Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)
2002-09-06 / 207. szám, péntek
8 Külföld ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 6. Mint a filmeken. Pedig ez nem forgatás, afgánok ezrei várnak a humanitárius segélyre. Az újabb merényletektől sújtott országban még mindig hatalmas az éhínség. (TASR/EPA) Az amerikai bombázások óta a legsúlyosabb merénylet Afganisztán fővárosában Karzai megmenekült V4 kormányfői találkozó a lengyelországi Krynicában Támogatj ák Pozsonyt ÖSSZEFOGLALÓNK Anthrax-riadó Massachusettsben Washington. Az első vizsgálatok nem azonosítottak antrax- spórákat azokban a gyanús, fehér port tartalmazó levelekben, amelyeket az egyesült államokbeli Massachusetts államban csaknem tucatnyi rendőrőrsnek kézbesítettek. Legkevesebb tizenegy rendőrőrs kapott szerda reggel fenyegető leveleket, amelyek gyanús fehér port tartalmaztak, s ezért azonnal lépfene-riadót rendeltek el. (MTI) ETA-kapcsolat Kubával Madrid. Az ETA és annak politikai szárnya, a nemrég felfüggesztett Batasuna állandó és szoros kapcsolatban állt a Kubai Kommunista Párttal (PCC), a Castro-rezsimmel és Hugo Chávez venezuelai elnök kormányával. A kormány a legfelsőbb bíróság elé tárta azokat a bizonyítékokat, amelyeket Baltasar Garzon bíró állított össze a Batasuna felfüggesztésének ügyében, a párt és a terrorszervezet együttműködéséről, valamint nemzetközi kapcsolatairól. (MTI) Csurka István nem lép vissza Budapest Csurka István közölte, nem lép vissza, és jelölteti magát a budapesti főpolgármesteri tisztségre, sőt már le is adta a szükséges jelöléseket. Korábban olyan hírek jelentek meg, hogy Deutsch Tamás, a Fidesz budapesti elnöke arra kérte Csurkát, lépjen vissza Schmitt Pál javára, akit a Fidesz is támogat. Csurka szerint Deutsch Tamással „tisztes, baráti találkozója volt”, amelyen egyezség nem született. (MTI) Budapest főpolgármestere akar íenni (Képarchívum) Kerülték a kényes kérdéseket Znojmo. A súlyos árvizek és Csehország európai integrációja volt a fő témája Václav Havel cseh, és Thomas Klestil osztrák államfő tegnap csehországi tárgyalásainak. Az árvizekkel kapcsolatban mindketten hangsúlyozták a határon átnyúló együttműködés fontosságát, míg Klestil biztosította Havelt, hogy Bécs támogatja Prága uniós tagságát. A két ország között fennálló feszültségek a Benes-dek- rétumok és a temelíni atomerőmű miatt nem kerültek szóba, bár több osztrák állampolgár csendesen tüntetett az erőmű ellen. (TASR) Robbanás Togliattiban Moszkva. A Volga menti Togliatti orosz város egyik sportcsarnokában tegnap nagy erejű robbanás történt, amelynek következtében az első jelentések szerint hét ember meghalt, három megsértik. Az ismeretlen eredetű robbanás moszkvai idő szerint délután 15 órakor következett be a felújítás alatt álló Podsznyezsnyik sportcsarnokban. (MTI) Kabul/Iszlámábád. Merényletet kíséreltek meg Hamid Karzai ellen. Az afgán elnök túlélte lövöldözést. Karzai öccse esküvőjére érkezett a tálibok volt bástyájába, Kandahárba, amikor egy őr lövöldözni kezdett az elnök autójára. ÖSSZEFOGLALÓ Karzai amerikai testőrei viszonozták a tüzet. A lövöldözésben hárman meghaltak, többen súlyosan megsérültek, köztük Kan- dahár kormányzója, akinek székhelyén kezdődött az esküvő, s együtt hagyta el a házat az afgán elnökkel. Legalább 22 halottja és több tucat sebesültje van a tegnap délelőtt Kabulban bekövetkezett robbanásnak. A pokolgép egy gépkocsiban detonált, amely a tájékoztatási minisztérium közelében parkolt. Az első jelentések szerint a robbanás pánikot keltett az afgán főváros forgalmas üzleti negyedéMTI-HÍREK Bagdad/Kairó/Brüsszel. Szad- dám Húszéin iraki elnök azt mondta, az irakiak nem akarnak háborút vívni az Egyesült Államokkal, de megtorol minden amerikai katonai akciót, ha ilyenre sor kerül. „Iraki testvéreitek azt szeretnék, hogy Isten kímélje meg őket a veszedelemtől, és elkerülhessék a háborút” - mondta az iraki elnök Bagdadban tartózkodó arab képviselők előtt, akik az Irak elleni esetleges amerikai katonai támadással való szembehelyezke- désük kifejezésére érkeztek az iraki fővárosba. Zaki Jamani sejk, Szaúd-Arábia volt olajügyi minisztere Franciaországban annak a véleményének adott hangot, hogy Irak Szaúd- Arábia és Kuvait tűz •alá vételével válaszolhat egy átfogó amerikai támadásra, ami akár 100 dollárra is felhajthatja az olaj hordónkénti árát. Jamani, aki még 1975-ben, Irak és Szíria vitájában közvetítve megismerte Szaddámot, úgy látta, hogy az iraki elnök könnyen veszélyessé válhat, különösen, ha hatalma elvesztésétől kell tartania. ben, ahol ezen a napon (egy nappal a muzulmán heti ünnepnap, a péntek előtt) igen sokan tartózkodtak bevásárlás céljából. A nagy erejű robbanás után, amelyet a CNN televízió közlése szerint egy kisebb detonáció előzött meg, mintegy ötezren menekültek el a környékről. Egy afgán rendőrezredes elmondta: emberei eddig 22 holttestet és több mint húsz sebesültet hoztak ki a robbanás helyszínéről. A merénylet azután következett be, hogy a napokban Gulbuddin Hekmatjar lázadó parancsnok, a kabuli kormánnyal szemben álló erők egyik vezére szent háborúra (dzsihád) szólította fel Afganisztán lakosságát az amerikai erők kiűzése érdekében. A csütörtöki a legsúlyosabb incidens Kabulban azóta, hogy a Hamid Karzai vezette, Nyugat-barát kormányzat hatalomra került a tálibok tavaly őszi katonai veresége után. Az afgán fővárosban éppen szerdán szigorították meg a biztonsági intézkedéseket a fontos középületek és a diplomáciai képviseletek, köztük az amerikai és a Amr Musza, az Arab Liga főtitkára szerint egy Irak elleni amerikai katonai akció „megnyitná a pokol kapuit” a Közel-Keleten. A politikus ismét felszólította a bagdadi kormányt, hogy engedje vissza az ENSZ fegyverzetellenőreit. Ahmed Maher egyiptomi külügyminiszter „súlyos következményekkel járó hibának” nevezett egy esetleges intervenciót. Az Arab Liga kétnapos kairói külügyminiszteri tanácskozását követő sajtókonferencián a főtitkár hangsúlyozta: a szervezetnek továbbra is az a célja, hogy mindenképpen elkerüljék a háborút vagy bármely katonai akciót. Ugyanakkor fontosnak tarják az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak teljes körű tiszteletben tartását, életbe léptetését. Ezért szorgalmazzák a fegyverzetellenőrök visszatérését, az iraki kormány és az ENSZ-főtitkára közötti egyetértést. A konzervatív amerikai The Wall Street Journal Europe (WSJE) úgy látja, hogy az európai közvélemény és a kormányok készek támogatni egy Szaddám Húszéin iraki elnök megdöntésére irányuló amerikai hadműveletet, Gernémet nagykövetség környékén. A lépést a tavaly szeptember 11-i merényletek első évfordulójának közeledtével, illetve azzal indokolták a hatóságok, hogy készülő terrorista akciókról szereztek tudomást. Újabb akciót indított szerda este a pakisztáni hadsereg az afgán határhoz közeli területen, feltételezett iszlám terroristák után kutatva. A pakisztáni fegyveres erők több száz katonája „négy külföldi” után kutatva átfésülte a hegyi törzsek lakta térséget, azt állítva, hogy a négy keresett személy az al- Kaida terrorszervezettel tart kapcsolatokat. Amerikai hírszerzési források azt erősítették meg, hogy Oszama bin Laden több száz híve keresett, és kapott menedéket e térségben a tavaly novemberben kezdődött amerikai légitámadások kezdete óta. A pakisztáni vezetés több alkalommal is ultimátumban fordult az afgán határhoz közel élő törzsek vezetőihez, súlyos büntetéssel fenyegetve meg őket, ha nem hagynak fel az al-Kaida híveinek bújtatásával. (MTI, CTK) hard Schröder német kancellár csak választási okokból ellenzi azt. A WSJE vezércikkében azt fejtegette, hogy Schröder a szociáldemokrata párt vesztét érzi a közelgő választásokon, ezért ágál most az Irak elleni katonai akció ellen. A WSJE elismeri, hogy a legtöbb európai ország és vezetőik szívesebben vennék, ha az ENSZ vezetné az Irak elleni fellépést. Az amerikai kormányzat és az amerikai nép viszont azon a véleményen van, hogy Irak jelenleg is semmibe veszi a világszervezet tűzszüneti feltételeit, tehát a meglevő ENSZ határozatok elégségesen indokolnak bármilyen katonai fellépést. „Világos, hogy az Egyesült Államok nem akar vétóalkalmat nyújtani a kínaiaknak és az oroszoknak ebben az ügyben. De ha kikéri a véleményüket, s akár formális jelleggel is kéri a kongresszus jóváhagyását, akkor Bush elnök megkönnyíti Tony Blair brit miniszterelnöknek, Jacques Chirac francia elnöknek és valószínűleg Stoiber (esetleges német kancellárnak) is, hogy kövessék őt” - foglalta össze eszmefuttatását. Varsó. Az idén ősszel esedékes prágai NATO-csúcstalálkozó, a Szlovákia tagsági törekvéseihez nyújtott közös támogatás szándékának megerősítése, továbbá az EU-csatlakozás és a visegrádi együttműködés kérdései szerepeltek a lengyel, a cseh és a szlovák miniszterelnök, valamint a magyar kancelláriaminiszter tegnapi megbeszélésén Krynicában. A déllengyelországi gyógyüdülőhelyen a vendéglátó Leszek Miller fogadta szlovák és cseh kollégáját, Mikulás Dzurindát és Vladimír Spidlát, illetve a magyar kormányfőt képviselő Kiss Elemért. Dzurinda a megbeszélést követően elutazott, a többi miniszterelnök pedig az időközben megérkezett Anatolij Kinah ukrán kormányfővel kiegészülve munkaebédet tartott. Dzurinda szerint a visegrádi négyek uniós csatlakozása után is fontos a csoportosulás együttműködése. A szlovák miniszterelnök is megerősítette, hogy a három NATO- tagállam mindenképpen támoBukarest. A stratégiai partnerséggel új szakasz nyílik a rövidesen EU- tagáÜam és már NATO-tagállam Magyarország, valamint a NATO- hoz rövidesen csatlakozó és a későbbi években az Európai Unió tagjává is váló Románia kapcsolataiban - jelentette ki Kovács László magyar külügyminiszter kétnapos romániai látogatásának befejezésekor. Kovács részletesen szólt az új magyar kormány legfontosabb külpolitikai céljairól, az Európai Unió bővítéséről, a magyar csatlakozási stratégiáról. Nagy teret szentelt a szomszédos országokkal tartott kapcsolatok elveinek és céljainak, továbbá elemezte a kétoldalú kapcsolatok helyzetét és távlatait. Kovács megbeszéléseket folytatott román kollégájával, fogadta őt Ion IliMTI-HÍREK Jeruzsálem. Izraeli harckocsik és egyéb páncélozott járművek hatoltak be a Gázai övezetbe Rafah és Deir al-Balah térségébe - közölték palesztin biztonsági források. Előzőleg az éjszakai órákban a Deir al- Balah közelében lévő Kfar Darom zsidó településre palesztinok aknagránátokat lőttek ki, de senki sem sebesült meg. A Gázai övezetbe behatoló egyik izraeli harckocsi aknára hajtott, lehetséges, hogy több izraeli katona megsérült, de nem tudni,hányán. Két izraeli megsebesült egy másik zsidó településen a Gázai övezet északi részén. Közben Ariel Sáron izraeli kormányfő elvetette az Európai Unió közel-keleti rendezési tervét, amelynek értelmében 2005-ig létre kellene jönnie egy palesztin államnak. Az izraeli miniszterelnök az EU soBrüsszel. Törökország tájékoztatta az Európai Uniót a parlamentje által nemrég jóváhagyott politikai reformok végrehajtásának menetrendjéről, Brüsszelnek . azonban még időre van szüksége ezek tanulmányozásához - közölte az Európai Bizottság illetékese. Sükrü Sinai Gürel török külügyminiszter tegnap találkozott Günter Verheugen bővítési biztossal, akivel országának az EU-tagságra való felkészülésben elért előrehaladását gatja Pozsony csatlakozását a szervezethez. Az idei, sorrendben 12. Krynicai Gazdasági Fórum délután nyílt meg, amelyet Józef Oleksy vök lengyel kormányfő, a szejm európai bizottságának elnöke vezetett. A vitában felszólalt a lengyel, az ukrán és a cseh miniszterelnök, továbbá a magyar kancelláriaminiszter, a szlovák kormányfőt képviselő Mária Kadlecíková miniszterelnökhelyettes és Andrej Kobjakov fehérorosz miniszterelnök-helyettes. A plenáris ülés témája: A kibővült Európa, az új európai rend és a jövő európai politikája volt. A rendezvényre több mint ezer résztvevő érkezett Kelet-Közép- Európa mintegy 20 országából. A Keleti-Beszkidekben, a szlovák határ közelében fekvő, gyógyvizeiről nevezetes, „kelet-európai Davosként” is emlegetett festői üdülőhelyen 1992 óta rendezik meg a hagyományos Gazdasági Fórumot, amely a közép- és keleteurópai országok gazdasági együttműködésének fejlesztését szolgálja. (MTI, SITA) tekintették át. Verheugen szóvivője szerint az „építő légkörben” lezajlott megbeszélésen a biztos üdvözölte a múlt hónap elején jóváhagyott alkotmányos és demokratikus reformokat, és megállapította, hogy azok jó alapot teremtenek az EU és Törökország közötti közeledés folytatásához. A találkozón ugyanakkor az is kiderült, hogy az unió még nem tudja elkötelezni magát az Ankara által a legfontosabbnak tartott kérdésben, a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját illetően. Az Arab Liga Irak megtámadása ellen - túlságosan felszökhet az olaj ára Bagdad kész harcba szállni A magyar külügyminiszter befejezte bukaresti látogatását Javuló kapcsolatok MTI-HÍR Izraeli harckocsik hatoltak be a Gázai övezetbe Ariel Sáron elutasító Brüsszelben még elemzik a törökországi reformokat Óvatos az Európai Unió MTI-TUDÓSÍTÁS escu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök. Kovács sikeresnek ítélte bukaresti megbeszéléseit. Mint mondta, azzal a céllal érkezett a román fővárosba, hogy ismételten kifejezze: az új magyar kormány kész a jó viszony és az együttműködés erősítésére, illetve arra, hogy konkrét lépések megtételével hozzájáruljon az együttműködés bővítéséhez, a bizalom megszilárdításához. A megbeszéléseken Kovács László elmondta, hogy a kedvezménytörvényt módosítani fogják. „Módosítani kell törvényt, hogy akadálytalanul alkalmazható legyen a szomszédos országokban és teljes mértékben összhangban legyen az európai normákkal és előírásokkal. Úgy akarjuk módosítani, hogy közben ne vesszenek el a törvény eredeti céljai” - szögezte le. Kovács László az orosz fővárosba utazott tovább. ros elnökségét betöltő Dánia külügyminiszterével, Per Stig Moherrel folytatott jeruzsálemi tárgyalásán fejtette ki elutasító álláspontját. Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság vezetője ezzel szemben elvi egyetértését adta az EU közel-keleti béketervéhez. A palesztin vezető nagyon jelentősnek nevezte az európai kezdeményezést. Bíróság elé állították Marvan Bar- gutit, a Fatah egyik legmagasabb rangú vezetőjét, aki azonban kijelentette: nem ismeri el az ügyét tárgyaló bíróságot, mert annak nincs joga ítélkezni fölötte, egy választott palesztin tisztségviselő felett. Az izraeli hatóságok által áprilisban letartóztatott Marvan Barguti a legmagasabb rangú palesztin vezető, akit Izraelben bíróság elé állítanak a 2000. szeptemberében kezdődött második palesztin felkelés kezdete óta.
