Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-11 / 237. szám, péntek

Kultúra ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 11. SZÍNHÁZ _____________________KASSA______________ THÁLIA SZÍNHÁZ: Csibe 19 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Tosca 19 __________________KOMÁROM___________ JÓK AI SZÍNHÁZ: Sirály 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Sexy Boys (am.) 16,18,20.30 MLADOSf: Balladák (cseh) 15.30,17.30 Szex és Lucia (sp.) 20ISTROPOUS: XXX (am.) 15.30,18, 20.30; 20 A kaptár (am.-ang.-ném.) 17.15, 20.45 Az ember, aki ott se volt (am.) 1730, 20.15 Mérges pókok (am.) 15.45,19.15 IC.SK FILM­KLUB: Az ördög éve (cseh) 18.30,20.30 Számokba fojtva (ang.) 19.30 KASSA TATRA: XXX (am.) 16, 18 11’09”01 (am.-fr.) 20 CAPITOL: Mérges (am.) 16, 18, 20 20.30 ÚSMEV: Valami Amerika (magy.) 18 Álmat­lanság (am.) 16, 20IMPULZ: Kémkölykök (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DIJNASZF.RDAHF.I.Y - LUX: Édes kis semmiség (am.) 19.30 KOMÁ­ROM -TATRA: Felpörgetve (am.) 18 ÉRSEKÚJVÁR - KOVÁK: A rette­gés arénája (am.) 19.30 LÉVA - JUNIOR: Lilo és Stitch - A csillagkutya (am.) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Szerelem utolsó vérig (magy.) 1730,20 GYŐR PLAZA: Álmadanság 13, 15.20,1740, 20 Egy fiúról 14,16,18, 20 A fegyverek szava 1715,19.45 Jégkorszak 13,15.45 A kaptár 20 A kis­menő 14.15,16.15,18.15,20.15 Különvélemény 14.15,17,19.45, Mil­liókért a pokolba 17.30,20,22.30 XXX 14.45,17.15,19.45 HÉTVÉGÉN - HOL? Ml? Kuckó játszóház indul A Sellyéi Ifjúsági Klub szervezé­sében Kuckó játszóház indul. Azokat a gyermekeket és gyer­meklelkű felnőtteket várják, akik unják az otthoni megszokott já­tékokat, és új barátokra szeret­nének szert tenni. A játszóház ezentúl havonta egy alkalommal jelentkezik, az első találkozó va­sárnap délután lesz, a program­ban egyebek mellett kézműves­foglalkozás szerepel, (gl) Vágsellye, Vecierka kultúr- központ, vasárnap, 15.00 IV. Országos Citeratalálkozó Tizennégy citerazenekar részvé­telével negyedik alkalommal rendezik meg Diószegen az Or­szágos Citeratalálkozót. A cso­portok előbb az értékelő bizott­ság előtt, majd az esti gálamű­sorban a nagyközönség előtt lépnek fel. (gl) Diószeg, kultúrház, szombat, 18.30 Kocsis Ernő Variációi Kocsis Ernő munkáiból nyílik ki­állítás ma délután a Magyar Kul­túra és Duna Mente Múzeuma Zichy-palotabeli kiállítótermé­ben Variációk -• Válogatás a mű­vész alkotásaiból címmel, (vkm) Komárom, Zichy-palota, péntek, 17.00 Kiállítás: Kossuth Lajos emléke Október végéig látható Losoncon a Magyar Kulturális Központban a Történelmünk lapjaiból - Kos­suth Lajos emléke című kiállítás. A fényképanyag a Kárpát-me­dencében és annak határain kí­vül található Kossuth-szobrokat és emlékeket mutatja be. A kiállí­tást Gondos Béla Budapesten élő történész, könyvterjesztő állítot­ta össze, (szász) Losonc, Magyar Kulturális Központ, nyitva tartás sze­rint Megemlékezés az aradi vértanúkról A Csemadok Somorjai Városi Szervezete és a városi művelő­dési központ rendezésében ma este Limpár Péter történész tart előadást az aradi vértanúkról. Az előadáson új tények és ada­tok hangzanak el az utolsó vég­zetes napokról, (ú) Somorja, a vmk zöld terme, péntek, 18.00 Beszélgessünk az Európai Unióról A Sellyéi Ifjúsági Klub (SÍK) Az Európai Unió és a vidékfejlesz­tés lehetőségei című beszélge­tésre várjama az érdeklődőket, akik Tuba Lajossal és Szép Atti­lával, a Fórum Intézet munka­társaival folytathatnak eszme­cserét a témában, (gaál) Vágsellye, a Vecierka előa­dóterme, péntek, 19.00 Őszirózsa magyarnóta-verseny Harmadik alkalommal rendezik Horváth Károly és zenekara fog- meg Ipolykeszin Őszirózsa cím- ja kísérni a versenybe beneve­mel a magyarnóta-énekesek or- zett 22 énekest, (dzsár) szágos versenyét. Holnap a helyi Ipolykeszi, művelődési ház, művelődési házban a budapesti szombat, 14.00 Az Ipoly mente folklórja Az ismeretterjesztő táncház­sorozat keretében holnap este az Ipoly mente néptáncait és népzenéjét mutatják be be Zselízen. Előadók: Agócs Ger­gely néprajzkutató, zenész, va­lamint Sánta Attila és Marsai Edit Ipolyszakállosról. Kísér Ko­zák Tibor és zenekara, (buch) Zselíz, vmk, szombat, 18.00 Páratlan elismerés a magyar irodalomnak: Kertész Imre irodalmi Nobel-díjat kapott Kilépett a nagyvilág kapuján Tessék! Győzött a magyar irodalom. Méghozzá fénye­sen, világra szólóan! A Svéd Királyi Akadémia Kertész Imrének ítélte oda a 2002-es év irodalmi Nobel-díját. SZABÓ G. LÁSZLÓ Van mit ünnepelni! Van mit ünne­pelnünk! Szerte a világon sokan csak most fogják megtanulni, hogy Európa szívében van egy ország, él egy nép, közte pedig embert és vilá­got formál egy író. Kertész Imre. Hány ezren, hány millióan tanulják meg most ezt a nevet, s jegyzik meg e nyelvet, amely nekünk mindegyik közül a legszeretettebb, a legféltet­tebb, a legszebb és a leggazdagabb, hiszen édes anyanyelvűnk. Egy díjban, egy ilyen díjban ugye, ez is benne van?! Ennél nagyobb irodalmi elismerés tudniillik nem is létezik. Igaz, Kertész Imréből is csak egyet ismerek. Ót. Akit mostantól fogva Grönlandon és Tűzföldön is ismer­nek. Pár héttel ezelőtt egy ünnepi va­csorán beszélgettem vele. Egy asz­talnál ültünk azon az estén, amely Faludy György 92. születésnapjá­ról szólt. Nem állítom, hogy olvadt, mint a vaj. Mint ahogy azt sem, hogy felszabadult, jó kedélyű em­bert ismertem meg benne, aki uram bocsá, épp aznap bal lábbal kelt. Nem! Kertész Imre arcán a de­rű legapróbb jelét sem fedeztem fel. Mosolynak a leghalványabb ár­nyalatát sem. Ridegnek, morózus- nak, távolságtartónak hittem. Kér­deztem, ő válaszolt. Nyugodtan, tömören - és érzelemmentesen. (Mennyi érzelem maradhatott va­jon egy emberben, aki megjárta minden idők legtüzesebb poklát, a holokausztot?) Ő lassan, ráérősen falatozott, én már második órája vártam, hogy megszólíthassam. Már az utolsó rizsszemeknél tar­tott, amikor észrevette, hogy felé hajoltam. „Még eszem!” - jegyezte meg szárazon, és hosszasan töröl- gette ajkát. „Még eszem!” Óriás megafonból hallottam, amit ő csak nekem mondott. Halkan, egyked­vűen, figyelmeztetően. De a sze­mében volt valami biztatás. Hogy az ajtó, kettőnk között, nyitva ma­Kertész Imre (középen) Faludy György születésnapi vacsoráján a felesége oldalán (Oláh Csaba felvétele) radt. Hogy nem csapta be végérvé­nyesen, csak beljebb húzta egy ki­csit. „Még eszem!” Evett is még újabb egy órán át. Ment, és szedett magának. Kétszer is. Én is lopva fi­gyeltem, akárcsak ő engem. Mind­ketten úgy tettünk, mintha észre sem vennénk, hogy a másik szem­mel tapogatózik. Finom, visszafogott mozdulatok, tartás, eleganciával vegyített büsz­keség. Nem szólt, hogy végzett, pusztán a tekintetével jelezte. Pontosan ezt vártam tőle. Egy apró kis jelet, hogy az ajtót egy ujjal meglökte. Faludyról kérdeztem. „Személyesen mostanában ismer­kedtem meg vele - mondta. - A fe­leségemnek régi barátja, még Amerikából. Az én Faludy-törté- netem 1949-be nyúlik vissza, ami­kor a Népszava munkatársaként le­tartóztatták őt. Én akkor a Világos­ság című lapnál dolgoztam. Újság­írókörökben igen-igen nagy felhá­borodást keltett, amit vele tettek. Aztán Recskre került, ahol - bár vé­kony, gyenge fizikumú ember volt -, a fogolytársaiban is tartani tudta a lelket. Recsk nagyon kemény hely volt, majdnem a német kon­centrációs táborokhoz lehet hason­lítani. Azt túlélni óriási fizikai és szellemi megterhelést, sőt hősies­séget is jelentett, illetve kívánt az embertől. Faludy példája aranyba foglalható.” Nála jobban ki tudhatja? Faludy nemrég kötött házasságát is kommentálta: „Kicsit fantasztikus, nem? Nagy me­részség kell hozzá, de ő mindig is vállalkozó kedvű ember volt, szeret­te a kalandokat, az extremitást, és úgy látszik, egy kilencvenkét éves emberben még vannak terek a sze­relemre. Érdekes!” Mondj véleményt, és megmondom, kivagy! Kertész Imre emberi nagyságához nem fér kétség. Mától írói nagyságához sem. Olvasom a Svéd Királyi Akadémia indoklását: „Munkásságáért, amely­ben a történelem barbár önkényé­nek kiszolgáltatott törékeny ember tapasztalatait mutatja fel.” A nyomkereső, Kaddis a meg nem született gyermekért, Az angol lobo­gó, Gályanapló, Jegyzőkönyv, Vala­ki más. Könyvek, amelyek összefo­nódnak fő művével, az 1975-ben megjelent Sorstalansággal, amely minden idők egyik legmegrázóbb és leghitelesebb holokauszt-regénye. „Kertész Imre munkássága azt ku­tatja, lehetséges-e még az egyéni lét és gondolkodás egy olyan korban, ahol az emberek csaknem teljesen a politikai hatalom alávetettjeiként él­nek - fogalmaz az Akadémia. - Ker­tész számára Auschwitz nem vélet­len, kivételes esemény, hanem vég­ső, logikus fázisa annak a megalá­zásnak és rombolásnak, amelybe a modern világ az emberi lényt veti.” Faludy születésnapi vacsoráján Ker­tész Imre még nem sejthette, hogy október eme borongós napján élete egyik legszebb eseményét éli meg. De azt már régóta tudja: Koltai La­jos, a legjelesebb magyar operatő­rök egyike filmre fogja vinni a Bran­denburgi Irodalmi Díjjal és a Lipcsei Könyvvásár Nagydíjával is kitünte­tett Sorstalanságot. Ami mérhetet­len nagy örömmel tölti el a hetven- három éves, tegnaptól Nobel-díjas írót. „Csak még pénzt kell gyűjteni rá” - tette hozzá nem kis keserűség­gel. Mától, gondolom, minden könnyebb lesz. Egy Nobel-díjas író regénye indul el a mozi felé. „Itt vagyok, s jól tudom, minden érvet elfogadok, azon az áron, hogy élnem lehet” - írja a Sorsta- lanság utolsó oldalán. Derű? Életöröm? Inkább csak meg­állapítás. Hiszen ugyanazt vallja, mint Kafka: „Van remény, csak nem nekünk.” De már lehet, hogy tudja: nincs igaza. A Szőrös Kő negyedik számának tartalmából A Pátria rádió kétnapos kínálatából válogathatnak Hétvégi programok Vendég a Véletlen Balett LAPAJÁNLÓ A közelmúltban jelent meg a Szőrös Kő idei negyedik száma. A lap ven­dége a kárpátaljai Véletlen Balett cí­mű irodalmi folyóirat, amely 1999- ben indult. Cséka György bevezetője után Beniczky Éva és Lengyel Tamás novellái, Bagu László versei révén kapunk ízelítőt a kárpátaljai folyó­iratból. A marosvásárhelyi születésű Farkas Wellmann Endre spleen című versé­vel mutatkozik be. A leginkább a vaj­dasági sajtóban publikáló Nagy Far­kas Dudás Erikának két lélektani no­vellájával ismerkedhetünk meg, a Vízfénynek árnyéka és a Babazuza címűekkel. Részleteket olvashatunk az érsekújvári Pénzes Tímea készülő regényéből. A kritikai rovatban megjelent négy tanulmány eredetileg szemináriumi dolgozatként készült az SZTE BTK Szerelem és halál ábrázolása né­hány XX. századi regényben című kurzusán. A magyar egyetemi okta­tás ádagszínvonalát jellemzi, hogy 29 dolgozatból csupán négy ütötte meg a közölhetőség színvonalát, ezek azonban nagyon. Ha a Parasztok című mű szerzőjéről vagy magáról a műről van szó, a ró­luk való diskurzus általában felszí­nes, a jól bevált klisék - realizmus versus naturalizmus, „népi eposz” lengyel falu stb. - szintjén mozog. Ez a négy dolgozat remélhetőleg soka­kat meggyőz arról, hogy Reymontot nemcsak iehet, de érdemes is újraol­vasni. A Kő kövön című rovatban Ardamica Zorán mond véleményt Szűcs Enikő Angyal című kötetéről. „Olvasás Szőrös Kő közben lassan rájövök, nem is a vers a fontos, hanem hogy megismerjem az általam már 13 éve ismert költőt. Hogy minél többet tudjak meg róla. Az embernek olyan érzése támad, látszólag békében él önmagával, mégse mindig tudja, miért olyan egy-egy reakciója, amilyen” - írja a kötet kapcsán Ardamica. Pénzes Tímea Haraszti Mária Pim- pimpáré című regényéről ír, Csehy Zoltán pedig Monoszlóy Dezső leg­újabb művéről, a Gutaütöttek balla­dájáról. Horváth Erika az erdélyi E-MIL író­táborról osztja meg élményeit Haza- téregetés az elrabolt Európába cím­mel. Olvashatunk a Fiatal írók IV. Alkotótáboráról is, melyet Juhász Miklós tréfás képriportja illusztrál. A folyóiratban ezúttal a fiatal vág- sellyei Buday Péter, valamint Szé­kely Gábor rajzaival és grafikáival is­merkedhetünk meg. (he) MŰSORAJÁNLÓ Szombaton 8 órakor kezdődik publi­cisztikai magazinunk, a Hétről hét­re. Szólunk a kedden aláírt koalíciós szerződésben foglaltakról, témánk lesz az Európai Bizottság országje­lentése is. Az országjelentésben fog­laltakról és annak politikai fogadta­tásáról műsorunk második órájában hallhatnak összeállítást. Tíz óra után a stúdió vendége lesz Both Eni­kő az Urobme to mozgalom képvise­letében és Lampl Zsuzsa szocioló­gus. 11.05-kor Kaleidoszkóp. A mű­sorban az egri vár viadalának 450. évfordulója kapcsán megszólal Berecz Mátyás, az Egri Dobó István vármúzeum munkatársa, Hodossy Gyula és Dobrovits Mihály arról be­szél, miért Dunaszerdahelyen ren­deztek Vámbéryról tudományos konferenciát. A kalondai Papp Sán­dor a faluban működő Calondiensis polgári társulás tevékenységéről nyilatkozik a műsorban. Az orvosi tanácsadóban a térdízület deformá- lódásáról lesz szó. 13 órától a Té­kában bemutatjuk Szilágyi István Kossuth-díjas erdélyi írót, aldnek Po­zsonyban volt szerzői estje. 13.30- kor jelentkezik női magazinunk, a Keresd a nőt! Megtudhatjuk, milyen ápolást igényel bőrünk ősszel, és ho­gyan készüljünk a télre. Kiderül az is, melyek a sikeres párválasztás is­mérvei, megismerkedhetünk gróf Almásy Antallal, egy régi arisztokra­ta család leszármazottjával, aki je­lenleg Magyarországon él családjá­val. 15 órakor jelentkezik az Őszidő. Az idősek hónapja alkalmából ellá­togattunk a galántai idősek otthoná­ba és a vágsellyei I. számú nyugdíjas klubba. 15.30-tól népi muzsika szól, a Figur Banda, a csallóközkürti asz- szonykórus és a Tücsök zenekar fel­vételeiből közvetítünk. 16 órakor hí­rek, 16.05-től Köszöntő. Adásunk a Napzártával érvéget 18 órakor. Vasárnap is reggel 8 órakor indul adásunk. A hírek, sporteredmények, évfordulónaptár és a hét politikai történéseinek összefoglalója után 9 órakor kezdődik a Világosság. Egy­házi műsorunkban Boros István bátkai lelkipásztor Fesztus és Dzurilla Pál apostollal való találko­zásuk kapcsán szól a hallgatókhoz. Összeállítás hangzik el a Firesz kó­rus németországi koncertkörúljáról, és egy 95 éves asszony vall az életé­ről. 9.30-kor a zenei szerkesztő ajánlja Anita Vallomások című CD- jét. A 10 órai hírek után jelentkezik ifjúsági műsorunk, a Randevú. Be­számolunk a nagyölvedi alapiskola sportnapjáról, sztárvendégünk Nagy Feró lesz. A műsorvezető-szer­kesztő Puha József. 14 órakor hírek, nyelvművelő ötpercünkben (14.05) pedig Szabómihály Gizella olvassa fel írását. 14.15-kor a BBC magyar nyelvű adását közvetítjük. 15 órakor A kultúra világában Varga József salzburgi zenei élményeiről mesél, a 65 éves Kopócs Tibor grafikus és fes­tőművész pedig a tűzzománc iránti rajongásáról vall. Istenes József mű­építész a Szlovákiai Építészek Szö­vetségét mutatja be. 15.30-tól köz­vetítjük néprajzi összeállításunkat (Hazai tájakon). Ezúttal a bodrog­közi szüret múltjával és jelenével foglalkozunk. 16 órakor hírek, majd Köszöntő 17.40-ig. Vasárnapi adá­sunk is a Napzártával ér véget 18 órakor. (ML)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents