Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)

2002-09-07 / 208. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 7. Közélet 5 Beszélgetés Német Imre magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel az EU-csatlakozás kihatásairól Mire jut a gazda az Unióban? Pozsonyban tárgyaltak a Kö­zép-európai Szabadkereske­delmi Megállapodás (CEFTA) agrárminiszterei, és az Európai Uniós csatlako­zásról, az ezzel kapcsolatos teendőkről, feladatokról is véleményt cseréltek. Német Imrét, a magyar agrártárca vezetőjét az EU-csatlakozás kihatásairól kérdeztük. GÁGYOR AÜZ Bizonyára elkészültek már a ta­nulmányok arról, hogy az EU- csatlakozásnak milyen hatása lesz a magyar mezőgazdaságra nézve. Nyer-e vagy veszít a vidé­ki lakosság a csatlakozáson? Ahhoz, hogy ezt tudjuk, ismer­nünk kellene az EU tárgyalási po­zícióit, legalább a pénzügyi kérdé­sekben. Azok a munkaanyagok, amelyek eljutottak hozzánk is és a 15-ök belső megegyezését vannak hivatva szolgálni, meglehetősen borús képet vetítenek előre. Ez azt jelentené, hogy a csaüakozó orszá­gok a belépést követően a közvet­len mezőgazdasági támogatások tekintetében csaknem 10 eszten­deig hátrányban lennének, az első években az uniós gazdálkodókhoz képest mindössze 25 százalékos támogatást kapnának. Ez azt je­lenti, hogy a versenyfeltételek egyenlőtlenek lesznek. Hétközna­pi nyelvre fordítva ez azt jelenti, hogy amíg az uniós gazdák az egyes termékek előállításához a termelési költségek 40 százalékát megkapják támogatásból, addig az újonnan csatlakozók mindössze 10 százalékát kapnák meg. Ezt a különbséget nem lehet kompen­zálni, illetve csak úgy lehet, ha az egyes országok saját zsebükbe nyúlnak és saját költségvetésükből próbálják meg piacon tartani ter­melőiket. Ha nem változik Brüsszel állás­pontja, Magyarország mennyi­ben tudja majd kompenzálni ag­rártermelőinek bevételkiesését? A kompenzációs igény nagyon nagy mértékben függ attól, hogy hány évre kell terveznünk e tekin­tetben. Azt szeretnénk, ha az át­menet nem nyúlna túl az EU-s költségvetési cikluson, tehát 2007- ben már a többi uniós országgal azonos elbírálás alá esnénk. Ezért SS Azt szeretnénk, ha ' 2007-től már a többi uniós országgal azonos elbírálás alá esnénk. V az elkövetkezendő 3 évben nemze­ti költségvetési áldozatokat kelle­ne hozni. Én ennek a bevételkü­lönbségnek legfeljebb az 50 száza­lékára látok lehetőséget. Ez a pénz tulajdonképpen csak arra elég, hogy a termelők talpon maradja­nak, de arra már nem, hogy a fel­zárkózást megkezdjük, termelői tevékenységeinket korszerűsítsük.- Ha túl mereven állunk hozzá a tárgyalásokhoz, akkor ez csak azt ered­ményezheti, hogy 2004-től nincs EU-csatlakozás (Somogyi Tibor felvétele) Több dél-szlovákiai mezőgazda- sági termelő fogalmazta meg azt a meglátását, hogy a társult or­szágok, köztük Magyarország és Szlovákia is, mintha hajlandóak lennének feláldozni az agrá- riumot a gyors, 2004-es csatla­kozás érdekében. Nyilvánvaló, hogy nemzeti érde­keket is figyelembe kell venni. A magyar nemzetgazdaságon belül az agrártermelés 4 százalékot tesz ki, bár a jelentősége a vidéki né­pesség megélhetése szempontjá­ból lényegesen nagyobb. Ezért mi azonos versenyfeltételeket, támo­gatásokat követelünk. De ha ilyen mereven állunk hozzá a csatlako­zási tárgyalásokhoz, akkor ez csak azt eredményezheti, hogy 2004- től nincs csatlakozás. Ebben az esetben azt kell számításba venni, hogy mennyit veszítünk ezen. Meggyőződésünk, hogy a fejlődés felgyorsítása Magyarországon, a vidék fejlesztése, a területfejlesz­tés, az infrastruktúra megújítása és a gazdaság vérkeringésének fo­kozása csak az Unión belül lehet­séges. Ha figyelembe vesszük a ko­rábban csatlakozott országok pél­dáját, ezek között egyetlen olyan országot sem találunk, ahol a ko­rábbi nemzeti fejlődési tendenci­ákhoz képest visszaesés követke­zett volna be. Inkább azt találjuk, hogy lényeges fejlődésnövekedés következett be. Azt a kérdést kell felvetnünk, hogy az agrárium ne­gatív megkülönböztetése okán el lehet-e egy országot zárni ettől a fejlődési lehetőségtől. Úgy gondo­lom, kompromisszumot kell talál­ni. Taggá kell válni, viszont az adott országnak segítenie kell az agráriumot, hogy a megkülönböz­tetésekét le tudja küzdeni. Nemze­ti forrásokból mindenképpen kompenzálni kell azokat a hátrá­nyokat, amelyeket sajnos el kell szenvednünk. Szlovákia és Magyarország között a mezőgazdaságot tekintve vi­szonylag zavartalan az együttmű­ködés. Az egyetlen vitás kérdés a tokaji márkanév használata. Ma­gyarország az év végéig szeretné lezárni a mezőgazdasági fejeze­tet, ehhez viszont dűlőre kellene jutnia ebben a kérdésben is. Tár­gyalások ugyan rendszeresen vannak, ám a megegyezés, úgy tű­nik, még mindig a csillagokban. Pavel Koncos miniszter is felvetette ezt a kérdést. Neki is elmondtam: ahhoz, hogy a magyar bor jó áron legyen eladható az EU-ban, ahhoz nekünk a márkavédjegyeinket vé­denünk kell. Nyilvánvaló, hogy olyan megoldásokat nem tudunk elfogadni, hogy erre építve esetleg olyan termékek kerüljenek piacra, amelyek rontják a kialakult hírne­vet. Ha a tokaji bor szóba kerül, mindenütt rögtön Magyarországra és egy kiváló termékre gondolnak. Tehát mi szeretnénk megőrizni en­nek a terméknek az imázsát. Haj­landóak vagyunk tárgyalni arról, hogy a tényleges tokaji termelési tájkörzetben belül megfelelő minő­ségben előállított bor milyen for­mában kerülhet piacra. Értsem ezt úgy, hogy Magyaror­szág kitart eredeti álláspontja mellett, miszerint Tokaj-hegyal- ja határainak meghatározásakor az egykori szántóügyi miniszté­rium 1908-as törvénye szerint kell eljárni, tehát a tokaji borvi­dékjelenlegi szlovák oldalon há­rom községet jelent és nem na­gyobb 100-120 hektárnál? A tokaji tájkörzet korábban egyér­telműen meg volt határozva. A ma­gyar hegyközségek is nagyon szi­gorúan ragaszkodnak ahhoz, hogy eredetvédett bor kerüljön piacra, ez az eredetvédett bor csak az adott tájkörzetben kitermelt tőké­ről kerüljön hordóba. Úgy gondol­juk, hogy Szlovákiának is az az ér­deke, hogy az előállított bort lénye­gesen magasabb áron tudja eladni. Szlovák részről bizonyára felve­tették azt az érvet, hogy a Szlo­vák Nemzeti Tanácsnak a Tokaj- vidék fejlesztéséről szóló 1959- es T.t. számú törvénye a szlová­kiai Tokaj-vidéket mintegy 698,10 hektárban határozza meg, a szőlőt és a bort itt ugyan­úgy kezelik, mint Magyarorszá­gon. Érvként bizonyára felhoz­ták azt is, hogy a szőlőt erről a területről - egészen a határren­dezésig - átvitték a magyar ol­dalra, ahol tokajiként dolgozták fel és forgalmazták. Úgy gondolom, ha mindkét ország az ÉU tagja lesz és a határok gazda­sági értelemben eltűnnek, akkor közös érdek lesz, hogy ezt a minő­ségbiztosítási rendszert közös nor­matívák alapján állítsuk fel. Mi haj­landóak vagyunk ezt részletesen megtárgyalni. Miről tárgyalt még szlovák part­nerével? Örülök annak, hogy a piac eddig is a liberalizáció irányába haladt. Ha tagjai leszünk az Uniónak, akkor a nyitott piacok elve alapján történik a kereskedelem. Jelenleg még több termék esetében kedvezményes kvóták, beviteli korlátok, valamint ár- és értékkülönbségek vannak a két ország között. Ugyanazt a ter­mékét más áron akarjuk értékesíte­ni. Ha a 2004-es csatlakozást ko­Az EU tagjává kell r válni, ugyanakkor minden országnak segí­tenie kell agrártermelő­it, hogy a megkülön­böztetéseket le tud- ják a küzdeni. > > molyán vesszük, úgy gondolom, hogy e tekintetben gyorsabban kel­lene előrehaladnunk. Két választá­sunk van: vagy egy folyamatos nyi­tás, folyamatos értékrendátadás, - kiegyenlítődés történik a két ország között, valamint a két ország és az unió közt, ezeknek mindenképpen az uniós értékarányokhoz kell kö­zelíteniük, vagy majd a csatlako­záskor robbanásszerű változások, ugrások és esetleg csökkenések lesznek. A termelők számára is az a helyes üzenet, ha már most közve­títjük azt, hogy az a beruházás, amelyet esetleg most eszközölnek, mennyiben fog megtérülni. Ha 2004 után itt alapvető változások történnek, akkor lehetnek olyan beruházások, amelyek soha nem térülnek meg a termelő számára, és lehetnek olyanok, amelyeket a ter­melő most el sem kezdene, mert nem rentábilis számára, ugyanak­kor az EU-értékrendje szerint jöve­delmező lenne. Közösen a cseh kulturális értékek helyreállításáért A HZDS szintén italmérésekben kampányol V4-ek Budapesten Dubovská is „kocsmázik” MTI-HÍR­Budapest. A visegrádi 4-ek orszá­gainak kulturális miniszterei közö­sen lépnek fel az európai közösség­nél a cseh kulturális örökséget ért 2,3 milliárd koronás árvízi károk enyhítésének ügyében - erről hatá­rozott a négy miniszter Budapesten. A zárónyilatkozat szerint közös ja­vaslatot tesznek az Európai Unió­nak arra, hogy 2004-től indítson új programot, és hozzon létre ehhez kapcsolódó pénzügyi alapot a ter­mészeti katasztrófák által sújtott kulturális értékek helyreállítására. A találkozó központi témája az olva­sáskultúra, illetve annak fejlesztése volt; a miniszterek fő feladatként a könyvekhez való hozzáférés előse­gítését, a könyvtárak fejlesztését, a fordítás támogatását és a könyvki­adás áfa-mentesítését jelölték meg. Az EU-csatlakozás előtt a négy or­szág együttesen szervez majd be­mutatkozásokat Európa Kulturális Fővárosaiban; a programok célja a közös értékek megismertetése az európai közönséggel. Évente meg­rendezik a V4 Folklórfesztivált, kö­zös filmszemle rendezését is kezde­ményezni fogják, illetve a legjobb alkotások elismerésére Visegrádi Film Díjat alapítanak. A kulturális miniszterek legközelebb a jövő feb­ruárban Lőcsén találkoznak. ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. A KDH után a HZDS is kampányolni kezdett a kocsmák­ban. Pozsonyban máris Vladimír Meciar „újoncát”, az SOP-ból át­pártolt Diana Dubovskát „vetették be” az egyik külvárosi italmérés­ben. „Végre a sajátjaim közt lehe­tek, még ha egy ideig máshol él­tem is” - mondta asztaltársaságá­nak. Dubovská elmondta, nagyon tiszteli Meciart, és megerősítette a pártelnök korábbi szavait, hogy már az SOP képviselőjeként is a HZDS-t szolgálta, mert szükségét érezte, „hogy elsősorban Szlová­kia javára dolgozzon”. „Magán­ügynek” tartja, hogy Meciar hon­nan szerzett több mint negyven milliót villája felújításához, s kü­lönben is, „nem Meciar a problé­ma, hanem az államon belüli kor­rupció”. A párt külügyi szakértő­jeként állítja, egyetlen nyugati po­litikus sem mondta ki Meciar és a HZDS nevét, amikor a szeptembe­ri választások kockázatairól be­szélt. Több politológus szerint a HZD kiválása mellett éppen Dubovská „átigazoltatása” miatt csökkent a HZDS népszerűsége. Ő ezt csak úgy kommentálta, akkor szokás ajánlatokat tenni és elfo­gadni, ha az kölcsönösen kedve­zőnek ígérkezik, (sita, tasr) RÖVIDEN Választási eredmények 22-én( kettőkor Pozsony. A választások hivatalos végeredményét a Központi Vá­lasztási Bizottság (ÚVK) csak azután teszi közzé, hogy a járások számítógépes és jegyzőkönyvezett eredményeit is egybevetette. Pavol Baxa, az UVK elnöke reméli, hogy a végeredmény szeptem­ber 22-én, vasárnap, legkésőbb délután kettőkor kihirdethető. Az UVK jegyzőkönyvét Baxa Jozef Migas házelnöknek-adja át. A vá­lasztási eredményeket a statisztikai hivatal 1100 munkatársa több mint háromszáz számítógépen összegzi majd. (TASR) Malíková: a Plus 7 dnít a SIS írja Pozsony. Anna Malíková a főügyészségen feljelentést tesz a Plus 7 dm hetilap ellen, amiért az állítólag sorozatosan valótlanságokat közöl róla és pártjáról. A SNS elnöke szerint az újságot „a titkos- szolgálat irányítja és tölti meg, hogy lejárassa azokat a pártokat és személyiségeket, amelyek és akik a Dzurinda-féle hatalmi junta ha­lállistáján szerepelnek”. Malíková a Központi Választási Bizottság­nál is panaszt tesz és az EBESZ választási megfigyelőit is felkeresi. A hetilap ugyanakkor azt fontolgatja, hogy jó hírének csorbítása miatt jelenti fel a nemzeti pártot. (TASR) Történelmi csúcson devizatartalékaink Pozsony. Szlovákia devizatartalékai e héten történelmi rekordot döntöttek, amikor szerdán 10 milliárd dollár fölé emelkedtek. Ez, a kereskedelmi bankok 2,3 milliárd dolláros tartalékai mellett, első­sorban a jegybanknak köszönhető. A nemzeti bank tartalékai ugyanis elérték a 7,7 milliárd koronát, amihez elsősorban az orosz adósság egy részének megtérítése és a privatizációból származó bevételek járultak hozzá. (SITA) Fico ijesztgeti a jobboldalt Pozsony. A jobboldali pártoknak nem szabad arra számítaniuk, hogy a választások után automatikusan a kormánykoalíció tagjai lesznek, illetve hogy nélkülük elképzelhetetlen a kormányzás - nyi­latkozta tegnap Robert Fico. A Smer elnöke szerint „az egész telje­sen másként is alakulhat”. Elismerte, a legnagyobb valószínűség szerint pártja kénytelen lesz együttműködni a jobboldallal, reméli azonban, hogy hárompárti kormány alakulhat. Hogy a Smeren kí­vül mely pártokra gondol, nem volt hajlandó elárulni. Továbbra is ragaszkodik a vagyon eredetéről szóló törvény elfogadásához, illet­ve ahhoz, hogy a Smer nem lép olyan kormányba, amelynek Vladi­mír Meciar, Mikulás Dzurinda és Ivan Miklós tagja. (TASR) Wiersma választásra buzdít Pozsony. A szlovákiai állampolgároknak el kellene menniük voksol­ni, hogy így is bizonyítsák a demokrácia iránti elkötelezettségüket - jelentette ki tegnap a Rudolf Schuster államfővel folytatott tárgyalása után Ján Marinus Wiersma. Az Európai Parlament szlovákiai jelentés­tevője reméli, legkésőbb október végéig felállhat az új szlovák kabi­net, hiszen az Európai Bizottság akkor dönti el, lezárja-e a Pozsonnyal folytatott uniós előcsatlakozási tárgyalásokat. A volt titkosszolgálati (SIS) igazgató, Ivan Lexa szabadlábra helyezésével kapcsolatban csak annyit jegyzett meg, hogy a politikusoknak nem volna szabad véle­ményt mondaniuk a bírósági határozatokról. (TASR) A tagjelöltek euroképviselői Brüsszel/Strasbourg. Az uniós tagjelölt államok megfigyelői stá­tussal már az EU-csatlakozásuk előtt, jövő tavasszal küldhessenek képviselőket az Európai Parlamentbe (EP) - javasolja Patrick Cox házelnök. Elképzelését előzetesen az EP valamennyi frakciója tá­mogatta. A tagjelölt államok euroképviselői a plenáris üléseken is jelen lehetnének, de a csatlakozásig hozzászólási és szavazati jog nélkül. (SITA) DS-SNS plakátcsata Rózsahegy. A városhoz közel a Demokrata Párt plakátragasztóira támadt az SNS egyik képviselőjelöltje. Miroslav Zigo állítólag tor­kon ragadta az egyik demokratát és azt ordítozta, hogy a kiszemelt helyre csak a nemzetiek ragaszthatnak. A DS szerint a középkor­ban ilyen inzultust véres párbaj követett, mivel azonban a 21. szá­zadban járunk, a nemzetieket nemesebb sportversengésre hívták ki. A sportágat az SNS választhatja ki. (SITA) Az MKP politikusai Galántán és Somorján A 11-es jegyében ÚJ SZÓ-HÍR Galánta/Somorja. A Ghymes együttes közreműködésével tart választási nagygyűlést ma 16.30 órai kezdettel a Magyar Koalíció Pártja a galántai szabadtéri szín­padon. A 11-es jegyében zajló gyű­lésen fellépnek a régió kultúrcso- portjai, bemutatkoznak az MKP parlamenti képviselőjelöltjei, jelen lesz Csáky Pál és Duka Zólyomi Ár­pád is. A belépődíj jelképes 11 ko­rona lesz. Holnap a somorjai Városi Művelő­dési központban 15 órakor kezdő­dik a nagygyűlés, melyen Bugár Béla, Bárdos Gyula és Bauer Edit is részt vesz. Fellép a Csalló Népmű­vészeti Együttes, (gl, ú) AZ MKP HÉTVÉGI LAKOSSÁGI FÓRUMAI Szombat - Nemeshodos: 15.30; Dunatőkés: 17.30; Szentmi- hályfa: 18.30; Vágkirályfa: 10.00; Nagysalló: 17.00; Málas: 19.00; Martos: 19.30; Garamsalló: 15.00; Bússá: 14.00; Zsély: 17.30; Ipolykér: 19.30; Gesztete: 16.00; Sajólénártfalva: 18.00; Dernő: 15.00; Várhosszúrét: 17.00; Bodolló: 17.00; Migléc- németi: 19.00. Vasárnap-Jóka: 19.00; Nagyabony: 10.00; Pozsonypüspöki: 15.30; Nagybodak: 19.00; Andód: 10.00; Ógyalla: 15.30; Bajcs: 18.00; Szalatnya: 17.00; Palást: 19.00; Bart: 14.30; Kis- gyarmat: 16.00; Bátka 17.30; Balogtamási: 15.00; Berzéte: 15.00; Szilice: 18.00; Somodi: 17.00; Bódvavendégi: 19.00; Bodrogszerdahely: 18.00. x

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents