Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)
2002-09-24 / 222. szám, kedd
REJTVÉNYSZIGET ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 24. Gyerkőcöknek k%'H G0‘ ló 2+3 4x3 15-5 44-32 15-15 3+9 IV A 2x3 3+3 2x6 2x3 ■{0-5 \A + \ 8-3 32-ZT 15-Á 6 Ibii 23-43 40+2 ■il-k Ibi 4+-Í 30 HO kd-u 5x5 6+6 3x2 88-2 2.0-8 J2OW0 4+5 48-9 8*í: 2. 48:8 60-'5 48-42 $+4 6 xl •ÍO-4 43+31 45: r 3x4 &x& 4+2. 4x3 5+4 30-9 $05 9+3 68-56 %■ 8 S+4 Juss el a hálózat bal felső sarkából a jobb oldali mezők valamelyikébe úgy, hogy mindig csak olyan szomszádos mezőbe léphetsz ( akár átlósan is ! ), amelyikben azonos a művelet eredménye. _ffy Ez a különleges nyomozókutya háromszögek keresésére van kiképezve. Segítségével számoljátok meg, hogy hány háromszöget rejtettünk el a képen. Vigyázat, számuk alig kevesebb száznál! Csupa arc Keresse meg a felsorolt szavakat az ábrában és húzza ki betűiket! Az „ARC” betűcsoport helyett egy piktogramot talál. A szavak mind a nyolc irányban haladhatnak. A megmaradt 19 betűt balról jobbra, fentről lefelé összeolvasva egy Shakespeare - dráma címét kapja megfejtésül. ÁLARCOS, ARCÁTLAN, ARCÉL, ARCHÍVUM, ARCKÉP, ARCMÁS, ARCULAT, ARCULCSAPÁS, ARCVONAL, BARCOGÁS, FIKARCNYI, HABARCS, HARCKOCSI, HARCOS, HARCSA, HÁTRA ARC, JEANNE D' ARC, KARCAG,, KARCOLAT, KARCOS, KARCSI, KARCSÚSÍT, KUDARC, KVARC, MARCALI, MARCANGOL, MARCI, MARCIPÁN, MARCO POLO, PARCELLA, SARCOL, VAKARCS, VARCOG K r E P A ß. H r I V U M N & D U L F I K jjj“ N Y I G V r A E D L r E K T S H H jgr O s T N iar O C ’' '■ N A I r A N JE 0 L N u H H S M I A T V u A A M A r u A M L B S R K N E M, K B s r E P ■pfi E L L A M J A O 0A r I L O r A A S C T w V L C s T G O L S N E A 0 A I s N r A P I z . M r A G L p K O I S w K P f A S T M O 0 jpÁ U L A T V A K * S R Üa L S O jeli L r A A G A K K O ERDÖHÁT... Erdőhát, Erdőhát - ízlelgeti a nevet még az a hazai magyar is, aki jól ismeri Szlovákia térképét. - Ugyan hol lehet? Ám amikor a táj szlovák neve elhangzik, felderül a képe. - Ja, „Záhorie” - az már mindjárt más! Nos, kérdéseink erre a Pozsonytól északra lévő, a Morva folyó és a Kis-Kárpátok közé szorult tájra vonatkoznak. Jó fejtést hozzá! 1. A táj másik neve Morvamező. A híres morvamezei csatát azon- - ban, mely évszádados jelentőségű lett, - hisz megnyitotta a Habsburgok előtt az utat a német birodalom uralma felé - nem itt vívták, hanem a folyó jobb partján, a mai Ausztria területén, Dörnkrut mellett. Ki volt az a magyar király, aki csapataival segítette Habsburg Rudolfot II. Premysl Ottokár cseh király ellenében? 2. Az Erdőhát tulajdonképpen Dévénynél kezdődik. Melyik költőnk tette a várat Magyarország szimbólumává? 3. Valamivel északabbra van Nagy- és Kislévárd, valamint Sekule, azaz Székelyfalva - régi határvédő települések. Mit rejt a Lévárd falunév (szlovákul: Leváre)? 4. Az Erdőhát a habán települések egyik központja. Az ügyes kézműveszek - egy protestáns szekta tagjai - Svájcból menekültek ide. Zárt udvarokat építettek, ügyes fém- és agyagművesek voltak. Emléküket pár épületen kívül jellegzetes edényeik őrizték meg. Milyen színnel díszítették az edényeket? 5. Detrekő (Plavecky hrad) vára ma rom. Pedig hajdanában itt dolgozott és nyomtatta ki műveinekjó részét a jeles prédikátor, a luteránus Bornemissza Péter. Ki volt a tanítványa, ki költői tudásban még őt is túlszárnyalta? 6. Több helynév is megőrizte a búr szót. Ez azonban nem a dél-afrikai búrokra, hanem a környék homokifenyő- és borókaerdeire utal. Itt van az Erdőhát fővárosa: Malacka is. A kisváros fő dísze a bástyákkal védett fekete kolostor mellett a főúri kastély. Ez a Habsburgokhoz mindig feltétlenül hű grófi családé volt. Tagjai a nemzeti felkelések idején sosem álltak a magyar ügy oldalán - ez meg is érte nekik, hatalmas birtokokhoz jutottak. Melyik családról van szó? 7. Halics egykor porcelángyártó manufaktúrájáról volt híres. Az üzemet Mária Terézia férje alapította 1746-ban. Vagyis kicsoda? 8. A19. század végén egyik jelentős költője tanítóskodott Szenicén. (Ne tévesszük össze Szenccel!) Egyetlen verseskötetével - melynek címe: A homályból - bevonult a magyar irodalom történetébe. Ki a költő? 9. Az Erdőhát másik kincse a földgáz és a kőolaj. Az első világháború előtt fúrták az első kutakat. Annak a községnek a határában, ahol most „Nafta” néven a legnagyobb ilyen szlovák cég székel. Vagyis hol? 10. Az Erdőhát egyetlen gyógyfürdője Büdöskő (Smrdáky). Miért ez az „illatos” név? 11. A látogatónak legpatinásabbnak Szakolca tűnik. Valóban, a barokk korban sok értékes építmény készült a városban. Itt élte le élete utolsó éveit és a szomszéd Rohonc kastélyban nyert örök nyugadálmat grog Gvadányi József tábornok, a Peleskei nótárius és a Rontó Pál című, a maguk korában sokat olvasott elbeszélő költemények szerzője. A város Szent György rotundája Szlovákia egyik legrégibb egyházi építménye. Mi a rotunda? 12. És majdnem két évig itt tanárkodon Juhász Gyula, a Nyugat nemzedékének nagy költője. Sok szép versében és „Orbán lelke” című kisregényében emlékezett vissza a szakolcai napokra, melyeket a város híres bora is segített elviselhetőbbé tenni. Mi az itteni bor neve? 13. A vidék lakóiról szóló vicceknek se szeri, se száma. Afféle rátótiaknak tartják az ittenieket, csavaros eszükről, góbés észjárásukról. íme egy régi, de még ma is aktuális vic! Egy erdőháti egy országgyűlési képviselővel utazik együtt a vonaton. Jön a kalauz. A képviselő előhúzza az ingyenjegyét. - Országgyűlési képviselő - mondja büszkén. - Én meg a választója - mutatja be a drágán megfizetett jegyét az erdőháti. Kérdésünk: Mi változott tehát száz év alatt? Készítette: Lukács Zsigmond AZ ELŐZŐ SZÁM MEGFEJTÉSEI 1. oldal- Hogy is mondta, tisztelendő úr, mennyi időre?- Imádom a lezserségét, művész úr! 2-3. oldal: Mi lenne a férfiakból, ha az asszonyok meg nem könyörülnének rajtuk egy-egy hazugsággal? Harmincig hevít a nő, aztán a bor, aztán a kemence sem. A nő addig szép, míg szeretik Móra Ferenc 4. oldal Nyomkereső: 1. róka 2. medve 3. vaddisznó 4. hiúz 5. gímszarvas MAI SZÁMUNKBÓL •IUIIU3S XT 'JOqsoroA Of '(uiqnj Xjpqeqs X Tuiqnr reopqezs zí 'efepunjoj Xuaq rjjafpui uibjbo e iquosBq zoqieojoqezs v 'UJO[duiajJO>i XX ‘Apu e jojSbzs (ruazssef -ojdBZ) sauaq e bpupzaq mqofeqjoq Sajoj pAaziA saua2ojpiqua>i '01' (Apqo bjjem) pqSg uaAau ibXSbui - Xpqo '6 '<?uaf AqtBfuio>i X •SBjjfnjaj e aujajiu sí EjXpjsEq qnda uaXpq jeaizia uoqXSa ze ‘sauippafiaj e ‘qipoqnui uiau jelű búi jbAS y auaraq leiguueqjoq 'L 'lojqe/CjqBd y 9 'JuqBg jssepg g 'pjpputzs ajaqaj sa qaq ‘b8ibs 'p tzjo AaunjEj b qeso jaqnAau ap ‘u; qBUBqa sí qaXpqazs jsazjqjBjeq V T9ZS JOJeiBq siXSea-oao| y X ("' pAiEpp frnpu -qopi ff) / uiqujqjaq puÁuaAaQ a-peqezs '" / uaqaXuauiaqoq ojaz -3Aaq jpsjaA fn zy) sjpug Xpy g 'Ojzseq (unq) aj x :qosep]o8ax\j A mellékletet szerkeszti: Forgács Péter Levélcím: Rejtvénysziget, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1