Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)
2002-10-12 / 238. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 12. Bombariadó két Malév-gépen Budapest. Két Malév-gép kényszerült visszafordulásra tegnap délelőtt. Reggel a zürichi járatot, néhány órával később pedig a párizsi járatot fenyegették telefonon bomba- merénylettel. A Párizsba tartó gép csak néhány percet töltött a magyar légtérben, amikor befutott a telefonos fenyegetés. Ez a gép is visszatért Ferihegyre - de egyiken nem találtak bombát. Minden egyes visszafordítás 3-4 millió forintos kárt okoz a légitársaságnak. A tegnapi két esettel együtt egy hét alatt összesen négy Malév-gép fordult vissza bombafenyegetés miatt, (o) Berlusconit védő törvények Róma. Tumultuózus jelenetek közepette fogadta el az olasz képviselőház csütörtökön azt a vitatott igazságügyi törvényt, amely kudarcra kárhoztathatja a Silvio Berlusconi miniszterelnök ellen folyó korrupciós pereket. A kormánypárti győzelmet hozó szavazás után a baloldali ellenzék antifasiszta ellenállási dalok éneklésébe fogott, a vita végül lökdösődésbe torkollott. A folyosón rivális kormánypárti frakciók estek egymásnak: a szélsőjobboldali és a centrista képviselőket a hivatalsegédnek kellett szétválasztani. Az élő parlamenti közvetítést a botrány miatt megszakították. Berlusconi ellen azzal a váddal folyik büntetőper, hogy vállalkozóként bírót vesztegetett meg. (MTI) Amerikai külügyi felhívás Washington. Világszerte fokozott elővigyázatosságra szólított fel minden amerikai állampolgárt az újabb terrortámadások veszélye miatt a washingtoni külügyminisztérium. Az amerikaiak ellen tervezett merényletekről szóló fenyegetésekre és az al-Kaida terrorhálózat embereitől származó magnófelvételekre tekintettel éberségre intették az USA minden polgárát. A közlemény szerint a kormány továbbra is kap készülő terrormerényletekre utaló, hitelt érdemlő értesüléseket. Miután az USA-ban megszigorították a biztonsági intézkedéseket, a terroristák a külföldön lévő amerikai érdekeltségekre csaphatnak le. (MTI) Villepin Budapesten Budapest. Az EU bővítési folyamatának célegyenesében vagyunk, az utolsó szakaszt együtt futjuk végig, és láthatjuk, hogy ami jó Magyarországnak, az Európának is jó és fordítva - jelentette ki Dominique de Villepin francia külügyminiszter tegnap a magyar fővárosban. Szerinte a magyar-francia politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatoknak újabb lendületet adhat Medgyessy Péter miniszterelnök november 5-i párizsi látogatása. (MTI) Dominique de Villepin Irakkal kapcsolatban az ENSZ teljes felelősségét hangsúlyozta (Képarchívum) Putyin szerint Moszkva megegyezhet nyugati partnereivel egy Irakra vonatkozó új BT-határozat elfogadásáról Nincs túl nagy esélye Zöld utat kapott a háború Klaus előre menekül Szeressük egymást, gyerekek - Blair és Putyin az orosz elnök dácsájában (Reuters-felvétel) Washington/Moszkva. A képviselőház csütörtökön 296 igen és 133 nem szavazattal megadta a felhatalmazást George Bush amerikai elnöknek ahhoz, hogy ha szükséges, katonai támadást indítson Irak ellen. A szenátus tegnap hasonló döntést hozott: a szenátorok 77:23 arányban mondtak igent a tervezetre. ÖSSZEFOGLALÓ A felhatalmazás szerint az USA elnöke jogosult erőszak alkalmazására Irakkal szemben, ha a békés eszközök nem vezetnek eredményre, azaz Szaddám Húszéin nem szereli le tömegpusztító fegyvereit. A dokumentum felszólítja az elnököt arra is, hogy keresse a nemzetközi támogatást az Irak elleni fellépéshez, de ezt nem szabja feltételül a beavatkozáshoz. Kötelezik az elnököt, hogy a támadás megkezdését követő 48 órán belül adjon tájékoztatást a szenátusnak, és 60 naponként jelentést kell tennie a kongresszusnak a katonai erő alkalmazásának fejleményeiről. A határozat támogatja az elnök diplomáciai erőfeszítéseit az ENSZ-ben az iraki tömegpusztító fegyverek felszámolására. Egyúttal felhatalmazza őt az USA fegyveres erőinek a bevetésére, ha azt szükségesnek és megfelelőnek ítéli az ország biztonságának védelmére az Irak jelentette fenyegetéssel szemben, illetve az ENSZ Irakkal kapcsolatos határozatai végrehajtásának a kikényszerítésére. Richard Gephardt, a képviselőház demokrata kisebbségének vezetője, a Fehér Ház és a képviselőház kompromisszumos tervezetének egyik formálója úgy vélte, a határozat a lehető legjobb lehetőséget adja a diplomácia számára a konfliktus megoldására. Vlagyimir Putyin szerint nem zárható ki, hogy Oroszország megegyezik nyugati partnereivel egy Irakra vonatkozó új határozat elfogadásáról az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Az orosz elnök ezt Tony Blair brit miniszterelnökkel folytatott tegnapi megbeszélése után jelentette ki. A sorrendben immár tizenkettedik Putyin-Blair találkozóra az orosz elnök Moszkva melletti rezidenciáján, Zavidovóban került sor. Putyin élesen visszautasította azt a feltételezést, hogy Oroszország gazdasági előnyökért cserébe áldását adná egy Irak elleni amerikai katonai akcióra. „A problémák megvitatására hívtam meg a brit miniszterelnököt, nem egy keleti bazárba” - mondta. Blair ugyanakkor leszögezte, hogy Nagy- Britannia és az Egyesült Államok figyelembe kívánja venni Moszkva több évtizedes múltra visszatekintő iraki gazdasági érdekeit. Putyin közlése szerint Moszkva nincs meggyőződve arról, hogy Bagdad rendelkezik nukleáris, illetve más tömegpusztító fegyverekkel. Úgy vélte: egyértelmű bizonyítékokat az az amerikai kongresszus elé terjesztett CIA-jelentés sem tartalmaz, melynek alapján a kongresszus felhatalmazta Bush elnököt a katonai akcióra. Mindemellett nem zárta ki ennek ellenkezőjét sem: ha nem állna fenn a veszély az iraki tömegpusztító fegyverek vonatkozásában, akkor Moszkva nem szorgalmazná az ENSZ fegyverzetellenőreinek mielőbbi visszatérését Irakba. Putyin megfogalmazása szerint Oroszország mindig következetesen kiállt a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása mellett, és ez így lesz a jövőben is, mindazonáltal „ez nem jelenti azt, hogy ne állna ki saját érdekei mellett”, (m, n, t, ú) Prága. Realista és politikai szempontból okos döntésnek tartja a tegnapi cseh sajtó Václav Klaus elhatározását: decemberben távozik az általa alapított és 11 éven át vezetett ODS éléről, s megpróbálja megszerezni a Václav Havel februári távozása által megüresedő államfői bársonyszéket. Ugyanakkor a lapok azt sem zátják ki, hogy Klaus üy módon próbál elegánsan távozni a polgári demokraták süllyedő hajójáról és a cseh politikai élet előteréből. „Klaus jó döntést hozott. Távozása az ODS éléről előfeltétele annak, hogy ez a párt, ahogy Klaus gyakran mondogatta, normális párttá válhasson” - írja vezércikkében a Lidové Noviny. A párt már elég erős ahhoz, hogy megtalálja alapító atyjának utódját, s idővel újra választást nyerjen. Klaus lépésével nemcsak az ODS-t segíti, de megerősítheti saját esélyeit is az államfői tisztségre. Ehhez ugyanis az kell, hogy az ODS a közelgő részleges szenátusi választáson sikeres legyen, s növelje parlamenti befolyását. A lap egy másik cikkében úgy véli, hogy Václav Havel utódja Václav Klaus és Milos Zeman párharcából kerül majd ki. Az eredményt ma nehéz megjósolni. Zeman ugyan más pártok számára elfogadhatóbb Klausnál, de saját szociáldemokratáinál erős ellenzéke is van. Ugyanakkor a lap úgy véli: mindezek ellenére Klausnak nincsen túl nagy esélye arra, hogy ő legyen Havel utódja. A Hospodárské Noviny elemzése szerint Klaus útja a Hradzsinba mindenképpen „a szociáldemokrata párton keresztül vezet”, de a kormánypártban ezzel kapcsolatban azonban még nincs tiszta helyzet. A Právo úgy véli: Klaus előre menekült. Tudatosította, hogy az ODS-ben ezúttal veszíthet a pártelnöki székért folyó harcban, ami számára nyilván nagyon fájó lenne, (kokes) Putyin nem megy a NATO-csúcsra Zavidovo. Az orosz elnök nem vesz részt a prágai NATO-csúcsértekez- leten, amelyre egyébként meghívást kapott. A hírt az ITAR-TASZSZ jelentette, Putyinnak a Tony Blairrel folytatott megbeszélései után újságírók előtt elhangzott nyilatkozatát idézve. Moszkva a prágai csúcs- értekezlet keretében tartandó találkozók némelyikén külügyminiszteri szinten képviselteti majd magát - tette hozzá Putyin. (MTI) Felmérés az önkormányzati választások előtt - Budapesten Demszky vezet Groznijban felrobbant a kerületi rendőrkapitányság Rendőr lehet a tettes Első az MSZP, második a Fidesz ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az október 20-i önkormányzati választások előtt nyilvánosságra hozták a legutolsó közvélemény-kutatásokat. Jelentősnek mondható a szocialisták előnye a pártok rangsorában, bár szeptemberről októberre valamelyest szűkült az MSZP és a Fidesz támogatottsága közötti különbség. Az MSZP-nek az elmúlt héten 8 százalékponttal, azaz körülbelül 650 ezerrel több szimpatizánsa volt, mint a Fidesznek. Á biztos pártválasztók csoportjától a voksok 51 százalékát kapná meg a vezető kormánypárt és 40 százalék jutna a Fidesznek. Az október 20-án esedékes önkormányzati választások esélyeit latolgatva ezek az adatok bizonyos szempontból irányadók, de semmiképpen nem jelentenek előrejelzést. Minden településen sajátos erőviszonyok vannak, amelyeket sok tekintetben a helyi közélet szereplői, az ottani politikai személyiségek határoznak meg. Egy ön- kormányzati választáson a párthovatartozás kisebb mértékben befolyásolja a szavazói magatartást, mint a parlamenti választáson. Megfigyelhetők területi különbségek is: a fővárosban, a megyeszékhelyeken élő választók döntéseiben nagyobb súlyt kap ajelöltek pártállása, mint a kisebb városokban és a falvakban. Az országosan összesített adatoktól egy-egy megye, város politikai erőviszonyai jelentős mértékben eltérhetnek. Az azonban nagyon valószínű, hogy e két párt kapja majd a legtöbb voksot a pártlistákon, s a városok java részében a polgármesterek is MSZP-sek (SZDSZ-esek), illetve fideszesek (MDF-esek) lesznek. Egy másik cég, a Medián szerint Budapesten Demszky Gábornak van a legnagyobb esélye a győzelemre a főpolgármester-jelöltek között. MTI-HÍR Moszkva. Tegnap esti adatok szerint 23 rendőr lelte halálát Groznijban a csütörtök este egy nagy robbanástól romba döntött kerületi rendőrkapitányság épületében. A grozniji kórházban öt súlyos és három életveszélyes állapotban lévő sebesültet kezelnek. A csecsen főváros polgármestere szerint azonban nem kizárt, hogy a romok alatt további áldozatok holttestére bukkannak - olyan polgári személyekére, akik hivatalos ügyeik intézése végett tartózkodtak az épületben a robbanás pillanatában. A robbanás okát kutató nyomozók három lehetőséget. A legvalószínűbbnek azt tartják, hogy terrortámadás okozta a robbanást, s feltételezik, hogy egy volt, vagy esetleg jelenleg is aktív állományú rendőr juttatott be a Zavodszkij- kerületi rendőrkapitányság épületébe egy vagy két robbanószerkezetet. A 30 kilogramm TNT pusztító erejének megfelelő robbanóanyag a négyszintes épület első emeletén robbant, az alatt a helyiség alatt, amelyben az elöljárónál épp értekezlet folyt a rendőrség 18 vezetőjének részvételével. Ugyanakkor a hatóságok a kutatás előrehaladtával ismét felvetették a gázrobbanás lehetőségét is. Jimmy Carter végzetes hibának tartaná, ha az Egyesült Államok az ENSZ támogatása nélkül támadást indítana Irak ellen Hivatása a békéltetés MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Oslo. Jimmy Carter volt amerikai elnök, aki tegnap lett Nobel-békedíjas, azt mondta, a békedíj arra figyelmezteti az embereket, hogy gondolkozzanak el a békéről és az emberi jogokról. Megragadva az alkalmat hangsúlyozta: végzetes hibának tartaná, ha az USA az ENSZ támogatása nélkül támadást indítana Irak ellen. Carter egyszer már közel került a díj átvételéhez, 1978-ban azonban a nagy jelentőségű Camp David-i egyezményhez vezető békefolyamatért Menachim Begin izraeli kormányfő és Anvar Szadat egyiptomi elnök vehette át az elismerést. James Earl Carter 1924-ben született a Georgia állambeli Plains településen. Az annapolisi haditengerésztiszti akadémián folytatott tanulmányokat. Apja halála után átvette a család földimogyorót forgalmazó cégét és egyéb vállalkozásait. Ekkortájt kezdett helyi politikai és vallási ügyekkel foglalkozni: a déli baptista egyház segédlelkészeként Pennsylvániában és Massachusetts- ben toborzott híveket. 1962-ben képviselőként bejutott Georgia állam szenátusába, majd 1970-től 1974-ig ő lett az állam kormányzója. 1976-ban a Demokrata Párt elnökjelöltjeként Gerald Forddal szemben megnyerte a választást, így az USA 39. elnöke lett. Elnöksége alatt írták alá a Panama-csator- naövezet fokozatos átadásáról rendelkező szerződést. 1979. január 1- jén az USA felvette a diplomáciai kapcsolatokat Pekinggel, majd Carter közvetítő munkájával 1979. március 26-án aláírták az Egyiptom és Izrael közötti békeszerződést. A szovjet-amerikai kapcsolatok jelentős állomásaként 1979. június 18- án Bécsben Leonyid Brezsnyev szovjet főtitkárral aláírta a SALT-II. szerződést. Az 1980-as választásokon Ronald Reagan került ki vele szemben győztesen. Carter elnöksége után több mint tíz évvel jelent meg újra a nemzetközi politikai porondon. Diplomáciai, békéltető tevékenységet folytatott Észak-Kore- ában, Haitin és Boszniában. Magyarországon 1996-ban a koronázási érszerek visszajuttatásáért tüntették ki.-i izraeli-egyiptomi különbéke megkötésekor. Akkor csak (Reuters-archívum) Szadat, Carter és Begin 1979-ben, a Camp David- Carter nem kapott érte Nobel-békedíjat
