Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-18 / 243. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 18. Közélet 5 Huncík Péter kiterjedt hazai és külföldi kapcsolatai révén szellemi és regionális központot teremtene Élhetőbb Dunaszerdahelyt Huncík Péter Dunaszer- dahely egyik polgármesterje­löltjeként indul a decemberi helyhatósági választásokon. Az ismert közéleti személyi­séget, pszichiátert - aki éve­ken át Václav Havel emberi jogi tanácsadója, legutóbb pedig két évig a Duna televí­zió elnökének főtanácsadója volt - külföldön elsősorban a dunaszerdahelyi Márai Sán­dor Alapítvány elnökeként tartják számon. Ebben a mi­nőségében hívták meg két hónapra a torontói és az ot­tawai egyetemre vendégelő­adónak. Kanadában értük el őt telefonon. SZILVÁSSY JÓZSEF Kinek és minek köszönheti a ka­nadai meghívást? Egyértelműen a Márai Sándor Ala­pítvány kiterjedt tevékenységének, főleg az etnikai konfliktuskezelő tréningjeinek, amelyekre a tenge­ren túl is felfigyeltek. Késő nyártól ezért hívtak meg két hónapra ven­dégelőadónak. Hogy telnek a napjai odaát? Nincs időm unatkozni. A két egye­temen elsősorban a parlamenti vá­lasztások után kialakult szlovákiai helyzetet, az ország integrációs esélyeit elemzem. Kiemelt figyel­met szentelek a hazai magyar kö­zösség életének, gondjainak és táv­latainak, hiszen a szlovákiai ma­gyarság érdekképviselete soha nem volt ilyen reményt keltő, mint most. Jelentős mértékben a politi­kusoktól, az önkormányzatoktól, de végső soron mindannyiunktól függ, miként élünk ezzel a kedvező alkalommal és az európai uniós csatlakozásból adódó lehetőségek­kel. Kanadai és más országokból érkezett hallgatóim leggyakrabban az itteni magyar nemzeti közösség » Kiemelt figyelmet szentelek a hazai magyar közösség életé­nek, gondjainak és távlatainak. NV mindennapjairól érdeklődnek, és arról, hogy milyen gyakoriak a rasszista megnyilvánulások Szlo­vákiában. Egyébként ide is eljutott a pozsonyi szlovák-angol foci­meccsen hallott huhogások híre. Mivel foglalkozik akkor, amikor nincs éppen előadása? Huncík Péter: „A helyi és a regionális politikában bizonyos határig nincs nagy jelentősége a párthovatartozásnak." (Képarchívum) Konfliktuskezelő- és megoldó kép­zésekre járok. Igyekszem minél jobban feltöltődni új módszerek­kel, gondolatokkal, amelyeket majd odahaza hasznosíthatok. Itt teljesen természetes, hogy az egye­temi oktatók és mások is egész éle­tükben továbbképzésekre járnak. Például Magócsi Róbert, a neves magyar szakember is látogatta eze­ket a tréningeket. Nem mindennapi tény, hogy Ka­nadából jelentkezett polgármes­terjelöltnek. Előbb nem tudott dönteni? Dehogynem, hiszen már az eluta­zásom előtt mindent megbeszél­tem a feleségemmel, a családom­mal és a barátaimmal. Itt, a tenge­ren túl, aztán mindent még egy­szer végiggondoltam, és aztán döntöttem. Ötvenkét évesen érzek magamban annyi energiát és ta­pasztalatot, hogy jó csapatmunká­val friss vérkeringést vigyek a váro­si önkormányzatba, mert végre minden vonatkozásban fel kell pezsdíteni az életet Dunaszerda- helyen is. Tizenkét évig volt képviselő a vá­rosi önkormányzatban. Idén ta­vasszal lemondott. Miért? Indokaimat annak idején az Új Szó­ban is részletesen kifejtettem. Hadd válaszoljak most csak annyit: bele­fásultam abba, és képviselőként sér­tőnek éreztem, hogy a közérdekből, a választóim érdekében feltett kér­déseimre érdemi felelet helyett csak mellébeszélést hallhattam. Jó szán­dékú javaslataimat pedig szinte ki­vétel nélkül lesöpörték az asztalról. Értelmetlennek tartottam hát, hogy téüenül, elég gyakran pedig a kife­jezetten rossz, a dunaszerdahelyiek érdekeit sértő vagy a kellőképpen meg nem indokolt, átgondolatlan döntések miatt elkeseredve ücsö­rögjek az önkormányzati üléseken. Ezért távoztam. Most meg visszatérne? Valóban lenne ehhez energiája, tapaszta­lata? Igen. Nyitott szemmel járok a lakó­helyemen, naponta élem át öröme­it, saját bőrömön is érzem gondja­it. Hogyne lenne energiám, ha vá­rosunkért, a dunaszerdahelyiekért tehetek sok mindent. Nyilván nem egyedül, mert manapság vannak sikeres emberek, akik képesek együttmunkálkodni. S úgy hiszem, az a tizenkét esztendő, amelyet vá­lasztóim akaratából a városházán képviselőként eltöltöttem, sokféle tapasztalattal vértezett fel. A csa­patmunkára építettem mindig, most is a csapatmunkára szeretnék építeni. Városunkban nagyon sok az okos és tettre kész, a polgárok ügyeit szívén viselő egyéniség. Elkészült-e már a választási programja? Túl sokat nem kell ezzel bíbelőd­nöm, mert látom és tudom, hogy mi mindent kell változtatni, másként csinálni Dunaszerdahelyen. A rész­letes programot főleg a helyi Váro­sért Polgári Társulás tagjaival - akik közül huszonötén függeden képvi­selőjelöltként indulnak a decemberi választásokon - és más szakértők­kel beszéljük meg, s rövidesen min­den helybeli megismerheti. Három alapvető célt szeretnénk elérni: tő­keerős hazai és külföldi befektető­ket szeretnék hozni Dunaszerda- helyre. Kiterjedt kapcsolataim, an- golnyelv-tudásom ebben sokat se­gíthetnek. Szeretném kiemelten tá­mogatni a helyi kis- és középvállal­kozókat, hogy itthon, lakóhelyükön boldogulhassanak. Ha ezt a két fel­adatot megoldjuk, akkor lényege­sen csökkenni fog a munkanélküli­ség. S hadd beszéljek még egyik leg­hőbb vágyamról. Szomorú tapasz­talatom, hogy hétvégeken, ünnep­napokon valóságos gépkocsiáradat indul főleg Győrbe, mert otthon, a városunkban alig akad kikapcsoló­dási, szórakozási lehetőség. A lakó­telepeken meg szinte semmi, ezért oda jórészt csak aludni járnak az emberek. Szeretnék változtatni ezen a lehangoló állapoton is, hogy végre virágzó, élhetőbb város és re­gionális szellemi központ legyen Dunaszerdahely. Érezze kivétel nél­kül minden helyi polgár igazi ottho­nának. \\ Túl sokat nem kell ' bíbelődnöm, mert látom és tudom, hogy mi mindent kell vál- . . toztatni. >> Ön az MKP jelöltjével szemben indul. Nem tart attól, hogy emi­att viszálykodás tör ki a párt vá­rosi szervezetében? A helyi és a regionális politikában bizonyos határig nincs nagy jelen­tősége a párthovatartozásnak. Ter­mészetesen csak akkor, ha az adott párt és az illető demokratikus ér­tékrendet képvisel. A Városért Pol­gári Társulás valamennyi tagja ilyen egyéniség. Nem akarunk vi­szályt, feszültséget szítani, hiszen mi is magyarok és demokraták va­gyunk, a Városért Polgári Társulás tagjai közül többen a Magyar Koa­líció Pártjának alapító tagjai. Csu­pán azt szeretnénk, ami ma már nálunk is természetes: alternatívá­kat, más megoldásokat kínálni a választópolgároknak, akikkel együtt szeretnénk békés, otthonos és szép várost formálni Dunaszer- dahelyből. Meggyőződésem, hogy már nagyon ráfér a vérfrissítés a városi önkormányzatra. Mert idő­ről időre ott is, máshol is váltani kell, utat engedni a korszerűbb és ésszerűbb szemléletnek és megol­dásoknak. Jómagam ilyenekkel szeretném elnyerni a duna­szerdahelyiek bizalmát. December elejéig az igazságügyi minisztériumban jelentkezhetnek a jogosultak Csak tanú lehet Kik kérvényezhetik a kárpótlást? ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. December 2-ig az igaz­ságügyi minisztériumban azok a személyek igényelhetik a kárpót­lást, akiket a második világháború alatt a náci törvények alapján a Né­met Birodalom területén vagy más­hol létesített koncentrációs vagy munkatáborba hurcoltak; elhurco­lás céljából elfogtak és gyűjtőtábor­ba szállítottak; faji vagy vallási ho­vatartozásuk miatt üldöztek, ezért bujkálni kényszerültek. Feltétel, hogy a náci koncentrációs táborok­ba és fogságba hurcolt személyeket ért néhány sérelem enyhítéséről szóló jogszabály hatályba lépésekor (1999. december 1.) az igénylő Szlovákia állampolgára volt, és ál­landó lakhelye is Szlovákiában volt - közölték lapunkkal a tárca kárpót­lási osztályán. Néhány olvasónk ugyanis érdeklődött a kárpótlás fel­tételei iránt. A minisztériumban megerősítették: csak egyetlen - a 305-ös számú - kárpótlási törvény létezik, a jogszabály viszont módo­sult idén tavasszal. Frantisek Miklosko kereszténydemokrata po­litikus néhány kollégájával azért terjesztette elő a módosítást, mert az eredeti törvény azokra nem vo­natkozott, akiket a háború alatti Csehország területéről hurcoltak el, és azokat sem lehetett kárpótolni, akiket magyar állampolgárként Szlovákia főleg déli területéről de­portáltak, viszont ma állandó lak­helyük Szlovákia, és szlovákiai ál­lampolgárok. Ugyanakkor Szlováki­ában több olyan, a 2. világháború alatt elhurcolt, idősebb személy él, akik meghurcoltatásuk idejében Magyarország polgárai voltak. Az 1992-ből származó magyar jogsza­bály szerint ezek az emberek - ha már meghaltak, akkor hozzátarto­zóik - a magyar államtól bizonyos anyagi kárpótlást kaphattak. Ma­gyarországra 839 kérelem érkezett, ebből 533-nak tettek eleget. Sokan azonban vagy a meghatározott ha­táridő után, vagy egyáltalán nem nyújtották be kérvényüket; ezek az emberek és a magyar állam által el­utasított kérelmezők most megfo­galmazhatják kárpótlási igényüket. „A szlovák kárpótlási törvény ta­vasszal elfogadott módosítása előtt elutasítottuk azoknak a kérelmét, akiket a 2. világháború alatti Cseh­szlovákia megszállt területeiről, például Kassáról vagy Dél-Szlováki­ából hurcoltak el. Most azoknak a személyeknek a kérvényeit fogad­juk el, akiket a háború alatt az 1918 és 1938 közötti Csehszlovákiának megfelelő területről deportáltak. A törvény semmiképpen sem vonat­kozik a Benes-dekrétumok miatti sérelmek kárpódására, még ha a deportálás szó ilyen érzetet is kelt. Kárpótolhatok viszont azok, akiket Csehország területéről vittek el” - hangsúlyozták a minisztériumban. A kárpótlási osztály munkatársa fi­gyelmeztetett: ha a jogosult sze­mély már nem él, házastársa, továb­bá gyermekek vagy szülők is igé­nyelhetik. Például ha a meghurcolt személynek még él a felesége és két gyermeke, mindhárman kaphatnak kárpótlást, a megítélhető összeg há­romfelé osztódik, ugyanakkor mindhármuknak december 2-ig kü­lön kérelmet kell benyújtaniuk, nem elég, ha csak egyikük teszi. A kérvényeket az igazságügy-minisz­tériumba lehet postázni (Minis- terstvo spravodlivosti, Odbor reha- büitácie a odskodnenia, Zupné námestie 13, Bratíslava 813 11). Az érdeklődők a 02/6428 4901-es tele­fonszámon kérhetnek bővebb felvi­lágosítást. (sza) Per Krajci sofőrje ellen Pozsony. A negyedik pozsonyi já­rásbíróságon tegnap per indult Gustáv Krajci volt sofőrje, Jozef T. ellen, de két tanú távolmaradása miatt máris elnapolták a tárgya­lást. A megvesztegetési ügyben Krajci csak tanú, mert az előző parlament nem függesztette fel mentelmi jogát. Jozef T. ellenben vádlott; tegnapi vallomásában ha­misnak nevezte az ellene felhozott vádakat. Krajci állítólag felajánlotta a so­főrnek, hogy a rendőrség által le­foglalt kocsikra a testvére, Ján T. vállalkozó szerezhet kereskedési jogot, ha lefizet egymillió korona „előleget”. Az ügyben a sofőrnek kellett volna közvetítenie. Krajci meg is kapta a pénzt, az „üzletből” mégsem lett semmi. A HZDS volt képviselője az előleget sem adta vissza. A vállalkozó erre feljelen­tette, sőt kész volt a mindent taga­dó testvére ellen vallani. Ján T. tegnap nem jelent meg a tárgyalá­son. Michal Serbin ügyészt, aki több Lexa-esettel is foglalkozik, a tárgya­lásra testőrök kísérték el. (TASR) RÖVIDEN Antraxgyanús küldemény Dzurindának Pozsony. Lépfenegyanús küldeményt kapott szerdán reggel a régi­új miniszterelnök. A borítékra a kormányhivatal iktatójában buk­kantak. Pavel Kandrác ombudsmannak ma szintén olyan külde­ményt postáztak, amelyben fehér port találtak. A pozsonyi tűzoltó­ság tájékoztatása szerint a polgári védelem és a rendőrség emberei Besztercebányára, az Állami Egészségügyi Intézetbe szállították mindkét borítékot. Ebben az intézményben működik az egyetlen olyan laboratórium az országban, amely lépfenegyanús mintákat vizsgálhat. Az, hogy mit tartalmazott a Mikulás Dzurindának kül­dött boríték, ma dél körül válik ismertté. (TASR) Stank vezeti az államfői hivatalt Pozsony. Novembertől Jozef Stank most leköszönt védelmi minisz­ter vezeti az elnöki hivatalt. A poszt már több mint egy éve betöltet­len, mert az utolsó hivatalvezető, Eudovít Machácek egy esztendő­vel ezelőtt visszatért a parlamentbe. Stank a nyolcvan alkalmazottal és idén több mint százmillió koronás költségvetéssel működő hiva­talban személycseréket is tervez. (TASR) Palkó: nem kellenek új szolgálati autók Pozsony. Vladimír Palkó belügyminiszter a legközelebbi kormány­ülésen javasolni fogja, hogy vessék el a közjogi méltóságokat védő hivatal javaslatát új kormányzati szolgálati gépkocsik vásárlására. Az új autók megvétele százmillió koronát venne ki az államkasszá­ból, Palkó azonban minél több pénzt akar megtakarítani a szerve­zett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemre. (SITA) Vegyes választási rendszer? Pozsony. A Smer hamarosan javasolni fogja, hogy az arányos válasz­tási rendszert vegyessé alakítsák át. Az elképzelés szerint a képviselők felét ugyanúgy választanák meg, mint eddig, a többieket pedig egyé­ni választókerületekben: egy-egy kerületből az jutna a törvényhozás­ba, aki a legtöbb voksot kapja. Tibor Cabaj, a HZDS frakcióvezetője közölte, pártja hajlik arra, hogy támogassa a Smer javaslatát. A kor­mánykoalíciós pártok ugyanakkor az arányos képviseleti rendszer megőrzését foglalták a kormányprogram téziseibe. Az MKP számára az arányos vagy a vegyes rendszer esetében is az a fontos, egy-egy vá­lasztókerületben egy- vagy kétfordulós lenne-e a választás. (TASR) Hídépítési huzavona Pozsony. Ha a kerületi bíróság az Alpine konzorcium javára hatá­roz az új fővárosi híd építése ügyében, a másik peres fél, a Metro Rt. tudomásul veszi a döntést. A döntés ellen ugyanis már csak a Leg­felsőbb Bíróságnál lehetne fellebbezni, amivel a Metro vezérigazga­tója, Vladimír Kovalcík szerint azt Alpine csak azt érné el, hogy az építés jóval később kezdődhetne meg. (SITA) Szükség van a diszkriminációellenes törvényre Gyakori a tettlegesség ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A homoszexuálisok és a leszbikusok 26 százaléka tapasztalt munkahelyi zaklatást, és a hátrá­nyos megkülönböztetéstől való fé­lelmében mintegy 55 százalékuk tit­kolja szexuális beállítottságát mun­kaadója előtt, derül ki egy idén vég­zett felmérés eredményeiből. Szlo­vákiában a Ganymédes szervezet ál­tal 164 homoszexuális férfi és 87 leszbikus nő körében elvégzetthez hasonló kutatás az Európai Unió fel­kérésére megvalósul valamennyi csatlakozásra készülő országban. A felmérés vizsgálja a homoszexuáli­sok helyzetét a munkahelyen, a csa­ládban, a hadseregben és a szolgál­tatások területén. „A helyzet meg­változása érdekében szükségesnek tartjuk a diszkriminációellenes tör­vény mielőbbi elfogadását - mondta Anna Daucíková, a Ganymédes kép­viselője. - A megkérdezettek mint­egy 15 százaléka vált tetdegesség ál­dozatává, és majdnem minden má­sodikat zaklatás ért szexuális beállí­tottsága miatt; ezen segíthet az em­lített törvény.” A felmérés eredmé­nyeit bemutatják az Európai Parla­mentben is, csatolva hozzá azoknak a közvélemény-kutatásoknak az eredményeit, melyek Szlovákia la­kosságának hozzáállását tükrözik ehhez a kisebbséghez. Olga Gyár- fásová szociológus szerint ugyan az elmúlt tíz évben ezek a mutatók ja­vultak- a lakosságnak alig húsz szá­zaléka ítéli el, tartja betegnek a ho­moszexuális beállítottságúakat -, még mindig elmaradunk Csehország és Magyarország mögött, ahol jóval toleránsabbak az emberek. d-P-j) Mikor 3790, mikor 1200 a gyermekgondozási segély? Egyszeri és folyamatos ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. A gyermekgondozási se­gélyről lapunk keddi számában megjelent összeállítás kapcsán több kérdés is érkezett szerkesztőségünk­be, ezért szükségesnek tartjuk visz- szatérni az ott leírtakra. A gyermek- gondozási segélyről november 1-jé- től hatályos törvény havi 3790 koro­nában szabja meg a gyes összegét, mely a gyermek harmadik - súlyos egészségkárosodása esetén hatodik - életévéig jár. A gyest csak az egyik szülő igényelheti, és csak akkor kap­ja meg a 3790 koronát, ha nincs semmilyen keresete, azaz „főállás­ban” neveli gyermekét. A törvény ugyanakkor a másik szülő számára is lehetővé teszi egyszeri támogatás igénylését; ennek feltétele, hogy munkaviszonya legyen, és bizonyos időre ő is otthon maradjon, és ez idő alatt a két szülő közösen nevelje gyermekét. A szociális minisztérium munkatársa szerint a jogszabálynak ezzel az intézkedésével azt szerették volna lehetővé tenni, hogy néhány napig, esetleg hétig az édesanya és az édesapa együtt nevelje gyerme­két, például közveüenül azután, hogy az édesanya és gyermeke a szü­lés után hazaérkezik a kórházból, elősegítve ezzel a családi összetarto­zás érzésének erősödését, egyben le­hetővé téve az édesapa számára is, hogy megtanulja gondozni gyerme­két, és egy időre tehermentesítse a szüléstől megviselt édesanyát. Erre a célra szolgál tehát a másik szülő ál­tal kérvényezhető, egyszeri 1200 koronás segély. A törvény értelmé­ben van egy másfajta támogatás is, melynek összege szintén 1200 koro­na. November elsejétől ugyanis ak­kor is jár a gyermekgondozási se­gély, ha mindkét szülő dolgozik - természetesen ebben az esetben is csak egyikük igényelheti. Ekkor azonban a 3790 korona helyett csak havi 1200 korona jár a gyermek há­rom-, illetve hatéves koráig. A teljes és a csökkentett gyesnek egyaránt feltétele, hogy a gyermek ne járjon óvodába vagy bölcsődébe, és felnőtt személy felügyeljen rá. (lpj)

Next

/
Thumbnails
Contents