Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)

2002-09-19 / 218. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 19. Közélet 5 Valószínűleg az ENSZ utolsó mega-csúcstalálkozójának színhelye volt a dél-afrikai Johannesburg Nagy országok kis engedménye Johannesburgban 104 ál­lamfő és hatvanezer küldött vett részt az ENSZ nagy vitá­kat kiváltó szeptember eleji környezetvédelmi világkon­ferenciáján, melynek törté­néseit máig boncolgatják. A tanácskozás eredményeiről a hazai küldöttséget vezető Miklós László környezetvé­delmi miniszterrel beszél­gettünk. TUBA LAJOS Sajtóértekezletén azt mondta, a csúcsértekezlet siker is volt, meg nem is. Mit ért ez alatt? A világkonferencia két fontos do­kumentumot fogadott el. Az akció­terv nagyszámú ajánlást tartal­maz, a politikai nyilatkozat pedig leszögezi, hogy továbbra is a fenn­tartható fejlődést tekintjük az alapvető irányzatnak. A konkrét vállalások közül a legfontosabb ar­ra reagál, hogy a világon még min­dig több milliárd ember nem jut ivóvízhez és nincs biztosítva szá­mukra az alapvető közegészség- ügyi ellátás. A világ megegyezett abban, hogy 2015-ig a felére csök­kentik azok számát, akik nem jut­nak ehhez hozzá. Egyébként ezt is óriási viták előzték meg, mivel né­hány fejlett ország semmiféle szá­mot és időpontot nem akart látni a szövegben. Nem sikerűit viszont elérni, hogy hasonló módon vállal­ja a világ a megújuló energiafor­rások felhasználásának növelését. A javaslat ebben az esetben a fej­lett államok esetében 2 százalé­kos, a fejletlen államok számára pedig 10 százalékos részesedés volt. Ezt a kőolajtermelő országok, továbbá az USA ellenállása miatt egyszerűen nem lehetett elérni. Erre reagálva az Európai Unió po­litikai nyilatkozatban szögezte le, hogy továbbra is törekedni fog a megújuló energiaforrások na­»*. világon még min­dig több milliárd ember nem jut ivóvíz­hez és nincs biztosítva számukra az alapvető közegészségügyi el- látás. NN gyobb kihasználására. Ezt az uniós jelölt országok is támogatták, sőt azóta mások, például Mexikó és Brazília is csatlakozott a nyilatko­zat aláíróihoz. Az 1992-es Rio de Janiero-i vi­lágkonferenciához képest ez so­ványka eredmény. Volt mégis ér­telme ennek a hatalmas akció­nak? Miklós László: „A társult országok támogatják az Európai Uniónak a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos politikai deklarációját." (Somogyi Tibor felvétele) Nagyon fontos volt, hogy 104 ál­lamfő találkozott és közösen tár­gyalt arról, hogy a világ fenntartha­tó fejlődéséért közösen kell valamit tenniük. Már az is nagy eredmény, hogy a téma továbbra is aktuális, hiszen az előkészítő folyamat so­rán, még néhány héttel ezelőtt is az fenyegetett, hogy teljes kudarc ese­tén ezen a szinten a fenntartható fejlődés koncepciója esetleg lekerül a napirendről. A sikertelen kezdeményezések listáján szerepel a mezőgazdasá­gi dotációk rendszerének meg­változtatása és a fejlett országok piacának megnyitása. Mit tartal­maztak ezek a javaslatok és miért nem sikerült elfogadtatni őket? A mezőgazdasággal kapcsolatban korlátozták volna a környezetet nem kímélő tevékenységek állami dotációját. Ez azonban annyira ki­terjedt témának bizonyult, hogy ezen a szinten nem lehetett konkré­tumokról tárgyalni. Ez igazán csak regionális szinten kezelhető, példá­ul az Európai Unióban, ahol lénye­gében tételesen meghatározható, milyen tevékenység mekkora dotá­ciót élvez. Itt használható például az USA által szorgalmazott part­nerség és egyéb mechanizmusok, hiszen a terjeszkedő nagy cégeket csak az elvek hangoztatásával ne­héz megállítani. A piacnyitás pedig azt jelentette volna, hogy a fejlett országok beengedik a szegényebb országok versenyképes olcsóbb ter­mékeit, de sajnos ezt sem sikerült elfogadtatni. Hogyan történt az amerikai kül­ügyminiszter kifütyülése és mit jelent az egymilliárd dolláros amerikai felajánlás? Ez nagy cirkusz volt, a tüntetők a fütyülés mellett a transzparensei­ket is széttépték. Volt, akit ki is ve­zettek a teremből. Az amerikai kül­ügyminiszter a történteket látva azt válaszolta, hogy ő eddig hallgatott, most őt is hallgassák meg. Bizony­gatta, hogy országa el van kötelez­ve, de nem volt vele nagy sikere. A felajánlásaik közt sok minden sze­repelt, de ezzel óvatosan kell bánni. Felajánlásaik ugyanis jórészt kor­mánymegrendelések a saját tudo­mányos intézményeik számára. Például néhány milliárd dollárért azt kutatják, hogy a szén-dioxid mennyiségének csökkentésén kívül mivel is leheme elejét venni a glo­bális felmelegedésnek. Milyen eredménye volt az EU- vezetők és a társult államok jo­hannesburgi külön találkozójá­nak? Ilyenre az álláspontok egyeztetése céljából szakértői szinten majd­nem naponta sor került. Az utol­són a miniszterek és az államfők is részt vettek és megegyeztünk, hogy támogatjuk az EU-nak a megújuló energiaforrásokkal kap­csolatos politikai deklarációját. Egy hasonló szintű találkozóra pedig Románia javaslatára a Duna menti országok vezetői közt került sor. Ennek is volt eredménye? Tavaly tavasszal Bukarestben Ru­dolf Schuster államfővel részt vet­tünk egy csúcstalálkozón, ame­lyen az elmúlt évek katasztrófáira reagálva megegyeztünk a Duna- Kárpát-medence nagytérségének fenntartható fejlesztésében. Jo­hannesburgban arról tárgyal­tunk, hogy a folyamat folytatása­ként jpvőre újra hasonló csúcsot rendezünk. A cseh és a szlovák delegáció viszont feltételül szabta a hasonló témájú korábbi egyez­mények elemzését, hogy így csak azzal foglalkozzunk, amit még nem fed le valamilyen korábbi \S A piacnyitás azt jelentette volna, hogy a fejlettek been­gedik a szegényebb országok versenyképes olcsó termékeit, de ezt nem sikerült elfő- . . gadtatni. >> egyezmény. Erről már aZ UNEP, vagyis az ENSZ környezetvédelmi programjának európai igazgató­jával is tárgyaltam és hamarosan Liechtensteinben sor kerül egy ilyen témájú szakértői tárgyalás­ra. Már csak azért is, mert Ukraj­na épp most készít elő egy kárpáti egyezményt, amit az alpesi egyez­mény mintájára egy kijevi minisz­teri találkozón szeretne elfogad­tatni. A felemás eredmények láttán van értelme az ilyen hatalmas akcióknak? Arra szükség van, hogy az állam­fők közösen tárgyaljanak az ilyen kaliberű globális problémákról. Azonban mára nyilvánvalóvá vált, hogy a jövőben sem az USA, sem az EU nem támogatja az ilyen tömegméretű csúcstalálkozók megrendezését. Valószínűnek tartom, hogy szűkebb részvétel­lel, más akciókkal együtt, például az ENSZ közgyűlése keretében tű­zik majd napirendre a globális problémák megvitatását. RÖVIDEN Lexa nem szabotált, legfeljebb visszaélt? Pozsony. Ivan Lexa nem ítélhető el a Michal Kovác exállamfő elle­ni szabotázs vádjával, legfeljebb hatásköri visszaélés miatt - hatá­rozott tegnap a Legfelsőbb Bíróság. Ez a döntés az ezt a Lexa-ügyet vizsgáló kerületi bíróság számára kötelező érvényű. Szlovákiában 1993 óta a mostani megbízatási időszakban indult először bűnvádi eljárás képviselők ellen, de Ivan Lexa, Gustáv Krajci és Imrich Sládecek ügyében, illetve ügyeiben nem született egyetlen jogerős bírósági határozat sem. Most először azonban megszűnik a képvi­selők mentelmi joga. (SITA) Egymillió kelet-európai HIV-fertőzött Pozsony. Európa posztkommunista országaiban az 1998 és 2001 közti időszakban megötszöröződött az AIDS-betegek száma. A több mint egymillió HIV-pozitív ember 90%-a három államban: Oroszországiján, Ukrajnában és Észtországban él. Mindez az ENSZ Unicef gyermekalapjának Social Monitor felméréséből derül ki. A legtöbb fertőzött a 20-30 év közti korosztályból kerül ki. (TASR) Kit kell még kárpótolni? Pozsony. Elemzés készült a kormány megbízásából arról, hogy a zsidókon kívül még ki mindenkit kellene kárpótolnia Szlovákiának. Stefan Sutaj a magyarok üldözését és az ezzel összefüggő problé­mákat, köztük a Benes-dekrétumok kérdését is vizsgálta, Michal Barnovsky a Szovjetunióba elhurcoltakról, Ivan Kamenec pedig a roma holokausztról írt. E három anyagot a kormány jövő heti ülé­sén vitatja meg. (sza) A tervezettnél 25%-kal több a SAPARD-tól % Nem elég nagy a kár az uniós segélynyúj fáshoz SITA-HÍR Brüsszel. Szlovákia valószínűleg nem kaphat támogatást az Euró­pai Unió .szolidaritási alapjából, amelyet az árvíz sújtotta közép­európai országok segélyezésére hoztak létre. Az idén 500 millió, jövőre pedig további egymilliárd euró elosztásáról rendelkező alap­tól csak azon államok kaphatnak segélyt, amelyekben az árvízkárok összege meghaladja az egymilliárd eurót vagy a bruttó nemzeti össz­termék fél százalékát. Szlovákiá­ban a kár körülbelül 35 millió euró, ami jócskán az egymilliárdos összeghatár alatt marad, s a GDP 5,5 százalékát sem éri el. Az Euró­pai Bizottság azonban javasolja, hogy Csehország és Szlovákia ere­deti összegnél 25 százalékkal töb­bet kapjon az agrártámogatások SAPARD-alapjából. KÉT KÉRDÉS - KÉT VÁLASZ Mit csináljak a szavazóhelyi­ségben? A választóbizottságnak adja oda személyazonossági igazolvá­nyát. Miután a bizottság ellen­őrizte adatait, kap egy üres bo­rítékot és 26 szavazólapot. Az egyes lapokon más-más pártok képviselő-jelöltjei szerepelnek. A borítékkal és a lapokkal a sza­vazófülkébe megy, ott kiválaszt­ja azt a lapot, pontosabban pár­tot, amelyikre voksolni akar. A többi lapot félreteszi. A kivá­lasztott lapon bekarikázhatja négy személy nevét, akiket biz­tosan a parlamentben szeretne látni. Négynél kevesebb nevet is karikázhat, de többet nem. Ha négynél többet választ, a kari- kázások érvénytelenek. Miután bekarikázta a megfelelő neve­ket, a lapot - ezt az egyet! - be­leteszi a borítékba, leragasztja, és az urnába dobja. Ha a lapot nem teszi borítékba, anélkül dobja az urnába, szavazata ér­vénytelen lesz. A többi szavazó­lapot hazaviheti vagy eldobhat­ja. Tehát a lényeg: egyetlen la­pon karikázzon és azt az egyet tegye a borítékba, majd az ur­nába. Mit csináljak, ha elrontom, ha rosszul töltöm ki a lapot, ha több számot karikázok? Menjen vissza a választóbizott­sághoz, és mondja meg, hogy eltévesztette. Kérjen új szavazó­lapokat. Ha az elrontott lapot helyezi a borítékba, akkor az a párt, mely szavazócéduláját a borítékba teszi, kap egy szava­zatot, ám a karikázás érvényte­len lesz. (sza) A biztosító cáfolja a miniszter vádjait A két Kovác harca A parlamenti választás után ügyvezető kormányként működik majd a kabinet Komoly kérdésben már nem döntenek ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Továbbra is Eduard Kovác marad az Általános Egészségbizto­sító (VsZP) igazgatója. Leváltásával az egészségügyi miniszter, Roman Kovác javaslatára a biztosító igazga­tótanácsának keddi ülése foglalko­zott, mely felemás döntést hozott: október 1-jén újratárgyalják a javas­latot, mert elégtelennek találták a rendelkezésükre álló információt. A minisztérium több súlyos vádat is felhozott az igazgató ellen: szerinte a biztosító megsértette a biztosítot­tak nyilvántartását szabályozó tör­vényt, a központi nyilvántartási rendszer beszállítójának kiválasztá­sakor pedig a közbeszerzési tör­vényt nem tartotta be. Az igazgató ily módon mintegy 362 millió koro­nával drágább szerződést kötött, mint ami a hatáskörében állt, azaz ennyivel megkárosította a biztosí­tót, állítja a miniszter. A biztosító cá­folta a vádakat, az igazgató leváltá­sát célzó javaslatot azzal magyaráz­za, hogy a minisztérium saját irányí­tása alá akarja vonni a biztosítót. Szeptember elsejétől ugyanis lehető­vé vált a biztosítók kinnlevőségeinek átruházása egy harmadik személy­re, és a VsZP-nek mintegy 14 milli­árd koronával tartoznak az ügyfelei. Ezen összeg nagy része ugyan be- hajthatadan adósság - a tartozó vál­lalatok már jórészt megszűntek -, ám még így is néhány száz millió ko­ronáért tovább lehet adni adósság- behajtással foglalkozó cégeknek, amelyeket már a minisztérium vá­laszthatna ki. Pásztor László igazga­tótanácsi tag szerint az ügy hátteré­nek tisztázása érdekében szükség volt a döntés elhalasztására. „Nem szerencsés a biztosító és a miniszté­rium közti nyüatkozatháború, vi­szont szerintem is furcsa, hogy Roman Kovác néhány nappal a vá­lasztások előtt akarja leváltani a leg­nagyobb biztosító igazgatóját” - mondta lapunknak Pásztor, (lpj) 850 millió korona letétbe Kárpótlás 60 év után Pozsony. Kárpótolják a zsidó holo­kauszt áldozatait, egyezett bele teg­nap a kabinet, az emberjogi ügye­kért felelős miniszterelnök-helyet­tes szerint a tervezet a vártnál sok­kal nagyvonalúbb. A dokumentum a zsidó hitközség és a szlovák kabi­net közötti kétoldalú szerződés jel­leget kap. A kormány alelnöke sze­rint ez a garancia arra, hogy a jövő­ben más kabinet ne másítsa meg a döntést, bár elismerte: a kárpótlás csak a mindenkori kormány jó- vagy rosszakaratán múlik. Még ez év ok­tóberében a Nemzeti Bankban letét­be helyeznek 850 millió koronát - a zsidóktól elkobzott vagyon 10%-a -, s kamatait tíz évig használhatják konkrét személyek kárpótiására, szociális intézmények működtetésé­re vagy kulturális célokra. Utána az összeget megkapja a zsidó hitköz­ség; erre az említett tíz évnél hama­rabb is sor kerülhet, (sza) Pozsony. Tegnap tartotta a válasz­tások előtti utolsó ülését a kor­mány. Nagy horderejű, politikai kérdésekben már nem hoznak dön­tést a miniszterek: az új kabinet ki­nevezéséig ügyvezető kormánya lesz Szlovákiának. A „régi kabinet” általában egy nappal vagy néhány órával az előtt mond le, hogy a köz- társasági elnök kinevezi az új kor­mányt. Amíg azonban a választá­sok után a parlamentbejutó pártok megegyeznek az új koalíció össze­tételében, az ügyvezető kormány gondoskodik arról, hogy ne álljon meg az élet: a kormányhivatal és a minisztériumok alkalmazottai ugyanúgy munkába mennek, mint máskor, és intézik a szükséges, fő­leg technikai jellegű ügyeket, azaz az állami ügyvitel zavartalan lesz. Az utolsó „nagy döntéseket” a távo­zó kabinet augusztus végén hozta; szeptemberre azért nem hagytak semmi fontosat, nehogy azzal vá­dolhassanak bárkit is, hogy az utolsó pillanatban politikai vagy gazdasági jellegű hasznot akart biztosítani magának. „A Meciar­kabinet idején erre volt példa, mi ezt el akartuk kerülni” - magya­rázta lapunknak az emberjogi ügyekért felelős miniszterelnök­helyettes. (sza) Mégígy fénykép az albumba (TASR-felvétel)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents