Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)

2002-09-20 / 219. szám, péntek

Külföld ÜJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 20. Felszedik az aknákat Doraszan. Dél- és észak-kore­ai katonák tegnap megkezdték a két ország közti fegyvermen­tesített övezetbe telepített ak­nák felszedését, hogy lehetővé tegyék a fél évszázada meg­osztott félsziget egyesítéséhez elengedheteden vasúti és köz­úti összeköttetés megteremté­sét. Mindkét oldalról 2-2 kilo­méternyi hosszan és egyelőre mintegy 100-250 méter széles­ségben hatolnak a mentesítők az övezetbe, hogy aztán közé­pen találkozzanak. A feladat nehéz, mert egyik fél katonái sem tudják, pontosan hol he­lyezkednek el az aknák. (MTI) Katonai zendülés Abidjan/Róma. Az elefánt­csontparti miniszterelnök sze­rint nyugdíjazásuk miatt tilta­kozó katonák 750 fős csoport­ja felelős a tegnapra virradóra kitört heves lövöldözésekért, a hatalomhoz hű biztonsági erők azonban gondoskodtak minden stratégiai létesítmény védelméről. A Rómában tar­tózkodó Laurent Gbagbo ál­lamfő egyik tanácsadója igye­kezett jelentéktelen színben feltüntetni az ország gazdasá­gi fővárosában, Abidjanban és más nagyvárosokban kirob­bant összecsapásokat, és elve­tette az államcsínykísérletről szóló felvetést. Hozzátetette, hogy a hatóságok urai a hely­zetnek, a biztonsági erők köz­beléptek, és hamarosan hely­reállítják a rendet. A nyugat- afrikai állam a világ legna­gyobb kakaótermelője. (MTI) Betiltások Németországban Berlin. Otto Schily német bel­ügyminiszter tegnap a Kalifá- tus iszlám szervezet további 16 fiókszervezetét riltotta be. Ma­gát az anyaszervezetet, s vele együtt Az iszlám szolgálói el­nevezésű alapítványt már múlt év decemberében betiltották, egyebek között azzal az indok­lással, hogy iszlám világural­mat akarnak, propagálják a tö­rök rendszer erőszakos meg­döntését és egy iszlám teokra- tikus állam megteremtését irá­ni minta szerint. Már koráb­ban őrizetbe vették a szervezet vezetőjét, a Törökországból származó, „kölni kalifa” néven ismert Metin Káplánt is. (MTI) Meghiúsult merénylet Karacsi. A pakisztáni elnök, Pervez Musarraf elleni me­rényletet hiúsított meg a rend­őrség Karacsiban. Két férfit tartóztattak le egy konferen­ciaépület közelében: a nap fo­lyamán odavárták Musarrafot is. Mindketten a tálibokat tá­mogató Harkat-ul-Mudzsahi- din al-Almi fegyveres szerve­zet tagjai voltak. Ez a betiltott iszlám szélsőséges csoport nem nézi jó szemmel, hogy Musarraf a terrorizmus elleni harcban egyértelműen az USA oldalára állt. (MTI) Musarrafot ugyanez a szerve­zet állítólag már kétszer pró­bálta meg eltenni láb alól (Képarchívum) Attól tartanak a biztonsági szolgálatok, hogy a pillanatnyi szünet után Izraelt a palesztin ellenállás újabb terrorhulláma önti el Öngyilkos merénylet MTI-JELENTÉS Tel-Aviv. Legalább öt ember vesz­tette életét és 49 megsérült abban a robbantásos merényletben, amely tegnap történt egy Tel-Aviv belvárosában közlekedő autóbusz­ban. A sebesültek közül tíznek sú­lyos az állapota, így emelkedhet a halálos áldozatok száma. Az izrae­li hadsereg rádiója rendőrségi for­rásokra hivatkozva azt közölte, hogy feltehetően palesztin öngyil­kos merénylő robbantotta fel ma­gát az autóbuszon. A közszolgálati rádió értesülése szerint az is elkép­zelhető, hogy pokolgép robbant a buszon. A robbanás ereje akkora volt, hogy az autóbusz ablaküve­geinek szilánkjai kétszáz méteres körben szóródtak szét. A Palesztin Hatóság tegnap nyilatkozatban ítélte el a véres akciót. Nem egész egy nap leforgása alatt immár a második merényletet követték el izraeli célpont ellen. Szerda dél­után Umm al-Fahm észak-izraeli arab városban, egy autóbusz-meg­állóban egy palesztin merénylő robbantotta fel magát. Az öngyil­kos merényletben egy izraeli rend­őr vesztette életét, két polgári sze­mély pedig megsebesült. Csak azért volt ilyen „kevés” áldozat szerdán, mert feltehető, hogy a terrorista idő előtt hozta működés­be a pokolgépet, mert látta, hogy rendőrök közelítenek felé. A szer­dai merényletet az Iszlám Dzsihád szélsőséges palesztin szervezet vállalta magára, de a merénylő személyazonosságát nem közölte, hogy az izraeli hatóságok ne tud­ják lerombolni a merénylő hozzá­tartozóinak házát. A szerdai esetet megelőzően Izraelben legutóbb hat hete, augusztus 4-én hajtottak végre öngyilkos merényletet. A félszáz sérült közül tíznek rendkívül súlyos az állapota (Reuters-felvétel) Október 28-ra Koppenhágába hívják a tagjelöltek vezetőit Uniós minicsúcs is lesz Szaddámnak sikerült megosztania a Biztonsági Tanácsot is hétfői döntésével Washington nem enged Washington/New York/Kai- ró/Párizs/Ankara/Bukarest. George Bush elnök tegnap megküldte az amerikai kong­resszusnak az Irak elleni fel­lépést támogató határozat Fe­hér Ház által javasolt szöve­gét. Jól értesült források sze­rint a tervezet kemény fellé­pést sürget Bagdaddal szem­ben, beleértve a katonait is. ÖSSZEFOGLALÓ Ezzel kapcsolatos hír: a kuvaiti vé­delmi miniszter tegnap egy egyipto­mi lapnak adott nyilatkozatában cá­folta azokat a híreszteléseket, ame­lyek szerint azért gyülekeznek Ku- vait területén az amerikai fegyveres erők tagjai, mert onnan készülnek katonai támadásra Irak ellen. Dzsa- bir Mubarak hangsúlyozta: nincs mozgósítás sem az amerikai, sem a kuvaiti erőknél. A napokban a Pen­tagon azt közölte, hogy kétezer ten­gerészgyalogost küldenek Kuvait- ba, s ezek a csapatok a térségben sorra kerülő háromhetes hadgya­korlaton vesznek majd részt. Egyéb­ként megérkezett tegnap Kuvaitba Tommy Franks tábornok, az ameri­kai hadsereg közel-keleti központi parancsnokságának (CENTCOM) főparancsnoka is. Kofi Annan ENSZ-főtitkár teljes kö­rű együttműködést kért Bagdadtól, Nadzsi Szabii iraki külügyminiszter pedig az országa elleni szankciók feloldásának óhaját fejezte ki azon a találkozón, amelyet ők ketten New Yorkban tartattak. A két politikus két nappal azután találkozott újra, hogy Szabii átadta a fegyverzetel­lenőrök beengedéséről szóló kor­mánydöntést tartalmazó levelet Annannak, és ezzel reményt keltett azokban, akik a válság békés meg­oldhatóságában hisznek. Annan megerősítette, hogy pártatlannak és szakmailag teljesen felkészültnek tartja a fegyverzetellenőrök cso­portját és vezetőjüket, Hans Blixet. Figyelmeztetett arra is, hogy az el­lenőrök beengedése csak az első lé­pés az Irakkal kapcsolatos ENSZ-ha- tározatok teljes körű végrehajtásá­hoz. A találkozó után Szabii kifejez­te reményét, hogy lépésével Bagdad eléri az ellene foganatosított „brutá­lis szankciórendszer” felszámolását. Megerősítette egyúttal, hogy Irak teljes mértékben együtt kíván mű­ködni az ENSZ-szel a fegyverzetel­lenőrzésben. Domique de Villepin francia kül­ügyminiszter szerint Párizs azt te­kinti legfőbb prioritásának, hogy az ENSZ BT-ben konszenzus alakuljon ki abban a kérdésben, szükség van-e újabb ENSZ-határozatra Irakkal kapcsolatban. Párizs afelé hajlik, hogy nincs szükség újabb határozat­ra, mivel Szaddám Húszéin iraki el­nök beleegyezett a fegyverzetellen­őrök visszatérésébe. Villepin most lehetségesnek tartotta, hogy a BT újabb határozatot is elfogad, amely „üdvözli ezt a döntést, és megszabja az ellenőrök munkájának feltétele­id’. Mint ismeretes az USA szerint a BT-nek nemcsak új, hanem minden eddiginél keményebb határozatot kellene elfogadnia, s ennek érdeké­ben Colin Powell külügyminiszter már tárgyalt is a BT több nem állan­dó tagjával, tegnap pedig orosz kol­légájával, Igor Ivanowal. Kína is fel­szólította tegnap Bagdadot, hogy mielőbb engedje be az ellenőröket, arról viszont érdekes módon Pe- kingben hallgatnak, hogy támogat­nák-e a Washington és London által megfogalmazott „kemény” ENSZ- határozatot. Ez utóbbitól, mint je­leztük, Párizs mellett Moszkva is ódzkodik. Megfigyelők ebből azt a következtetést vonták le, hogy Szaddámnak sikerült megosztania a Biztonsági Tanácsot is hétfői dön­tésével. Bülent Ecevit török miniszterelnök szerint bármiféle Irak elleni táma­dás sértené országa térségbeli érde­keit. Törökország már többször igyekezett rábírni Washingtont, hogy kerülje el a katonai akciót. An­kara attól tart, a határain dúló há­ború esetleg zavargásokhoz vezetne saját délkeleti területén is, ahol a kurdok a múltban a függetlenségü­kért harcoltak. (TASR, MTI) MTI-HÍR Koppenhága. Mini-csúcstalálko- zóra hívja meg az uniós tagjelölt országokat október 28-ra Koppen­hágába az EU jelenlegi elnöki tisz­tét betöltő Dánia. A kezdeménye­zésről koppenhágai diplomáciai forrásokra hivatkozva számoltak be tegnap a hírügynökségek. Ezt megelőzően tartják (október 24- 25-én) Brüsszelben az EU-tag- országok vezetőinek találkozóját, amelyen véglegesítik azt a listát, MTI-HÍR Budapest. Megszületett tegnap Budapesten a kormány és a négy parlamenti párt közötti új megál­lapodás az EU-csatlakozást érintő kérdésekben történő együttműkö­désről. A közös nyilatkozat szöve­gét az Országgyűlés európai integ­rációs nagybizottságának alakuló, zárt ülésén fogadták el. A doku­mentum rögzíti az egyetértést a parlamenti pártok között az EU­TASR-HÍREK Prága. A cseh parlament szenátu­sa tegnap egyhangúlag jóváhagyta az ország uniós csaüakozásáról szóló népszavazásra vonatkozó al­kotmánytörvény tervezetét, amelyre még a képviselőháznak is igent kell mondania. Ha ez meg­történik, a referendumot már a jö­vő év első felében megtarthatják. Két másik javaslat viszont nem ment át a felsőházban. Az egyik a kormány által benyújtott, az álta­hogy a decemberi koppenhágai EU-csúcson mely országokat fog­ják a bővítési körbe bekerülő álla­mokként megnevezni. Az EU azért szervez a jelöltekkel minicsúcsot, hogy tájékoztatást adjon az előző­leg Brüsszelben véglegesített fel­vételi feltételrendszerről. Diplo­máciai források szerint mind a 13 tagjelölt állam - Törökországot is beleértve - meghívás kap rá. „Ez csak tájékoztató jellegű találkozó lesz, nem kerül sor tárgyalásokra” - tette hozzá egy dán diplomata. belépés céljairól, a csatlakozási tárgyalások és a felkészülés leg­fontosabb kérdéseiről, és az alkot­mánymódosítás határidejeként - a népszavazást megelőzően - 2002. december 31-ét jelöli meg. Orbán Viktor volt miniszterelnök szerdán az aláírás feltételeként jelölte meg, hogy az alkotmánymódosításnak meg kell előznie a népszavazást. A nyilatkozatban szerepel Orbán ko­rábbi igénye, a kis- és középvállal­kozások támogatása is. lános népszavazásra vonatkozó al­kotmánytörvény tervezete, amely lehetővé tette volna, hogy a lakos­ság véleményt mondhasson a bél­és a külpolitika legfontosabb kér­déseiről. A közvetlen elnökválasz­tásra vonatkozó alkotmánymódo­sítás sem ment keresztül - sem a jóváhagyásához, sem az elvetésé­hez nem volt elegendő szavazat. A javaslatot, amelyet még a júniusi parlamenti választások előtt ter­jesztettek be, így most át kell dol­gozni. Havel és Bush találkozója Washington. George Bush a bátorság jelképének nevezte Václav Havel cseh államfőt, olyan jeles férfiúnak, aki segített megváltoz­tatni a világot. „Büszke vagyok rá, hogy barátomnak nevezhetem, és országom szintén büszke arra, hogy a Cseh Köztársaságot barát­jának tekintheti” - mondta az amerikai elnök. Szerdán este a no­vember 21-22-i prágai NATO-csúcstalálkozó előkészítéséről, a szö­vetség tervezett bővítéséről, valamint az iraki kérdésről tárgyalt Havel a Fehér Házban vendéglátójával. A találkozón Havel úgy vél­te, hogy a gonosszal, a terrorizmussal és minden más fenyegetéssel a kezdet kezdetétől szembe kell nézni. Emlékeztetett a második vi­lágháború előtti Németországra, illetve arra, hogy minden máskép­pen alakulhatott volna, ha Európa összefog, (m) Alkotmánymódosító javaslatokról tárgyalt a szenátus Két nem, egy igen Reichhold már Haidert bírálta, és megfenyegette a válságot kirobbantó puccsistákat Mélyrepülésben a populista FPÖ Megállapodás az EU-csatlakozást érintő kérdésekben Integrációs nagybizottság Jakes és Lenárt hazaárulási perében módosult a vád Öt évet kért az ügyész MTI-JELENTÉS Bécs. Mathias Reichhold, a válság­ba zuhant jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) el­nökjelöltje világossá tette, hogy nem kíván Jörg Haider bábja lenni, és lojalitásáról biztosította a hatal­mi harcok nyomán lemondott Su­sanne Riess-Passer pártelnök-al- kancellárt és csapatát: ezzel meg­nyitja a lehetőséget az Osztrák Néppárttal való koalíció folytatásá­hoz. Kiderült az is: mielőtt vállalta volna a jelölést, részt vett egy ta­nácskozáson a karintiai pártveze­téssel, amelyen jelen volt az elnök­jelöltségtől váratlanul visszalépett Haider is, mintegy hozzájárulását adva Reichhold személyéhez. Aki kijelentette, nem tűri a pártveze­tést illető bírálatokat, s a Riess- Passer és a miniszterek lemondásá­hoz vezető puccs szervezői számá­ra a történtek konzekvenciákkal járnak majd. Hangsúlyozta: egysé­get követel meg a pártban, s csak akkor vállalja az elnöki tisztséget, ha a holnapi rendkívüli kongresz- szuson ehhez elsöprő támogatást kap. Noha a kialakult káoszban szinte minden tartományi FPÖ- vezető megkönnyebbülten támo­gatásáról biztosította Reichholdot, nem tudni, mi lesz holnap, mert a hírek szerint Haider és Riess- Passer távol marad, és így nem le­het számítani az előre kialkudott koreográfia FPÖ-ben szokásos ér­vényesülésére. Tegnapi lapértesü­lések szerint Reichhold találkozott Wolfgang Schüssel kancellárral is, s megpróbálta elhárítani az előre hozott választásokat, ebbe azon­ban Schüssel nem ment bele. A kormány ugyanis azért esett szét, mert Jörg Haider újra a párt élére akart állni, s a belpolitikai kérdések körüli belviszályban olyan kompro­misszumos javaslatot terjesztett elő, amely elfogadhatatlan volt a kormány, s ezzel a pragmatikus vo­nalat követő Riess-Passer számára. Bár az FPÖ népszerűsége az 1999- es 26,9 százalékról a News hetilap­ban közölt felmérés szerint 12 szá­zalékra esett vissza, Reichhold sze­mélye megnyithalja az utat az Oszt­rák Néppárttal fennálló koalíció folytatásához. Schüssel kancellár ugyanis ezt nem zárta ki, s az FPÖ csalódott választói a jelek szerint kitartanak a jobboldal mellett, és a Néppárthoz áramlanak, amely 1999-ben szintén 26,9 százalékot szerzett, most pedig már 33 száza­léknál tart, szorosan felzárkózva a legnagyobb párt, az Osztrák Szoci­áldemokrata Párt mögé. ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Ötéves szabadságvesztés ki­szabását javasolta a bírónak tegnap Prágában az államügyész két volt magas rangú csehszlovák kommu­nista funkcionáriusra, a nyolcvan- éves Milos Jakesre és a hetvenkilenc éves Jozef Lenártra, akiket a Varsói Szerződés hadseregeinek 1968-as csehszlovákiai bevonulása kapcsán hazaárulással vádoltak. Jirí Bednár záróbeszédében azonban a korábbi hazaárulási vádat hazaárulás előké­szítésében való segédkezésre módo­sította. A módosításra szerinte azért volt szükség, mert a tanúvallomás­okból kiderült: Jakes és Lenárt a megszállás után nem kezdeményez­ték egy olyan munkás-paraszt kor­mány megalakítását, amely együtt­működött volna Moszkvával, de a tárgyalásokon részt vettek, és a ter­vet helyeselték. Azért javasolt csak ötéves börtönt, mert mindkét vád­lott már nagyon idős, s a bűntett el­követésétől is 35 év telt el. Az állam­ügyész valószínűnek tartja, hogy Jakes és Lenárt magas kora ellenére akkor sem kerül börtönbe, ha eset­leg eh'télik őket. A két volt kommu­nista politikus határozottan tagadja a vádakat. Jakes 1968-ban CSKP központi ellenőrző bizottságának elnöke, míg Lenárt a párt központi bizottságának a titkára volt. A nagy érdeklődéssel kísért pert ma a védő­ügyvéd zárszavával ér véget. Egy­előre nem tudni, hogy sor kerül-e az ítélethirdetésre is. (-kés)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents