötelezettséget vállalt a jogszabály év végéig törté­nő módosítására. Megjegyezte, az Európai Bizottság idei jelentésében arra szólította fel Magyarországot, hogy a partnerekkel folytatott egyeztetés után módosítsa a kedvez­ménytörvényt. Szlovákiával és Ro­mániával két hónapja érdemi kon­zultációkat folytat Magyarország, és várhatóan két hét múlva megszület­het a kormánydöntés a parlament elé terjesztendő módosító javasla­tokról. „Sajnáljuk, hogy a törvény megjelenése előtt az egyeztetés nem folyt le, mert akkor ez megspórolha­tó lett volna” - fűzte hozzá. Az ál­lamtitkár szerint az Európa Tanács­nak remélhetőleg nem lesz arra szüksége, hogy a parlamenti köz­gyűlés januári ülésén napirendre tűzze a státustörvényt. Hozzátette, a magyar törvény kiállná a más euró­pai országokban létező, hasonló jog­szabályokkal történő összehasonlító elemzés próbáját. „Sajnáljuk, hogy a dologból magyar ügy lett, ez sem nekünk, sem a szomszédos orszá­goknak nem állt érdekében” - jelen­tette ki. Bársony András kitért arra, hogy a szlovák fél kifogásolta a szlo­vák állampolgárságú magyarok köz­vetlen pénzügyi támogatását. Mint mondta, meg kell találni a módját, hogy társadalmi szervezetek gon­doskodhassanak a támogatások szétosztásáról. Fontosnak nevezte, hogy a döntési mechanizmus ne Bu- dapest-központú legyen, hanem a helyi magyar közösségek is beleszól­hassanak a döntésekbe. Összesen 16-an haltak meg a hétfői merényletben Először késik a válasz MTI-HÍREK Jeruzsálem. A két palesztin elköve­tővel együtt tizenhatan vesztették életüket a hétfői észak-izraeli me­rényletben. Az izraeli rendőrség tegnap erősítette meg a halálos ál­dozatok számát, miután a hétfői je­lentésekből nem volt egyértelmű, hogy a megadott számok az elköve­tőkkel együtt vagy nélkülük érten­dők-e. A rendőrség szerint a pokol­gépes merényletben negyvenen sé­rültek meg, közülük ötnek súlyos az állapota, huszonötén még kórházi kezelésre szorulnak, van közöttük egy kétéves kislány is. Az AP úgy tudja, hogy hatvanöt volt a sérültek száma. A gépkocsiba rejtett pokol­gép Hadéra várostól nem messze, Karkur útkereszteződésnél lépett működésbe, a merénylet elköveté­sét az Iszlám Dzsihád nevű szélsősé­ges szervezet al-Kudsz nevű fegyve­res Soportja vállalta. Mint az AP ír­ja, hosszú hónapok óta most először fordult elő, hogy Izrael nem reagált azonnal egy palesztin merényletre. Eli Jisai izraeli belügyminiszter megerősítette, hogy a döntésnél fi­gyelembe vették az Egyesült Álla­mok érdekeit is, bár sokan követel­ték az azonnali válaszcsapást. Teg­nap délutánig nem született döntés, hogy lesz-e válaszcsapás, és milyen. Az izraeli hadsereg tegnap lerom­bolta egy palesztin öngyilkos me­rénylő és egy feltételezett terroris­ta házát a ciszjordániai Náblusz közelében. Útnak indítják a Constellation repülőgép-hordozót is Új csapatok az Öbölbe MTI-HÍR Washington. Az USA újabb kato­nai alakulatok áthelyezését kezdte meg a Perzsa(Arab)-öböl térségé­be. Az átvezénylendő egységek fegyverzetéhez tartozik egyebek között 20 Apache harci helikopter és hat UH 60-as típusú Black Hawk helikopter is - közölte a Pentagon illetékese. A haditengerészet no­vember elején az Öbölbe küldi a Moszkva számára elfogadhatatlan az új amerikai tervezet Mindenki elégedetlen MTI-JELENTÉS Moszkva. Oroszország számára el- fogadhatadan az Irakra vonatkozó új amerikai ENSZ-határozattervezet is, amelyet Washington hétfőn tárt a Biztonsági Tanács állandó tagjai elé. Ezt külügyi források közölték teg­nap Moszkvában. Hírügynökségek szerint az orosz diplomácia csaló­dott az amerikai javaslat miatt. A kompromisszumkészségre vonatko­zó washingtoni ígéretek ellenére ugyanis nem lát jelentős különbsé­get a korábbi amerikai-brit tervezet és az új dokumentum között. Az orosz álláspont szerint az új határo­zat nem tartalmazhat „teljesíthetet­len” követeléseket Irakkal szemben, és nem hatalmazhatja fel automati­kusan katonai beavatkozásra az USA-t. Az ugyancsak Moszkvában tárgyaló John Bolton amerikai kül­ügyi államtitkár ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy Igor Ivanov orosz külügyminiszter kész megvitatni washingtoni kollégájával, Colin Powellel a határozattervezetet. Hans Blix szerint még mindig meg­van az esély az iraki kérdés politikai rendezésére. Az ENSZ iraki fegyver­zet-ellenőrzési missziójának vezető­je ezt tegnap Moszkvában fejtette ki. Blix a felügyelők iraki visszatérésé­ről tárgyal az orosz vezetőkkel, akik többször közölték: csak az ellenőrök munkájának felújítása után lehet vá­laszt adni arra a kérdésre, hogy Bag­dad valóban rendelkezik-e tömeg- pusztító fegyverekkel. Maga Blix is az ENSZ-misszió gyors felújítása mellett emelt szót, azzal a kikötés­sel, hogy arra csak a BT új határoza­tának elfogadása után kerülhet sor. Álláspontja szerint ez egy-két héten belül megtörténhet. Blix szerint az új ellenőr-kontingens mintegy 100 főből fog állni, s helyet kapnak benne Oroszország és Kína képviselői is. A BT-határozat elfoga­dása után előőrs indulna Bagdadba, amelyet fokozatosan követnének a többiek is. Leszögezte, hogy az iraki félnek garanciákat kell adnia az el­lenőrök zavartalan munkájára, bele­értve azt, hogy megtekinthessenek minden objektumot, amelyet szük­ségesnek találnak. Irak lesz a fő témája Vlagyimir Putyin orosz, és George Bush ame­rikai elnök megbeszélésének is, amelyre e héten, az Ázsiai és Csen­des-óceáni Gazdasági Együttműkö­dés (APEC) mexikói csúcstalálkozó­ja alkalmából kerül sor. Az is elkép­zelhető, hogy november elején újabb orosz-amerikai csúcs lesz: Bush a NATO prágai csúcstalálkozó­ja után fölkeresi a balti államokat, és egy oroszországi vülámlátogatás keretében ismét egyeztetne Putyinnal. Folytatódó jogi huzavona az ukrán államfő ügyében Eljárás Kucsma ellen MTI-HÍR Kijev. Folytatódik a jogi huzavona az ukrán elnök ellen a múlt héten indított bűnügyi eljárás ügyében. A legfelsőbb bíróság tegnap ugyanis levette a napirendről a Leonyid Kucsma elleni eljárás semmissé nyilvánítására vonatkozó kérést és visszautalta az ügyet a fellebbviteli bíróságra azzal az indokkal, hogy a bíróság tegyen eleget a büntető tör­vénykönyv előírásának. Jurij Va- szüenko, a kijevi fellebbviteli bíró­ság bírája ellenzéki képviselők be­adványára a múlt héten indított bűnügyi eljárást az államfő ellen hi­vatali hatáskörrel való visszaélés és több bűncselekmény elkövetésének vádjával. A főügyészség az eljárás semmissé nyilvánítását kérte a leg­felsőbb bíróságtól. Ez utóbbi tegna­pi döntésére azután került sor, hogy a beadvány egyik aláírója, Julija Timosenko jobboldali pártvezető, parlamenti képviselő a tárgyaláson két kéréssel fordult a testülethez. Kérte egyrészt, hogy a beadványt aláíró képviselők részt vehessenek az ügy tárgyalásán, másrészt vi­szont az aláírók nevében a tárgyalás elhalasztását kérte. A képviselők szerint ugyanis a főügyészségnek nem volt joga a semmítési kérelem­hez, ehhez csak magának Leonyid Kucsmának - mint érintett félnek - van jóga. Az államfő lemondását és előreho­zott elnökválasztásokat követelő ukrán ellenzék október 12-i kijevi nagygyűlésén „népbíróságon” élet­fogytiglani börtönre ítélte Kucsmát, akit a büntető törvénykönyv mint­egy harminc cikkének megsértésé­ben talált bűnösnek. Az alkotmány értelmében az államfő mindaddig a törvény védelmét élvezi, amíg al­kotmányos vádeljárással meg nem fosztják mandátumától. Az alkot­mányos vádeljárás végrehajtásáról rendelkező törvények azonban hiá­nyoznak az ukrán jogrendből. Constellation repülőgép-hordozó anyahajót, és oda irányít hat továb­bi hadihajót, illetve egy tenger­alattjárót is. A Constellation az Abraham Lincoln repülőgép-hor­dozó anyahajót váltja ott fel. Az amerikai kormány többször is je­lezte, hogy szükség esetén akár ka­tonai erővel is eltávolíthatja a je­lenlegi iraki rendszert, ha az nem tesz eleget a rá vonatkozó ENSZ- határozatoknak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents