Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)

2002-09-20 / 219. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 20. Gazdaság és A tengeri szállítás terén tartósan túlkínálat mutatkozik, ezért napjainkban érezhetően csökkennek a fuvarozási díjak Lendítő hatású kereskedelem Konténerek sora a teherkikötőben. Ez a megoldás megváltoztatta az áruszállítás stílusát (Képarchívum) A BBC világtelevízió nemrég arról tudósított, hogy a távol­keleti, döntően kínai teher­szállító hajókat gyártó válla­latok komoly gondokkal küszködnek. Am nemcsak a gyártók panaszkodnak, ha­nem így vannak ezzel a ten­geri szállítmányozásban érin­tett cégek is. Szlovákiát ez annyiban érinti, hogy csök­kenhetnek a fuvarozási díjak. MELECSKE ÁKOS A tengeri szállítás piacán ugyanis je­lentős túlkínálat alakult ki, melyet a világgazdasági lassulás és ezzel együtt a nemzetközi kereskedelem visszaesése is okozott. A piac túltelí­tettsége azonban nem új jelenség a nemzetközi kereskedelemből legna­gyobb részesedéssel bíró tengeri szállításban. Ez a szállítási mód a többihez viszonyítva alacsony ener­giafogyasztású, ám a hajóépítéshez szükséges beruházások szintje igen magas. Ezért is okoz nehézségeket a kezdeti befektetések megtérülése az alacsony árakkal és jelentős ver­senyhelyzettel szemben evező cé­geknek. Azonban ami vállalatve­zetőiknek komoly fejfájás, az a meg­rendelőknek és magának a vüág- gazdaságnak kedvező. A konkuren­ciaharc és az alacsony árfekvés bizo­nyítottan elősegítette a kilencvenes évek nemzetközi áruforgalmának bővülését, melyre a történelemben még nem volt példa. A szállítási idő jelentékenyen lerövidült, a szállított áru mennyisége és értéke megnőtt. A fejlett országok nyers­olajfüggősége az olaj­sokk után is jelentős. A távolság tehát sok iparágban el­vesztette jelentőségét, gátló jellegét. Szemben az első világháborút meg­előző, szintén virágzó világkereske­delemmel jelzett korszakkal, a je­lenlegi szállítmányokban a nyers­anyagok mellett a kész (és félkész állapotban levő) áruk dominálnak. Hozzá kell azonban tennünk, hogy a szénhidrogének (kőolaj, földgáz) aránya nőtt a leggyorsabban. A fej­lett országok nyersolajfüggősége az olajsokkok után is jelentős maradt. Stagnál viszont a vasérc- és szén- szállítás, és visszahúzódóban van az óriáshajók építésének divatja. A kész termékek ára - szemben a nyersanyagokéval (fával, kőszénnel stb.) - nem azok tömegétől és mére­teitől függ, szállításuk is olcsóbb. Gondoljunk csak bele, mennyivel egyszerűbb mikroprocesszorokat szállítani, mint nyersvasat! Mond­hatnánk, hogy az áru „könnyebb” lett. Az információs technológiák példájánál maradva: egy németor­szági forgalmazónak a szállítmány kis súlyából eredő viszonylag ala­csony fuvardíj miatt jobban megéri olcsó elektronikus lapkákat rendel­ni Tajvanról, mint a magasabb bér­költségek miatt drágább hazai vagy más közelebbi európai gyártótól. Az olcsóbb szállítási díjak a nemzetek felettiség egyik fontos feltételét ad­ják: ma már teljesen megszokott, hogy egy-egy adott termék külön­böző részeit egymástól távol eső or­szágokban, kontinenseken állítják elő, lökést adva az áruszállítás to­vábbi fejlődésének. Azonban nemcsak a piaci törvény- szerűségeknek lehetünk hálásak, hanem más, jelentékeny technoló­giai, nemzetközi politikai folyamat­nak is. A kikötők raktározási és át- rakodási rendszerei sokat fejlődtek. A konténeres szállítás például merőben megváltoztatta az áru- szállítás stílusát és tulajdonságait. Képzeljük csak el, mekkora ráfordí­tás kellett régen ahhoz, hogy példá­ul egy teaszálh'tmány eljusson a cél­állomáshoz: kikötői munkások tö­megei rakták át a hajókról kikötői furgonokra a ládákat, melyekről vagy a vasútra, vagy a kikötői raktá­rokba szállították el. A kikötői rak­tározás vagy a lopások (magas biz­tosítási díjak), vagy éppen helyhi­ány miatt drága és hosszadalmas volt. Az ötvenes években fordulat állt be: a hatalmas kikötői daruk át­emelték az acélkonténereket a ha­jók gyomrából a kikötőbe beveze­tett vasúti vagonokra vagy az erre a célra átalakított tehergépkocsikra, megspórolva az ember nehéz és költséges fizikai munkáját. Nem kellett már faládákat készíteni, me­lyekkel sok árut darabonként oltal­maztak a sérülésektől. Több száz, éppenséggel ezer konténer elfér egy óceánjáró óriás gyomrában és könnyedén átrakhatok más közle­kedési eszközökre, melyek a lehető legrövidebb időn belül a célállomá­sokra indulnak. A teherhajók műholdas nyomkövetésnek kö­szönhetően nem csak a navigációs és biztonsági feltételek javulnak, hanem a kikötőbeli átrakodások pontos időzítése is kevesebb pénzt és időt igényel. A szállítmányozási piac is liberali- záltabbá vált, melynek a fő lökést a hetvenes évek közepén lezajlott nagyszabású amerikai dereguláció adta. A második világháború utáni szabadkereskedelem-párti légkör, az összesen nyolc GATT-tárgyalási forduló, majd a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) működése a vi­lágkereskedelem fő kerékkötőinek számító védővámok átlagosan szá­mított 50%-ról 5%-ra való csökke­nését eredményezte, serkentve az országok közti gazdasági kapcso­latokat. A mélyülő európai integ­ráció és olyan országok, mint Me­xikó vagy Kína gazdasági nyitása is hozzájárult a bővüléshez. Mindez együtt az előző ötven évben kibon­takozó és világhódító nemzetközi árucsere-forgalom létrejöttét ered­ményezte, melynek köszönhetően ma joggal beszélhetünk globalizá­cióról. Mégis versenyben maradt az OTP Bank Romániában Tegnaptól jelzáloghitel ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Bukarest. Az OTP Ban­ka Slovensko tegnap óta jelzálog- hitelt is nyújt ügyfeleinek - közölte Hodossy Károly, a pénzintézet el­nöke. Szerinte az egyelőre csupán a természetes személyeket meg­célzó szolgáltatást jövőre az ön- kormányzatokra is kiterjeszthetik. Szalay János alelnök a jelzáloghi­tei feltételeit ismertette: a legrövi­debb futamidő 4 év, a leghosszabb pedig 20 év, a legkisebb felvehető összeg 100 ezer korona. A 0,5 szá­zalékos kezelési összeg mellett nyújtandó hitel kamata 9,7 száza­léktól kezdődik (ezt mérsékli az ál­lami hozzájárulás), az OTP Bank a kamat nagyságának változatlansá­gát 5 évig garantálja. A pénzinté­zet elképzelése szerint egy év le­forgása alatt akár 1 milliárd koro­nát is folyósíthat jelzálogkölcsö­nökre. Aki október végéig folya­modik az OTP-hez jelzáloghiteiért és az ehhez szükséges iratai rend­ben lesznek, az kezelési költség nélkül jut a kívánt összeghez. Az OTP Bank pénzügyi csoportjába tartozó OTP Garancia Biztosító Szlovákiában nagy valószínűség­gel két biztosító társaságot is életre hív. A magyar illetékes hatóságok engedélyével bíró pénzintézet egyik leányvállalata életbiztosítá­sokkal, a másik vállalata vagyon­biztosítással fog foglalkozni. A Román Kereskedelmi Bank (BCR) magánosítására létrehozott bizottság újabb egy héttel elha­lasztotta a döntést arról, hogy a szándéknyilatkozatot tett pályá­zók közül kiknek a jelentkezését fogadják el. A román privatizációs ügynökség név nélkül nyilatkozó munkatársai cáfolták, hogy a ma­gyar OTP Bankot kizárták volna a versenyből. A román privatizációs ügynökség (APAPS) szerint a pri­vatizációs bizottság újabb infor­mációkat kért a francia Eulia tár­saságtól és az OTP-től. A privatizá­ciós szervezet munkatársai azt is elmondták, hogy az előzetes hírek­kel ellentétben az OTP továbbra is versenyben van. Szerdán az egyik román gazdasági lap még azt kö­zölte, hogy az állam tulajdonában lévő aranyrészvény miatt az OTP-t kizárták a pályázók közül, mond­ván, hogy az gyakorlatilag többsé­gi állami tulajdont jelent. Az OTP a privatizációs bizottság rendelkezé­sére bocsátotta azokat a dokumen­tumokat, amelyek bizonyítják, hogy az aranyrészvény csak kisebb kérdésekben jogosítja fel vétóra a magyar államot, és ezek a kérdé­sek semmilyen kapcsolatban nem állnak azzal, hogy milyen beruhá­zásokat hajt végre a bank. A priva­tizációs bizottság most az OTP pénzügyi súlyáról vár szakértői vé­leményt a Román Nemzeti Bank­tól. Az OTP tavaly év végi 8,3 milli­árd dolláros mérlegfőösszege két és félszerese volt ugyan a BCR 3,6 milliárd dolláros mérlegfőösszegé­nek, de a magyar pénzintézettel- szemben az a feltétel, hogy saját tőkéje legalább ötszörösét tegye ki a BCR-től átvenni tervezett része­sedésnek. (shz, MTI, t) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az Első Kommunális Bank (PKB) a szlovákiai önkor­mányzatok legfontosabb finanszí­rozója, az elmúlt 5-6 évben a tele­püléseknek összesen 3-4 milliárd korona hitelt nyújtott - közölte Jó­zef Mihalik, a zsolnai székhelyű pénzintézet elnöke. A pénzintézet bonyolítja le a Szlovák Gázművek (SPP) magánosításából befolyt összegből elkülönített 4,073 milli­árd korona szétosztását az érintett önkormányzatok között. Az össze­sen 147 község és város korábban önerőből finanszírozta a település gázművesítését, s ennek folyomá­nyaként most az állam megtéríti a költségeiket. A nemzetek feletti Dexia Kommunalkredit Holding többségi tulajdonában levő PKB augusztus végén a Tatra bankával és az Általános Hitelbankkal (VÚB) karöltve Kassa városának nyújtott 700 millió koronás hitelt, emellett a bank augusztus 28-án szerződést írt alá az Állami Lakás­fejlesztési Alappal (SFRB) 1 milli­árd korona hitelről, amelyet az ön- kormányzati érőből, összesen 124 településen épülő lakás befejezé­sének finanszírozására fordítanak. Az országszerte 40 fiókkal és ki- rendeltséggel rendelkező PKB nagy valószínűséggel jövőre Po­zsonynak is hitelt nyújt, emellett nagyobb figyelmet szentel a meg­változott jogalanyiságú oktatás-ü­gyi intézményeknek. A nagyobb fi­gyelem abban nyilvánul meg, hogy ebben az évben 300 számítógép­pel erősíti az iskolák informatikai rendszerét. Az Első Kommunális Bank 2002 első 6 hónapjában 231,038 millió korona adózás utá­ni nyereséget ért el, ami 32 millió­val több, mint 2001 hasonló időszakában. A PKB 10 éves törté­netében először az elmúlt hónap­ban lépte túl a mérlegfőösszege a 30 milliárd koronát, (shz) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. szeptember 20-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,251 Lengyel zloty 10,683 Angol font 68,595 Magvar forint (100) 17,752 Cseh korona 1,433 Svéd korona 4,767 Dán korona 5,821 Szlovén tollár (100) 18,962 Japán jen (100) 36,250 Sváici frank 29,459 Kanadai dollár 28,051 USA-dollár 44,172 FOGYASZTÓK - HIRDETÉS ^ ma-nz A Sportka LOTO! A Sanca JOKER! A Mates LOTO 5 a 35-ből! Október elsejétől a számsorsjátékok új nevet kapnak. A Sportka = LOTO, a Sanca = JOKER és a Mates = LOTO 5 a 35-ből. A legkedveltebb sorsjátékot Európában mindenütt egyszerűen lottónak hívják. És kész. Egyébként minden marad a régiben. Vegye sportosan és vidáman tippeljen tovább, ugyanis október 1-jétől november 10-ig a JOKER kiegészítő játékos LOTO-szel- vényeken egy oszlopot ingyen adhat fel! Az Első Kommunális Bank (PKB) és az önkormányzatok Pénz a gázművesítésre

Next

/
Thumbnails
Contents