Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)
2002-09-24 / 222. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER USA-ellenes merénylet Jakarta. Kézigránát robbant tegnap a jakartai amerikai nagykövetség egyik raktára mellett egy gépkocsiban, megölve az autó egyik utasát. A rendőrség szerint a gránátot eredetileg a raktárra akarták dobni, de az a tervezettnél hamarabb felrobbant, és az egyik merénylő életét oltotta ki. Jakartában politikai, vallási okokból és maffiaszervezetek is követnek el robbantásokat, de a terrorizmus elleni nemzetközi harc kezdete óta kiemelten figyelnek a külföldi érdekeltségek elleni támadásokra. (MTI) Újabb viszály Leila miatt Rabat. Marokkó azt állítva, hogy vasárnap egy spanyol katonai helikopter szállt le az észak-afrikai ország atlantióceáni partszakasza előtt lévő Petrezselyem- (arab nevén Leila-) szigeten, felmondta a tegnapra tervezett spanyolmarokkói tárgyalási fordulót, amelynek helyszíne Madrid lett volna. Rabat szerint Spanyolország ezzel újfent megsértette Marokkó légterét és szárazföldi határát, ami elfogadhatatlan. Madridban cáfolták a marokkói állítást. (MTI) Meghalt a török Schindler Ankara. Elhunyt Necdet Kent, a török Schindlerként is emlegetett egykori vezető diplomata, áld 1941 és 1944 között marseille-i alkonzul- ként zsidók százait mentette meg a deportálástól a német megszállás alatti Franciaországban. Kent 92 évesen Isztambulban halt meg, tegnap temették el. Necdet Kent a vészkorszakban török állam- polgárságot igazoló iratot adott franciaországi zsidóknak. Egy ízben ő maga is felszállt egy halálvonatra, mert felszólítására a németek nem akartak leszállítani 80 olyan zsidót, akiknek Kent jóvoltából török papírjaik voltak. Sikerült elérnie, hogy a katonák a vonatról mind a nyolcvan zsidót elengedték. (MTI) Sevardnadze javaslata Tbiliszi. Eduard Sevardnadze grúz elnök tegnap ismét azt javasolta, hogy Oroszország küldjön fegyvertelen katonai megfigyelőket a Pankiszi- szorosba, ahol Moszkva állítása szerint csecsen terroristák rejtőznek. Sevardnadze szerint jó volna, ha a nyílt grúzorosz konfliktus elkerülése végett az orosz megfigyelők ellenőriznék azt az augusztus végén kezdődött nagyszabású grúz rendőri akciót, amelynek célja megtisztítani a határ menti szorost a terroristáktól és más bűnözőktől. Vasárnap harminc embert vettek őrizetbe, köztük 25 csecsent, valamint egy francia útlevéllel rendelkező arabot. (MTI) Sevardnadze szerint Moszkvának tervei vannak a Grúziától elszakadni akaró területekkel, Abháziával és Dél-Oszétiával (Képarchívum) Vasárnap a stílus nyert a tartalom felett - Németország fél a jövőtől, és kitér a nemzetközi konfliktusok dilemmái elől Schröderék célfotós győzelmet arattak Brüsszel/Párizs/London/ Madrid/Bécs. A tegnapi európai sajtó vezető külpolitikai témája természetesen a drámai fináléval zárult vasárnapi német választás volt, a legnagyobb lapok a tudósítások mellett több elemzést és kommentárt is közöltek. ÖSSZEÁLLÍTÁS Financial Times: A német választások nagyon szoros eredménye azért veszélyes, mert a megalakuló koalíció nem támaszkodhat erős mandátumra, vagy - ami még rosszabb - az eredményeket a radikális változások elutasításaként fogják értelmezni. Németország újraegyesítése után sokan abban reménykedtek - mások attól féltek -, hogy olyan gazdasági és politikai óriás születik, amely uralkodó szerepre tesz szert Európában, és a második világháború után önként vállalt önmegtartóztatás után globális méretekben is érdekei érvényesítésére tör. A mostani választások utáni Németország azonban egészen más képet mutat: fél a jövőtől, kitér a nemzetközi konfliktusok dilemmái elől, s egy olyan gazdasággal bajlódik, amelyet nemcsak az újraegyesítés utóhatásai béklyóznak, hanem az elmúlt 50 évben felhalmozódott merevségek is. Schröder a biztos vereség veszélyét hárította el azzal, hogy erélyesen kezelte az augusztusi árvizek nyomán előállt válsághelyzetet, és a választók pacifista beállítottságára rájátszva szembeszállt egy Irak elleni katonai támadás eshetőségével. De ha most másodszor is esélyt kap a kormányalakításra, akkor le kell vonnia a tanulságokat abból, hová vezetett az első megbízatását jellemző következetlenség és félénkség. Le Figaro: Vasárnap a stílus győzedelmeskedett a tartalom felett, de ettől még igen sebezhető a kis többséggel ismét célba jutott kétpárti kormányszövetség. Libération: Soha még német választást ilyen feszült figyelemmel nem követtek a Rajna innenső oldalán. A privilegizált francia-német párbeszéd jövője szempontjából bal- és jobboldalon egyaránt meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a győztes személyének. Jacques Chirac elnök Stoibernek drukkolt, tőle nagyobb hajlékonyságot reméltek az Elysée-ben a francia mező- gazdasági lobbi érdekeinek megértésében, arra számítva, hogy Berlin Stoiberrel a jövőben is hajlandó lesz a német érdekek által indokolmál nagyobb arányban hozzájárulni az Európai Unió költségvetésének finanszírozásához. A francia zöldek számára tanulságos, hogy német testvérpártjuk Joschka Fischer személyében egy nagy formátumú politikust tudott felmutatni. The Guardian: A zöldek igen jó szereplésének, a mozgalom ellentmondásos, de nagyon népszerű egyéniségének köszönheti Gerhard Schröder német kancellár, hogy kormánykoalíciója megmenekült a bukástól. A zöldek, akik annak idején lenyelték pacifista elveiket Koszovó és Afganisztán kérdésében, a kormányban maradva nem lesznek kompromisszumkész hangulatban Irakot illetően. Ez még nehezebbé teszi majd Schröder számára, hogy véghez vigye az oly szükséges javítási munkákat az USA-val megromlott viszonyában. A kormánykoalíció csekély többsége az jelenti, hogy Németország a politikai megosztottság és a szokatlan instabilitás hosszú szakaszával lesz kénytelen szembenézni. The Daily Telegraph: Mind gazdaságilag, mind politikailag bajban van Európa legnagyobb nemzete. Mivel az EU-csatlakozási tárgyalások kulcsfontosságú szakasza - a mezőgazdasági és más támogatások köréről - csak ezután következik, Schröder valószínűleg egy angolszász megközelítést fog alkalmazni, hogy biztosítsa: Németország nem fizet majd többet a 25 országra kibővülő EU költség- vetésébe, mint tette ezt a tizenötök estében. Le Soir: A zöldek várakozáson felüli eredménye, azon belül is Joschka Fischer külügyminiszter népszerűsége mentette meg a vörös-zöld koalíciót a bukástól. A legnagyobb húzása az volt, amikor Fischer kimondta, hogy Srebrenica után szakítani kell a pacifizmussal és elfogadtatta pártjával, hogy német katonákat vezényeljenek Koszovóba, majd Afganisztánba. Kurier: Gerhard Schröder német kancellár nem nevezhető igazán a választások győztesének, bár az ő karizmája és taktikája fordította meg javára a választási hangulatot, de bizonyos, hogy nem politikai eredményei segítették győzelemre. A németek zsigerból Schrödert, a „havert” és érzelmi politikáját választották, de az értelem Edmund Stoiber és annak komoly érvei mellett szólt. (MTI) Joschka Fischer - ellentmondásos, de nagyon népszerű egyéniség (Reuters-felvétel) Nem hajlandó kiadni az Izrael által követelt személyeket a palesztin vezetés Amerikai nyomásra állt le az akció MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Rámalláh/Washington/Jeruzsálem. Izrael nemzetközi, elsősorban amerikai nyomásra állította le Jasszer Arafat rámalláhi főhadiszállásának rombolását, amely körül a hadsereg hétfőn is fenntartotta az ostromgyűrűt. Helyszíni jelentések szerint az izraeli katonák beásták magukat a romokban heverő Mu- kata (Arafat főhadiszállásának épületegyüttese) egyetlen megmaradt épülete körül, és háromszorosan szögesdróttal kerítették be a területet. Szemtanúk tegnap csak egyetlen buldózert láttak a helyszínen. Közben Ciszjordánia egyes területein és a Gázai övezetben megkezdődött a palesztin vezetés által meghirdetett sztrájk. Washingtoni források nem erősítették meg azokat a sajtójelentéseket, többek között a Háárec című izraeli lap értesülését, hogy Izrael amerikai nyomásra állította le a rombolást Rámalláhban. A Fehér Ház szóvivője vasárnap mindenesetre rosszallását fejezte ki az izraeli akcióval kapcsolatban. Dán Kurtzer, az USA izraeli nagykövete a hét végén megbeszéléseket folytatott Ariel Sarormal az izraeli miniszterelnök vidéki rezidenciáján. Kifejtette neki, hogy a Mukata körüli izraeli akció akadályozza az Irak elleni esetleges amerikai csapásra való felkészülést. Cahi Hanegbi izraeli környezetvédelmi miniszter kijelentette, hogy a zsidó állam nem hagyott fel végleg a palesztin vezetés központja elleni akcióval. Ez akár Jasszer Arafat deportálásával végződhet már ebben, vagy a következő hónapban. Simon Peresz miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter élesen ellenezte a deportálást, hangoztatva, hogy ezzel ismét az arab lázadás vezetőjévé termék őt. Weizman Siti, a védelmi miniszter helyettese azt mondta, Arafat főhadiszállásának ostromával az izraeli kormány nem a palesztin vezető fizikai megsemmisítését tűzte ki célul, hanem azt akarja elérni, hogy Arafat távozzék a politikai életből. Szerinte nyilatkozataik ellenére a palesztinok többsége örülne Arafat távozásának. Az izraeli kormány tegnap elutasította az EU közel-keleti megbízottjának azt a kérését, hogy engedélyezzék számára a találkozót Jasszer Arafattal. Miguel Angel Moratinos egy dán diplomatával kereste volna fel a palesztin elnököt. Tegnap délután tárgyalások kezdődtek izraeli és a palesztin tisztség- viselők között a rámalláhi főhadiszállás körüli izraeli zárlat megszüntetéséről. Hani al-Hasszan, Arafat tanácsadója elmondta: az izraeliek átadták a palesztin küldötteknek az általuk körözött 50 személy nevét tartalmazó listát. A jelentések szerint a listán szerepel Taufik tábornok, a palesztin hírszerzés ciszjordániai főnöke és Mahmud Damra, az Arafat testőrségét ellátó 17-es Erő gázai parancsnoka is. Hani al-Hasszan Arafat véleményét is tolmácsolva megerősítette azt a palesztin álláspontot, amely szerint nem adják ki az Izrael által követelt személyeket. MTI-HÍREK Washington/Rijád. Az Irak elleni eseüeges katonai akció célpontja Szaddám Húszéin szűk hatalmi gépezete, nem pedig az ország polgári infrastruktúrája lesz - jelentette ki Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter úton Varsóba, ahol tegnap a lengyel vezetőkkel kezdett megbeszéléseket. Rumsfeld a lengyel fővárosban részt vesz a NATO-tagállam- ok védelmi minisztereinek ma kezdődő kétnapos találkozóján. „Az Irakot immár sok éve irányító kis csoport mindvégig elnyomta az iraki népet, és az ország lakosságát szinte túszul tartja ma is néhány diktatórikus hajlamú kormánytisztviselő. Az USA-nak soha semmi baja nem volt az iraki néppel” - tette hozzá, utalva azokra a sajtójelentésekre, amelyek szerint a tervezett offenzíva egyik kulcseleme volna a polgári célpontok megkímélése. Rumsfeld szerint mindez nyilvánvaló, hiszen senki sem akar ártani az iraki népnek. Az amerikai kongresszus több tagja is szűkíteni akatja az elnök által kért felhatalmazást az Irak elleni katonai fellépésre, mivel a fehér házi határozattervezet túlságosan tág értelmezésnek ad teret. Felhatalmazná ugyanis az elnököt, hogy katonai erőt is bevethessen Irak ellen a BT határozatainak kikényszerítésére, az amerikai nemzetbiztonsági érdekek védelmére, s a térségbeli béke és biztonság helyreállítására. A törvényhozás egyes tagjainak legújabb nyilatkozatai alapján az egész térségre való utalás feltehetően kikerül a tervezetből, mivel ez a kitétel lehetővé tenné katonai erő alkalmazását Irán, Szíria és más közel-keleti országok ellen is. Olyan módosítást is terveznek, hogy a határozatból világosan kitűnjön: nem évekre szól a felhatalmazás a hadviselésre. Bush elnök munkatársai jelezték, hogy az elnök kész fontolóra venni a változtatásokat. Több törvényhozó szükségesnek tartja, hogy az ENSZ ultimátumban követelje Szaddám Húszéin iraki elnöktől a korlátlan és feltétel nélküli fegyverzetellenőrzést. Carl Levin demokrata párti szenátor, a szenátus katonai bizottságának elnöke kijelentette: „Azt akarom, hogy Szaddámra olyan puskacső meredjen, amely mögött az egész vüág áll.” Viszont Bush nem szeretné, ha a kongresszus a katonai felhatalmazást a világszervezet bármiféle fellépéséhez kömé. A törvényhozók többsége mindenesetre azzal számol, hogy a fehér házi változatot - kisebb finomításokkal - a kongresszus elfogadja. Törökország közvetítene Ankara. Bülent Ecevit török miniszterelnök tegnap felajánlotta, hogy közvetít a palesztin és az izraeli hatóságok között, mert aggasztja a térségben növekvő feszültség és erőszak. Ecevit már korábban is felajánlotta segítségét, vagyis azt, hogy a felek képviselői Törökországban kezdjenek béketárgyalásokat. Ankara ugyanis mind a Palesztin Hatósággal, mind Izraellel jó kapcsolatot ápol, de eddig nem vették igénybe szolgálatait. A török kormányfő idézte Arafatot is, akitől telefonbeszélgetésük során arról értesült, hogy mivel rámalláhi székhelye el van vágva a világtól, ivóvízhiánnyal és élelmezési, valamint egészségügyi problémákkal küszködnek. (MTI) Eltűnt a neves filmrendező a stábjával együtt Gleccserszakadás Széles körű jogokat kíván biztosítani a határon túli ukránok jogállását rögzítő tervezet Ukrán státustörvény is készül ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Az ukrán parlamentben előkészületben van a határon túli ukránok jogállásáról szóló törvény- tervezet újabb változata. Ennek értelmében határon túli ukránnak minősül az ukrán állampolgársággal nem rendelkező, külföldön élő, ukrán nemzetiségű vagy származású, ukrán kulturális és nyelvi hagyományokat ápoló személy. Az ukrán származást dokumen- tummokkal, illetve ukrán állampolgárok vagy külföldön élő ukránok tanúsításával kell igazolni, az ukrán nyelvtudást és kulturális ismeretek meglétét az ukrán külügyminisztérium, illetve külképviseletek igazolják a kérelmezővel folytatott beszélgetés alapján. Az ukrán igazolvánnyal rendelkező személy, illetve a vele együtt utazó házastárs és gyermekeik három hónapig vízum, illetve meghívólevél nélkül tartózkodhatnak az anyaországban, illetve magán- és szolgálati célból történő ideiglenes tartózkodás esetén külön dokumentumok felmutatása nélkül jogosultak vízumra. Halé akarnak telepedni Ukrajnában, egy később megállapítandó kvótán belül megkaphatják az engedélyt. Az ukrán igazolvány tulajdonosai ugyanolyan politikai, szociális, gazdasági, kulturális és más jogokat élveznek, mint az anyaország polgárai, kivéve a kizárólag ez utóbbiak számára előírt jogokat és kötelezettségeket: választójog, katonai és állami szolgálat, (m) mti-hIr Moszkva. Legalább 113 ember tűnt el az Oroszország kaukázusi részén fekvő Észak-Oszétiában: egy glecs- cser szakadt le szombat este 2500 méter magasságban, jég-, kő- és sárlavinát zúdítva Karmádon településre. A legnagyobb figyelem ifjabb Szergej Bodrov, az egyik legnépszerűbb orosz színész-filmrendező sorsát kíséri. Az egyebek közt a Brat című orosz kultuszfüm főszereplőjeként megismert művésznek stábja 48 tagjával együtt veszett nyoma. Az első, nem hivatalos szakértői vélemények szerint a gleccser-szakadást valószínűleg azok a pirotechnikai effektusok váltották ki, amelyeket Bodrov Összekötő című új filmjének forgatásán alkalmaztak. Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint kevés az esély arra, hogy túlélőkre lelnek a száz ldlomé- teres sebességgel lezúdult, 2-3 mü- lió köbméternyi jég, hó, föld és szikladarabok alatt. A mentőalakulatok ugyanakkor a katasztrófa epicentruma közelében találtak egy túlélőt, egy 66 éves, sokkos állapotban lévő férfit. A 31 éves művész színészként édesapja, idősebb Szergej Bodrov Oscar-díjra jelölt fümjében, a Kaukázusi fogolyban debütált. Szűkíteni szeretnék a Bush elnök által kért felhatalmazást Szaddám a célpont
