Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-12 / 238. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 12. Agrárvilág ^ Időszerű teendők a kertben: A málnából és a szedermálnából ajánlatos kivágni a kártevők által károsított tőrészeket Az SDKÚ hétfőn dönt Ján Golian sorsáról Mezei pockok a gyümölcsösben A pockok a gyümölcsfákon kívül a pillangósokat, az őszi búza és a káposztarepce vetéseit is veszélyeztetik A gyümölcsfák talajának rit­kán művelt része kedvező fészkelő helyet nyújt a poc­koknak. Erős téli hideg vagy hosszantartó hótakaró ese­tén a kártevő - egyéb táplá­lék hiányában - a fák gyökér- nyaki részét károsítja és rá­gásával súlyos károkat okoz. CSEKES ZOLTÁN A mezei pocok egyedsűrűsége nyá­ron és az ősz folyamán nem emel­kedett számottevően. A fertőzött- ség a Komáromi járásban minden­ütt alacsony szinten volt. Az el­múlt időszakban lehullott sok csa­padék, a napi hőmérséklet nagy ingadozása a mezei pocok szapo­rodásának nem kedvez, ezért ha az időjárás továbbra is ilyen ma­rad, akkor nem valószínű számot­tevő felszaporodása. Ellenkező időjárási viszonyok esetében azon­ban a mezei pocok egyedsűrűségé- nek növekedésével kell számol­nunk. A kukorica betakarításának előrehaladásával a környező terü­letek pocokfertőzöttsége minden­képpen növekedni fog, ugyanis a pockok, táplálék hiányában, on­nan elvándorolnak. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb kiterjedésű kuko­ricatáblák szomszédságában a pockok egyedsűrűsége veszélyes szintre nőhet. A gyümölcsfákon kí­vül még a pillangósokat, az őszi búza és a káposztarepce vetéseit veszélyeztetik nagyobb mérték­ben. Kiskertekben nem tanácsol­juk a gyümölcsfák törzsének bekö­tését szalmával, kukorica vagy napraforgószárral, mert ezzel ugyan a nyulak ellen megvédjük a Babrozsda (a szerző archívumából) fákat, azonban a pockok ilyen he­lyen előszeretettel készítenek ma­guknak búvóhelyet, s fokozódik a kártételük. A ribiszke és a málna gyakori kárositói A málna és a szedermálna tö­vekből még most sem késő a didi- mellás vesszőfoltossággal fertőzött töveket kivágni, valamint a gubacsszúnyoggal és a díszbo­gárral károsított részeket eltávolí­tani. Ugyanilyen fontos a ribiszké­ben az üvegszárnyú ribiszkelepke hernyójával fertőzött és a kalifor­niai pajzstetű pajzsaival rétegesen borított ágrészeket kivágni, meg­semmisíteni. A ribiszkén és a kösz­métén levéldarázslárvákat és ara­szoló hernyókat találhatunk jelen­leg, melyeket érdemes leszedni és elpusztítani. A ribiszkelevél-da- rázs a ribiszke és a köszméte időszakos kártevője, előfordulása­kor általában tarrágást okoz. Lár­vái, a tíz pár lábbal rendelkező ál- heriiyók, a levélszéltől kiindulva karéjozva rágják a leveleket min­daddig, amíg azt teljesen el nem fogyasztják. Lombkártételük aka­dályozza a hajtások beérését, a rügy képződését, tavaszi kártéte­lük pedig a termés kötődését, be­érését gátolja. A levéldarázs álher­nyója gubóban telel át leggyakrab­ban a lehullott növénymaradvá­nyok között a bokrok tövénél. Áp­rilis elején kezdenek a fekete színű áttetsző szárnyú levéldarazsak raj- zani. A nőstények füstszerű sorok­ban helyezik fehér tojásaikat a le­vélnyél bőrszövete alá. A levélda­rázs álhernyóinak kártételét leg­hatásosabban úgy tudjuk megaka­dályozni, ha már az első károsító egyedeire felfigyelünk. Mechani­kailag és bármelyik rovarölő szer­rel könnyen pusztíthatok. A borsó és a babrozsda ellen Kiskertekben, főként a másodter­ményként termesztett bab és borsó betakarítása után ajánlatos a fertőzött növénymaradványokat megsemmisíteni. így tudunk ered­ményesen védekezni a különféle rozsdagombák ellen. A babrozsa egygazdás kórokozó, a gomba csu­pán a babot fertőzi. Fertőzésének következtében tavasszal a levelek fonákján apró párnácskák, úgyne­vezett ecidiumok fejlődnek. Az ezekben kialakuló szaporítóképle­tek segítségével a gomba újabb nö­vényeket fertőz, majd kialakulnak a fertőzés helyén a rozsdagombák­ra jellemző vörösbarna színű ure- dótelepek bennük az uredoaspó- rákkal. A fertőzés tünetei a levél­nyélen és a hüvelyen is megjelen­hetnek. Ugyanitt láthatók ősszel a gomba telelését szolgáló sötétbar­na teleutótelepek a beérett teleu- tospórákkal. A borsórozsda gazda- cserés faj. Részben a borsón, rész­ben a kutyatej féléken fejlődik. Fertőzésének következtében a bor­só levelein, szárán foltokban vagy elszórtan világosbarna uredospó- ratelepek fejlődnek. Fejlődése kö­vetkeztében a foltok közötti rész, majd az egész levél elszárad. A gomba nyáron a borsón fejlődő uredospórák segítségével terjed, illetve fertőz. Ilyenkor ősszel átvált a kutyatej félékre (ezek köztes vagy másodlagos gazdanövényei), ahol a kórokozó áttelel, tavasszal pedig fejlődni kezd. Mindkét kóro­kozó akkor szaporodik el nagyobb mértékben, ha a kertekben az elővetemények között bab vagy borsó is volt. Az ellenük való véde­kezés érdekében elengedhetetlen a fertőzött növénymaradványok megsemmisítése. Ä borsórozsda megjelenését a kórokozó köztes gazdanövényeinek, így a kutyatej- féléknek a megsemmisítésével csökkenthetjük. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédel­mi Intézet (ÚKSUP-OOR) komá­romi részlegének a munkatársa ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony október 10-én Komárom Zseliz Rimaszombat Losonc október 10-én október 10-én október 10-én október 10-én sárgarépa 12 Sk/kg 8-10 Sk/kg 10 Sk/kg 20 Sk/kg 12-18 Sk/kg petrezselyem 30-35 Sk/kg 20-25 Sk/kg 15 Sk/kg 35 Sk/kg 24-39 Sk/kg burgonya 9-10 Sk/kg 8-10 Sk/kg 8-10 Sk/kg 8 Sk/kg 6-7 Sk/kg gesztenye 90-100 Sk/kg X X X paprika 24-40 Sk/kg 16-24 Sk/kg 10-15 Sk/kg 25-35 Sk/kg 20-25 Sk/kg karalábé 20 Sk/kg 3-6 Sk/db 10 Sk/db 15 Sk/db 7-15 Sk/db zeller 12-14 Sk/kg 4-8 Sk/db 8 Sk/db 15 Sk/db 10 Sk/db káposzta 12-14 Sk/kg 5-6 Sk/kg 6 Sk/kg 6-8 Sk/kg 7-8 Sk/kg zöldbab X 25 Sk/kg X X 30 Sk/kg szilva 39 Sk/kg X X X X hagyma 14-16 Sk/kg 10-14 Sk/kg 12 Sk/kg 12-15 Sk/kg 7-15 Sk/kg paradicsom 24-40 Sk/kg 20-30 Sk/kg X 25 Sk/kg 45-60 Sk/kg mák 85-90 Sk/kg 90-100 Sk/kg 70 Sk/kg 70 Sk/kg 90 Sk/kg szőlő 34-50 Sk/kg 25-30 Sk/kg 20 Sk/kg X 25-75 Sk/kg cékla 12 Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/db X X kel 16-18 Sk/kg 12 Sk/db 3-5 Sk/db 18 Sk/kg 15 Sk/kg alma 20-36 Sk/kg 14-25 Sk/kg 20 Sk/kg 10-20 Sk/kg 12-20 Sk/kg saláta 15-18 Sk/fej 6-8 Sk/fej X 10 Sk/fej X fokhagyma 60-70 Sk/kg 50-56 Sk/kg 60 Sk/kg 45 Sk/kg 45-65 Sk/kg uborka 32-40 Sk/kg 20 Sk/kg X 30 Sk/kg 35 Sk/kg tojás 2,80-3,00 Sk/db 2,40-3,00 Sk/db 2,50 Sk/db 2,70 Sk/db 2,40-2,50 Sk/db karfiol 20-38 Sk/db 15-25 Sk/db X 30-35 Sk/kg 15-30 Sk/fej Burjánzó korrupció az állami erdészetben ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Ján Golian, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) jelöltje az agrártárca ál­lamtitkári posztjára nem tartja véletlennek az ellene indított lejá- ratási kampányt. Úgy véli, eszmei szerzői az agrártárca távozó ve­zetőjéhez közel álló személyek le­hetnek, akik félnek az új garnitú­ra által beígért reformoktól. „Bár­ki lesz is az új államtitkár, a refor­mok az állami erdészetben elke­rülhetetlenek” - közölte Golian, aki eddig a fafeldolgozók szövet­ségének alelnöke volt. A szövet­ség - Goliannal összhangban - azt állítja, hogy a szektorban 1989 óta semmi sem változott, Pavel Koncos minisztersége idején óriá­si visszaélések voltak, a korrupció burjánzott. Peter Lispuch, a szö­vetség elnöke szerint az erdőgaz­dasági és fakitermelési terveket szándékosan alulértékelték, e- gyes esetekben 30-40 százalék­kal. Ennek köszönhetően „a fa je­lentős részével üzérkedtek” - állí­totta Lispuch. Annak illusztrálá­sára, hogy milyen áron adták to­vább az értékes alapanyagot, el­mondta: „A faüzérek lényegesen olcsóbban kínálták az Állami Er­dészetben kitermelt alapanyagot, mint az Állami Erdészeti Válla­lat.” A fafeldolgozók rámutattak arra is, hogy az állami erdészeti Vállalat eltérő árjegyzéket hasz­nál a belföldi és a külföldi vevők esetében, jelentősen megkárosít­va a hazai feldolgozókat. Állítólag ebből eredt az erdészeti vállalat­nak a Golian érdekeltségű cégek­kel szembeni követelése is, amely jelenleg bírósági per tárgya - ma­gyarázta a sajtónak eljuttatott anonim levélben felhozott váda­kat az SDKÚ államtitkárjelöltje. Ugyanakkor beismerte, hogy az egyik felszámolás alatt lévő cégé­nek valóban van egy tartozása az Golian cáfolta a szo­ciális biztosítóval szem­beni tartozását. egyik pénzintézettel szemben. Cáfolta viszont a szociális biztosí­tóval szembeni tartozását. Kérdé­sekre válaszolva azonban beis­merte, hogy az összeget egy nap­pal a sajtótájékoztató előtt egyen­lítette ki. Ján Golian szakmai életrajzában közölte, több éven keresztül működött a zólyomi erdészeti főiskolán, a testnevelési tanszék tanszékvezető tanára volt. Tagja több erdészeti szakszövetségnek, jó kapcsolatokat ápol hazai és kül­földi erdészeti szakértőkkel. Sor­sáról, tehát hogy ő tölti-e majd be az agrártárca államtitkári poszt­ját, hétfőn döntenek - közölte az SDKÚ sajtószolgálata, (gyor) Apró engedmények a csatlakozó országoknak Az EU emelné a kvótát TASR-HÍR Brüsszel. Az Európai Bizottság ki­sebb módosításokat javasol a csat­lakozási folyamat mezőgazdasági fejezetében. Ezeknek köszön­hetően ugyan mintegy 5 százalék­kal növelné a csatlakozni kívánó országoknak ajánlott termelési kvótákat, nem adna engedménye­ket azonban sem a közvetlen dotá­ciók esetében, és a kvóták kiszá­mításához szükséges időszak hosszában sem. A bizottság az erről szóló javaslatát az október végi brüsszeli tanácskozásán ter­jeszti elő. Részletek azonban egyelőre nem ismertek, mivel a dokumentumot hivatalosan még nem tették közzé. A Reuters hír- ügynökség szerint a bizottság Csehországnak és Lengyelország­nak a burgonyakeményítő eseté­ben növelné a kvótáit, sőt Len­gyelországnak ezt a cukor eseté­ben is megengedné. Franz Fisch­ler, az Európai Bizottság mezőgazdasági főbiztosának szó­vivője, Gregor Kreuzhuber szerint a bizottság mostani döntése nem számít politikai lépésnek, csupán a kvóták technikai módosításáról van szó. A csatlakozásra váró 10 ország jelenleg azért harcol, hogy az EU módosítsa a kvóták kiszámí­tásához megszabott 1995 és 1999 közötti referencia-időszakot. Mindeközben arra hivatkoznak, hogy gazdaságaik jelenleg a transzformáció szakaszában van­nak. Az Európai Bizottság azon­ban eddig minden javaslatukat visszautasította, így a most meg­hirdetett kvótaemelésen kívül az egyedüli lehetőség a vidékfejlesz­tésben rejlik, ahol a bizottság a farmergazdaságoknak juttatott éves támogatás mértékét 750 eu- róról ezer euróra növelné. Ennek a pénzcsomagnak a 80 százalékát az EU, 20 százalékát pedig a csat­lakozó államok állnák. A LEGKEDVEZŐBB TEGNAPI ÁRFOLYAMOK A legkedvezőbb valutavétel Pénznem Árfolyam Ba ­USA-dollár 43,51 Banka Slovakia EMU-euró 42,98 KBB Japán jen (100) 35,17 VÚB Svájci frank 29,36 Banka Slovakia Angol font 67,93 Banka Slovakia A legkedvezőbb valutaeladás Pénznem Árfolyam Bank USA-dollár 41,60 ÍSOB EMU-euró 41,19 VÚB Japán jen (100) 33,61 KBB Svájci frank 28,15 VÚB Angol font 65,10 CSOB Érvényes volt október 11-én. A feltüntetett árak nem tartalmazzák a kezelési költségeket. (Forrás: SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. október 14-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta ____________Árfolyam Valuta____________Árfolyam EM U - euró_________41,943 Lengyel zloty________10,304 An gol font__________66,388 Magyar forint (100) 17,127 Cs eh korona__________1,365 Svéd korona__________4,604 Dá n korona___________5,646 Szlovén tollár (100) 18,349 Japán jen (100)______34,217 Svájci frank__________28,656 Ka nadai dollár______26,763 USA-dollár ______ 42,487

Next

/
Thumbnails
Contents