Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)
2002-10-02 / 229. szám, szerda
Vélemény és háttér KOMMENTÁR A 22-es csapdája MALINÁK ISTVÁN Valószínű, hogy a világszervezet nem ad kitöltetlen űrlapot Amerikának a katonai erő alkalmazására. A Fehér Ház ezt világosan látja, ezzel magyarázható, hogy Washington és London hajlandónak mutatkozik az általuk megfogalmazott új határozattervezet szövegének enyhítésére. Ennek az egyelőre csak lapértesülésként megszellőztetett hétfői bejelentésnek óriási a jelentősége, mert jelzi, hogy Amerika bizonyos fokú hátramenetbe kényszerült. Kérdés, hogy jó-e ez a világnak. A vétójoggal bíró állandó BT-tagok közül Párizs és Moszkva (Peking sokkal visszafogottabb) kezdetben azt mondta, nem is kell új BT-határozat, elég lesz a régi. Pedig tudták: Szaddám azt ott sértette meg, ahol akarta, négy éve még az ellenőröket is kiebrudalta Irakból. Persze lesz új BT-határozat, csak valamivel enyhébb, csak éppen a rábólintók az igennek megkérik az árát, valószínű, hogy az oroszok pénzben is. Ezért hiteltelen, amikor az ódzkodók erkölcsi motívumokat is megpróbálnak belekeverni a nyilvánvaló üzletbe. Ugyanakkor a huszonkettes csapdája is ez, Washingtonban azért ragaszkodnak valamiféle rendkívüli ENSZ-felhatalmazáshoz, mert látják: ha a tétovázó világszervezet megkerülésével mérnek katonai csapást, olyan precedenst teremtenek, amellyel aztán bárki bármikor visszaélhet - ha van hozzá katonai ereje. Ez az igazi erkölcsi felelősség. Vállalhatja-e Amerika, hogy az általa meghirdetett új doktrínával, a megelőző csapás doktrínájával a jövőben visszaéljenek, és sokkal veszélyesebb, kiszámíthatatlanabb legyen a világ annál a zűrzavarnál is, amely most van. Elég az orosz-csecsen, orosz-grúz, indiai-pakisztáni konfliktusokra gondolni. Az Irakkal - tágabb értelemben a terrorizmust támogató országokkal - szembeni megelőző csapás elmélete ugyanis nehezen illeszthető az eddig megszokott értékrendekbe, főleg az európaiba. A kilencvenes évek elején indított Irak elleni háborút mindenki jogosnak érezte, mivel Szaddám lerohanta Kuvaitot. A kilencvenes évek közepén ugyancsak teljesen új volt, és sokan nehezen is fogadták el a humanitárius célú, a népirtás megelőzését szolgáló katonai csapásokat: Bosznia és =- főleg - Koszovó esetében. De ezek is könnyen bizonyíthatók voltak, nem lehetett letagadni, amit a milosevicsi rezsim a koszovói albánokkal művelt. A titkos fegyverkezés, a terroristák kiképzése sokkal nehezebben bizonyítható. De bizonyítható, csak nem kell vele megvárni az újabb szeptember tizenegyedikét. Mert bekövetkezhet, ha a világ moralizál, és engedi, hogy Szaddám szabjon feltételeket. Ha a fegyverzetellenőrök nem tekinthetnek be minden egérlyukba, akkor nincs értelme a küldetésüknek. Ez az, amit pillanatnyilag Washington és London akar, nem pedig a minden áron való háború. A fő kérdés kézenfekvő: ugyan miért nem akarhatja a két nagy, véres háborút kirobbantó Szaddám a mindenre kiterjedő ellenőrzést, ha nincs rejtegetnivalója? JEGYZET Dicsértessék a kuratórium GRENDEL ÁGOTA Egyre sűrűbben hallom tévészer- te, hogy köszöntőm kedves nézőinket határokon innen és túl. Lúdbőrzik is tőle a hátam rendesen, mert mi van, ha éppen a határon innen vagyok én, a határon túli, vagy ha az adott időpontban kedveden vagyok, mint a citrom helyett teába facsart kanári. Tény, hogy egy adott nézőpontból pont kétféle néző létezik: határon inneni és határon túli. Az viszont most, a magyar közszolgálati tévé elnöki posztjáról tartott választáson kiderült, mi, határon túliak is a belső körbe tartozhatunk, csupán némi lelemény kell hozzá. Elég belépnünk az (előre jelzem, egy kivételével mind magyarországi illetőségű, de egy magyarigazolvánnyal talán ez az akadály is legyőzhető) Országos Örmény Önkormányzatba (egyik kisebbség, akár a másik), a Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesületbe (a férfiaktól ments meg, Uram, minket, még tévéelnök képében is), a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmába (pedofilek, kíméljetek), kérni tagságunkat a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségébe, a Budapest Székely Körben, ha korunk arra érdemesít, a Szentendrei Ferences Gimnázium Öregdiákok Egyesületébe, a Szent Korona Társaságba, ne adj vagy éppenséggel adj Isten a Közúti Önkéntes Alapba (csak tudnám, a közúti önkéntes- e vagy az önkéntes alap-e), az Országos Ifjúsági Telekommunikációs Egyesületbe, a hatodik x táján a Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetségébe, pollenvészhelyzetben esetíeg az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségébe, de ha már - vagy még - elég harcedzettek vagyunk, s nem okoz gondot két keréken fölfelé szárnyalni vagy lefelé zuhanni, a Magyar Szabadstílusú BMX Szövetségbe, s nekünk, az északi határon túl élőknek és magyarként túlélőknek, a Magyar Koalíció - Pártjába. Tévéelnök legyen a talpán, aki ennyi köz érdekét ki tudja szolgálni. No de a kurátor mandátuma csak egy évig érvényes, aki elnöki posztra áhítozik, pályázatot ír, elképzelésekről, tervekről beszél - még ha esetenként süket fülekre talál is. (Sebaj, Tóbiás, a tévét úgyis nézik, nem hallgatják.) Melyik áldást osztó társadalmi kurátor felé hajoljon hát az elnöki szék várományosának áldást osztó keze? Lehet csoportosítani nyugdíjasokat és öregdiákokat, de egy allergiás nem BMX-ezhet pollenjárvány idején, talán az ifjú telekommunikálók meg a gyerekbarátok újabb célcsoport. De mi lesz az örményekkel? Meg a diakonisszákkal? Végső soron majdnem mindegy. Nekünk - állítólag - úgyis a Dunáról fúj a szél. MAARIV Ariel Sáron izraeli miniszterelnök titokban kapcsolatba lépett palesztin tisztségviselőkkel Efraim Halévi, az izraeli titkosszolgálat (Moszad) volt főnöke útján. A Maariv című tel-avivi napilap szerint a kapcsolat egy olyan ország közvetítésével jött létre, amelynek nincs diplomáciai viszonya Izraellel, valószínűleg az egyik Perzsa-öböl menti ország működött közre. „A palesztin tisztség- viselők, akikkel a kapcsolatfelvétel megtörtént, a jövőben előtérbe kerülhetnek a palesztin vezetésen belül” - hangsúlyozta a Maariv. Sáron január 30-án jeruzsá- lemi rezidenciáján fogadta Ahmed Koréi palesztin parlamenti elnököt, Mahmud Abbaszt, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet (PFSZ) második számú vezetőjét és Mohamed Rasídot, Jasszer Arafat palesztin elnök gazdasági tanácsadóját. A megbeszélés, amelyre Arafat elnök adott engedélyt, nem vezetett eredményre, és az erőszak fellángolása követte. Szeptember elején az izraeli kormányfő kinyilvánította: kész találkozni egy magas rangú palesztin tisztségviselővel.- Fiacskám, olyan hamis hangokat adsz ki magadból, mint néhány politikusunk a választási kampány idején! (Peter Gossányi rajza) TALLÓZÓ NOVY CAS ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 2 Kaník nyert - írja a napilap azza kapcsolatban, hogy az SDKÚ állító lag a Demokrata Párt elnökét jelöl munkaügyi miniszternek. Kami röviddel a választások előtt vissza léptette a pártját, és híveit Mikulá Dzurindáék támogatására szólítot ta fel. Ennek fejében az SDKÚ álla mi támogatásának egyötödét kap ta. „Sajnos, csak a választások utál mutatkozott meg, hogy az SDKÚ si kere érdekében mindent képe megtenni. Meggyőzni a DS elnö két, hogy a pártját néhány millióér és egy miniszteri bársonyszékér eladja. S ez nem jó hír. Az is bizo nyos, hogy országunknak olyan mi nisztere lesz, aki képes feláldozni; munkatársait, csak azért, hog visszakerülhessen a politikai kör forgásba. Méghozzá abban a pilla natban, amikor a választók világo san azt üzenik neki: „Befejezted csinálj inkább mást, a politizáld nem megy neked!” Csak remélhet jük, hogy Kaník a magatartását és: praktikáit nem alkalmazza majd ; szociálpolitikában és főként a csa ládi kapcsolatokban, vagyis azokoi a területeken, amelyekért felel” • írja a napilap. Az egykori kelet- és közép-európai kommunista vezérek és államfők közül egyetlenegy sem került börtönbe Pártfunkcionáriusok utóélete Csehországban nagy vitát váltott ki, hogy a Prágai Városi Bíróság felmentő ítéletet hozott Milous Jakes és Jozef Lenárt, a volt szocialista rendszer két magas rangú politikusa perében, mert nem sikerült rájuk bizonyítani, hogy a Varsói Szerződés hadseregeinek 1968 augusztusi bevonulása kapcsán hazaárulást követtek el. KOKES JÁNOS A legolvasottabb cseh napilap, a Mladá fronta Dnes például több írásban is azt elemezte, hogy milyen módon lehetséges ezeknek a problémáknak a kezelése. Karel Steigerwald publicista szerint újfajta nürnbergi bíróságokra lett volna szükség, amelyek előtt el lehetett volna számoltatni a volt antidemokratikus rendszer vezetőit. Úgy véli, hogy erre most már késő van. Egy másik írás szerint: ha a múlt rendszer illetékeseit a korabeli törvények alapján fogjuk ítélni, akkor Havelt kellene bezárni, mert ő forgatta fel a szocializmust. Tomás Sokol ismert jogász jogi és történelmi érvekkel alátámasztva azt írja, hogy jogi eszközökkel nagyon nehéz, valójában lehetetlen a történelmi kérdések valamiféle utólagos megoldása, feldolgozása. Ezzel összefüggésben nem érdektelen áttekinteni, hogyan néztek szembe a problémával más volt szocialista országokban. A volt pártvezérek és államfők közül senki sem került börtönbe, s nyugdíjasként élnek vagy néhányan már meghaltak. Kivételt csak Nicolae Ceausescu képez, akit a romániai véres rendszerváltó napokban azonnal kivégeztek. Csehszlovákiában az 1989 novemberi bársonyos forradalom napjaiban Gustáv Husák volt az államfő, Milous Jakes pedig a kommunista párt első titkára. Jakesről már írtunk. Husák 1989 decemberében lemondott, majd 1991 novemberében súlyos betegen meghalt. Időközben többször feljelentették, kihallgatták, de más baja nem történt. Helyéről a (cseh)szlovák történelemben máig vitatkoznak. Nálunk börtönbe csak Miroslav Sté- pán prágai első titkár került a tüntetők elleni (1988, 1989) erőszakos fellépésekért. Két és fél évre ítélték, de jó magaviseleté miatt csak másfél évet ült. Vasil Bil'ak, az ideológia irányítója nyugdíjasként Pozsonyban él. Magyarországon a rendszerváltás nem egyszeri aktus, hanem néhány éves folyamat volt. Kádár János, aki 1956 óta irányította a Ke- let-Európa „legvidámabb barakkjának” minősített sajátos magyar szocialista rendszert, a valóságos politikai váltást már nem élte meg, mert 1989 júliusában elhunyt. Szintén súlyos betegen. Északi szomszédunknál, Lengyel- országban Wojciech Jaruzelski és csapata az 1989-ben kialakult helyzetben kerékasztalnál (hasonlóan Magyarországhoz) adta át a hatalmat a demokráciának. Jaruzelski ellen jelenleg bírósági per folyik. Felróják neki, hogy felelős az 1970-es rendszerellenes tüntetések véres elnyomásáért. Ő akkor védelmi miniszter volt. Megfigyelők szerint egyértelmű, hogy a per csak bizonyos körök gyenge bosszúja. Legfőbb politikai-hatalmi döntése, amikor 1981 decemberében szükségállapotot vezetett be az országban, hogy úrrá legyen a szakszervezeti ellenzéki mozgalmakon, azonban máig is megossza a lengyel társadalmat. Az egyik fél szerint döntésével Jaruzelski megakadályozta Moszkva beavatkozását, ezért nemzeti hős, mások szerint viszont áruló, mert fellépett a nép akarata ellen. Hányatottabb volt a sorsa a Német Demokratikus Köztársaság egykori vezetőjének, Erich Honeckernek. Ő 1989 októberében mondott le minden tisztségéről, átadván a helyet a reformkommunistáknak. Honeckert házi őrizetbe helyezték, és többféle vádat emeltek ellene, leginkább a Nyugatra menekülő emberek halála miatt. 1991 márciusában kiengedték Moszkvába, ahol a chilei nagykövetségen kapott menedéket. 1992 júliusában visszaküldték Németországba, ahol súlyos betegsége (májrák) miatt az ellene folytatott pert leállították. A következő év januárjában Honecker és felesége a Chilében élő lányához repült, s Santiagóban halt meg 1994 májusában 81 éves korában. A keletnémet politbüró néhány tagját felelőségre vonták a menekülők határőrök általi lelöve- téséért. Egon Krenz utolsó NDK-s pártfőnök hat és fél évet kapott ezért. A büntetést szintén vitatják. A Balkán és Kelet-Európa leghosszabb ideig uralkodó kommunista vezetője a bolgár Todor Zsiv- kov módos nyugdíjasként halt meg, s kritikusainak mindig azt emlegette, hogy ő egymaga összehasonlíthatatlanul többet tett Bulgáriáért, mint ők együttvéve. ZsivÚjfajta nürnbergi bíróságokra lett volna szükség, vagy már késő? kov 1954 és 1989 között állt Bulgária élén, s hogy az ország azon évek alatt hatalmasat változott, az tény. Zsivkovot az állami pénzekkel való visszaélésekért 1992-ben hét évre ítélték, de a vádat később visszavonták. Hasonlóan elítélték a török kisebbség nyolcvanas évekbeli erőszakos „bolgárosításáért” is. Gyakorlatilag azonban csak házi őrizetben volt egy ideig, később azt is feloldották. Külföldre ugyan nem utazhatott, de Bulgáriában szabadon mozoghatott. Jó nyugdíja, állami villája, autója volt. Módos nyugdíjasként 1998 augusztusában halt meg. Nagy barátját, Nicolae Ceausescut és a vezér feleségét, a román lakosság által még inkább gyűlölt Elenát 1989. december 25-én rövid formális kirakatper után egyszerűen kivégezték. Ez már akkor is nagy felháborodást keltett Nyugaton, bár Ro mániában az új hatalom indoklásé - mely szerint erre a vérengzése] leállítása miatt volt szükség - i többség elfogadta. A kritikus na pókban a helyszínen voltam, s m: már személyes meggyőződésem hogy erre nem volt szükség, és sok kai inkább arról volt szó, hogy Cea usescut el kellett hallgattatni. Ern sok mindenkinek jó oka volt. A ko rabeli román politbüró tagjai bőr tönbe kerültek, s korábban vág később mindenki kiszabadult, i rendszerváltó napok vérengzései nek valódi vétkesei, a régi és az ú rendszer képviselői azonban a ma napig is szabadok. Enver Hodzsa albán diktátor 1985 ben hunyt el, így nem érte meg ; rendszerváltást. Utódja, Ramí: Alia egy időre börtönbe került majd házi őrizetben volt. Nyugdí jasként él. Jugoszlávia nagy vezetője, Joszi] Broz Tito még a nyolcvanas ével elején meghalt. Utódai az évtizei végére, a kilencvenes évek elején odajutottak, hogy a délszláv állati felbomlott, mégpedig véres belhá borúk közepette. Jugoszlávia utol só kommunista vezetője, Szlobo dan Milosevics ezután évekig Szét biát vezette, s ma a nemzetközi bí róság hágai börtönében ül, ahol ; délszláv háborúk kapcsán népit tással vádolják. A szerbek egy ré sze viszont továbbra is nemzet hősnek tartja. A tagállamok kom munista vezetői nemzeti vezető1 lettek, lásd például a horvát Franj Tudjman esetét. Mihail Gorbacsov szovjet reforméi a Szovjetunió első és utolsó elnök ma milliomos nyugdíjasként él, járja a világot. Míg hazájában nép szerűsége nagyot esett, a világba] továbbra is hatalmas tisztelet öve zi. A szovjet utódállamokban több nyíre ma is vezető vagy legalábbi befolyásos helyeken van a koráb ban uralkodó kommunista elit, íg a múlttal való leszámolás éri hetően teljesen másképpen néz k mint az egykori kelet-európai szc cialista országokban. A nagy pénz mintegy harmadát-felét az alvilág megpróbálja tisztára mosni - elsősorban a pénzintézeteken keresztül Félbillió koronát kerestek tavaly a cseh bűnbandák MTI-HÁTTÉR Mintegy 418 milliárd koronára, azaz majdnem 14 milliárd euróra becsüli a cseh rendőrség gazdasági bűnözéssel és korrupcióval foglalkozó osztálya a Csehországban működő alvilági szervezetek nyereségét 2001-ben. Ez az összeg Csehország éves bruttó hazai összterméke mintegy húsz százalékának vagy az éves állami költségvetés mintegy kétharmadának felel meg. Ebből a hatalmas pénzből a rendőrség vizsgálódási körébe összesen csupán 55,7 milliárd korona került. A rendőrség elé került esetek többségét - mintegy 44,1 milliárdnyi nagyságban - privatizációs visszaélések, különböző pénzügyi csalások alkotják. További tízmilliárd koronát a magánvagyon ellen elkövetett bűntettek teszik ki, míg az erőszakos cselekményekre 1,6 milliárd korona esik. A gazdasági bűncselekmények és visszaélések döntő többségéről a rendőrségnek csak részleges, másodlagos, nem kielégítő információi vannak, s ezért nem tud hatályosan közbelépni, illetve megfelelő bizonyítékok hiányában a vizsgálatok nem vezetnek eredményre. Rendőrségi adatok és becslések szerint az alvilág a feketén és törvénytelenül megszerzett pénz egy részét saját fogyasztására, más részét pedig újabb bűncselekmények elkövetésére használja fel. A pén mintegy harmadát-felét az alvilá megpróbálja tisztára mosni - leg inkább a pénzintézeteken keresi túl, továbbá ingatlanok vásárlási val, illetve értékpapírokkal val visszaélések által. A csehországi alvilágban ma ma jelentős befolyással bírnak a ki lönféle nemzetközi vagy külfölc bűnszövetkezetek, leginkább a vo szovjet köztársaságokból, illetve balkáni államokból, (kj)
