Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)

2002-09-28 / 226. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 28. Családi Kör Az egészség a szájban kezdődik Három perc fogmosás KÓRKÖRKÉP E gy felmérés szerint há­romból kettő polgár­nak kell fogai elveszté­sével számolnia, mivel a baktériumok megtá­madták fogínyét és áll­kapcsát. íme néhány tipp, hogyan kerülhetjük el ezt a sorsot. Egy harapás az almába - véres nyo­mok. Fogmosás - a fogkrém habja pirosra színeződik. A fogorvosok szerint mindezek a tünetek gyulla­dás félreérthetetlen jelei. A foginy elsősorban akkor vérzik, ha a száj­ban elszaporodtak a káros baktériu­mok. Idővel ez a fertőzés a fogakon kívül az egész állkapocsra is, kiter­jedhet: az orvosok ezt nevezik parodontitisznek, azaz fogágygyul- ladásnak. A gyulladás az állkapocs csontjait is érinti, amelyben a fog­gyökerek helyet foglalnak. Ennek következtében a fogak kilazulnak, később kihullanak. Miért alakul ki a fogágygyulladás? A dohányzás gyengíti a száj ellenál­ló képességét, és akadályozza a fog- íny vérellátását. Előfordul, hogy a fogíny ezért kevésbé tűnik gyulladt- nak, egyes körülmények között akár teljesen egészségesnek nézhet ki. Ennek ellenére a parodontitisz ha­lad előre, és mivel általában fájda­lommentesen zajlik, alattomos mó­don már csak akkor válik észrevehe­tővé, amikor a fogak mozogni kez­denek. A dohányzás abbahagyása ilyenkor éppoly fontos, mint a száj­higiénia tökéletesítése. A paradon- titisz előtörténete: a nem megfelelő­en eltávolított foglepedék, amely te­le van baktériumokkal, behatol a fogíny pereme alá. Ennek megaka­dályozásában sokat segíthet az ala­pos fogápolás. Ha ugyanis a parodontitisz csírái már továbbju­tottak a fogíny alatt, és meglazítot­ták a fogíny és a fogak összekapcso­lódását (zsebképződés), akkor már nem sokat tehet a mégoly rendsze­res fogmosás sem. Hogyan előzhető meg? Azt gondolhatnánk, az ok egyszerű­en a szájhigiénia elhanyagolása. Ez azonban sajnos nem igaz: a parodontitisz olyanokat is érinthet, akik lelkiismeretesen ápolják fogu­kat. Közéjük elsősorban a dohányo­sok tartoznak, vélik a szakemberek. Fogunkat minden étkezés után mossuk meg, naponta egyszer kü­lönösen alaposan. • Használjunk lekerekített fejű, közepesen ke­mény szőrű, rövid fejű fogkefét. • Fontos, hogy a fogkefét ne nyom­juk rá túl erősen! A túlzott súrolás Tudta-e, hogy... © a fogyókúrázók különös veszélynek teszik ki fogaikat, mivel az étrendjük általában sok nyers zöldséget, gyümölcsöt, gyümölcsle­vet és gyógyteát tartalmaz. © a fogromlás kockázata megnő sportolók esetében, akik gyakran savas hatású, energiát adó sportitalokat fogyasztanak, és akik test­súlyukat provokált hányással tartják fenn. © a savas ételek fogyasztása után végzett azonnali fogmosás káros lehet, mert tovább dörzsöli az étkezés során savas hatásnak kitett fogakat. © az üdítők és teák lassú ivása jobban károsítja a fogakat, mint ugyanezen italok gyors elfogyasztása, mivel a fogak hosszabb ideig érintkeznek a savakkal. © az étkezések között elnassolt cukormennyiség jobban károsítja a fogazatot, mint amikor ugyanennyi cukrot a főétkezéseken belül fogyasztunk. © a fogzománc szervezetünk legkeményebb része. © születéstől 25 éves korig több mint 608 órát töltünk fogtisztítás­sal (ha 2x2 percet szentelünk fogainknak). © az első fogkefe Kínában készült a 15. században. # a maihoz hasonló fogkefék gyártása 1780-ban kezdődött Angliá­ban. (erf) hatására a fogíny lejjebb csúszhat, és az érzékeny fognyak láthatóvá válik. Szerencsére ez nem jelent automatikusan parodontitiszt, de a kárt már nem lehet jóvátenni. Egy kis trükk a gyakorláshoz: fog­kefénk fejét nyomjuk egy konyhai mérlegre, hogy megtanuljuk érzé­kelni az erőkifejtés helyes mérté­két. A mérleg maximum 150-200 grammot mutathat! • Fogmosási technika: először a fogak külső, majd a belső felét tisztítsuk meg körkörös mozdulatokkal, a fogke­fe szőre eközben mindig a fogíny felé mutasson. © Lényeges, hogy lassan haladjunk előre, minden részen hosszabb ideig időzzünk, és különösen alaposan tisztítsuk meg a fogíny alatti részt. Utoljára vegyük a rágófelületeket - ha mindezt már begyakoroltuk, há­rom perc alatt elkészültünk a fog­mosással! • Fogkefénket két-há- rom havonta cseréljük, mielőtt a kefe szőre elhajlana. Ez az elekt­romos fogkefékre is vonatkozik. © Olyan fogkrémet használjunk, amely triclosant (pl. Colgate Total), vagy cink-fluoridot (Elmex, Mridol) tartalmaz. Ezek az anyagok csökkentik a gyulla­dást, megölik a baktériumokat, és bizonyos mértékig még az állka­pocscsontok leépülését is akadá­lyozzák. A habot köpjük ki, ne öb­lítsünk rá vízzel - akkor kemé­nyebb lesz a fogzománc! • A fog­közöket legjobb naponta fogmo­sás előtt fogselyemmel (a nem via- szozott jobban tisztít) vagy - a fogközök nagyságától függően - műanyag fogpiszkálóval, illetve speciális fogköztisztító kefével (interdentális fogkefe) megtisztí­tani. A helyes használatról kér­dezzük meg fogorvosunkat! • A szájvíz nem helyettesíti a fogkefét, mivel nem oldja le a fogkövet. Fogmosás után azonban részben megakadályozhatja annak újra­képződését (ugyanez igaz a száj­zuhanyra). • A fogvédő rágógu­mik praktikusak olyan helyzetek­ben, amikor a fogmosás körülmé­nyes (az autóban, az irodában, utazás közben). Étkezés után felé­re csökkentik azt az időszakot, amikor az élelmiszerek savas ösz- szetevői megtámadják a fogzo­máncot. • Félévente végeztes­sünk fogorvosunkkal fogtisztítást, és feltétlenül kérjük meg, hogy parodontitisz-szondával derítse fel a már meglevő fogínysebeket, hogy ezeket is kitisztíthassa, (-de) Október folyamán az ingyenes fogvizsgálat és tájékoztatás mellé ajándék is jár Négy „támadó" ellen kell védekezni PETERFI SZONYA fogszuvasodás egyike A a világon legelterjed­tebb betegségeknek, bár a felvilágosító kampányoknak - ilyen pl. a Colgate- Palmolive társaság kezdeményez­te Október az egészséges fogak hó­napja - és a megelőzésnek köszön­hetően a fejlett országokban gya­korisága jelentősen csökken. En­nek ellenére az Egészségügyi Vi­lágszervezet 2000-re kitűzött cél­ját, mely szerint a 12 éves gyerme­keknek ne legyen háromnál több szuvas, eltávolított vagy tömött fo­guk, csak kevés országban sikerült elérni. A fogszuvasodás akkor következik be, ha a fogak ásványianyag-tar- talmát kioldó, úgynevezett kario- gén (caries=fogszú) tényezők túl­súlyba kerülnek az ásványi anya­gokat termelő folyamatokkal szemben, és felborul az egyensúly. Ilyenkor a fogzománc fokozatosan elveszti ásványi anyagait, majd el­vékonyodik és áttörik. A fogak el­leni „támadás” erőssége négy té­nyezőtől függ: © A lepedék: a fogszuvasodás ak­kor következik be, ha a szájban bak­tériumok vannak jelen, amelyek le­bontják a szénhidrátokat, eközben savat és egy ragadós anyagot ter­melnek, amely hozzájárul a lepe­dék képződéséhez. A lepedékben a baktériumok tovább élnek - sőt sza­porodnak - és termelik a savakat. © A szénhidrát: az erjeszthető szénhidrátot tartalmazó ételek és italok hozzájárulnak a savterme­léshez. © A táplálék visszamaradása a szájban: az időtartam, amely alatt a táplálék a szájban marad, befolyásolja a fogszuvasodást. Mi­nél hosszabb ideig van benne, an­nál nagyobb károsodást okozhat. © Az étkezések gyakorisága: mi­nél gyakoribb a savtermelést foko­zó táplálékok fogyasztása, annál nagyobb a fogszuvasodás veszélye. A gyakori savas támadások ugyanis növelik az ásványi anyagok kivoná­sának idejét, és csökkentik a hely­reállítás, a regenerálódás esélyét. Természetesen léteznek fogvédő tényezők, amelyek ellensúlyozzák a fogszuvasodás okait. Ilyen a nyál, amely hat a baktériumokra, a foglepedék-képződésre és a fogzo­mánc szerkezetére. A fluorid erősí­ti a fogzománcot, elősegíti az ásvá- nyianyag-tartalom helyreállítását, megakadályozza a baktériumok szaporodását és a savtermelést. Fontos védelmet jelent a fogmosás és a rendszeres szájöblítés, amivel eltávolítjuk a lepedéket és az étel­maradékokat. E tényezők bárme­lyikének hiánya hozzájárul a fogak gyorsabb romlásához.- Azt szeretnénk, ha rögződne az emberekben: március a könyv, május a szerelem, október az egészséges fogak hónapja - is­mertette a Colgate-Palmolive és a sikeres tervezet célkitűzéseit Roman Jelinek tér mékmenedzser. A fogszuvasodás megelőzését célzó tervezet 50 országban arat sikereket, Szlovákiában már negyedik alkalommal rendezik. Míg 1999-ben főleg a gyerekekre irányult a figyelem, 2000-ben 580 fogász és 61 ezer érdeklődő, 2001-ben 1050 fog orvos és 114 ezer felnőtt és gyermek látogatott el a ren­delőbe. Az ingye­nes telefonszámot 2950-en tárcsáz­ták. Dr. Anna Tomand- lová fogorvos hangsúlyozta a közismert tényt: a megelőző vizsgá­Az Október - az egészséges fogak hónapja részleteiről, valamint a tervezetbe kap­csolódó fogorvosok névjegy­zékéről az ingyenes zöldszá­mon (0800 109 209) tájéko­zódhatnak az érdeklődők. latok meggátolják a fogszuvaso­dást, a fogvesztést, de a fájdalma­kat is. Pénzben kifejezve: a meg­előzésre fordított egy korona 10- 80 koronányi költséget takarít meg, annyiba kerülne ugyanis a beteg fog ellátása. - Közhelynek tűnhet a szájhigiénia alapelvei­nek megtartása, pedig a gyakor­lat azt mutatja, sokan nem isme­rik még a fogmosás alapjait sem. Naponta kétszer legalább három percen át tartson a fogmosás, a fogkrém minden esetben tartal­mazzon fluoridot (ajánlott a fluórozott só fogyasztása, a gye­rekek fogazata fluóros tabletták­kal erősíthető), hasznos a fogse­lyem, a fogközi kefe és az öblítő használata is - magyarázta a tud­nivalókat a fogorvos. CSALÁDI KÖRBEN AZ ORVOSSAL Egy kellemetlen jelenségről Szájszag jeligére: „Úgy ér­zem, hogy kellemetlen, rossz szagú a leheletem. ■ Nagyon zavar a dolog, hi­szen emberek között dolgozom, gyakran ülök másokkal egy asz­talnál. Ilyenkor mindig inkább hátra dőlök a széken, nehogy ők is érezzék ezt. Nem táplálkozom rendesen, néha a gyomrom is fáj. Ez lehet az oka? Mit tegyek, hol kezdjem?" ( Először is azt kell monda­nom, hogy meglehetősen gyakran találkozunk a kli- • nikai gyakorlatban olyan esetekkel, amikor valaki meg van győződve arról, hogy száj­szaga van, rossz a lehelete, de ezt objektiven nem tudjuk bizo­nyítani. Magyarán, az orvos amikor a betegét kivizsgálja, semmi kellemetlen szájszagot nem tud objektiven megállapí­tani, illetve ennek jelenlétét megerősíteni. Persze, ennek az is lehet az oka, hogy a beteg, mielőtt felkeresi fogorvosát, ál­talában alaposan megmossa a fogait, öblögeti a szájüregét, becsületesebben és alaposab­ban, mint máskor. Ha ilyen kel­lemetlen érzései vannak, taná­csos, hogy ezt valaki az Ön közvetlen környezetéből - csa­ládtag vagy jó barát - vissza­igazolja, mégpedig a különbö­ző napszakokban. Mert például reggel, felkelés után, fogmosás, reggelizés előtt majdnem min­denkinek kisebb-nagyobb mér­tékben áporodott a lehelete. Azt is tudjuk, hogy bizonyos ételek vagy italok fogyasztása, illetve dohányzás után rossz a szájízünk s a leheletünk. Bizo­nyos gyógyszerek szedése is hatással lehet leheletünkre. No és persze vannak betegségek, kóros állapotok, amelyek okol­hatók a jelenségért. Ejtsünk te­hát ezekről is szót. Az esetek túlnyomó többségében a száj­szagot azok a mikroorganiz­musok okozzák, amelyek elsza­porodván a szájüregben szén- hidrogén vegyületeket produ­kálnak anyagcseréjük folya­mán. A háttérben különféle szájüregi megbetegedések hú­zódnak meg. E baktériumok számát csökkenteni lehet az említett betegségek gyógyítá­sával, illetve fokozott szájhigié­niával, a fogak és a nyelv tisztí­tásával. Ez a helyzet az esetek túlnyomó többségében. Az ese­tek kb. 10%-ában a háttérben nem fogászati megbetegedések és rendellenességek találhatók, hanem orr-fül-gégészeti nyava­lyák, vagy emésztőrendszeri, légzőszervi betegségek, illetve anyagcserezavarok. Az eddig elmondottakból vilá­gosan kitűnik, hogy a fogorvo­sánál kezdje. Mondja el neki, hogy mi a panasza, mióta és mi­kor érzi, meddig tart, más is érezte-e? A fogorvos meg fogja vizsgálni. Először is megpróbál­ja eldönteni, hogy nem szájüre­gen kívüli okok játszanak-e itt szerepet. Aztán a szájüreget te­kinti át, alaposan megvizsgálva a lágyrészeket, a fogakat, a fog-; ágy állapotát és a nyelvet. Rönt­genvizsgálatot is végez, ha ez szükséges. Hamar összeáll az­tán a kép. Ha rossz fogakat ta­lál, ha a fognyakak lepedéke- sek, az íny gyulladt, egyes fogak mozognak, fogkőlerakódások vannak, mély fogágyi tasakokat lát, vagy tapint, a nyelv mélyen barázdált és lepedékes. Tovább már nem is nagyon kell nyo­moznia. Ezek mindegyike kü- lön-külön is okozhatja a problé­mát. Ha mindent rendben talál, nyilván máshol kell keresni a baj okát, s így más szakember­hez irányítja. Ha azonban a szájüregben van a hiba, a követ­kezőket kell csinálni. El kell jár­ni fogászati kezelésre, hogy a nyilvánvaló betegségeket és rendellenességeket meg lehes­sen szüntetni. Ezzel párhuza­mosan intenzív kezeléssel csök­kenteni kell a kórokozók számát a szájüregben. Ezt alapos, na­ponta kétszeri fogmosással ér­hetjük el. A fogmosás legalább két-három percig tartson, s igyekezzünk a fogak minden fe­lületét és a fogközöket is alapo­san megtisztítani. Használjunk fogselymet is. Utána szájöblítő szerekkel (legjobbak a klórhexidin tartalmú szerek) gargalizáljunk alaposan. Ne fe­lejtsük el alaposan megtisztítani a nyelvünket is. Kaparjuk le róla a lepedéket... A kezelés végére teljesen el kell múlnia a kelle­metlen leheletnek. Csak ha ez nem következik be annak elle­nére, hogy mindent megtett a fogorvos is és a páciens is, akkor kell felkeresni más szakembert, elsősorban az orr-fül-gégészt, s esetleg a többit. Az eredmény eléréséhez, ne feledje, fontos az aktív együttműködés és az áll­hatatos kitartás. Véralvadásgátlók Fáj jeligére: „Nagyon ki kellene húzni az egyik fo­gamat, mert igencsak fáj, ■ de mivel Warfarint sze­dek, a mi fogorvosunk hallani sem akar róla. Mit tegyek?" A Warfarin véralvadásgát­ló gyógyszer. Olyan ese­tekben írják elő szedését a • szakorvosok, amikor meg kell előzni a visszértrombózist, a tüdőembóliát, de használatos szívinfarktus, trombózis stb. a ír : ! Dr. Cyurász István fogorvos kezelésénél. Szedése általában hosszú időn át indokolt. Ha va­laki kénytelen véralvadásgátló gyógyszert szedni, és ez idő alatt invazív orvosi beavatko­zásra szorul, nem történik semmi különös, a dolog meg­oldható. Az ilyen pácienseknél a gyógyszer hatását rendszeres időközönként laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrzik. Ilyenkor megállapítják az ún. INR-értéket. Ez általában 2-4. Kisebb sebészeti beavatkozások általában biztonsággal elvégez­hetők 2,5-ös szint alatt. Ilyen kis beavatkozásnak minősül az egyszerű fogeltávolítás is. Tehát a megoldás a következő: helyesen tette, hogy közölte fogorvosával azt a tényt, hogy véralvadásgátló gyógyszert szed. A fogorvosnak tudnia kell, hogy milyen az aktuális INR- érték, tehát a beavatkozás előtt ezt meg kell csináltatni a labo­ratóriumban. Ezt a kezelőorvo­sa, a belgyógyásza vagy a hema­tológus szakorvos végezteti el. A fogeltávolítást aztán nagyon körültekintően, minél kisebb se­bet ejtve kell a fogorvosnak el­végeznie. A beavatkozás után vérzéscsillapító technikákat kell alkalmazni, a sebet be kell varr­ni. Utána jeges borogatást ja­vaslunk, és csak pépes ételek fo­gyasztását. Aspirint nem szabad bevenni, ez befolyásolhatja a véralvadást, a sebgyógyulást. Ha olyan az eset, hogy több fo­gat kellene eltávolítani, ezt so­hasem csináljuk egy ülésben, hanem kb. kéthetenként, egyen­ként. Ha a foghúzás előrelátha­tólag „rázósnak”, nehéznek ígérkezik, vagy ha más, komo­lyabb szájsebészeti beavatko­zásra van szükség, legjobb, ha a pácienst szájsebészeti osztályra utaljuk. Ide azonban már eleve úgy menjen, hogy kezében le­gyen a friss INR-érték és a bel­gyógyászati-hematológiai lelet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents