Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)
2002-09-07 / 208. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 7. Közélet 5 Beszélgetés Német Imre magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel az EU-csatlakozás kihatásairól Mire jut a gazda az Unióban? Pozsonyban tárgyaltak a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) agrárminiszterei, és az Európai Uniós csatlakozásról, az ezzel kapcsolatos teendőkről, feladatokról is véleményt cseréltek. Német Imrét, a magyar agrártárca vezetőjét az EU-csatlakozás kihatásairól kérdeztük. GÁGYOR AÜZ Bizonyára elkészültek már a tanulmányok arról, hogy az EU- csatlakozásnak milyen hatása lesz a magyar mezőgazdaságra nézve. Nyer-e vagy veszít a vidéki lakosság a csatlakozáson? Ahhoz, hogy ezt tudjuk, ismernünk kellene az EU tárgyalási pozícióit, legalább a pénzügyi kérdésekben. Azok a munkaanyagok, amelyek eljutottak hozzánk is és a 15-ök belső megegyezését vannak hivatva szolgálni, meglehetősen borús képet vetítenek előre. Ez azt jelentené, hogy a csaüakozó országok a belépést követően a közvetlen mezőgazdasági támogatások tekintetében csaknem 10 esztendeig hátrányban lennének, az első években az uniós gazdálkodókhoz képest mindössze 25 százalékos támogatást kapnának. Ez azt jelenti, hogy a versenyfeltételek egyenlőtlenek lesznek. Hétköznapi nyelvre fordítva ez azt jelenti, hogy amíg az uniós gazdák az egyes termékek előállításához a termelési költségek 40 százalékát megkapják támogatásból, addig az újonnan csatlakozók mindössze 10 százalékát kapnák meg. Ezt a különbséget nem lehet kompenzálni, illetve csak úgy lehet, ha az egyes országok saját zsebükbe nyúlnak és saját költségvetésükből próbálják meg piacon tartani termelőiket. Ha nem változik Brüsszel álláspontja, Magyarország mennyiben tudja majd kompenzálni agrártermelőinek bevételkiesését? A kompenzációs igény nagyon nagy mértékben függ attól, hogy hány évre kell terveznünk e tekintetben. Azt szeretnénk, ha az átmenet nem nyúlna túl az EU-s költségvetési cikluson, tehát 2007- ben már a többi uniós országgal azonos elbírálás alá esnénk. Ezért SS Azt szeretnénk, ha ' 2007-től már a többi uniós országgal azonos elbírálás alá esnénk. V az elkövetkezendő 3 évben nemzeti költségvetési áldozatokat kellene hozni. Én ennek a bevételkülönbségnek legfeljebb az 50 százalékára látok lehetőséget. Ez a pénz tulajdonképpen csak arra elég, hogy a termelők talpon maradjanak, de arra már nem, hogy a felzárkózást megkezdjük, termelői tevékenységeinket korszerűsítsük.- Ha túl mereven állunk hozzá a tárgyalásokhoz, akkor ez csak azt eredményezheti, hogy 2004-től nincs EU-csatlakozás (Somogyi Tibor felvétele) Több dél-szlovákiai mezőgazda- sági termelő fogalmazta meg azt a meglátását, hogy a társult országok, köztük Magyarország és Szlovákia is, mintha hajlandóak lennének feláldozni az agrá- riumot a gyors, 2004-es csatlakozás érdekében. Nyilvánvaló, hogy nemzeti érdekeket is figyelembe kell venni. A magyar nemzetgazdaságon belül az agrártermelés 4 százalékot tesz ki, bár a jelentősége a vidéki népesség megélhetése szempontjából lényegesen nagyobb. Ezért mi azonos versenyfeltételeket, támogatásokat követelünk. De ha ilyen mereven állunk hozzá a csatlakozási tárgyalásokhoz, akkor ez csak azt eredményezheti, hogy 2004- től nincs csatlakozás. Ebben az esetben azt kell számításba venni, hogy mennyit veszítünk ezen. Meggyőződésünk, hogy a fejlődés felgyorsítása Magyarországon, a vidék fejlesztése, a területfejlesztés, az infrastruktúra megújítása és a gazdaság vérkeringésének fokozása csak az Unión belül lehetséges. Ha figyelembe vesszük a korábban csatlakozott országok példáját, ezek között egyetlen olyan országot sem találunk, ahol a korábbi nemzeti fejlődési tendenciákhoz képest visszaesés következett volna be. Inkább azt találjuk, hogy lényeges fejlődésnövekedés következett be. Azt a kérdést kell felvetnünk, hogy az agrárium negatív megkülönböztetése okán el lehet-e egy országot zárni ettől a fejlődési lehetőségtől. Úgy gondolom, kompromisszumot kell találni. Taggá kell válni, viszont az adott országnak segítenie kell az agráriumot, hogy a megkülönböztetésekét le tudja küzdeni. Nemzeti forrásokból mindenképpen kompenzálni kell azokat a hátrányokat, amelyeket sajnos el kell szenvednünk. Szlovákia és Magyarország között a mezőgazdaságot tekintve viszonylag zavartalan az együttműködés. Az egyetlen vitás kérdés a tokaji márkanév használata. Magyarország az év végéig szeretné lezárni a mezőgazdasági fejezetet, ehhez viszont dűlőre kellene jutnia ebben a kérdésben is. Tárgyalások ugyan rendszeresen vannak, ám a megegyezés, úgy tűnik, még mindig a csillagokban. Pavel Koncos miniszter is felvetette ezt a kérdést. Neki is elmondtam: ahhoz, hogy a magyar bor jó áron legyen eladható az EU-ban, ahhoz nekünk a márkavédjegyeinket védenünk kell. Nyilvánvaló, hogy olyan megoldásokat nem tudunk elfogadni, hogy erre építve esetleg olyan termékek kerüljenek piacra, amelyek rontják a kialakult hírnevet. Ha a tokaji bor szóba kerül, mindenütt rögtön Magyarországra és egy kiváló termékre gondolnak. Tehát mi szeretnénk megőrizni ennek a terméknek az imázsát. Hajlandóak vagyunk tárgyalni arról, hogy a tényleges tokaji termelési tájkörzetben belül megfelelő minőségben előállított bor milyen formában kerülhet piacra. Értsem ezt úgy, hogy Magyarország kitart eredeti álláspontja mellett, miszerint Tokaj-hegyal- ja határainak meghatározásakor az egykori szántóügyi minisztérium 1908-as törvénye szerint kell eljárni, tehát a tokaji borvidékjelenlegi szlovák oldalon három községet jelent és nem nagyobb 100-120 hektárnál? A tokaji tájkörzet korábban egyértelműen meg volt határozva. A magyar hegyközségek is nagyon szigorúan ragaszkodnak ahhoz, hogy eredetvédett bor kerüljön piacra, ez az eredetvédett bor csak az adott tájkörzetben kitermelt tőkéről kerüljön hordóba. Úgy gondoljuk, hogy Szlovákiának is az az érdeke, hogy az előállított bort lényegesen magasabb áron tudja eladni. Szlovák részről bizonyára felvetették azt az érvet, hogy a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a Tokaj- vidék fejlesztéséről szóló 1959- es T.t. számú törvénye a szlovákiai Tokaj-vidéket mintegy 698,10 hektárban határozza meg, a szőlőt és a bort itt ugyanúgy kezelik, mint Magyarországon. Érvként bizonyára felhozták azt is, hogy a szőlőt erről a területről - egészen a határrendezésig - átvitték a magyar oldalra, ahol tokajiként dolgozták fel és forgalmazták. Úgy gondolom, ha mindkét ország az ÉU tagja lesz és a határok gazdasági értelemben eltűnnek, akkor közös érdek lesz, hogy ezt a minőségbiztosítási rendszert közös normatívák alapján állítsuk fel. Mi hajlandóak vagyunk ezt részletesen megtárgyalni. Miről tárgyalt még szlovák partnerével? Örülök annak, hogy a piac eddig is a liberalizáció irányába haladt. Ha tagjai leszünk az Uniónak, akkor a nyitott piacok elve alapján történik a kereskedelem. Jelenleg még több termék esetében kedvezményes kvóták, beviteli korlátok, valamint ár- és értékkülönbségek vannak a két ország között. Ugyanazt a termékét más áron akarjuk értékesíteni. Ha a 2004-es csatlakozást koAz EU tagjává kell r válni, ugyanakkor minden országnak segítenie kell agrártermelőit, hogy a megkülönböztetéseket le tud- ják a küzdeni. > > molyán vesszük, úgy gondolom, hogy e tekintetben gyorsabban kellene előrehaladnunk. Két választásunk van: vagy egy folyamatos nyitás, folyamatos értékrendátadás, - kiegyenlítődés történik a két ország között, valamint a két ország és az unió közt, ezeknek mindenképpen az uniós értékarányokhoz kell közelíteniük, vagy majd a csatlakozáskor robbanásszerű változások, ugrások és esetleg csökkenések lesznek. A termelők számára is az a helyes üzenet, ha már most közvetítjük azt, hogy az a beruházás, amelyet esetleg most eszközölnek, mennyiben fog megtérülni. Ha 2004 után itt alapvető változások történnek, akkor lehetnek olyan beruházások, amelyek soha nem térülnek meg a termelő számára, és lehetnek olyanok, amelyeket a termelő most el sem kezdene, mert nem rentábilis számára, ugyanakkor az EU-értékrendje szerint jövedelmező lenne. Közösen a cseh kulturális értékek helyreállításáért A HZDS szintén italmérésekben kampányol V4-ek Budapesten Dubovská is „kocsmázik” MTI-HÍRBudapest. A visegrádi 4-ek országainak kulturális miniszterei közösen lépnek fel az európai közösségnél a cseh kulturális örökséget ért 2,3 milliárd koronás árvízi károk enyhítésének ügyében - erről határozott a négy miniszter Budapesten. A zárónyilatkozat szerint közös javaslatot tesznek az Európai Uniónak arra, hogy 2004-től indítson új programot, és hozzon létre ehhez kapcsolódó pénzügyi alapot a természeti katasztrófák által sújtott kulturális értékek helyreállítására. A találkozó központi témája az olvasáskultúra, illetve annak fejlesztése volt; a miniszterek fő feladatként a könyvekhez való hozzáférés elősegítését, a könyvtárak fejlesztését, a fordítás támogatását és a könyvkiadás áfa-mentesítését jelölték meg. Az EU-csatlakozás előtt a négy ország együttesen szervez majd bemutatkozásokat Európa Kulturális Fővárosaiban; a programok célja a közös értékek megismertetése az európai közönséggel. Évente megrendezik a V4 Folklórfesztivált, közös filmszemle rendezését is kezdeményezni fogják, illetve a legjobb alkotások elismerésére Visegrádi Film Díjat alapítanak. A kulturális miniszterek legközelebb a jövő februárban Lőcsén találkoznak. ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. A KDH után a HZDS is kampányolni kezdett a kocsmákban. Pozsonyban máris Vladimír Meciar „újoncát”, az SOP-ból átpártolt Diana Dubovskát „vetették be” az egyik külvárosi italmérésben. „Végre a sajátjaim közt lehetek, még ha egy ideig máshol éltem is” - mondta asztaltársaságának. Dubovská elmondta, nagyon tiszteli Meciart, és megerősítette a pártelnök korábbi szavait, hogy már az SOP képviselőjeként is a HZDS-t szolgálta, mert szükségét érezte, „hogy elsősorban Szlovákia javára dolgozzon”. „Magánügynek” tartja, hogy Meciar honnan szerzett több mint negyven milliót villája felújításához, s különben is, „nem Meciar a probléma, hanem az államon belüli korrupció”. A párt külügyi szakértőjeként állítja, egyetlen nyugati politikus sem mondta ki Meciar és a HZDS nevét, amikor a szeptemberi választások kockázatairól beszélt. Több politológus szerint a HZD kiválása mellett éppen Dubovská „átigazoltatása” miatt csökkent a HZDS népszerűsége. Ő ezt csak úgy kommentálta, akkor szokás ajánlatokat tenni és elfogadni, ha az kölcsönösen kedvezőnek ígérkezik, (sita, tasr) RÖVIDEN Választási eredmények 22-én( kettőkor Pozsony. A választások hivatalos végeredményét a Központi Választási Bizottság (ÚVK) csak azután teszi közzé, hogy a járások számítógépes és jegyzőkönyvezett eredményeit is egybevetette. Pavol Baxa, az UVK elnöke reméli, hogy a végeredmény szeptember 22-én, vasárnap, legkésőbb délután kettőkor kihirdethető. Az UVK jegyzőkönyvét Baxa Jozef Migas házelnöknek-adja át. A választási eredményeket a statisztikai hivatal 1100 munkatársa több mint háromszáz számítógépen összegzi majd. (TASR) Malíková: a Plus 7 dnít a SIS írja Pozsony. Anna Malíková a főügyészségen feljelentést tesz a Plus 7 dm hetilap ellen, amiért az állítólag sorozatosan valótlanságokat közöl róla és pártjáról. A SNS elnöke szerint az újságot „a titkos- szolgálat irányítja és tölti meg, hogy lejárassa azokat a pártokat és személyiségeket, amelyek és akik a Dzurinda-féle hatalmi junta halállistáján szerepelnek”. Malíková a Központi Választási Bizottságnál is panaszt tesz és az EBESZ választási megfigyelőit is felkeresi. A hetilap ugyanakkor azt fontolgatja, hogy jó hírének csorbítása miatt jelenti fel a nemzeti pártot. (TASR) Történelmi csúcson devizatartalékaink Pozsony. Szlovákia devizatartalékai e héten történelmi rekordot döntöttek, amikor szerdán 10 milliárd dollár fölé emelkedtek. Ez, a kereskedelmi bankok 2,3 milliárd dolláros tartalékai mellett, elsősorban a jegybanknak köszönhető. A nemzeti bank tartalékai ugyanis elérték a 7,7 milliárd koronát, amihez elsősorban az orosz adósság egy részének megtérítése és a privatizációból származó bevételek járultak hozzá. (SITA) Fico ijesztgeti a jobboldalt Pozsony. A jobboldali pártoknak nem szabad arra számítaniuk, hogy a választások után automatikusan a kormánykoalíció tagjai lesznek, illetve hogy nélkülük elképzelhetetlen a kormányzás - nyilatkozta tegnap Robert Fico. A Smer elnöke szerint „az egész teljesen másként is alakulhat”. Elismerte, a legnagyobb valószínűség szerint pártja kénytelen lesz együttműködni a jobboldallal, reméli azonban, hogy hárompárti kormány alakulhat. Hogy a Smeren kívül mely pártokra gondol, nem volt hajlandó elárulni. Továbbra is ragaszkodik a vagyon eredetéről szóló törvény elfogadásához, illetve ahhoz, hogy a Smer nem lép olyan kormányba, amelynek Vladimír Meciar, Mikulás Dzurinda és Ivan Miklós tagja. (TASR) Wiersma választásra buzdít Pozsony. A szlovákiai állampolgároknak el kellene menniük voksolni, hogy így is bizonyítsák a demokrácia iránti elkötelezettségüket - jelentette ki tegnap a Rudolf Schuster államfővel folytatott tárgyalása után Ján Marinus Wiersma. Az Európai Parlament szlovákiai jelentéstevője reméli, legkésőbb október végéig felállhat az új szlovák kabinet, hiszen az Európai Bizottság akkor dönti el, lezárja-e a Pozsonnyal folytatott uniós előcsatlakozási tárgyalásokat. A volt titkosszolgálati (SIS) igazgató, Ivan Lexa szabadlábra helyezésével kapcsolatban csak annyit jegyzett meg, hogy a politikusoknak nem volna szabad véleményt mondaniuk a bírósági határozatokról. (TASR) A tagjelöltek euroképviselői Brüsszel/Strasbourg. Az uniós tagjelölt államok megfigyelői státussal már az EU-csatlakozásuk előtt, jövő tavasszal küldhessenek képviselőket az Európai Parlamentbe (EP) - javasolja Patrick Cox házelnök. Elképzelését előzetesen az EP valamennyi frakciója támogatta. A tagjelölt államok euroképviselői a plenáris üléseken is jelen lehetnének, de a csatlakozásig hozzászólási és szavazati jog nélkül. (SITA) DS-SNS plakátcsata Rózsahegy. A városhoz közel a Demokrata Párt plakátragasztóira támadt az SNS egyik képviselőjelöltje. Miroslav Zigo állítólag torkon ragadta az egyik demokratát és azt ordítozta, hogy a kiszemelt helyre csak a nemzetiek ragaszthatnak. A DS szerint a középkorban ilyen inzultust véres párbaj követett, mivel azonban a 21. században járunk, a nemzetieket nemesebb sportversengésre hívták ki. A sportágat az SNS választhatja ki. (SITA) Az MKP politikusai Galántán és Somorján A 11-es jegyében ÚJ SZÓ-HÍR Galánta/Somorja. A Ghymes együttes közreműködésével tart választási nagygyűlést ma 16.30 órai kezdettel a Magyar Koalíció Pártja a galántai szabadtéri színpadon. A 11-es jegyében zajló gyűlésen fellépnek a régió kultúrcso- portjai, bemutatkoznak az MKP parlamenti képviselőjelöltjei, jelen lesz Csáky Pál és Duka Zólyomi Árpád is. A belépődíj jelképes 11 korona lesz. Holnap a somorjai Városi Művelődési központban 15 órakor kezdődik a nagygyűlés, melyen Bugár Béla, Bárdos Gyula és Bauer Edit is részt vesz. Fellép a Csalló Népművészeti Együttes, (gl, ú) AZ MKP HÉTVÉGI LAKOSSÁGI FÓRUMAI Szombat - Nemeshodos: 15.30; Dunatőkés: 17.30; Szentmi- hályfa: 18.30; Vágkirályfa: 10.00; Nagysalló: 17.00; Málas: 19.00; Martos: 19.30; Garamsalló: 15.00; Bússá: 14.00; Zsély: 17.30; Ipolykér: 19.30; Gesztete: 16.00; Sajólénártfalva: 18.00; Dernő: 15.00; Várhosszúrét: 17.00; Bodolló: 17.00; Migléc- németi: 19.00. Vasárnap-Jóka: 19.00; Nagyabony: 10.00; Pozsonypüspöki: 15.30; Nagybodak: 19.00; Andód: 10.00; Ógyalla: 15.30; Bajcs: 18.00; Szalatnya: 17.00; Palást: 19.00; Bart: 14.30; Kis- gyarmat: 16.00; Bátka 17.30; Balogtamási: 15.00; Berzéte: 15.00; Szilice: 18.00; Somodi: 17.00; Bódvavendégi: 19.00; Bodrogszerdahely: 18.00. x