Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-18 / 243. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 18. Cseh-amerikai hadgyakorlat Prága. Cseh-amerikai légvé­delmi hadgyakorlatot hagyott jóvá Csehország és Németor­szág légterében szerda esti rendkívüli ülésén a cseh kor­mány. Jaroslav Tvrdík védelmi miniszter elmondta: a tegnap kezdődött gyakorlatra a NATO novemberi prágai csúcstalálko­zója miatt van szükség. A NA­TO és az illetékes cseh vezetés ugyanis e hadgyakorlat alapján dönti el, milyen konkrét légvé­delmi intézkedéseket foganato­sít a csúcstalálkozó idején. A cseh hadsereg MiG-21 és L-159 típusú katonai vadászgépekkel, Mi-24-es helikopterekkel, míg az amerikaiak F-16-os vadász­gépekkel, valamint egy AWACS géppel vesznek részt a hadgya­korlaton. (MTI) Limburg: merénylet volt Szanaa. Rasad al-Alemi jemeni belügyminiszter hivatalosan is bejelentette: terrortámadás ér­te október 6-án a Limburg fran­cia tartályhajót. Az eddigi vizs­gálat szerint robbanószerrel megrakott csónak ment neki az óriás-tartályhajónak. A Limburg fedélzetén a vizsgála­tok során robbanóanyag-ma­radványokat találtak. A rend­őrség talált egy bérelt házat is, amelyben az előre kitervelt merénylet elkövetői a robbanó­anyagot előkészítették. (MTI) Újabb harcok Medellínben Medellin. Tizennyolc ember halt meg és 23 megsebesült azokban a heves összecsapá­sokban, amelyek szerdán rob­bantak ki Kolumbia második legnagyobb városában, Medellínben a hadsereg, a lé­gierő és a rendőrség egységei, valamint egy szélsőbaloldali csoporthoz kötődő városi ge­rillák között. Az összetűzések azt követően kezdődtek, hogy a hadsereg fedezete mellett - fegyverek után kutatva - tit­kosrendőrök hatoltak be Me­dellin egyik negyedébe, ahol a gerillák tüzet nyitottak rájuk. A Kolumbiát 38 éve sújtó bel- harcokban évente átlagosan 3500 ember hal meg, többsé­gükben civilek. A nyolcvanas évek drogháborúiról hírhedt Medellin nevéhez régebbről kiemelkedően sok erőszak kö­tődik. (MTI) Indiai-pakisztáni enyhülés Újdelhi/Iszlámábád. Atal Behari Vadzspaji indiai kor­mányfő a jövő év elején a pa­kisztáni fővárosba látogat: Isz­lámábádban rendezik majd meg a dél-ázsiai országok (SAARC) csúcstalálkozóját. A két regionális atomhatalom kö­zötti, nukleáris konfliktussal is fenyegető feszültség enyhülé­sének jele volt az az egy nappal korábbi újdelhi bejelentés is, miszerint India megkezdi csa­patainak visszavonását a Pa­kisztánnal közös határvonal­ról. Válaszul Pakisztán is több százezer katona visszavonásá­ról döntött tegnap. (TASR) Vadzspaji még nem döntötte el, hogy a SAARC-csúcs kereté­ben folytat-e különtárgyaláso- kat a pakisztáni vezetéssel (Képarchívum) Phenjan lényegében érvénytelenítette az USA-val 1994-ben aláírt egyezményt Titkos atomprogram Kim Dzsong II, a szeretett vezető már többször megzsarolta szomszédait. Most sem véletlenül ismerte be a titkos programot. (Reuters-felvétel) Washington/Phenjan/Moszk- va/Brüsszel/Peking/Tokió. Politikai bombaként robbant a nemzetközi politikában az a tegnap hajnalban ismertetett hír, hogy Eszak-Korea elis­merte: titokban nukleáris fegyverek kifejlesztésén mun­kálkodik. Ezzel megsértette az USA-val 1994-ben kötött egyezményt. ÖSSZEFOGLALÓ Nevük elhallgatását kérő amerikai tisztségviselők tájékoztatása szerint az észak-koreai illetékesek elismer­ték nukleáris fegyverkezési prog­ramjuk létezését, amikor James Kelly, a távol-keleti ügyekkel foglal­kozó amerikai külügyminiszter-he­lyettes október elején Phenjanban járt, és szembesítette őket az ameri­kai bizonyítékokkal. Az észak-korea­iak washingtoni vélemény szerint ez­zel lényegében érvénytelenítették azt az 1994-ben aláírt egyezményt, amelynek alapján az Egyesült Álla­mok- Japán és Dél-Korea bevonásá­val - 2003-ig két könnyűvizes atom­reaktort épít fel Észak-Koreában, cserében a phenjani nukleáris prog­ram befagyasztásáért. Phenjanban a dél-koreaiak is azt mondták az ame­rikai delegációnak, hogy semmisnek tekintik az egyezményt. A washing­toni tisztségviselők nem ismertették az amerikai bizonyítékok részleteit a hírszerzési források érdekeinek meg­óvására hivatkozva. Az észak-koreai vezetők állítólag nagyon dühösek voltak James Kelly látogatása miatt. Igor Ivanov orosz külügyminiszter tegnap azt mondta, először tárgyal­ni kell a kommunista Korea vezetői­vel a kialakult helyzetről, meg kell ismerni a tényeket ahhoz, hogy Moszkva érdemben állást tudjon foglalni ez ügyben. Az EU-t mélységesen nyugtalanítják azok a jelentések, amelyek szerint Észak-Korea titokban atomfegyver­fejlesztési programot valósított meg- közölte egy uniós illetékes, aki sze­rint Brüsszel nagyon komolyan veszi az ügyet. Chris Patten külkapcsolat- okért felelős biztos szóvivője hozzá­fűzte, hogy az unió sürgősen lépése­ket tesz a helyzet tisztázása érdeké­ben, s már tegnap délelőtt érintke­zésbe léptek az éppen brüsszeli láto­gatáson tartózkodó Csői Szu Hon észak-koreai külügyminiszter-he­lyettessel. Pekingi nyilatkozatok szerint Kína semmilyen módon nem járult hozzá az állítólagos észak-koreai atom­fegyverprogramhoz, a kínai illetéke­sek nem is tudtak ilyesmiről, csak a sajtóból értesültek az erre vonatko­zó amerikai állításokról. Csang Csi- jüe kínai külügyi szóvivő kijelentet­te: Peking mindig is fontosnak tar­totta, hogy a Koreai-félsziget mentes legyen az atomfegyverektől. Kína el­lenzi a tömegpusztító fegyverek to­vábbadását, nem biztat és nem segít egyetlen más országot sem ilyenek előállításában. A kínai kormány sze­rint tárgyalások útján kell megolda­ni az észak-koreai nukleáris prog­ram ügyét. James Kelly amerikai külügyi államtitkár tegnap Kínába érkezett. Kim De Dzsung dél-koreai elnök sze­rint a titkos északi atomprogram el­fogadhatatlan, és súlyos fenyegetést jelent az egész félsziget biztonságá­ra. Egyúttal pozitív fejleményként értékelte, hogy Phenjan nyilvános­ságra hozta ezt a tervét, mert ez arra utal, hogy az észak-korai vezetés hajlandó a probléma megoldására. Koidzumi Dzsunicsiro japán minisz­terelnök újságírók előtt kijelentette: Tokió folytatja a hónap végére terve­zett tárgyalásokat Phenjannal a dip­lomáciai kapcsolatok felvételéről, de előrehaladás csak akkor elképzelhe­tő, ha Észak-Korea lemond atom­fegyver-programjáról. (m, t, ú) Értelmetlenné válna a KEDO is Az USA, az EU, Japán és Dél-Korea részvételével még 1994-ben létre­hozták az úgynevezett Koreai Energetikai Fejlesztési Szervezetet (KEDO), azzal a céllal, hogy az elavult és nukleáris fegyverek előállítá­sára is alkalmas grafitfékezésű észak-koreai reaktorokat korszerűbb, nehézvizes technológiával működő létesítményekkel váltsák fel. Utób­biak nem használhatók olyan mértékben dúsított uránium előállításá­ra, amelyből atomfegyvert lehet gyártani. Például csak az EU 1996 óta évente mintegy 15 millió, vagyis eddig összesen körülbelül 75 millió euróval járult hozzá a KEDO égisze alatt folytatott programokhoz, (m) Washington még tesz egy utolsó kísérletet tervezetének elfogadtatása érdekében Fogytán az amerikaiak türelme MTI-JELENTÉS Washington. Az amerikai kormány állítólag tesz még egy utolsó kísérle­tet, hogy tető alá hozza a számára elfogadható, a katonai erő alkalma­zására is felhatalmazást adó bizton­sági tanácsi határozatot. Eközben az ENSZ legfőbb testületének szer­dán Irakról megkezdett kétnapos nyűt vitájában széles körű ellenállás bontakozott ki Washington állás­pontjával szemben. Az amerikai diplomácia valamit fi­nomít a BT-ben köröztetett terveze­tének szövegén, de a lényegből nem enged. A módosított változatot előbb a BT állandó tagjai elé terjesz­ti, a többi nagykövet később kapja meg. Colin Powell amerikai külügy­miniszter megvitatta a tervezetet az amerikai látogatáson tartózkodó Michele Alliot-Marie francia védel­mi miniszterrel is. A jelek szerint Washingtonnak fogytán a türelme; különösen Párizzsal kapcsolatban, amely az amerikai tervvel szembeni ellenállás élharcosa, a kétszakaszos eljárás kigondolója. Egy külügyi for­rás szerint az USA kemény hangot fog megütni Franciaországgal szem­ben, a türelem nem tart örökké. A BT példádan, maratoninak ígérkező nyüt vitájában még Kuvait is a fran­cia „kéthatározatos” megközelítést támogatta, ellenezve az ENSZ felha­talmazása nélküli katonai fellépést. Kuvait 1990-es iraki megszállása váltotta ki az 1991-es Öböl-háborút. Az amerikai kongresszus felhatal­mazta Bush elnököt katonai fellé­pésre Irak ellen. A törvényhozás er­ről szóló határozatának szerdai alá­írásakor az elnök hangsúlyozta, hogy Irak csak akkor kerülheti el a háborút, ha feltétel nélkül számot ad tömegpusztító fegyvereiről, és maradéktalanul felszámolja őket. A közvetlen államfőválasztáshoz túl gyorsan kellene módosítani az alkotmányt Havel utódja már január 15-én? KOKES JÁNOS Prága. A cseh képviselőház szerve­zési bizottsága azt javasolta, hogy a parlament két házának közös ülésé­re és az államfő megválasztására ja­nuár 15-én kerüljön sor a Hradzsin- ban. A végső döntést a képviselők­nek és a szenátoroknak kell kimon­daniuk. Egyelőre azonban folyik a vita arról, hogy az államfőt az eddi­gi szabályok szerint a parlament vá­lassza-e meg, vagy pedig sebtében módosítsák az alkotmányt, s tegyék lehetővé a közveden elnökválasz­tást. Sajtóértekezletén Václav Havel üdvözölte, hogy a parlamenti pár­tok támogatják a közvetlen elnök- választást, de úgy vélte, hogy utód­ját időben most már csak az eddigi, parlamenti úton lehet megválaszta­ni. Az alkotmánytörvény módosítá­sára az ő megbízatásának lejártáig (február 2.) szerinte már nincs ele­gendő idő. „Technikailag nem tör­ténne semmi, mert az államfő jog­köreit más alkotmányos tényezők gyakorolnák. Politikai, erkölcsi és nemzetközi szempontból azonban egyáltalán nem lenne jó, ha az or­szág - akár néhány hónapra is - el­nök nélkül maradna” - mondta Havel. A közvetien államfőválasz­táshoz szükséges alkotmánymódo­sításban a pártok nem tudnak közös nevezőre jutni. A túl gyors módosí­tással maga Havel sem ért egyet. Pavel Rychetsky igazságügy-minisz­ter, a kormány törvényalkotási ta­nácsának elnöke szerint az alkot­mánytörvények megváltoztatása és a választás megfelelő előkészítése hónapokat venne igénybe, így Cse- hországnak csak 2003 végén lenne új köztársasági elnöke. Peresz és Erekat humanitárius kérdésekről tárgyalt Burns újabb körútja MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Jeruzsálem. Az Egye­sült Államok szeretne új lendültet adni a közel-keleti békefolyamat­nak, és a térségbe küldi közvetítőjét, William Bums külügyminiszter-he­lyettest. A hírt George Bush ameri­kai elnök közölte szerdán, miután a Fehér Házban fogadta Ariel Sáron izraeli miniszterelnököt. Bums a ma kezdődő körút során Egyiptomot, Szaúd-Arábiát, Szíriát, Libanont, Iz­raelt, a palesztin autonómia terüle­teit, Jement, Ománt, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Bahreint és Kuvaitot keresi fel. A tárgyalások után sem Bush, sem Sáron nem szólt arról, hogy mit tenne Izrael akkor, ha az iraki hábo­rú során a bagdadi rezsim rakéta­csapást mérne területére. Washing­ton azt akarja, hogy Izrael teljes mértékben maradjon ki a háború­ból, és ne hagyja, hogy Bagdad bele­rángassa a konfliktusba. Az iraki re­zsim az izraeli válaszcsapás kiprovo- kálásával leválaszthatná az Egyesült Államokról arab szövetségeseit. Egy izraeli tisztségviselő korábban nevé­nek elhallgatását kérve azt mondta, Izrael minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy ne sodródjon bele a há­borúba, de egy vegyi vagy biológiai töltettel végrehajtott iraki rakétacsa­pás esetén nem maradna téden. Bush a Saronnal közösen tartott saj­tóértekezletén kitért az erre vonat­kozó kérdések elől. Kijelentette, re­méli, hogy sikerül békés úton lefegy­verezni Irakot. Azt is hangsúlyozta, hogy az Irak elleni katonai fellépést nem az elsőnek, hanem az utolsó­nak tekinti a választási lehetőségek közül. Azt is mondta, hogy türelmes embernek tartja magát, és időt kell adni az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak, hogy létrejöjjön a megegyezés az Irak leszereléséről szóló új hatá­rozatról. Az amerikai külügyminisz­térium illetékesei ellenben azt jelez­ték, hogy az USA kezdi elveszíteni türelmét a BT-beli huzavona miatt. Sáron washingtoni tárgyalásai ide­jén az izraeli hadsereg őrizetbe vette Jasszer Arafat palesztin vezető Fatah mozgalma katonai szárnyá­nak egy magas rangú ciszjordániai felelősét. Taleb Makamré elfogását műid izraeli, mind palesztin részről megerősítették. Izraeli titkosszolgá­lati forrás szerint olyan emberről van szó, aki közvetlenül érintett volt halálos izraeli áldozatokat követelő idei hebroni terrorakciókban. Simon Peresz izraeli külügyminisz­ter váratlanul Szaeb Erekat palesz­tin főtárgyalóval találkozott, és első­sorban gazdasági kérdésekről egyeztettek. Peresz és Erekat jeru- zsálemi találkozóját palesztin forrás jelentette be. Elmondta, hogy a megbeszélésen a palesztin lakosság humanitárius helyzetéről, illetve az Izrael által befagyasztott palesztin segélyek sorsáról volt szó, de tár­gyaltak az Izrael által újra elfoglalt ciszjordániai városok és a zsidó tele­pek problémaköréről is. Utoljára szeptember 10-én volt példa ilyen jellegű találkozóra, amelynek idő­pontja ezúttal egybeesett Sáron wa­shingtoni látogatásával. Hét palesztin halott Rafahban Gáza. Izraeli harckocsik tegnap tüzet nyitottak Rafah egyik lakónegyedének több épületére, hét palesztin éle­tét vesztette, több mint har­mincán megsebesültek. A harckocsik tűz alá vették töb­bek között az ENSZ palesztin menekülteket segélyező szer­vezetének (UNRWA) kezelé­sében lévő iskolaépületet is. Biztonsági és kórházi források szerint a halottak és a sebe­sültek között nők és gyerme­kek is voltak. (MTI) A magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletéről Két-három mandátum? MTI-HiR Budapest. Várhatóan november elején kezd tárgyalásokat a magyar kormányzat a kisebbségek parla­menti képviseletének megteremté­séről az országos önkormányzatok vezetőivel - mondta a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) elnöke. Heizer Antal közölte: a vi­taanyagot a tárgyalásokon kialaku­ló konszenzus után kívánják egyez­tetni a parlamenti pártokkal. Á vi­taanyag alapját a kancelláriami­niszter és az országos önkormány­zati elnökök szeptember 26-i talál­kozóján elhangzottak képezik. A koncepció szerint a szavazati jogot adó kedvezményes kisebbségi kép­viseletet a 2006-ban kezdődő par­lamenti ciklustól teremtenék meg; a 13 magyarországi kisebbség par­lamenti képviselői összesen 2-3 szavazattal rendelkeznének a tör­vényhozásban. A dokumentum egyaránt elfogadhatónak tartja, hogy az országos önkormányzatok delegáljanak egy-egy tagot a parla­mentbe, de azt is, hogy az ország- gyűlési választások első fordulójá­val egyidejűleg a szavazópolgárok válasszák meg e képviselőket. Medgyessy az előrehozott választás lehetőségéről Bízik a konszenzusban MTI-HÍR Budapest. A kormány nem hagyja magát zsarolni az alkotmánymódo­sítás ügyében, és lehet olyan pont, amikor az előre hozott választás az egyetlen megoldás az EU-csatla- kozás biztosítására. Ezt Medgyessy Péter magyar miniszterelnök mond­ta abban az interjúban, amelyet teg­nap reggel adott a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. A kor­mányfő ugyanakkor hangsúlyozta: bízik abban, hogy a Fidesz megsza­vazza majd az alkotmánymódosí­tást. Mint mondta, egy népszavazási döntés által biztosított felhatalma­zással a háta mögött tudja igazán fe­lelősen aláírni - előreláthatólag jövő áprilisban - az EU-csatlakozási szer­ződést, ezért van szükség arra, hogy előtte tartsák meg a referendumot. Medgyessy úgy vélte, az emberek többsége számára szimpatikus el­gondolás, hogy a népszavazást már­cius 15-én rendezzék. Elállna a pertől az RAADSZ tiszteletbeli elnöke Tőkés visszatáncol? MTI-HÍR Bukarest. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bizo­nyos feltételek esetén elállna attól a pertől, amelyet román bíróságon in­dított a szövetség ellen. A tegnapi Krónika című erdélyi lapban Tőkés közölte: javasolni fogja a szövetségi elnöknek, hogy tűzze ki a belső vá­lasztásokat, és az erről szóló határo­zattervezetet teijessze az RMDSZ belső parlamentjeként működő Szö­vetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elé. „Ha ez megtörténne, azonnal visszavonnám a bírósági keresetet, mert az okafogyottá válna. Ebben az esetben az SZKT-nek is felül kellene vizsgálnia a kongresszust jövő feb­ruárra időzítő határozatát” - mond­ta. A püspök szerint a peren kívüli megoldáshoz kedvező feltételeket teremtett az RMDSZ szabályzat-fel­ügyelő bizottsága, amely a hét ele­jén tárgyalta a tiszteletbeli elnök hozzá is benyújtott keresetét.

Next

/
Thumbnails
Contents