Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)

2002-09-20 / 219. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 20. A Magyar Intézetben magyarországi és szlovákiai szakemberek idézték fel Kossuth alakját a bicentenárium alkalmából Szimpózium és emlékkiállítás felhívás WtmM Az Esztergomi Tam'tó- és Óvóképző Öregdiákjainak Egyesülete - a Vitéz János Katolikus Tanítóképző Főiskola főigazgatójának támo­gatásával - holnap 9.00-tól találkozóra hívja mindazokat, akik a fenti intézmény bármelyik korszakában, akár nappali, akár levele­zői tagozaton kaptak tanítói vagy óvónői oklevelet. Bővebb tájé­koztatást a szervezők adnak a 035/771-3862-es telefonszámon. SZÍNHÁZ ____________________POZSONY____________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Varázsfuvola 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Don Juan 19 KIS SZÍNPAD: Varrónők 19 _____________________KASSA_____________________ ÁL LAMI SZÍNHÁZ: Roberto Zucco 19 ___________________KOMÁROM___________________ JÓ KAI SZÍNHÁZ: Fiatalság, bolondság 10 MOZI ____________________POZSONY____________________ HV IEZDA: Világok arca: Baraka (amerikai) 18.30 Lantana (ausztrál) 20.30 AUPARK - PALACE: Egy fiúról (amerikai-angol) 19.35, 21.45 Amélie csodálatos élete (francia-német) 21.55 Austin Powers - Arany­szerszám (amerikai) 14.05,16.15,18.20,20.35,22.45 Rossz társaság (amerikai) 20.15,22.35 Világok arca: Baraka (amerikai) 14.35,16.45 Bízd a hackerre! (amerikai) 20, 22.25 Édes kis semmiség (amerikai) 15.50,17.50,19.50 Lilo és Stich - A csillagkutya (amerikai) 14,16,18, 20 Men in Black - Sötét zsaruk 2 (amerikai) 15.25,17.30 Stuart Little, kisegér 2 (amerikai) 15 A rettegés arénája (amerikai) 17, 19.30, 22 Pókember (amerikai) 14.55, 17.25 Vándormadarak (francia) 15.45, 17.55 ScoobyDoo-A nagy csapat (amerikai) 14.15,16.15,18.15 Vala­mi Amerika (magyar) 16.15,21.50 Katonák voltunk (amerikai) 18.45, 21.45 2020: A tűz birodalma (amerikai) 14.05, 16.10, 18.15, 20.20, 22.25 Kísérleti gyilkosság (amerikai) 17, 19.30, 22 A kirándulás (cseh) 20,22.15 Elátkozottak (cseh) 18.55,21.05 _____________________KASSA_____________________ TA TRA: Elátkozottak (cseh) 16, 18 Isten nagy, én kicsi vagyok (francia) 20 CAPITOL: Lilo és Stich - A csillagkutya (amerikai) 16 Pókember (amerikai) 18, 20 _________________DÉL-SZLOVÁKIA_________________ KO MÁROM - TATRA: Star Wars II. - A kiónok támadása (amerikai) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Lilo és Stich - A csillagkutya (amerikai) 17, 19,30 KOVÁK: Egy fiúról (amerikai-angol) 19.30 GALÁNTA - VMK: Felpörgetve (ausztrál-kanadai-amerikai) 17.30,20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A rettegés arénája (amerikai) 16.30,19 ______________________GYŐR______________________ PLAZ A: Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés (francia-német) 13.15, 15.30.17.45, 20, 22.15 Austin Powers - Aranyszerszám (amerikai) 13 Bizsergés (angol-német) 20, 22.30 A buliszervíz (amerikai) 15.30, 17.45, 20; 22.15 Jégkorszak (amerikai) 13,15.45 A kaptár (amerikai- német-angol) 45, 18, 20.15, 22.30 Különvélemény (amerikai) 14.15, 17.19.45.22.30 Men in Black- Sötét zsaruk 2. (amerikai) 13.15,17.30 Milliókért a pokolba (amerikai) 14.15,17,19.45,22.30 Most már elég! (amerikai) 17.45,20,22.15 On-lány (angol-amerikai) 15.30,20,22.30 Rossz társaság (amerikai) 18.30, 20.30, 22.30 Scooby Doo - A nagy csapat (amerikai) 13.30,15.30,17.30 Vándormadarak (francia-német- olasz-spanyol-svájci) 13.30,15.45,18,20.15,22.30 A kiállítás egyik részét a szlovákiai múzeumok gyűjteményeiben található, Kossuth emlékéhez kötődő műtár­gyakból, iratokból, grafikákból és dokumentumokból állították össze (Somogyi Tibor felvétele) Kossuth akaratereje követendő példa lehet Ne karddal, tudással ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Komárom. A magyarországi test­vériskolák - a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és a Budapesti Szent István Gimnázium - diákjaival és ta­náraival közösen emlékeztek Kos­suth Lajos születésének 200. évfor­dulójára a Selye János Gimnázium­ban. Az ünnepségen részt vett Szesztay Ádám, Magyarország po­zsonyi nagykövetségének tanácsosa is. Gáspár Tibor tanár űr élvezetes előadás keretében elevenítette fel történelmünk egyik legnagyobb egyéniségének alakját, tetteit. „Azt, hogy a magyar nemzet a történelem vérzivataraiban fenn tudott marad­ni, annak köszönheti, hogy minden történelmi időszakban voltak olyan áldozatkész, lelkierőben gazdag egyéniségek, akik kijelölték a meg­maradás útját” - mondta. Majd fel­elevenítette az 1832-36-os, illetve az 1847-48-as országgyűlés esemé­nyeit, rámutatott Kossuth bámulat­ra méltó szervezőkészségére - amely legmarkánsabban talán a szabad magyar hadsereg megszer­vezése során mutatkozott meg Görgeyvel támadt nézeteltérésére a harcok folytatását illetően, majd szólt az emigráció éveiről. Kiemelte: Kossuth számára a kiegyezés jelen­tette a legnagyobb csalódást, mert ő mindvégig bízott Magyarország fel­szabadulásban. És a történelem iga­zolta, hogy a kiegyezés megítélésé­ben neki lett igaza. Igaz ugyan, hogy ez a lépés rövid távon az or­szág gazdasági fellendülését jelen­tette, ám, ahogyan Kossuth megfo­galmazta: „hozzákötöttük magun­kat a roskadozó Habsburg dinaszti­ához”. Ennek viszont végzetes kö­vetkezményei lettek: a monarchia tagjaként belesodródtunk az I. vi­lágháborúba, amely végül is nemze­tünk nagy tragédiájához, Trianon­hoz vezetett. Gáspár Tibor nem el­sősorban a lánglelkű hazafit, ha­nem Kossuthot, az embert állította a diákság elé példaképül. Aki élete vé­géig megtartotta töreden akaratere­jét, akit a csalódások soha nem tör­tek meg. „Talpon maradni, minden körülmények között - ez legyen szá­motokra a legfőbb kossuthi üzenet - mondta a tanár úr. — Nektek, a ma­gyarországi és a határon túli ma­gyar diákoknak kell megvalósítano­tok a reformkor nagyjainak álmát, de nem karddal, hanem tudással és műveltséggel” - Gáspár Tibor ezekkel a szavakkal zárta előadását, amelyet a diákok vastapssal jutal­maztak. Az ünnepségen részletek hangzottak el Kossuth beszédeiből, írásaiból, a gimnázium énekkara előadásában Kossuth-nóták csen­dültek fel, és fellépett a Pihegő gyer- mek-néptáncegyüttes is. (vkm) Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Köztársaság Kultu­rális Intézete és a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma szerdán szimpózi­umot rendezett, amelyen ne­ves szlovákiai és magyaror­szági professzorok vázolták fel Kossuth profilját. TALLÓSI BÉLA A szlovákiai előadók, Dusán Skvarna, a Komensky Egyetem ta­nára, Milan Podrimavsky és Peter Macho, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársai előadása­ikban Kossuthnak a szlovák kultú­rában az 1840-es és 1860-as évek között kialakult képét vizsgálták, azt kutatták, hogy a 20. század elején miként volt jelent Kossuth a szlovák publicisztikában és törté­netírásban, illetve az 1918 utáni szlovák reflexiójával foglalkoztak. Megállapítva, hogy igenis, van ér­telme a korabeli szlovák írásbeli­ségben megjelent nézetek kutatá­sával visszatérni a régi ellentétek­hez, ám megfelelő távolságtartás­sal, és ngm úgy, hogy azokat a ne­gatívumokkal tovább élesszük, ha­nem hogy tanuljunk belőlük. A magyarországi előadók, Her­mann Róbert, a budapesti Hadtör­téneti Múzeum igazgatója, Fónagy Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa és Paj- kossy Gábor, az ELTE professzora Kossuth Lajost mint hadseregszer­vezőt, mint pénzügyminisztert és mint reformpolitikust ismertette az intézet székháza zsúfolásig megtelt nagytermének hallgatósá­ga előtt. Hermann Róbert a Kossuth-nóta soraival kezdte előadását, mond­ván, a magyar történelem egyetlen alakjáról sem maradt fenn annyi népdal, mint Kossuthról. Ezek többsége a szabadságharcot veze­tő államférfiról szól, holott Kos­suth soha nem volt katona. A ma­gyar történeti köztudat mégis ót tekinti az önálló magyar hadsereg megteremtőjének. A Hadtörténeti Múzeum igazgatója beszámolójá­ban azt a kérdést járta körül, mennyire megalapozott ez a köz- vélekedés, azaz: valóban Kossuth volt-e a magyar honvédsereg létre­hozója. Fónagy Zoltán, aki Kos­suth Lajost, az első magyar pénz­ügyminisztert mutatta be, azzal kezdte előadását, hogy a Kossuth- nóta idézése után neki stílusosan Kossuth-bankókat kellene oszta­nia, minthogy a modern Magyar- ország egyik megalapítójának leg­markánsabb szellemi emléke a mai napig a Kossuth-nóta, legfonto­sabb tárgyi emléke pedig a róla el­nevezett bankó. Fónagy Zoltán azt a pályaívet vázolta, amely a teljes MÜSORAJÁNLÓ Szombaton reggel 8 órakor a Hét­ről hétre című publicisztikai maga­zinnal indul adásunk. A második óra már a választási híradóé - a tu­dósítók arról számolnak be, mi­ként zajlik a voksolás Dél-Szlová- kia településein. Összeállítás hangzik el a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumáról, majd a Kos­suth Lajos születésének 200. év­fordulója alkalmából rendezett szimpóziumról. Nyilatkozik műso­runknak a Nemzet Színésze, Dar­vas Iván is. 11.05-kor kezdődik a Kaleidoszkóp, amelyben Pálffy Miklósra, a törökverő hadvezére emlékezünk. Megszólal egy két­gyermekes családanya, valamint egy Pozsonyban született félig né­met, félig magyar férfi. Az orvosi rovatban ezúttal a sokoldalú vérlemezkékről lesz szó. A déli hí­rek után nóták szólnak 50 perc­ben. A Téka című irodalmi maga­zin a Magyar Dráma Napján Ma­körű magyar pénzügyi szuvereni­tás megteremtésében, illetve meg­szilárdításában nyilvánult meg, s amelybe az is belefért, hogy Kos­suth „szinte a semmiből előterem­tette az állam működésének, s mindenekelőtt az új magyar had­erő felállításának fedezetét is”. Az MTA főmunkatársa referátumá­ban kiemelte, hogy „a legnehe­zebb pénzügyi vonatkozású fel­adatnak kezdettől fogva a hamaro­san kibontakozó önvédelmi harc anyagi fedezetének megteremtése ígérkezett.” Kossuth ugyanis - ahogy elhangzott - majdnem telje­sen üres államkasszát örökölt: áp­rilisban mindössze félmillió forint­tal kezdte meg az önálló gazdálko­dást. Kossuth az állam nevében kölcsönkért a lakosságtól, orszá­gos gyűlést kezdeményezett az ál­lam megmentésére: a nemzeti em­lékezésben a mai napig megma­radt ez az adakozás és kölcsön- jegyzés, amely azonban - az álta­lános pénzszűke miatt - nem ho­zott olyan sikert, amilyet Kossuth remélt tőle. Aztán, amikor 1848 augusztusában minden más lehe­tőség bezárult, és a tét „hazánk ép­ségének, nemzetünk önállásának és szabadságának” biztosítása volt, nem maradt más, mint a fede­zet nélküli papírpénz, azaz állam­jegyek kibocsátásának elrendelé­se. Ahogy Fónagy Zoltán ismertet­te, „Kossuth bevallotta, hogy maga is tisztába van a fedezet nélküli pa­pírpénz-kibocsátás veszedelmes gazdasági következményeivel, s azt a »végveszély heroicus eszkö­zének« nevezte.” Az MTA főmun­dách Imrére emlékezik. Megszólal Dobos László, a Madách-Posoni- um Kiadó igazgatója, valamint Madách Imre egyik közeli rokona és Németh Péter Mikola, a váci Madách Kör ügyvezető elnöke. Fél kettőkor jelentkezik - ismerkedési hidetésekkel - a Társkeresők klub­ja. Utána választási híradóval je­lentkezünk, amelyet 14.30-tól a Slágerhullám követ. 15 órakor Gál Sándor Alagír című rádiójátékát közvetítjük, amely a kényszer- munkára elhurcoltakról szól. A 15.30-kor kezdődő népzenei ösz- szeállításban az idei Tavaszi szél vizet áraszt Országos Népdal és Népzenei Verseny felvételeiből vá­logatunk. 16 órakor kezdődik a Köszöntő, amely ezúttal 17.30-ig tart, utána választási híradóval je­lentkezik a Pátria rádió. Vasárnap választási híradóval in­dul a magyar adás. A műsorajánlat után visszatekintünk a hét fonto­sabb politikai és társadalmi ese­ményeire. 9 órától a Világosság cí­katársa Kossuth szakminiszteri ér­demeként azt is kiemelte, hogy pénzügyi törvényjavaslataiban megtalálhatjuk korának legmo­dernebb gazdaságpolitikai elveit. Más dolog, hogy a „modern elvek érvényesülését a háborús szükség- helyzet, illetve az információhiány (gazdaságstatisztikai adatok hiá­nya) erősen korlátozta.” A Magyar Intézet harmadik buda­pesti vendégelőadója, az ELTE professzora, Pajkossy Gábor, aki Kossuthot, a reformpolitikust mu­tatta be, Kossuth 1848 előtti tevé­kenységével foglalkozott. Mert, ahogy kifejtette, a reformpolitiká­nak csak attól fogva volt realitása, hogy „1840 után megszületett - bár még mindig cenzúra mellett - a modern politikai sajtó, és ettől vált lényegében szabaddá a politi­kai vagy politikával is foglalkozó egyesületek szervezkedése.” Ahogy az ELTE professzora vázol­ta, Kossuthnak az 1840-es évek­ben nyílt lehetősége saját nézetei­nek hirdetésére - a politikai fóru­mokon, az egyesületi életben s mindenekelőtt a sajtóban -, és ek­kor ívelt fel politikai pályája is. „Kossuthnak 1848 márciusában- áprilisában - Batthyányi Lajos gróffal együtt - oroszlánrésze volt az úgynevezett áprilisi törvények elfogadásában. Ezek eltörölték a feudalizmus alapvető intézmé­nyeit, és az abszolutizmus helyén polgári alkotmányos monarchiát hoztak létre.” Pajkossy Gábor referátumából a szimpózium résztvevői azokra a kérdésekre kaphattak választ, mű egyházi műsorban Cséplő Ve­ronika ötödéves teológushallgató az igazmondásról szól a hallgatók­hoz. A műsorban Erdélyi Géza re­formátus püspököt a Hanvai Dia- kóniai Központ átadásával, vala­mint a püspök és helyettesének megválasztásával kapcsolatban kérdezzük. Beszámolunk a pozso­nyi gyerekek egyházi táboráról, és a Harmancon megtartott gömöri egyházmegyei kórustalálkozóról. hogy melyek voltak Kossuth poli­tikájának az eszközei, hogyan vál­tozott Kossuth helye az ellenzéken belül, hogyan alakultak Kossuth nézetei a polgári átalakulás né­hány alapvető kérdésében, vala­mint hogy Kossuth politikája ho­gyan járult hozzá az 1848-as át­alakuláshoz.­A tegnapi rendezvény részeként a Szlovákiai Magyar Professzorok Nyitrai Klubja által kiírt Kossuth- pályázatra heérkezett pályamun­kákat is kiértékelték. A pályázaton harmadik helyezést ért el Geren­dás Beáta, második helyet Tóth Gabriella, az első helyezett pedig Tóth Emese, aki Kossuth, a nemzet hőse címmel írt dolgozatot. A szimpóziumot követően a Ma­gyar Intézet székházában Kossuth- emlékkiállítás nyílt, amelyet ugyancsak az Intézet és a Szlováki­ai Magyar Kultúra Múzeuma szer­vezett, közösen. A kiállítás két részből áll, az első Kossuth politi­kusi karrierjéről, megyei, majd or­szágos szerepléseiről nyújt képet. Figyelemmel kíséri külföldi emig­rációját, s dokumentumokat mu­tat be hamvainak ünnepi hazaho­zataláról és temetéséről. Ez a rész a ceglédi Kossuth Múzeum gondo­zásában készült. A másik összeállí­tást Gaucsík István történész-mu­zeológus, a Szlovákiai Magyar Kul­túra Múzeuma kurátora készítette a regionális múzeumok (a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum, a rozs- nyói Bányászati Múzeum, az ér­sekújvári Honismereti Múzeum, a pozsonyi Történeti, valamint Váro­si Múzeum) gyűjteményéből. Fél tíztől a Zenei galériában a huszonöt éve elhunyt Maria Callasra emlékezünk. 10 órakor kezdődik gyermek- és ifjúsági ma­gazinunk, a Randevú, amelynek sztárvendége ezúttal Szikora Ró­bert lesz. 14.05-től az Anyanyel­vűnkben Mayer Judit olvassa fel nyelvművelő írását, majd a BBC magyar nyelvű adása jelentkezik. 15 órakor A kultúra világa követ­kezik, melyben beszélgetés hang­zik el Bartusz György Kassán élő szobrászművésszel. Megszólal Dráfi Mátyás is, aki a Jókai Szín­házzal harmonikusnak nem na­gyon nevezhető kapcsolatáról be­szél. Természetesen kíváncsiak voltunk a társulat igazgatójának, Kispéntek Józsefnek a véleményé­re is. 15.30-tól Hazai tájakon című néprajzi műsorunkban a régi ara­tási szokásokra emlékezünk a gömörsídi Farkas Istvánnal. Ismét jelentkezik a Köszöntő, majd vá­lasztási híradóval zárjuk hétvégi adásunkat, (-art-) Hétről hétre, Választási híradó, Kaleidoszkóp, Téka, Társkeresők klubja, Köszöntő, Világosság, Randevú Hétvégi programok a Pátria rádióban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents