Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)

2002-09-07 / 208. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 7. A jeruzsálemi piac őrtornya. Izraelben mindenhol megerősítették a biztonsági intézkedéseket, mert újévi me­rényletektől tartanak. (Reuters-felvétel) Tegnap kezdődött a zsidó új év, Sáron és Kacav Arafat-ellenes nyilatkozatai Semmisek az egyezségek Azonosították Hamid Karzai elnök merénylőjét Szigorítások Kabulban MTI-HiR Magyar tudósok világtalálkozója Bukarest. Tegnap a romániai Nagyváradon megkezdődött a Magyar Professzorok III. Világ- találkozója. A háromnapos ta­lálkozón, amelyet először tar­tanak Magyarország határán tűi, Tőkés László református és Tempfli József katolikus püs­pök köszöntötte a világ három kontinensének 14 országából érkezett mintegy 180 profesz- szort. A világtalálkozó plenáris ülésein 59 professzor tart majd előadást. (MTI) Holtverseny Németországban Berlin. Mind a keresztény uniópártok (CDU-CSU), mind a szociáldemokraták (SPD) a szavazatok 38-38 százalékát szereznék meg, ha most lenné­nek Németországban a válasz­tások— közölte a ZDF csator­na a Wahlen felmérését. A li­berális Szabad Demokrata Párt (FDP) 8 százalékot kap­na, a zöldek hetet, a keletné­met állampárt, utódja, a PDS 4 százalékot. (MTI) Kostunicának áll a zászló Belgrád. A közvélemény-kuta­tások alapján nő annak az esé­lye, hogy Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfő megnyeri a szeptember 29-i szerbiai elnök- választást. A szavazópolgárok 25 százaléka adná voksát Kos- tunicára, Miroljub Labus szö­vetségi kormányalelnökre 24 százalék. Vojiszlav Seselj cset- nik vajdára a választópolgárok 13,4 % adná voksát. (MTI) Nő az államfő népszerűsége (Képarchívum) Kovács László Moszkvában Moszkva. Az orosz fővárosban tárgyalt Kovács László magyar külügyminiszter kollégájával, Igor Ivanowal. Ivanov kijelen­tette, nincs feszültséget jelentő probléma a két ország között. Kovács hozzátette, megoldan­dó kérdések ugyanakkor van­nak. Ilyen az orosz államadós­ság és a II. vüágháború után a Szovjetunióba került műkin­csek ügye. (MTI) Lehet fegyver a pilótáknál Washington. Nagy többséggel szavazta meg az amerikai sze­nátus azt a tervezetet, amely az amerikai utasszállítók püó- tái számára lehetővé teszi, hogy a pilótafülkékben fegy­vert tartsanak. Az intézkedés önkéntes alapon tenné lehető­vé a fegyverviselést, s csak ki­képzés után. (MTI) Hamis riadó egy fegyverraktárban Salt Lake City. Nem találtak behatolót abban a katonai ve- gyifegyer-raktárban, ahol egy idegent láttak bejutni az őrzött területre, s ezért „terrorista-ria­dód’ rendeltek el. A lerakatban a másodüt világháborúból ma­radt vegyi fegyvereket és ideg­gázokat tárolnak. (MTI) Jeruzsálem. Izrael számára már nem létezik a paleszti­nokkal megkötött 1993-as os­lói ideiglenes megállapodás, sem a Camp David-i, sem pe­dig a 2000. évi tabai megálla­podás -jelentette ki Ariel Sáron izraeli kormányfő. mti-hírek A tegnap napnyugtakor kezdődött zsidó újév alkalmából a Maariv új­ságnak nyilatkozó izraeli kormány­fő kifejtette: Izrael nem hajlandó visszatérni e tárgyalások és megál­lapodások kereteihez. Sáron sze­rint Jasszer Arafat palesztin elnök célja mindig is a zsidó állam felszá­molása volt.'A kormányfő a terro­rizmusnál is súlyosabb problémá­nak véli, hogy az arabok és a pa­lesztinok nem ismerik el a zsidó nép jogát ahhoz, hogy saját hazájá­ban élhessen. Sáron szerint a pa­lesztinok szimbolikus vezetőként megtarthatják Arafatot. Megerősí­tette, nem kíván tárgyalni Arafat­MTI-HÍREK London/Washington/Brüsszel. Brit lapjelentés szerint az amerikai és a brit légierő mintegy száz harci gépe bombázott Irak nyugati részén egy fontos légvédelmi létesítményt: ez volt a szövetségesek légierejének legnagyobb szabású iraki bevetése az elmúlt négy évben. A Daily Telegraph napilap úgy vélekedett, a légi csapás bevezető lehet különle­ges erők iraki műveleteihez, még mielőtt az Egyesült Államok táma­dást indítana a - Washington által tömegpusztító fegyverek kifejleszté­sével vádolt - közel-keleti ország el­len. A légi csapások célja az iraki légvédelem megsemmisítése lenne; ez ugyanis lehetővé tenné, hogy a különleges erők helikopterei iraki területre behatolva bemérjék és el­pusztítsák az iraki Scud rakéták ki­lövőállásait, mielőtt néhány hónap múlva esetleg megindítják a táma­dást. Az 1991-es öbölháború után az Egyesült Államok és Nagy-Bri- tannia Irak északi és déli részén re­püléstilalmi övezeteket alakított ki az északon élő kurd, illetve a déli te­rületeken megtelepedett síita lakos­ság védelmére. Bagdad nem ismeri el az ENSZ-felhatalmazás nélkül ki­tal, egy másik - általa meg nem ne­vezett - palesztin vezetővel viszont találkozni készül. Sáron egy másik lapnak azt mondta, a jelenlegi fe­szült helyzetben a zsidóknak nem kellene felkeresniük a jeruzsálemi szent helyeket (amelyek a muzul­mánok számára is szent helyek). Nabíl Abu Rudeina, Arafat tanács­adója elítélte Sáron kijelentéseit. Leszögezte: a kormányfő szavaiból kitűnik, hogy Izrael feszültséget akar provokálni a térségben. Ha Izrael nem ismeri el az oslói, a Camp David-i és a tabai megálla­podásokat, zsákutcába juttathatja az egész térséget - tette hozzá. Móse Kacav izraeli elnök felszólí­totta a palesztinokat, válasszanak más vezetőt Jasszer Arafat helyett, mert a palesztin elnök tévútra ve­zette őket. Az izraeli államfő sze­rint az a kérdés most, hogy a pa­lesztinok képesek-e olyan új veze­tőt választani, aki felelősen és ha­tározottan tud cselekedni, nem pe­dig olyan „korrupt sarlatán mód­ján, aki tragédiába sodorja magát és bennünket is”. Kacav nem tekin­jelölt zónákat, és azt állítja, a szövet­ségesek csaknem 1500 irakit öltek meg e területeken 1991 óta. Richard Butler, az ENSZ volt iraki leszerelési főellenöre szerint az Egyesült Államoknak nyüvánosság- ra kellene hoznia Irak elleni bizo­nyítékait, és azok fényében az ENSZ Biztonsági Tanácsának ultimátumot kellene intéznie a bagdadi vezetés­hez, miszerint vagy feladják tömeg- pusztító fegyvereiket, vagy katonai támadásnak teszik ki magukat. A volt leszerelési ellenőr azonban nem ért egyet az amerikai megelőző csapás tervével, különösen nem, ha azt az amerikai haderő szövetsége­sek nélkül kísérelné meg. George Bush elnök közben megis­mételte: kormányának elegendő bi­zonyíték van a birtokában arról, hogy Szaddám Húszéin tömegpusz­tító fegyverek előállításán fárado­zik, ami igazolja az Irak ellen terve­zett támadást. Az amerikai elnök el­mondta: a közeli napokban telefo­non beszélni fog a Biztonsági Ta­nács többi állandó tagjának (Fran­ciaország, Nagy-Britannia, Oroszor­szág, Kína) vezetőivel. Ennek során emlékeztetni fogja őket arra, hogy „a történelem cselekvésre szólít bennünket. Nem engedhetjük meg, ti ellenségnek a palesztinokat. „Vé­gül békében együtt kell majd él­nünk” - mondta. Két palesztint lőttek agyon izraeli katonák a Ciszjordánia északi ré­szén fekvő Dzsentriben. A hajnal­ban a városba behatoló izraeliek­kel vívott összecsapásban életét vesztette a palesztin biztonsági szolgálat egyik tagja, valamint a Fatah mozgalomhoz közelálló al- Aksza Mártírjainak Brigádjai nevű fegyveres csoport egyik tagja. Izraeli helikopterek rakétacsapást mértek a Gázai övezetben találha­tó Hán-Junisz település egyik ön­tödéjére: az épület romba dőlt, de szerencsére senki sem sebesült meg, mert az üzemben nem tar­tózkodtak munkások. Közben az izraeli hadsereg beje­lentette, három részre osztotta a Gázai övezetet. A katonák útaka­dályokat telepítettek a Gus Kaif és Necarim zsidó telepek közelébe. A hadsereg szóvivője szerint ezzel akarják megakadályozni, hogy a terroristák fegyvereket juttassanak a térségbe. hogy a vüág leghitványabb vezetői zsarolják, fenyegessék és túszként kezeljék a szabadságszerető orszá­gokat” - idézte Bush szavait Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivője. Tony Blair brit kormányfő az eddigi legvüágosabb jelét adta annak, hogy Nagy-Britannia kész csapato­kat küldeni egy Irak elleni amerikai katonai fellépéshez a brit-amerikai különleges viszony jegyében. A BBC-nek adott nyilatkozatában Blair cáfolta, hogy a két nemzet kü­lönleges viszonya azt jelentené, hogy „amikor az Egyesült Államok összecsapja tenyerét, Nagy-Britan­nia azonnal ugrik. Azért támogatjuk őket, mert érdekeink úgy kívánják” - hangoztatta Blair. A miniszterel­nök határozott igennel válaszolt a kérdésre, hogy Nagy-Britannia kész-e katonákat küldeni egy hábo­rúhoz, és „véres árat fizetni” az USA-val meglévő különleges viszo­nyáért. Közben az amerikai hadsereg fegy­vereket és hadianyagot szállított át nemrég Katarból egy kuvaiti tá­maszpontra az Irak ellen tervezett katonai fellépésre való felkészülés jegyében. Mint Thomas White, az Egyesült Államok szárazföldi erői­nek minisztere Washingtonban be­Kabul. A tálibok lehetséges mene­dékének tartott dél-afganisztáni te­rületről való, Kandahár tartomány biztonsági alakulatainál szolgáló férfi lőtt rá csütörtökön Hamid Karzai afgán elnökre Kandahárban. A merényletkísérletet követő ható­sági akciók során eddig 18 embert vettek őrizetbe, Szajed Raszult, a biztonsági erők parancsnokát és 17 emberét. A merényletben a férfi a kormányzói székház közelében Kalasnyikov géppisztolyából tüzet nyitott a politikusokat szállító gép­kocsira: Karzai sérteden maradt, Gul Aga Serzait, Kandahár tarto­mány kormányzóját azonban a nya­kán könnyebben megsebesített egy lövedék. Abdullah Abdullah afgán külügyminiszter a merényletkísérle­tet az al-Kaida terrorszervezethez ÖSSZEFOGLALÓNK Bécs. Hétfőn megbukhat az osztrák kormány a kisebbik koalíciós párt, a szabadságpártban (FPÖ) zajló bel- viszály miatt. A párt miniszterei Su­sanne Riess-Passer miniszterelnök- helyettes vezetésével már hétfőn együttesen távozhatnak a kabinet­ből. Erre utal Riess-Passer tegnapi tárgyalása Thomas Klestil államfő­vel, amelyről azonban nem adtak ki jelentéseket. Megfigyelők a konflik­tust a hosszú ideig pártvezető Jörg Haider és a mostani elnök, Riess- Passer közötti hatalmi harcként ér­tékelik. Haiderék rendkívüli párt- kongresszust akarnak kicsikarni, hogy azon az adóreform azonnali végrehajtására kényszerítsék a kor­mányt, amelyet az kénytelen volt el­halasztani a súlyos árvizek miatt. Riess-Passer hívei szerint Haider kü­Krynica. A visegrádi országok par­lamenti elnökei a közeljövőben olyan együttműködési bizottságot hoznak létre, amelynek feladata lesz az EU-csatiakozás segítése a kormányzatok mellett. A kezdemé­nyezés teljes egyetértésre talált a vi­segrádi csoport parlamenti vezetői körében - derült ki a dél-lengyelor­szági Krynicában rendezett 12. Gaz­számolt róla, a hadfelszerelés át­szállítását egy kuvaiti katonai tábor­ba gyakorlatnak szánták az anyagok használhatóságának időszakos el­lenőrzésére és a ki-berakodás gya­korlására. Az AP jelentése szerint az átszállított hadifelszerelések között harckocsik, páncélozott harcjármű- vek, üzemanyag, lőszer és más szál­lítmányok voltak. A NATO legfelső katonai szerve, a katonai bizottság a jövő héten két- két napos látogatást tesz Berlinben és Prágában. Mértékadó szövetségi forrás szerint az Irak ellen készülő­dő amerikai hadművelet nem került szóba a tanács első őszi ülésén. „Eh­hez az kellene - magyarázta a NA- TO-ületékes -, hogy valamelyik tag­állam nagykövete felvesse a témát. Mint szervezet, a NATO nem vesz részt ennek a kérdésnek a megvita­kötődő csoportok számlájára írta. A merénylőt Abdul Rahmánnak hív­ják, és a dél-afganisztáni Hilmend tartományból, a tálibok egyik erős­ségének tartott, pastuk lakta térség­ből jött. Két-három héttel ezelőtt csatlakozott a kandahári biztonsági erőkhöz, és a merénylet elkövetése­kor is katonai egyenruhát viselt. Az afgán fővárosban módosították az előző nap elkövetett merénylet veszteséglistáját: az új adatok sze­rint a korábban közöltnél több, 26 személy vesztette életét és 150 sebe­sült meg. A gépkocsiba rejtett pokol­gép a tájékoztatási minisztérium kö­zelében robbant. A tavaly szeptem­ber 11-i egyesült államokbeli me­rényletek első évfordulójának köze­ledtével az afgán fővárosban meg­szigorították a biztonsági előíráso­kat, mert a hatóságok készülő terro­rista akciókról szereztek tudomást. lön megállapodást kötött Wolfgang Schüssel kancellárral, aki ezt hatá­rozottan cáfolta, bár korábban Hai­der is ezt állította. Schüssel kifejtet­te, nem is jöhetne szóba megállapo­dás Riess-Passer alkancellár háta mögött. A kancellár szerint tulaj­donképpen Haider lassan elfogadja a kormány irányvonalát, amely vál­tozatlan: a fő cél az árvíz utáni újjá­építés, az erre fordított összegek a fogyasztásba és a beruházásokba áramlanak és ezzel a konjunktúra élénkítését és a munkahelyek bizto­sítását is szolgálják. A News hetilapban Anton Pelinka politológus arra mutatott rá: Haider ténykedésének egyik fő célja, hogy mozgásteret teremtsen pártjának az EU bővítésével való szembeszegü­léshez, vagyis eltávolodjon a bővítés mellett elkötelezett koalíciós Oszt­rák Néppárttól. (MTI, TASR) dasági Fórumon. A magyar fél azt javasolta, hogy lehetőség szerint még ebben az évben rendezzék meg a visegrádi parlamenti elnökök ta­lálkozóját, kezdjék meg az együtt­működést, és határozzák meg a fel­adatokat. Elvi egyetértés született arra a javaslatra vonatkozóan is, hogy a Benelux államokhoz hason­lóan a visegrádi négyek is szoros együttműködésben alakítsák ki eu­rópai integrációs stratégiájukat. tásában, most sem vetette fel a kér­dést senki.” Más tájékozott brüsszeli források és megfigyelők szerint ar­ról van szó, hogy a tagországok nem kívánják az esetleges katonai akciót a szövetség keretében vinni. A német külügyminisztériumba ké­rették az Egyesült Államok berlini nagykövetét. Az eset a hét közepén történt, közvetlenül az után, hogy Dániel Coats nagykövethez mérten szokatlan nyíltsággal marasztalta el Németországot az Irak-ügyben ki­alakított álláspontja miatt. Wolf­gang Gerhardtnak, a liberálisok (FDP) frakcióvezetőjének feltűnt, hogy Bush elnök nem említette a német kancellárt, amikor bejelen­tette: a fontos államokkal egyeztet, Oroszországgal, Kanadával, Franci­aországgal, Nagy-Britanniával és Kínával. Lezuhant egy amerikai helikopter El-Manáma. Lezuhant az amerikai haditengerészet egyik helikop­tere a Perzsa-öbölben: egy amerikai operatőr meghalt, négy tenge­rész könnyebben megsérült. Az amerikai haditengerészet nem kö­zölte az áldozat kilétét. A bahreini központú 5. flotta az Irak elleni embargó érvényesítésében segít: megállítanak minden olyan fehér­hajót, amelyet iraki olaj illegális szállításával gyanúsítanak. (MTI) Richard Butler szerint eljött a bizonyítékok és a BT-határozat ideje, George Bush szerint viszont már elegendőek a bizonyítékok Bagdad ellen Csaknem száz repülőgép bombázta Irakot Az FPÖ-belviszály veszélybe sodorta Schüsseléket is Bukhat a bécsi kabinet Krynicai fórum: visegrádi parlamenti együttműködés Csoportos csatlakozás MTI-HÍR

Next

/
Thumbnails
Contents