Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)
2002-10-19 / 244. szám, szombat
FIGYELJE LAPUNKAT! Ezentúl nemcsak csütörtökön, hanem hetente többször is közöljük azt a szelvényt, amellyel ingyen hirdethet a Börzében. HASZNOS AJÁNDÉK! 4db téli gumiabronccsal ajándékozzuk meg Ont, ha 2002. november 30-ig A CITROÉN márkaboltjainkban gépkocsit rendel. AUTOSERVIS BEHR & BEHR s.r.o. Dunasierdahely, Vásártér 17, tel.: 031-551 56 84 behr@stonline.sk , Tmova, Pri Kalvórii 5, telj 033-534 5141, behrtt@stonline.sk , www.behr.sk 2002. október 19., szombat www.ujszo.com Ára 9 korona (előfizetőknek 8 korona) 55. évfolyam, 244. szám Ivan Miklós ismertette a 2003-as költségvetésbe beépített megszorító intézkedéseket Feleannyira fog fáj ni Pozsony. Jövőre elmarad az állami alkalmazottak 13. és a közszolgálati alkalmazottak pluszfizetése, csökkennek a szociális juttatások, viszont drágul a benzin, a cigaretta - ez még csak terv, a 2003-as állami költségvetés tervezete. Elemzők szerint a megszorító intézkedések fele olyan szigorúak lesznek, mint az 1999- es, nagy csomag. SIDÓ H. ZOLTÁN- A 2003-as állami költségvetés áttekinthetőbb lesz, mint a korábbi volt, valósabb képet ad, bizonytalan bevételeket nem tartalmaz - ígérte Ivan Miklós pénzügyminiszter, aki tárcája végleges költségvetés-tervezetét tegnap tette a kormány asztalára. A büdzsé számos megszorító intézkedést tartalmaz, mivel Miklós szerint már nem növelhető tovább a hiány. A büdzsé a következő makrogazdasági sarokszámokból indul ki: a bruttó hazai össztermék (GDP) 3,7%-kal nő, a fogyasztói árak éves szinten 8,8%-kal emelkednek, a munkanélküliek aránya 18% lesz. A költségvetés kiadási oldala 283,7 milliárd, bevételi oldala 232,1 milliárd koronával számol, vagyis a tervezett hiány 51,6 milliárdra rúg, ami a GDP 4,47%-ának felel meg. Az államháztartás teljes deficitje 57,7 milliárdra becsülhető, ez a 2003-as GDP 5%-a. Ivan Miklósi leszögezte, a jövő évi intézkedések nem lesznek olyan súlyosak, mint a ’99-es „csomag”. Vladimír Tvaroska pénzügyi államtitkár az inflációs adatok alapján a jövő évi intézkedéseket fele olyan szigorúnak ítéli, mint az 1999-eseket. Jövőre több tevékenységet - például az éttermi szolgáltatásokat - a jelenlegi 10%- os adósávból 23%-osba sorolnak át, a drágább benzinből 1,1 milliárd, a többe kerülő dohányárukból pedig 900 millió korona többletbevételre számítanak. Emellett megkezdődik az államapparátus lefaragása: jövőre 520 fővel építik le a kerületi és járási hivatalok állományát, a költségvetési és központi intézmények létszáma pedig 822 fővel csökken. Ivan Miklós a takarékossági intézkedések meghozatala terén a legkri- tikusabbnak a népjóléti és az egészségügyi szférát említette; ugyanis a szociális kiadások a tervezetthez képest 6-7 milliárd koronával csökkenhetnek, az egészségügyre szánt pénzügyi keret pedig az ideihez képest reálértékben nem nő. A reálbérek összességében mégsem csökkennek; a pénzügy szerint 2003-ban 8,8%-os infláció mellett 10,6%-kal emelkednek a nominálbérek, ami 1,8%-os reálbéremelkedést jelent. Emellett a korona is erősödhet, elemzők szerint a jelenlegi 42 korona/euró, az év végére 41,70 korona/euró, 2003 végére pedig 41,10 korona/euró szintre erősödik. Várható megszorító intézkedések ♦ Elmarad az állami alkalmazottak 13. fizetése ♦ A közszolgálati alkalmazottak mégsem kapnak plusz fél fizetést ♦ Csökken a családi pótlék ♦ 6-7 milliárddal kevesebb jut szociális kiadásokra (munkanélküli- és szociális segély, táppénz stb.) ♦ Emelkedik az üzemanyag árába beépített adó ♦ Szálanként 15 fillérrel drágul a cigaretta ♦ Emelkednek a vasúti viteldíjak ♦ 3500 koronára csökken a lakás-takarékpénztárak állami prémiuma ♦ 3,5%-ra csökken a jelzáloghitelek állami kamattámogatása Ha csak az ír érdekeket nézném, nemmel szavaznék - mondja egy Pozsonyban élő ír férfi Írország főként semlegességét félti JUHÁSZ LÁSZLÓ Pozsony. Az írek ma népszavazáson döntik el, jóváhagyják-e az Európai Unió bővítését is lehetővé tevő nizzai szerződést. A hat éve Szlovákiában élő ír Eoin McDonnell szerint főleg azért kétséges a referendum kimenetele, mivel az írek nagyon féltik országuk katonai semlegességét. A nizzai szerződés ugyanis a közös európai hadtest felállítását is tartalmazza, amelyben az íreknek is szerepet kellene vállalniuk, ez a legfőbb oka idegenkedésüknek. „A semlegesség szinte szent ügy az írek szemében” - mondja McDonnell, aki egy nyelviskolát vezet Pozsonyban. Szerinte emellett sokan azért is nemmel fognak szavazni az immár második népszavazáson, mert attól tartanak, az EU bővítésével Írországnak kevesebb jutna az uniós mezőgazdasági pénzforrásokból. Úgy gondolja, ha alacsony lesz a részvétel, főleg azok járulnak majd az urnákhoz, akik meg akarják vétózni a nizzai szerződést, azonban ő sem tartja demokratikusnak, hogy már másodszor kell ugyanarról szavazni. „A kormánynak nem tetszett az előző válasz, ezért másodszor is felteszi ugyanazt a kérdést. Ez is joggal dühíti az íreket” - tolmácsolja a hazai hangulatot, s hozzáteszi, szerinte kevés ír tudatosítja a negatív válasz lehetséges következményeit. „Úgy gondolom, az írek többsége bővítéspárti. Egyetértenek az új tagok felvételével, de nem bármi áron. Akik nemmel szavaznak, abban bíznak, hogy a kudarcot valló nizzai helyébe egy másik szerződés lép. A csadakozásra váró országoknak azonban ez mindenképpen késedelmet jelent”. McDonnell beismeri, ha csak Írország sorsát tartaná szem előtt, valószínűleg ő is a nizzai szerződés ellen szavazna. Mivel azonban Szlovákiában él, átérzi, Írország nemzetközi megítélésén sokat rontana, ha a választók nemmel szavaznának. „Az írek nem is tudatosítják, mennyire ártanának országuknak. Ha tehát szavaznék, én bizonyosan az uniós bővítés mellett tenném le a voksom”. A felvilágosító kampányának köszönhetően viszont egyre többen értik meg, mit veszíthet az ország a bővítés megvé- tózásával. „Például potenciális partnereket. Szlovákia jó példa erre. A két ország hasonló nagyságú, tapasztalataim szerint az emberek itt is, ott is ugyanúgy élvezik az életet, hasonló még a jobbközép politikai vezetés is. Ezért az EU-ban nagyon jól együtt tudna működni Dublin és Pozsony” - véli McDonnell. Az egyetlen kurtítás, ami szóba jöhet - mutatja egy olasz munkás. A felirat arra utal, hogy Silvio Berlusconi miniszterelnöknek a sok hazudozástól már úgy megnőtt az orra, mint Pinocchiónak. Az olasz szakszervezetek tegnap nyolcórás általános sztrájkot tartottak a romló gazdasági helyzet miatt. (ÚTK/AP-felvétel) Spanyol torpedó a SEAT tervezett átköltöztetése miatt Madrid miatt nem zártunk újabb fejezetet ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ 10-20%-ot kell fizetni Martin Frone: jövőre tandíj Pozsony. Már tavasszal bevezetik a tandíjat a felsőoktatás minden típusánál - jelentette ki Martin Frone. Az új oktatási miniszter közölte, hogy az új felsőoktatási törvény értelmében a diákoknak az oktatási költségek 10-20%-át kell fizetniük, azonban a szociálisan hátrányosabb helyzetű diákok számára ösztöndíjrendszert is bevezetnek. Frone új alapokra helyezné az óvodák, az alap- és a középiskolák finanszírozását, ahol az alapvető feltétel a diákok létszáma lenne. Ám hangsúlyozta, nem a kisosztá- lyos iskolák gyengítéséről van szó. A tárca vezető tisztviselőivel most egyeztet, hajlandók-e támogatni a tervezett reformokat, s azután dönti el, milyen személycseréket hajt végre. (SITA) Brüsszel/Pozsony. Szlovákia minden igyekezete ellenére csütörtökön nem tudta lezárni a 28. uniós csatlakozási fejezetét, amely a gazdasági versenyről szól, mivel az Európai Unió 15 tagállama közül Spanyolország nemtetszésének adott hangot. Az ibériai ország nehezményezi, hogy Szlovákia állami kedvezményeket nyújt a pozsonyi Volkswagen autógyárnak, így a német vállalatóriás spanyol érdekeltségének, a SEAT autógyár termelésének egy részét Pozsonyba akarja telepíteni. Korábban a Kassán működő US Steel acélműnek nyújtott állami dotációk jelentettek problémát, ám erre sikerült megoldást találni. Ján Figef csatlakozási főtárgyaló jövő héten Luxembourgba utazik, hogy elsimítsa az ellentéteket, ugyanis a spanyolok megtorpedózhatják azt a célkitűzést, hogy december 13-ig lezárjuk mind a 30 fejezetet. Ivan Miklós pénzügyminiszter az ügygyei kapcsolatban tegnap annyit mondott, hogy az alacsonyabb előállítási költségek és az olcsóbb munkaerő miatt előbb-utóbb Szlovákiába települnek a SEAT-hoz hasonló, magas élőmunkaarányt igénylő gyártási folyamatok. Csehország is kudarcot vallott a gazdasági verseny fejezete terén, vele szemben Hollandia emelt kifogást a cseh kohászat állami pénzinjekciói miatt, (t, c, shz) Csatlakozásunk után ne számítsunk gyors javulásra - figyelmeztetnek az „eurorealisták" Rózsaszínű álmok az EU-ról ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szlovákia lakosságának 70 százaléka támogatja európai uniós csadakozásunkat, miközben többségének fogalma sincs arról, mivel is jár az az ország gazdasága számára - állítják a „Szlovákia jövője Európában és a világban” polgári kezdeményezésben tömörülő gazdasági elemzők. Tegnapi vitafórumukkal - Ivan Svejna, a Hayek Alapítvány elnöke szerint - elsősorban azokat a mítoszokat szerették volna lerombolni, amelyeket a szlovák és az európai politikusok az elmúlt években kizárólagosnak tekintettek, és amelyek tejjel-mézzel folyó Kánaánként mutatták be az Európai Uniót. Szlovákia a környező országokhoz képest is lemarad az objektív tájékoztatásban, ami az elemzők szerint elsősorban az 1994-1998 közötti diktatórikus jellegű országirányítás számlájára írható. Szerintük akkor alakult ki az a téves kép, hogy ami európai, az csak jó lehet. Svejna szerint ez könnyen az 1989 után kialakult helyzethez vezethet, amikor a lakosság nagy részét szintén sokkal nagyobb elvárásokat éltették, mint amelyek valóra váltak. Nos, a valóság az, hogy Uniós csatlakozásunk után rövid távon nem számíthatunk helyzetünk jelentős javulására. Példaként a szlovák árszint említhető, amely sokkal alacsonyabb, mint az uniós, vagyis elkerülhetetlenek lesznek a további áremelések. Maros Bafo gazdasági elemző, a polgári társulás egyik képviselője szerint nem elhanyagolható az sem, hogy Szlovákia még nem hajtotta végre a legfontosabb szerkezeti reformokat, és ha belépünk az EU-ba, nem biztos, hogy az egyetértene a radikális jobboldali változtatásokkal. A polgári társulás képviselői mégsem ellenzik országunk uniós csatlakozását, csak objektívebb információs kampányt követelnek a kormányzati szervektől. A magukat „euro- realistáknak” nevező gazdasági elemzők a közeljövőben több szemináriumot is rendeznek az ország uniós csatlakozásának a hátulütőiről és előnyeiről, (mi) Támogatja az EU-csatlakozást? Határozottan igen 36,4 Inkább igen 37,4 Végképp nem 7,3 Inkább nem 12,9 Nem tudja 6,1 A felmérést a Focus végezte október elején, 1089 szlovák állampolgár megkérdezésével. Az erdő őrzi az erdész szellemességét. Ján Hust'ák a tíz évvel ezelőtti fatelepítésnél vörösfenyőkből „ültette ki" monogramját Stariná közelében. (TASR-felvétel)
