Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)
2002-09-24 / 222. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 24. Gazdaság és fogyasztók |^3 Kelet-Szlovákia polgárai sokszor úgy érzik, Pozsonyban elfeledkeztek égető gazdasági és szociális problémáikról Egyre vergődő keleti országrész Egy földműves szövetkezet leépült udvara. Kelet-Szlovákiában számos gazdaság csak vergődik (Somogyi Tibor felv.) Tőketerebes. A hétvégi parlamenti választásokat követően máris körvonalazódik az új kormány, amelyben a Magyar Koalíció Pártja jelentős szerephez juthat. A választási siker okozta eufória elmúltával a kabinetnek máris munkához kell látnia, ezért nem érdektelen, ha felvázoljuk, hogy az ország keleti régiója milyen problémák megoldását várja az új kormánytól. KIS TÓTH LÁSZLÓ Kétségtelen, hogy a kormányban levő pártok közül az MKP a „legjobb csapat”. Ez a legszavatartóbb, leggerincesebb, nem cselez, míg a többi párt szinte kivétel nélkül botrányokkal terhes. Ám minden elismerés ellenére az MKP-vel szemben is akad bőven hiányérzetünk. Egyetlen párt képviselői sem serénykedtek akkor, amikor víztben állt a Bodrogköz, illetve az egész Kelet-szlovákiai-síkság 1998-ban, 1999-ben, illetve 2000-ben, amikor is ezeréves víz folyt le a Tiszán. Senkit sem érdekelt a sorsunk. Nem nyitották ránk az ajtót. A parlament sajnos szinte ontja a hibás törvényeket, amelyekkel olyan káoszt, fejetlenséget teremtett az országban, hogy ember legyen a talpán, aki abban eligazodik. Sajnos,, úgy érzem, és száz példával bizonyítja naponta a média, hogy a hibás törvények a becstelenséget, a hazugságot, a sandaságot védik. Mezőgazdász lévén leginkább azt fájlalom, ami a gazdaságban történik. Az utolsó 13 évben, az ún. bársonyos forradalom óta „sikerült” tönkre tenni a korábban virágzó szövetkezetek és állami gazdaságok egész sorsát. Sajnos, a még életben lévő, már alig létező üzemeket is büntedenül rabolják, nyúzzák, és nincs törvény és nincs hatalom, amelyik ellene tudna tenni. Bodrogköz harminc községe közül egy kezünkön megszámlálhatjuk, hogy hány településen van még munkát, kenyeret, megélhetést kínáló üzem. Sajnos, ezrek és ezrek lettek munkanélküliek, talajt vesztettek, céltalanok. Belegondol-e valaki a döntéshozók közül, hogy a ma 45-55 éves embereknek, akik ledolgoztak 25-30 évet a földműves szövetkezetekben, állami gazdaságokban, mit adtunk a semmivé lett munkahelyek helyett?! Mihez kezdjen önmagával és családjával, ha már holnap nem mehet munkába?! És nincs kereset, nincs házépítés, nincs fejlődés. De növekszik a nyomor, a nélkülözés, a bűnözés, miközben az emberek félnek a jövőtől. Felvetődik a kérdés, milyen sors vár a következő generációra, hisz itt Kelet-Szlovákiában szinte esély sincs arra, hogy munkát, megélhetést találjon. E régióban megélhetést, munkát biztosító üzemek, intézmények egész sora ment tönkre. Elég, ha ezek közül csak néhányat említek: olcsó pénzen eladták a perbenyiki zöldségfelvásárló üzemet, amelyik évente több mint ezer vagon zöldséget, gyümölcsöt vásárolt fel a bodrogköziektől. Amióta nincs, több tíz millió koronás bevételtől estek el a termelők; csődbe ment az Új Otthon bútorgyár, amely arra volt hivatva, hogy főleg a dolgozó nőknek adjon munkalehetőséget; szinte minden építkezési vállalat, fémmegmunkáló üzem tönkre ment, elbocsátotta dolgozóit, ill. kevés embert foglalkoztat; csődbe ment a borüzem (Víno Kosice), amely hosszú évek óta tartozik a kistermelőknek és a szövetkezeteknek egyaránt; csődbe ment a vágóhíd és húsfeldolgozó üzem (Mäso-Vychod, Kassa), amely a ki nem fizetett váltók miatt egzisztenciális gondokba sodorta a korábbi szerződéses partnereket, szövetkezeteket; csődbe ment a tőketerebesi konzervgyár (Treco); csődbe ment a két világháborút átélt tőketerebesi cukorgyár-élelmezési kombinát. Azt hiszem, szükségtelen folytatni a felsorolást. És azok az egyének, akik ezeket az üzemeket és az itt fel nem sorolt más üzemeket kiszipolyozták, bankokat megbuktattak, büntetlenül sétálnak közöttünk. Eddig elmaradt a felelősségre vonás. Nem értem, hogy ha jutott a kormánynak több mint száz milliárd korona a pénzintézetek „meggyógyítására”, miért nem jut legalább 500 millió korona az önhibájukon kívül bajba jutott kistermelők és szerződéses partnerüzemek kárpótlására. Hisz mindegyik felsorolt üzemnek az állam volt az alapítója. Több mint 16-17 ezer a munkanélküliek száma a Tőketerebesi járásban, s ennek zömét sajnos a bodrogköziek alkotják. Értheteden számunkra az az aránytalanság is, amely egyes régiók, például Nyugat- és Kelet-Szlovákia között mutatkozik a keletiek hátrányára. Higgyük el, hogy a termelésben, az életszínvonalban mutatkozó különbségek nem a tudás, a szorgalom hiányából erednek. Ha egy „keleti” el akarja intézni ügyes-bajos dolgát, akkor általában 4-6 órát kell autóznia, míg a fővárosba ér. Apropó, aránytalanság. Szinte égbe kiáltó igazságtalanság, hogy az egészségügyben, az oktatásügyben, a mezőgazdaságban dolgozók két- szer-háromszor kevesebbet keresnek, mint például a pénzintézetekben, villamosiparban, gáziparban vagy akár a Szlovák Vasutaknál dolgozók, holott tudva levő, hogy némely ágazat a felsoroltak közül óriási pénzeket merít az államkasszából a saját veszteségei fedezésére. Vagy csak oly keveset ér a tudásunk, az egészségünk, a kenyerünk? És egyáltalán, kinek a pénzén építették fel ezeket a jól fizető üzemeket, intézményeket? Milyen iskola kell ahhoz, hogy például az egyenlő értékű diplomával, tudással rendelkező emberek is annyit keressenek, mint a fentebb említettek? Félreértés ne essen, én nem az övéket irigylem, de ezeket az aránytalanságokat valakinek, valakiknek ebben az országban (talán a kormánynak) meg kellene oldania. Összefoglalva a történteket azt kell mondanunk, hogy a bársonyos forradalom óta nem volt olyan kormány, amelyik igazán felvállalta volna, törődött volna az egyszerű emberek problémáival és a termeléssel. Nincs tehát nagy okunk az örömre, a tapsra, a derűlátásra. Reméljük, valakik, az illetékesek meghallják kiáltásunkat, még ha oly távol is van a Bodrogköz a fővárostól. Az a kérésünk, jó volna már végre olyan parlamentet, olyan kormányt tudni Pozsonyban, amelyik törődik velünk és a törvényeken keresztül lehetőséget ad, lehetőséget biztosít a termelésre és azon keresztül a jobb létre, a boldogulásra. Mert bízom abban, talán még nem késő jobb irányba terelni a dolgokat. A szerző a kisgéresi földműves szövetkezet elnöke Mezőgazdasági farmok tulajdonjog szerint Farmok tulajdonjog szerint Szlovákia Pozsony Nagyszombat Nyitra Besztercebánya Kassa Hazai magántulajdonú farmok 70 209 _ 2 219 8 511 16 837 12 315 9 846 Szövetkezetek 722 31 98 114 106 93 Állami tulajdonban lévő farmok 57 6 11 11 10 8 Községi tulajdonban lévő farmok 51 21 Szövetségek, pártok egyházak tulajdonában lévő farmok 3Külföldi tulajdonú farmok 10 1 4 22 Nemzetközi meghatározóan magántulajdonú farmok 32 4 6 7Az adatok kerületi lebontásban értendők. (Forrás: Statisztikai Hivatal/CENZUS 2001) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Idén több áramot fogyasztottunk Pozsony. Idén az év első nyolc hónapjában 18 561042 MWh-nyi villanyáramot fogyasztottunk, ami 1,5-kal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. A hazai áramtermelők az említett időszakban, 2,6%-kal több, összesen 20 939 920 MWh-nyi áramot állítottak elő, miközben a kivitelük 12%-kal emelkedett. A villanyáram 53,9%-át atomerőművekben, 19,4%-át hőerőművekben, 17%-át vízi erőművekben, 9,7%- át pedig a vállalati erőművekben állították elő. Míg az atomerőművek aránya 2,5%-kal nőtt, a hőerőművek és vízi erőművek részesedése csökkent. (TASR) Újra vizsgálják Frantisek Mojzist Besztercebánya. A pénzügyi rendőrség újra vizsgálja a nemrég új tulajdonos kezébe kerülő Drukos iratait. A rendőrség szerint a társaság volt tulajdonosának, Frantisek Mojzisnak a tevékenységét veszik górcső alá, akit idén márciusban már egyszer csalás bűntettével megvádoltak, ám akkor az illetékes ügyész ejtette az ügyet. A Drukos új tulajdonosa, a holland Telean Investments nem fél attól, hogy a kivizsgálás negatívan befolyásolná a társaság működését. (TASR) Mind többet költünk külföldön Pozsony. Szlovákia aktív idegenforgalomból származó devizabevételei az év első nyolc hónapjában 15,4 milliárd koronát tettek ki, ami 15,6%-kal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ajegybank legfrissebb adatai szerint devizakiadásaink ugyanakkor azonban több, mint 50%-kal emelkedtek, az ország lakossága összesen 12,5 milliárd koronányi összeget költött el külföldön. Az említett időszakban 15,2 milliónyian látogatták meg Szlovákiát. A legnagyobb határforgalom, a határátlépések több mint 50 százaléka a cseh határszakaszra esett, amit a magyar határszakasz 21,2%-os részaránya követ. (SITA) Nem emelik az olaj termelési kvótáját Bécs. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) decemberi értekezlete előtt nem növeli a termelését, még ha az olajárak a kitűzött hordónkénti 22-28 dolláros ársáv fölé emelkednek is. Az olajkartell miniszterei hangsúlyozták, hogy rendes körülmények között érvénybe lép a mechanizmus, vagyis ha húsz egymást követő kereskedési napon az OPEC-olajok átlagára 28 dollár fölött van, a kitermelést napi 500 ezer hordóval növelik. A mostani olajárakban kereskedők szerint hordónként 4-5 dollár a „háborús felár”. (MTI) Agyelszívást okoz az ELI új programja Brüsszel. 2004-től az eddigieknél sokkal kedvezőbb továbbtanulási és kutatásimunka-le- hetőségeket kínál az Európai Unión kívüli országok fiataljainak az Európai Bizottság legújabb javaslata, amely az Erasmus World nevet viseli. Az Európai Bizottság legújabb program- javaslata értelmében a diákoknak akár havi 1600 eurót biztosítanának tanuláshoz, míg a már dolgozó ösztöndíjasok évente 13 ezer eurót kaphatnának kutatómunkára, (euro) A LEGKEDVEZŐBB VALUTAÁRFOLYAMOK A legkedvezőbb valutavétel Pénznem Árfolyam Bank USA-dollár 44,88 Banka Slovakia EMU-euró 44,03 SLSP Japán jen (100) 36,46 VÚB Svájci frank 30,07 Banka Slovakia Angol font 69,43 Banka Slovakia A legkedvezőbb valutaeladás Pénznem Árfolyam Bank USA-dollár 42,91 Tatra banka EMU-euró 42,24 VÚB Japán jen (100) 34,78 KBB, CSOB Svájci frank 28,83 VÚB Angol font 66,57 CSOB Érvényes volt szeptember 23-án. A feltüntetett árak nem tartalmazzák a kezelési költségeket. (Forrás: SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. szeptember 24-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,648 Lengyel zloty 10,483 Angol font 67,416 Magyar forint (100) 17,550 Cseh korona 1,415 Svéd korona 4,713 Dán korona 5,740 Szlovén tollár (100) 18,680 Japán ien (100) 35,186 Sváici frank 29,132 Kanadai dollár 27,501 USA-dollár 43,286 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2002. szept. 22-én) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 4,70 5,20 5,352,00 Banka Slovakia 6,00 6,50 6,80 7,00 3,50 OTP Bank 5,80 6,10 6,30 6,50 6,70 3,25 Istrobanka 5,50 6,00 6,20 6,30 6,40 2,50 Ludová banka 5,35 5,95 6,25 6,75 3,00 UniBanka 6,10 6,30 6,35 6,40 3,00 Postová banka 5,30 5,50 6,00 6,50 3,00 Prvá komunálna banka 5,70 6,00 6,20 6,30 6,40 2,50 Tatra banka3,25 Slovenská sporitel'iia 4,45-5,15 5,15-5,755,25-6,10 5,65-6,45 1,50 Vseobecná úverová banka 5,00 5,20 5,40 5,60 5,70 5,80 2,50 A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2002. szept. 22-én) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap folyószámla CSOB 4,40,4,55 4,95-5,10 5,35-5,50 5,90-6,05 6,10-6,25 6,55-6,70 1,50-4,00 Banka Slovakia 5,00 5,60 6,00 6,50 6,80 3,00 HVB Bank Slovakia 3,25-5,25 5,10-5,60 5,25-5,65 5,60-6,00 5,70-6,10 5,80-6,00 1,50 OTP Bank 4,70-4,90 5,20-5,50 5,70-6,00 6,10-6,30 6,50-6,70 6,55-6,75 2,00-4,00 Istrobanka 4,50-4,60 4,90-5,00 5,40-5,50 5,90-6,00 6,20-6,30 6,30-6,40 2,00 Ludová banka 4,554,95 5,05-5,45 5,30-5,70 5,80 5,55 6,05 1,50-3,75 UniBanka 4,704,80 5,20-5,40 5,35-5,50 5,70-5,90 5,95-6,05 5,95-6,05 3,40-ig Prvá komunálna banka 4,00 4,95-5,25 5,20-5,50 6,00-6,30 ' 6,20-6,50 6,30 2,00-2,60 Tatra banka 4,90-5,10 5,30-5,50 5,80-6,00 6,00-6,201,75 Slovenská sportolna 4,90-5,20 5,00-5,10 5,65-5,75 5,90-6,00 6,00-6,10 1,25 Vseobecná úverová banka 4,40-4,70 4,80-5,30 5,35-5,70 5,95-6,35 6,35-6,90 6,70 1,50-3,70 Postová banka 4,50 5,10 5,50 6,00 6,20 6,40 1,50-4,00