Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-08 / 234. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 8. Közélet 5 Interjú Ivanics Ferenccel és Lubo Románnál Győr-Moson-Sopron és Pozsony megye megállapodásának jelentőségéről Brüsszel felé figyelnek a régiók Együttműködési megállapo­dást írt alá"tegnap Pozsony­ban Győr-Moson-Sopron me­gye és Pozsony megye ön- kormányzata. Az egyez­ményről és a jövőbeni együttműködés lehetőségei­ről Ivanics Ferencet, a Győr- Moson-Sopron Megyei Köz­gyűlés elnökét és Eubo Románt, Pozsony megye el­nökét kérdeztük. KORPÁS ÁRPÁD Miként értékelik a keretegyez­ményt? Ivanics Ferenc: Amit nem tartal­maz, az a legfontosabb benne: az akarat. Amit aláírtunk, az az akarat látható része, ám én inkább azt tar­tom fontosnak, hogy dinamikusnak mondható, előremutató lehet az együttműködésünk. Az elkövetke­ző egy év munkája határozza majd meg, hogy mely területeken aka­runk és tudunk együttműködni. Azt igyekszünk figyelembe venni, hogy két olyan ország megyei ön- kormányzatairól van szó, amelyek gazdaságilag még nincsenek erejük teljében. Mindkettő jól fejlődik és egyre erősebb, de vannak még te­rületek, például a szociális ágazat, amelyek komoly, de még hiányzó befektetéseket igényelnek. Úgy hi­szem, egyrészt az Európai Unió felé közösen hatékonyabban léphetünk fel, de hatékonyabbak lehetünk az » Ha valakivel együtt akarunk működni, annak mindig meg kell verni az alapját. Most ezt az alapozó doku- > > mentumot írtuk alá. >> olyan napi gondok megoldásában is, amelyek a határon átnyúló együttműködést érintik. Lubo Roman: A megállapodást Po­zsony megye további sikerének te­kintem. Ha valakivel együtt aka­runk működni, annak mindig meg kell vetni az alapját. Most azt a do­kumentumot írtuk alá, amely alap ahhoz, hogy megkezdhessük együttműködésünket például két város, Pozsony és Győr között vagy például Malacka és Mosonmagyar­óvár között. Ki kell dolgoznunk a végrehajtási tervezeteket. Pozsony megye számára a közel­jövőben melyek a legfontosabb konkrét célok? Eubo Roman: Az idegenforgalom Lubo Roman és Ivanics Ferenc (Lőrincz Adrián felvétele) terén szeretnénk elérni, hogy jövőre befejeződhessen a Mosonmagyaró­vár és Pozsony közti kerékpárút. Adódnak még gondok, például a két megyei elnöknek kell „kilobbiz­nia”, hogy a kerékpárosok szép kör­nyezetben kelhessenek át a hatá­ron. Közös vállalatokat kívánunk létrehozni a gyümölcstermesztés, a szőlőművelés és borászat terén, hogy például a Szenei járás és Mo­sonmagyaróvár környéke is elkezd­hessen együttműködni. Ami a kul­túrát illeti: a jelentős pozsonyi ma­gyar kisebbségre építve szeretnénk magyar kulturális napokat rendez­ni, úgy, hogy ezen a rendezvényso­rozaton Győr-Moson-Sopron megye is bemutatkozhasson. Az oktatás­ügyi együttműködést nemcsak a magyar nyelvre, hanem például a sportoktatásra is kiterjesztenénk. A közlekedés terén többet kell lobbiz­nunk Brüsszelben, hogy befejezhes­sük a Bécs-Pozsony-Győr közúti háromszöget, hogy erre is találjunk pénzt. Az együttműködés lehetősé­gét leginkább Brüsszel irányában látom, mert mindkét fél oda jár majd pénzt kérni, s ha együtt me­gyünk, könnyebben meg is kapjuk, mint ha külön-külön igényelnénk. Ha e téren összehangoljuk a lépése­inket, sokat elérhetünk. Győr-Moson-Sopron megye mely területeken tartja a legfonto­sabbnak az együttműködést? Ivanics Ferenc: Az egyik a gazdasá­gi erőtér létrehozása. Van egy na­gyobb ívű tervezetünk Dél-Morva- országgal, Alsó-Ausztriával és Bur- genlanddal is. Ez tágabb környezet, amelyben meg kell találnunk Győr- Moson-Sopron, illetve Pozsony me­gye helyét is. Fontosnak tartom to­vábbá az együttműködést azokon a területeken, amelyek nem ismer­nek határokat: környezetvédelem, katasztrófavédelem. Győr-Moson- Sopron megyének van egy fontos tervezete: egy észak-déli útvonal­lal kellene levezetni a Baltikum fe­lől Pozsonyon keresztül Magyaror­szágra érkező forgalmat. Ezt is kö­zös feladatnak tekinthetjük. Mi a véleménye Lubo Roman fel­vetéseiről, hogy közös mezőgaz­dasági, borászati és gyümölcs- feldolgozó vállalkozásokat kell létrehozni? Ivanics Ferenc: A rendszerváltozás után felértékelődött ez a fajta tevé­kenység. Győr-Moson-Sopron me­gyének két értékes borvidéke van, támogatásukra az elmúlt években jobban odafigyeltünk. Bízom ab­ban, hogy amit Burgenlandban el­értek a bortermelés kapcsán, az er­re a vidékre is áthozható és közös eredményeink lehetnek. A mező- gazdaság egyéb területeiről az mondható el, hogy mindannyian a tágabb Duna mentén élünk, vagyis hasonló adottságú területeken, ugyanakkor pontosan tudjuk, hogy az Európai Unió a belső piacát a csatlakozó országokkal szemben is keményen védi majd. Azt hiszem, ebben közösen kell fellépnünk. Pozsony megye egy része ma­gyar lakosságú. Ön szerint szá­mukra mi lehet az együttműkö­dés hozadéka Ivanics Ferenc: Van egy együttmű­ködésünk Hármas Duna-vidék Eurorégió néven; ez a csallóközi és mátyusföldi településekből alakult térségfejlesztési társulással való együttműködést jelenti. Az eddigi­ek alapján és a későbbiekben is \\ Győr-Moson-Sop- r ron megyének két értékes borvidéke van, támogatásukra az el­múlt éveknenjob- a a ban odafigyeltünk. >> Győr-Moson-Sopron megye önkor­mányzatának meg kell találnia azt a helyes utat, amelyen keresztül az önkormányzati kerületek támoga­tása mellett a magyar kisebbség is jó együttműködést tud életben tar­tani. A kétoldalú együttműködés egy cseh-osztrák-szlovák-magyar kooperációba is beilleszthető. E téren milyen elképzelései van­nak? Lubo Roman: Nemrégiben jött létre a Duna Menti Régió, vagyis Dél- Morvaország, Alsó-Ausztria, Bur­genland, Bécs, Pozsony és Nagy­szombat összefogása. Ez egy széle­sebb régió. En Alsó-Ausztria (amellyel már van nemzetközi szer­ződésünk), Burgenland, Pozsony és Győr együttműködését jó kiindulási alapnak tartom a nagyobb terveze­tek megvalósításához. VILLÁMINTERJÚ Miroslav Kusy politológussal a jogsértések esetleges orvoslásáról A Magyar Koalíció Pártja elége­detlen azzal, hogy a jobbközép kormánykoalíció három tagja nem hajlandó tárgyalni a kol­lektív bűnösség elve alapján el­követett jogsértések orvoslásá­ról. Ön szerint a jövőben lesz er­re politikai akarat? Muszáj lesz. Elképzelheteden, hogy a különböző jogsértések mi­atti kárpótlásból kihagyjanak egy jelentős csoportot, sőt még csak bocsánatot se kérjenek tőlük. Ugyanúgy, ahogyan a zsidókat, a magyarokat is megilleti a kárpót­lás, hiszen velük szemben is a kollektív bűnösség elvét alkal­mazták, amit a modern értelem­ben vett igazságszolgáltatás szempontjából valahogyan ren­dezni kell. Az MKP hangsúlyozta, hogy semmiképpen sem a Benes- dekrétumok semmissé nyilvání­tásáról van szó, csak a következ­ményeinek az erkölcsi jóvátéte­léről. Ön szerint erre miért nem hajlandók a partnerek? Vegyük például Ján Carnogurskyt: a zsidóktól és a németektől hajlan­dó volt bocsánatot kérni, viszont a magyaroktól semmi pénzért se kérne elnézést. Egyesek szerint in­kább a magyaroknak kellene bo­csánatért esedezniük, ez főleg a Slota-félékre jellemző, de a ke­reszténydemokratáknál is fellelhe­tő ez a vélemény. 1945-48-ban a legnagyobb sérelmeket a magya­rokkal szemben követték el: meg­fosztották őket állampolgárságuk­tól, számos akciót szerveztek elle­nük. Az MKP Országos Tanácsa által kiadott nyilatkozat a kárpótlás kérdését nyitott problémaként kezeli. Veszélyeztetheti ez a ko­alíción belüli viszonyokat? A mostani tárgyalások úgy zárul­tak, hogy végül az MKP volt az, amely a koalíción belüli béke ér­dekében inkább visszalépett, de Bugár Béla indokoltan mondta, ez nem jelenti azt, hogy ez a téma tabu lesz, hogy nem fognak róla beszélni. Egyszer mindenképpen rendezni kell a kérdést, és sajná­lom, hogy ez nem történik meg mindjárt a megbízatási időszak elején. Egyrészt mert az új kor­mány közvetlenül a „hatalomát­vétel” után könnyebben tudná rendezni az üyen népszerűden ügyeket, másrészt pedig nagyon régi, mintegy fél évszázados sére­lemről van szó. Azok a magyar nemzetiségű polgárok, akiket közvetlenül érintene a kárpótlás, már idősek, kihalófélben vannak. Hasonló okból kezdtek a zsidók kárpótlásával is foglalkozni, hogy legyen még egyáltalán kit kárpó­tolni. A zsidókat is csak jelképe­sen kárpótolják, nem nagy ösz- szegről, hanem a történelmi igaz­ságszolgáltatás gesztusáról van szó. Ez az anyagi kártérítésnél is fontosabb. Van esély a probléma megnyug­tató rendezésére akkor, ha a ke­reszténydemokraták befolyásos funkciókat töltenek be? A körülményektől függ. Ők is vál­toznak, a KDH-ban is megjelennek új emberek, akikre nem nehezedik a múlt, és akik nem a múltbeli, ideológiai szemüvegen keresztül szemlélik a világot. Ilyen szem­pontból talán igaz lehet a mondás, hogy az idő minden sebet begyó­gyít, és a fiatalabb nemzedék már ezt a problémát is képes lesz orvo­solni. (sz-a) Dzurinda új kormánya Kinevezések egy hét múlva Pozsony. Rudolf Schuster jövő ked­den kinevezi Mikulás Dzurindát mi­niszterelnökké, erősítette meg la­punknak Ján Füle államfői szóvivő. A köztársasági elnök október 15-én részt vesz a parlament alakuló ülé­sén, majd találkozik a Szlovák De­mokratikus és Keresztény Unió elnö­kével. „A jelenlegi kormány lemond, az elnök úr pedig azonnal kinevezi őt kormányfőnek” - pontosította az egyes lépések időrendi sorrendjét Füle. A régi-új miniszterelnök egy nap alatt kidolgozza az új kormány­tagok kinevezéséről szóló javaslatot, s másnap, október 16-án átnyújtja Schusternek, aki ez alapján a pozso­nyi várban kinevezi az új kormány tagjait. „Az államfő a kabinet első ülésén is részt vesz” - mondta az Új Szónak az elnöki szóvivő. A kor­mány - megalakulása után - prog­ramjával a parlament elé járul, ahol a képviselők bizalmáért folyamodik. Ha az ülésteremben helyet foglal mind a 78 kormánypárti honatya, a parlament bizalmat szavaz az új ka­binetnek. A miniszterré vagy állam­titkárrá kinevezett személyek helyén akkor már a pótképviselőknek kelle­ne ülniük, (sza) RÖVIDEN Könnyebb lesz tanulni az EU-ban Brüsszel. Új lehetőségek nyílhatnak meg azok előtt, akik az EU-n kí­vüli országokból tanulmányok folytatása vagy szakmai továbbképzés céljából érkeznek valamelyik uniós tagállamba. Az Európai Bizottság által javasolt intézkedések egyik legfontosabb újdonsága az, hogy na­gyobb mozgásszabadságot biztosítanának az érintetteknek. Ha példá­ul egy harmadik országból érkezett diák valamelyik tagállamban már megkezdte tanulmányait, akkor ezt a jogot bizonyos feltételek mellett a többi tagállamra nézve is megkaphatja. (MTI) Vád Schuster kezelőorvosa ellen Pozsony. Gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés miatt teg­nap vádat emeltek Frantisek F. orvos ellen, aki 2000-ben Rudolf Scímster államfőt műtötte. Az eljárást még Tibor Sagát kezdemé­nyezte, akinek éppen az elnök kezelése körüli botrányok miatt kel­lett lemondania. Schuster a vizsgálat érdekében innsbrucki orvosait is feloldotta a titoktartási kötelezettség alól. (TASR) Tárgyalt a harmadik kerület is Nagyszombat/Kassa. A HZDS nagyszombati kerületi vezetősége teg­nap másodszor is támogatásáról biztosította a mozgalom rendkívüli közgyűlésének összehívását. Kassán is összeült a kerületi elnökség, hogy döntsön a Vladimír Meciar sorsát is eldönthető kongresszus ügyében. Mivel Pozsonyi már kérte a rendkívüli küldöttgyűlés megtar­tását, nagy várakozás előzte meg a „hiányzó” harmadik kerületi javas­lat megtételét. Lapzártánkig nem született döntés, (t, ú) A többi jobbközép párt is a kormánykoalíció mellett Igen nevekre, tézisekre HIROSSZEFOGLALO Pozsony. Az MKP hétvégi döntésé­hez hasonlóan tegnap az ANO, a KDH és az SDKÚ elnöksége is egy­hangúlag a kormányprogram-tézi­sek és a koalíciós szerződés megkö­tése mellett szavazott. Az ANO-nak három minisztere lesz: Rudolf Zajac az egészségügyi, Rudolf Chmel a kulturális, Róbert Nemcsics pedig a gazdasági tárcát vezeti. Pavol Rusko pártvezetőt a parlament alelnöki posztjára jelölik. A házelnök Pavol Hrusovsky, a kereszténydemokraták vezére lesz. A KDH adja az igazság­ügy-minisztert (Daniel Lipsic), a bel­ügyi tárca vezetőjét (Vladimír Palkó) és az oktatásügy első embe­rét (Martin Frone). Az SDKU meg­erősítette, hogy Ludovít Kaníkot, a Demokrata Párt elnökét jelöli mun­kaügyi miniszternek. Mikulás Dzurinda pártelnök, kormányfője­lölt a döntést azzal indokolta, hogy Kaník már hosszabb ideje a tárca és a nyugdíjrendszer reformjával fog­lalkozik, és a demokraták az SDKÚ javára visszaléptek a választásokon. Kaník a Dzurindával folytatott négy- szemközti beszélgetésen kötelezte magát, hogy miniszterként csak mint SDKÚ-jelölt lép föl és nyilatko­zik. A párt további miniszteijelöltjei: Eduard Kukán (külügy), Ivan Miklós (pénzügy), Ivan Simko (vé­delem), Pavol Prokopovic (közle­kedésügy). (t, ú) Mit tartalmaz a Szlovákiáról szóló országjelentés? Érett az uniós tagságra HÍRÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel, Besztercebánya. Szlová­kia 1997 óta olyan előrelépést tett az EU-csatlakozás terén, hogy képes lesz a tagsággal járó kötelezettségek vállalására - szögezi le annak az or­szágjelentésnek a tervezete, ame­lyet holnap vitat meg és fogad el az Európai Bizottság. A javasolt szöveg szerint Pozsony megfelel a tagjelöl­tekkel szembeni koppenhágai poli­tikai kritériumoknak. A két gazda­sági követelmény közül egyet már teljesített, vagyis Brüsszel működő piacgazdaságnak tekinti az orszá­got. Bár a korrupció elleni küzde­lemben is tett „bizonyos előrelé­pést”, ez a terület továbbra is „ko­moly aggodalomra ad okot”. A ter­vezet nagyra értékeli, hogy erősö­dött a romaügyi kormánybiztos jog­köre és a roma problémakörre fordí­tott állami támogatás is nagyobb. Brüsszel elválja, hogy Szlovákia csökkentse a költségvetés és a folyó fizetési mérleg hiányát. Ha az előze­tes terveknek megfelelően Szlová­kia 2003 áprilisában írja alá a csat­lakozási szerződést, akkor az azt megerősítő népszavazást Ján Figel leköszönő külügyi államtitkár, főtárgyaló szerint a jövő év májusá­ban vagy júniusában lehetne meg­tartani. Ismételten megerősítette, hogy Pozsony nem fogja követelni a már lezárt tárgyalási fejezetek újbó­li megnyitását. A Benes-dekrétu- mokkal kapcsolatban figyelmezte­tett az EÚ szakembereinek jogi elemzésére, amely szerint a máso­dik világháború utáni csehszlovák jogszabályok nem befolyásolhatják az EU jogrendjét. Hangsúlyozta, nincs szükség a hatályos szlovák jogrend felülvizsgálatára, (t, s) Kárpótlás a náci lágerekbe elhurcolt személyeknek December 2-ig kérhetik ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. December 2-ig igényelhe­tik a kárpótlást a 2. világháború alatt fasiszta törvények és rendelke­zések alapján náci koncentrációs tá­borokba és fogságba hurcolt szemé­lyek, illetve - ha már nem élnek - azok hozzátartozói. Idén tavasszal módosult a törvény, azaz bővült a jo­gosultak köre azokkal, akiket Szlo­vákia területéről hurcoltak el, vi­szont deportálásuk idején magyar állampolgárok voltak. A módosítás szerint kárpótolják az akkori Cseh­ország és az első Csehszlovákia terü­letéről, illetve a Kárpátaljáról elhur- coltakat is. A volt hadifoglyok nem jogosultak a kárpódásra, mely egy­szeri nagyobb összeg kifizetése és egyfajta nyugdíj-kiegészítés megíté­lése révén történik. Az egyszeri kár­pótlás minden lágerben töltött hó­napért 3000 koronát jelent majd, te­hát aki öt hónapig volt táborban, 15 ezret kaphat. A nyugdíj-kiegészítést a kárpótlás jóváhagyásáról szóló irat alapján a Szociális Biztosítóban le­het kérvényezni. Ha valakit már kár­pótoltak valamilyen törvény - pél­dául a magyarországi - alapján, ettől függetíenül most is megfogal­mazhatja igényét. A kérvényt szlo­vákul kell megfogalmazni, és fel kell tüntetni: mikortól meddig (pontos dátum) és hol volt koncentrációs, il­letve munkatáborban; honnan hur­colták el; mikor tért haza. Ezenkívül mellékelni kell az összes ezzel kap­csolatos iratot; elég fénymásolatot küldeni. A kérvényeket az igazság­ügyi minisztériumba kell postázni (Ministerstvo spravodlivosti, Odbor rehabilitácie a odskodnenia, Zupné námestie 13, Bratislava 813 11). Az érdeklődők a 02/6428 4901-es tele­fonszámon kérhetnek bővebb felvi­lágosítást. (-sza)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents