Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)

2002-09-17 / 216. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 17. Közélet 5 Bastrnák Tibor: A mostani választás tétje legalább akkora, ha nem nagyobb, mint a négy évvel ezelőttié Ha nincs MKP, már nincs hajógyár A felmérések szerint a hétvé­gi választáson kevesebben járulnak az urnákhoz, mint négy éve. Akkor Meciar ha­talmának megdöntése volt a tét, ami óriási motivációt je­lentett. Most viszont mintha éppen a motiváció hiányoz­na, és a kiábrándultság, fá­sultság lenne jellemzőbb. A választás valódi tétjéről Bastrnák Tiborral, az MKP képviselőjelöltjével beszél­gettünk. V. KRASZNICA MELITTA Mit kellene tudatosítaniuk azok­nak, akik nem akarnak választa­ni, illetve még nem döntötték el, hogy részt vesznek-e a voksolá­son? A tét az, hogy bekerülünk-e a NATO-ba és folytatódnak-e-az Eu­rópai Uniós csatlakozási tárgyalá­sok. Ha ugyanis ebből a NATO-bő- vítési körből is kimaradnánk, az Szlovákiára nézve katasztrofális lenne. Már most megtapasztalhat­juk, hogy mennyire lemaradtunk azoktól a környező országoktól, amelyekkel a kilencvenes évek ele­jén közös startvonalról indultunk, ám ők már tagjai ennek a szerve­zetnek. Szlovákia olyan fejleszté­sekből maradt ki, amelyek éppen a NATO-tagság révén valósultak meg szomszédainknál. Nem vélet­len, hogy Magyarországgal, Len­gyelországgal és Csehországgal összehasonlítva nálunk a legma­gasabb a munkanélküliség: végre Szlovákiának is el kell köteleznie magát a nyugati biztonságpolitikai rendszer mellett, és akkor megnő a külföldi befektetői kedv. Ami ter­mészetesen új munkahelyek te­remtésével jár. Tudatosítani kell azt is, hogy a most véget érő vá­lasztási ciklusban megkezdődött ugyan a közigazgatási reform és az önkormányzatok megerősítése, ám az egyelőre nem párosult a pénzelosztás decentralizációjával. Az új kormány feladata lesz a pénzügyi reform megvalósítása, amelynek elkerülhetetlen része az adóreform. És természetesen a te­rületi felosztást is újra kell gondol­» Ha egyszer meg- r szűnne, nem hi­szem, hogy valaha is újra lehetne indítani a termelést Komá­romban. ni. Ezért szerintem most legalább akkora a tét, ha nem nagyobb, mint négy évvel ezelőtt. Az eddig felsoroltak Szlovákia valamennyi polgárát érintik. Mi az, ami számunkra, magyarok számára különösen fontossá te­szi a választásokat? Az elmúlt választási ciklusban a kormány részeként az MKP megta­pasztalhatta, hogy a magyarság számára lényeges kérdésekben A választások után az MKP-n kívül megint egyetlen pártot sem fogja érde­kelni, mi lesz a hajógyárral és egyáltalán a déli régiókkal (Képarchívum) csak magára számíthat. Ezért nem az a kérdés, hogy az MKP bekerül- e a parlamentbe vagy sem, hanem az, hogy milyen erőt képvisel majd. Minél többen leszünk, annál jobb pozícióból kezdhetünk tár­gyalásokat, és annál markánsab­ban érvényesíthetjük programun­kat. Tudjuk, sok választópolgá­runk keserű szájízzel gondol a fél­resikerült területi felosztásra, a magyar felsőfokú képzés megol­datlanságára, a nevesíteden föl­dek rendezetlenségére. Ám min­dig a lehetőségek, az erőviszonyok függvényében kell megvizsgálni eredményeinket, illetve kudarca­inkat. Vegyük például a magyar kar ügyét: a koalíciós partnerek ódzkodása ellenére az MKP elérte, hogy a kormányprogram része le­gyen, a kormány jóváhagyta és pénzügyi keretet is biztosított a kar létrehozására. Más kérdés, hogy az egyetem vezetése élt aka­démiai szabadságával és ignorálta a kormány döntését. Ezért most már önálló egyetem létrehozása szerepel az MKP programjában, ami viszont csak akkor tudunk megvalósítani, ha - mint már emlí­tettem - erős képviseletünk lesz a parlamentben. Amikor az Ön neve befutó he­lyen jelent meg az MKP listáján, többen azt találgatták, hogy or­vosként az egészségügy vagy az elmúlt években a régiófejlesztés terén végzett munkája alapján ez utóbbi lesz-e a szakterülete. Megjegyzem, mindkettőre nagy szükség lenne. Én a komáromi régió jelöltjeként kerültem a listára, amire büszke vagyok és ezúttal is köszönöm a régió bizalmát. Azt pedig, hogy az előkelő, 12. helyre kerültem, ép­pen ezen régió erejének tulajdoní­tom, amely a magyarság egyik bás­tyája. Tehát nem a foglalkozásom döntött. Természetesen részt vet­tem az MKP egészségügyi prog­ramjának kidolgozásában. Mind­nyájan tudjuk, hogy az egészség­ügy alulfinanszírozott ágazat, ám a közgazdászoknak is igazuk van abban, hogy rossz a pénzek elosz­tása, nincs hatékony felhasználás, számtalan csatornán szinte elfo­lyik a pénz az ágazatból. Több pénzt azonban csak akkor lesz ér­demes az egészségügybe fektetni, ha elzárjuk ezeket a bizonyos fene­ketlen kutakat. Ehhez egyrészt versenyhelyzetet kell teremteni az egészségbiztosítók között, változ­tatni kell a kórházak működési struktúráján és a gyógyszerpoliti­kán, át kell alakítani a biztosítási rendszert és több pillérre helyezni a finanszírozást. A régiófejlesztés terén a komá­romi térség szempontjából mit tart a legfontosabbnak? Az én kezdeményezésemnek is kö­szönhető, hogy az MKP program­jába bekerült egy új komáromi híd építésének terve. Ez nagyot lendí­tene a térségen, hiszen a hozzá kapcsolódó úthálózattal rákötőd­hetnénk a dinamikusan fejlődő Budapest-Győr vonalra, valamint a tervezett Pozsony-Kassa közti, Dunaszerdahelyen, Érsekújváron, Nagykürtösön keresztül vezető gyorsforgalmi útra. Komárom lo­gisztikai központ lehet, ami vonz­za a befektetőket és új munkahe­lyeket jelent. Az úthálózat fejlesz­tésén kívül természetesen szükség van a környezetvédelmi infra­struktúra további fejlesztésére és a bérlakás-építési program folytatá­sára. Mindkét területen kojnoly előrelépés történt az elmúlt négy évben, éppen az MKP kormánysze­replésének köszönhetően. Nem szabad megengednünk, hogy ez a folyamat leálljon. Az EU-ban a ré­giókra helyezik a hangsúlyt, tehát nekünk is meg kell tanulni kisebb- nagyobb térségekben gondolkod­ni, kihasználva a pályázati lehető­ségeket, a határon átnyúló kapcso­latokat. Komáromról szólva nem kerül­hetjük meg a hajógyár témáját. Gyakran éri az MKP-t az a vád, hogy nem képviselte kellőkép­pen a gyár és az alkalmazottak érdekeit. Ez nem így van. Ha nincs az MKP, ma már nincs hajógyár sem. Ez persze kissé teátrálisan hangzik, de megmagyarázom. Előtte azon­ban felteszem a kérdést, hány olyan gyár van az országban, ame­lyet kétes körülmények között pri­vatizáltak, az új tulajdonos telje­sen kisíbolta azt, majd az állam­nak sikerült beavatkoznia és meg­mentenie a gyárat? Nem hiszem, hogy a komáromi hajógyáron kí­vül találunk ilyet. Az MKP-nek ugyanis sikerült kitalálnia és ke­resztülvinnie a kormányban azt a stratégiát, amely az úgynevezett új hajógyár létrehozásához és a ter­melés újraindításához vezetett. Hi­szen a hajóépítés rendkívül speciá­lis gyártási terület. Ha egyszer megszűnne, nem hiszem, hogy va­laha is újra lehetne indítani a ter­melést Komáromban. Mert azt ne feledje senki: nem az volt a kérdés, hogy 2000 vagy 3000 ember dol­gozik-e a gyárban, hanem az, hogy megszűnik-e vagy sem. Sokszor SS Mindig a lehetősé­gek, az erőviszo­nyok függvényében kell megvizsgálni eredmé­nyeinket, illetVe yy kudarcainkat. SS valóban úgy tűnhetett, hogy nem történik semmi, de a látszólagos tédenség idején komoly tárgyalá­sok folytak a kormányban, a több­ségi tulajdonossal, aki, amíg lehe­tett, húzta az időt. Egyáltalán nem volt könnyű meggyőzni a koalíciós partnereket sem, főleg a baloldal részéről volt gáncsoskodás, most pedig saját érdemeként kívánja feltüntetni a gyár megmentését. Nem véletlen az sem, hogy a vá­lasztások előtt ismét kiéleződött a helyzet a hajógyárban, hiszen a kormánynak már nyár elején dön­tenie kellett volna a hitelgaranciá­ról. Az időhúzás már a választások előtti politikai harc része volt, hi­szen ha problémák vannak a hajó­gyárban, az politikailag kizárólag az MKP-re vet rossz fényt. Ezért ar­ra kérek mindenkit, ne hagyja fél­revezetni magát, mert biztos va­gyok benne, hogy a választások után az MKP-n kívül megint egyet­len pártot sem fogja érdekelni, mi lesz a hajógyárral és egyáltalán a déli régiókkal. Peter Krajnák független ruszin jelölt az MKP listáján: Szűklátókörűség lett volna nemet mondani „Az MKP esély a mi problémáink megoldására is” ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az MKP az idei választá­sokon németeken és romákon kívül két független ruszin jelöltet is in­dít. Mindketten a Ruszin Megújho­dás (Rusínksa obroda) kulturális és társadalmi szervezet tagjai. A 41-ik helyre sorolt Fedor Vico is­mert karikaturista mellett a 44-ik helyen Peter Krajnák eperjesi ügy­véd szerepel. „Hangsúlyoznom kell, hogy az MKP-n kívül más politikai pártok nem keresték meg ajánlattal a ru­szinokat, noha ez a kisebbség a leg­utóbbi népszámlálás eredményei alapján Kelet-Szlovákiában nem el­hanyagolható lélekszámú. Ez érde­kes, mert sok párt képviselői tud­nak a problémáinkról. Éppen az említett okok miatt politikai szűk­látókörűség volna, ha nem fogad­tuk volna el az MKP tisztességes ajánlatát” - nyilatkozta az Új Szó­nak Krajnák. Kultúrpolitikai téren a ruszin rádióadás hiányát tartja az egyik legégetőbb problémának. „A jelenlegi eperjesi adást ukrán ori­entációjú ruszinok szerkesztik, te­hát a közvetített műsorokra a ru­szinok mint ukrán-ruszin hibridre tekintenek” - véli a jelölt. További gond, hogy a görög katolikus ruszi­nok nem kaphatnak saját püspö­köt, mert „a jelenlegi eperjesi gö­rög katolikus egyházvezetés szlo- vákosítani akarja a szertartásokat, a plébániákra szlovák papokat he­lyez, a ruszin nemzetiségűeket pe­dig diszkriminálja”. A képviselője­lölt szerint az Eperjesi Egyetemen ruszin tanszéket kell létrehozni és tisztázandó a szerinte ukrán orien­tációjú felsővízközi Ruszin Kultúra Múzeumának kérdése is. „Anélkül, hogy politikai befolyást gyakorolhatnánk a végrehajtó ha­talomra és az államigazgatási szer­vekre, nehéz egy kisebbség gondja­it megoldani. Különösen szerveze­tünk, a Ruszin Megújhodás eseté­ben, hiszen kulturális és társadal­mi szervezetről van szó, amely nincs befolyással az állam politikai szerveire” - említi a szlovákiai ru­szin politizálás körülményeit, kor­látáit. Elismeri, hogy „akadtak hangok, amelyek igyekeztek két­ségbe vonni ezt az együttműkö­dést, illetve azt mondták, hogy az MKP sikertelensége esetén kisebb­ségünk rossz fényben tűnhetne fel a leendő kormánypárti politikusok előtt”. Ennek ellenére fontosnak tartja, hogy a ruszinok kapcsolat­ban legyenek a magyar politikai párttal. „Fontos számunkra, hogy legalább személyes kapcsolatunk legyen az MKP képviselőivel, akik közül néhányan minden bizonnyal kormányzati tisztséget töltenek majd be. A kapcsolat esélyt ad, hogy problémáink megoldásához valós segítséget kapjunk” - hang­súlyozza Krajnák. (kár) RÖVIDEN Meciar eltűnt, felvételről beszél a néphez Nyitra/Kassa. Vladimír Meciar tegnap nem jelent meg a korábban beharangozott nagygyűlésein. Nyitrán hatszáz ember várta, de mi­után Vojtech Tkác, a HZDS alelnöke Meciar nevében elnézést kért távolmaradásáért, az ácsorgók Robert Fico sátra felé vették az irányt, ahol sört csapoltak. Kassán is hiába várták Meciart, helyette csak egy hangfelvétel érkezett, amit leengedtek az ott várakozók­nak. (TASR) Tatár: az OKS köteles indulni Pozsony. Az OKS indul a választásokon, mert a gyökeres reformokat sürgető, s nem az aggodalmaik, hanem a lelkiismeretük alapján sza­vazó választói erre kötelezik - jelentette ki tegnap Peter Tatár. A párt­elnök Ludovít Kaníkék visszalépését a Demokrata Párt „végkiárusítá­sának” tartja, s nem kíván „üzletelni” a támogatottságával. (SITA) A DS az SDKÚ-bevétel ötödét kapja Pozsony. Ha az SDKÚ bejut a parlamentbe, a szavazatokért kapott teljes állami költségtérítés egyötödét a javára visszalépő Demokra­ta Pártnak adja. Erről a két párt szombaton kötött egyezményt. Ha az SDKÚ 75 százalékos részvételi arány mellett tíz százalékot sze­rezne a választásokon, 18,9 milliót kapna. A DS-nek ebből 3,78 millió járna. A három százalékot szerző pártoknak - amelyeknek már szintén jár a térítés - ilyen arány mellett 5,67 millió jutna. A demokraták népszerűségi mutatói a legutóbbi felmérések alapján a két százalékot sem érték el. (TASR) Rusko lemond tulajdonrészéről, ha... Pozsony. Ha Pavol Ruskot képviselővé választják és egyben közjogi tisztséget is vállal, lemond a Markíza magántelevízión belüli tulaj­donrészéről. Ezt maga az ANO pártelnöke jelentette ki tegnap, azzal, hogy a tulajdonrészét nem családtagnak adja. Hangsúlyozta, ezzel a televíziót akarja megvédeni a politikai támadásoktól. (TASR) Chlebo mától görögországi nagykövet Pozsony. Rudolf Schuster államfő ma görögországi nagykövetté nevezi Id Jaroslav Chlebo külügyi államtitkárt, aki eddig szlovák részről a kedvezménytörvényrőí folyó tárgyalásokat vezette. Chlebo a nagyköveti poszton Alexander Dubcek fiát, Milant váltja. Milan Tancár, a külügyminisztérium hivatalvezetője holnaptól ma­lajziai nagykövet. (TASR) 674 településen biztattak a részvételre Pozsony. A rimaszombati székhelyű Gemma 93 Társulás Második Lépés címmel szervezett 15 napos választási információs kampá­nya során 674 települést keresett fel és több mint négyszázezer sza­vazópolgárt ösztönzött arra, hogy járuljanak az urnákhoz. (TASR) Az Európai Bizottság már konkrét jelölteket nevez meg Korábbi országjelentés MTI-HÍR Brüsszel. Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy egy héttel előrehoz­za idei országjelentéseinek közzé­tételét, október 16. helyett október 9-én. Az időpontot azért módosí­tották, hogy a tagországoknak több idejük maradjon a dokumentumok tanulmányozására az október 24- 25-én esedékes brüsszeli EU- csúcsig. A mostani jelentésnek kü­lönös jelentőséget ad, hogy a leg­felkészültebbnek ítélt tagjelöltek esetében ez lesz az utolsó. A vára­kozások szerint a bizottság ezúttal arról is állást foglal, mely jelöltek esetében lát lehetőséget a csatlako­zási tárgyalások év végéig történő lezárására. Noha a csatlakozásra készülő országok közötti differen­ciálás elve hivatalosan továbbra is érvényes, a megfigyelők többsége arra számít, hogy Brüsszel ugyan­azt a tíz országot fogja esélyesnek minősíteni, amelyeket már a tavaly decemberi laekeni EU-csúcs is megnevezett. Ezek szerint a csatla­kozási tárgyalásokat folytató 12 tagjelölt közül csak Bulgária és Ro­mánia nem számíthat a tárgyalá­sok idei lezárására, a 13. tagjelölt­tel, Törökországgal pedig még meg sem kezdődtek a tárgyalások. KÉT KÉRDÉS - KÉT VÁLASZ Egyedül fogok szavazni? Le­het velem valaki, amikor ki­töltőm a szavazólapot? A szavazóhelyiségbe mehet a családjával, ismerősével, de kizárólag egyedül szavazhat. Miután a választóbizottság ellenőrizte személyazonossá­gát, megkapja a szavazólapo­kat, ezután egyedül megy a sza­vazófülkébe. Sem családtagjai, sem barátai, sem a választóbi­zottság tagjai nem lehetnek je­len, amikor kiválasztja, melyik szavazólapot dobja az urnába, illetve a lapon mely neveket ka- rikázza be. Balesetet szenvedtem, a keze­met begipszelték, a szavazás idejében nem fogok tudni ír­ni. Hogyan voksoljak? Ha a választópolgár egészség- ügyi okokból (balesetet szenve­dett, nem tudja használni az uj­jait, vak stb.) nem képes egye­dül kitölteni a szavazólapot, va­laki elkísérheti őt a szavazófül­kébe, és az utasításai szerint ki­töltheti helyette a szavazólapot. Ha kell, az urnába is bedobhatja helyette a borítékba helyezett lapot. A segítő személy semmi­képpen sem lehet a választóbi­zottság tagja, (sza) AZ MKP KAMPÁNYZÁRÓJA Ma este 19.00 órakor Révkomáromban a Klapka téren kerül sor az MKP kampányzáró gálaestjére. A szervezők mindenkit szeretettel várnak. Az estet 20.00 órától élőben közvetíti a Duna Televízió, 19.10-kor élőben bekapcsolódik a Magyar Televízió 2. csatornája, valamint pár percre az 1. csatorna fél nyolcas Híradója. Szerdán reggel 9.30-kor a dunaszerdahelyi Vámbéry Irodalmi Kávéházban találkozhatnak Bugár Bélával, az MKP elnökével. x

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents