Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)
2002-09-17 / 216. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 17. Közélet 5 Bastrnák Tibor: A mostani választás tétje legalább akkora, ha nem nagyobb, mint a négy évvel ezelőttié Ha nincs MKP, már nincs hajógyár A felmérések szerint a hétvégi választáson kevesebben járulnak az urnákhoz, mint négy éve. Akkor Meciar hatalmának megdöntése volt a tét, ami óriási motivációt jelentett. Most viszont mintha éppen a motiváció hiányozna, és a kiábrándultság, fásultság lenne jellemzőbb. A választás valódi tétjéről Bastrnák Tiborral, az MKP képviselőjelöltjével beszélgettünk. V. KRASZNICA MELITTA Mit kellene tudatosítaniuk azoknak, akik nem akarnak választani, illetve még nem döntötték el, hogy részt vesznek-e a voksoláson? A tét az, hogy bekerülünk-e a NATO-ba és folytatódnak-e-az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások. Ha ugyanis ebből a NATO-bő- vítési körből is kimaradnánk, az Szlovákiára nézve katasztrofális lenne. Már most megtapasztalhatjuk, hogy mennyire lemaradtunk azoktól a környező országoktól, amelyekkel a kilencvenes évek elején közös startvonalról indultunk, ám ők már tagjai ennek a szervezetnek. Szlovákia olyan fejlesztésekből maradt ki, amelyek éppen a NATO-tagság révén valósultak meg szomszédainknál. Nem véletlen, hogy Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal összehasonlítva nálunk a legmagasabb a munkanélküliség: végre Szlovákiának is el kell köteleznie magát a nyugati biztonságpolitikai rendszer mellett, és akkor megnő a külföldi befektetői kedv. Ami természetesen új munkahelyek teremtésével jár. Tudatosítani kell azt is, hogy a most véget érő választási ciklusban megkezdődött ugyan a közigazgatási reform és az önkormányzatok megerősítése, ám az egyelőre nem párosult a pénzelosztás decentralizációjával. Az új kormány feladata lesz a pénzügyi reform megvalósítása, amelynek elkerülhetetlen része az adóreform. És természetesen a területi felosztást is újra kell gondol» Ha egyszer meg- r szűnne, nem hiszem, hogy valaha is újra lehetne indítani a termelést Komáromban. ni. Ezért szerintem most legalább akkora a tét, ha nem nagyobb, mint négy évvel ezelőtt. Az eddig felsoroltak Szlovákia valamennyi polgárát érintik. Mi az, ami számunkra, magyarok számára különösen fontossá teszi a választásokat? Az elmúlt választási ciklusban a kormány részeként az MKP megtapasztalhatta, hogy a magyarság számára lényeges kérdésekben A választások után az MKP-n kívül megint egyetlen pártot sem fogja érdekelni, mi lesz a hajógyárral és egyáltalán a déli régiókkal (Képarchívum) csak magára számíthat. Ezért nem az a kérdés, hogy az MKP bekerül- e a parlamentbe vagy sem, hanem az, hogy milyen erőt képvisel majd. Minél többen leszünk, annál jobb pozícióból kezdhetünk tárgyalásokat, és annál markánsabban érvényesíthetjük programunkat. Tudjuk, sok választópolgárunk keserű szájízzel gondol a félresikerült területi felosztásra, a magyar felsőfokú képzés megoldatlanságára, a nevesíteden földek rendezetlenségére. Ám mindig a lehetőségek, az erőviszonyok függvényében kell megvizsgálni eredményeinket, illetve kudarcainkat. Vegyük például a magyar kar ügyét: a koalíciós partnerek ódzkodása ellenére az MKP elérte, hogy a kormányprogram része legyen, a kormány jóváhagyta és pénzügyi keretet is biztosított a kar létrehozására. Más kérdés, hogy az egyetem vezetése élt akadémiai szabadságával és ignorálta a kormány döntését. Ezért most már önálló egyetem létrehozása szerepel az MKP programjában, ami viszont csak akkor tudunk megvalósítani, ha - mint már említettem - erős képviseletünk lesz a parlamentben. Amikor az Ön neve befutó helyen jelent meg az MKP listáján, többen azt találgatták, hogy orvosként az egészségügy vagy az elmúlt években a régiófejlesztés terén végzett munkája alapján ez utóbbi lesz-e a szakterülete. Megjegyzem, mindkettőre nagy szükség lenne. Én a komáromi régió jelöltjeként kerültem a listára, amire büszke vagyok és ezúttal is köszönöm a régió bizalmát. Azt pedig, hogy az előkelő, 12. helyre kerültem, éppen ezen régió erejének tulajdonítom, amely a magyarság egyik bástyája. Tehát nem a foglalkozásom döntött. Természetesen részt vettem az MKP egészségügyi programjának kidolgozásában. Mindnyájan tudjuk, hogy az egészségügy alulfinanszírozott ágazat, ám a közgazdászoknak is igazuk van abban, hogy rossz a pénzek elosztása, nincs hatékony felhasználás, számtalan csatornán szinte elfolyik a pénz az ágazatból. Több pénzt azonban csak akkor lesz érdemes az egészségügybe fektetni, ha elzárjuk ezeket a bizonyos feneketlen kutakat. Ehhez egyrészt versenyhelyzetet kell teremteni az egészségbiztosítók között, változtatni kell a kórházak működési struktúráján és a gyógyszerpolitikán, át kell alakítani a biztosítási rendszert és több pillérre helyezni a finanszírozást. A régiófejlesztés terén a komáromi térség szempontjából mit tart a legfontosabbnak? Az én kezdeményezésemnek is köszönhető, hogy az MKP programjába bekerült egy új komáromi híd építésének terve. Ez nagyot lendítene a térségen, hiszen a hozzá kapcsolódó úthálózattal rákötődhetnénk a dinamikusan fejlődő Budapest-Győr vonalra, valamint a tervezett Pozsony-Kassa közti, Dunaszerdahelyen, Érsekújváron, Nagykürtösön keresztül vezető gyorsforgalmi útra. Komárom logisztikai központ lehet, ami vonzza a befektetőket és új munkahelyeket jelent. Az úthálózat fejlesztésén kívül természetesen szükség van a környezetvédelmi infrastruktúra további fejlesztésére és a bérlakás-építési program folytatására. Mindkét területen kojnoly előrelépés történt az elmúlt négy évben, éppen az MKP kormányszereplésének köszönhetően. Nem szabad megengednünk, hogy ez a folyamat leálljon. Az EU-ban a régiókra helyezik a hangsúlyt, tehát nekünk is meg kell tanulni kisebb- nagyobb térségekben gondolkodni, kihasználva a pályázati lehetőségeket, a határon átnyúló kapcsolatokat. Komáromról szólva nem kerülhetjük meg a hajógyár témáját. Gyakran éri az MKP-t az a vád, hogy nem képviselte kellőképpen a gyár és az alkalmazottak érdekeit. Ez nem így van. Ha nincs az MKP, ma már nincs hajógyár sem. Ez persze kissé teátrálisan hangzik, de megmagyarázom. Előtte azonban felteszem a kérdést, hány olyan gyár van az országban, amelyet kétes körülmények között privatizáltak, az új tulajdonos teljesen kisíbolta azt, majd az államnak sikerült beavatkoznia és megmentenie a gyárat? Nem hiszem, hogy a komáromi hajógyáron kívül találunk ilyet. Az MKP-nek ugyanis sikerült kitalálnia és keresztülvinnie a kormányban azt a stratégiát, amely az úgynevezett új hajógyár létrehozásához és a termelés újraindításához vezetett. Hiszen a hajóépítés rendkívül speciális gyártási terület. Ha egyszer megszűnne, nem hiszem, hogy valaha is újra lehetne indítani a termelést Komáromban. Mert azt ne feledje senki: nem az volt a kérdés, hogy 2000 vagy 3000 ember dolgozik-e a gyárban, hanem az, hogy megszűnik-e vagy sem. Sokszor SS Mindig a lehetőségek, az erőviszonyok függvényében kell megvizsgálni eredményeinket, illetVe yy kudarcainkat. SS valóban úgy tűnhetett, hogy nem történik semmi, de a látszólagos tédenség idején komoly tárgyalások folytak a kormányban, a többségi tulajdonossal, aki, amíg lehetett, húzta az időt. Egyáltalán nem volt könnyű meggyőzni a koalíciós partnereket sem, főleg a baloldal részéről volt gáncsoskodás, most pedig saját érdemeként kívánja feltüntetni a gyár megmentését. Nem véletlen az sem, hogy a választások előtt ismét kiéleződött a helyzet a hajógyárban, hiszen a kormánynak már nyár elején döntenie kellett volna a hitelgaranciáról. Az időhúzás már a választások előtti politikai harc része volt, hiszen ha problémák vannak a hajógyárban, az politikailag kizárólag az MKP-re vet rossz fényt. Ezért arra kérek mindenkit, ne hagyja félrevezetni magát, mert biztos vagyok benne, hogy a választások után az MKP-n kívül megint egyetlen pártot sem fogja érdekelni, mi lesz a hajógyárral és egyáltalán a déli régiókkal. Peter Krajnák független ruszin jelölt az MKP listáján: Szűklátókörűség lett volna nemet mondani „Az MKP esély a mi problémáink megoldására is” ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az MKP az idei választásokon németeken és romákon kívül két független ruszin jelöltet is indít. Mindketten a Ruszin Megújhodás (Rusínksa obroda) kulturális és társadalmi szervezet tagjai. A 41-ik helyre sorolt Fedor Vico ismert karikaturista mellett a 44-ik helyen Peter Krajnák eperjesi ügyvéd szerepel. „Hangsúlyoznom kell, hogy az MKP-n kívül más politikai pártok nem keresték meg ajánlattal a ruszinokat, noha ez a kisebbség a legutóbbi népszámlálás eredményei alapján Kelet-Szlovákiában nem elhanyagolható lélekszámú. Ez érdekes, mert sok párt képviselői tudnak a problémáinkról. Éppen az említett okok miatt politikai szűklátókörűség volna, ha nem fogadtuk volna el az MKP tisztességes ajánlatát” - nyilatkozta az Új Szónak Krajnák. Kultúrpolitikai téren a ruszin rádióadás hiányát tartja az egyik legégetőbb problémának. „A jelenlegi eperjesi adást ukrán orientációjú ruszinok szerkesztik, tehát a közvetített műsorokra a ruszinok mint ukrán-ruszin hibridre tekintenek” - véli a jelölt. További gond, hogy a görög katolikus ruszinok nem kaphatnak saját püspököt, mert „a jelenlegi eperjesi görög katolikus egyházvezetés szlo- vákosítani akarja a szertartásokat, a plébániákra szlovák papokat helyez, a ruszin nemzetiségűeket pedig diszkriminálja”. A képviselőjelölt szerint az Eperjesi Egyetemen ruszin tanszéket kell létrehozni és tisztázandó a szerinte ukrán orientációjú felsővízközi Ruszin Kultúra Múzeumának kérdése is. „Anélkül, hogy politikai befolyást gyakorolhatnánk a végrehajtó hatalomra és az államigazgatási szervekre, nehéz egy kisebbség gondjait megoldani. Különösen szervezetünk, a Ruszin Megújhodás esetében, hiszen kulturális és társadalmi szervezetről van szó, amely nincs befolyással az állam politikai szerveire” - említi a szlovákiai ruszin politizálás körülményeit, korlátáit. Elismeri, hogy „akadtak hangok, amelyek igyekeztek kétségbe vonni ezt az együttműködést, illetve azt mondták, hogy az MKP sikertelensége esetén kisebbségünk rossz fényben tűnhetne fel a leendő kormánypárti politikusok előtt”. Ennek ellenére fontosnak tartja, hogy a ruszinok kapcsolatban legyenek a magyar politikai párttal. „Fontos számunkra, hogy legalább személyes kapcsolatunk legyen az MKP képviselőivel, akik közül néhányan minden bizonnyal kormányzati tisztséget töltenek majd be. A kapcsolat esélyt ad, hogy problémáink megoldásához valós segítséget kapjunk” - hangsúlyozza Krajnák. (kár) RÖVIDEN Meciar eltűnt, felvételről beszél a néphez Nyitra/Kassa. Vladimír Meciar tegnap nem jelent meg a korábban beharangozott nagygyűlésein. Nyitrán hatszáz ember várta, de miután Vojtech Tkác, a HZDS alelnöke Meciar nevében elnézést kért távolmaradásáért, az ácsorgók Robert Fico sátra felé vették az irányt, ahol sört csapoltak. Kassán is hiába várták Meciart, helyette csak egy hangfelvétel érkezett, amit leengedtek az ott várakozóknak. (TASR) Tatár: az OKS köteles indulni Pozsony. Az OKS indul a választásokon, mert a gyökeres reformokat sürgető, s nem az aggodalmaik, hanem a lelkiismeretük alapján szavazó választói erre kötelezik - jelentette ki tegnap Peter Tatár. A pártelnök Ludovít Kaníkék visszalépését a Demokrata Párt „végkiárusításának” tartja, s nem kíván „üzletelni” a támogatottságával. (SITA) A DS az SDKÚ-bevétel ötödét kapja Pozsony. Ha az SDKÚ bejut a parlamentbe, a szavazatokért kapott teljes állami költségtérítés egyötödét a javára visszalépő Demokrata Pártnak adja. Erről a két párt szombaton kötött egyezményt. Ha az SDKÚ 75 százalékos részvételi arány mellett tíz százalékot szerezne a választásokon, 18,9 milliót kapna. A DS-nek ebből 3,78 millió járna. A három százalékot szerző pártoknak - amelyeknek már szintén jár a térítés - ilyen arány mellett 5,67 millió jutna. A demokraták népszerűségi mutatói a legutóbbi felmérések alapján a két százalékot sem érték el. (TASR) Rusko lemond tulajdonrészéről, ha... Pozsony. Ha Pavol Ruskot képviselővé választják és egyben közjogi tisztséget is vállal, lemond a Markíza magántelevízión belüli tulajdonrészéről. Ezt maga az ANO pártelnöke jelentette ki tegnap, azzal, hogy a tulajdonrészét nem családtagnak adja. Hangsúlyozta, ezzel a televíziót akarja megvédeni a politikai támadásoktól. (TASR) Chlebo mától görögországi nagykövet Pozsony. Rudolf Schuster államfő ma görögországi nagykövetté nevezi Id Jaroslav Chlebo külügyi államtitkárt, aki eddig szlovák részről a kedvezménytörvényrőí folyó tárgyalásokat vezette. Chlebo a nagyköveti poszton Alexander Dubcek fiát, Milant váltja. Milan Tancár, a külügyminisztérium hivatalvezetője holnaptól malajziai nagykövet. (TASR) 674 településen biztattak a részvételre Pozsony. A rimaszombati székhelyű Gemma 93 Társulás Második Lépés címmel szervezett 15 napos választási információs kampánya során 674 települést keresett fel és több mint négyszázezer szavazópolgárt ösztönzött arra, hogy járuljanak az urnákhoz. (TASR) Az Európai Bizottság már konkrét jelölteket nevez meg Korábbi országjelentés MTI-HÍR Brüsszel. Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy egy héttel előrehozza idei országjelentéseinek közzétételét, október 16. helyett október 9-én. Az időpontot azért módosították, hogy a tagországoknak több idejük maradjon a dokumentumok tanulmányozására az október 24- 25-én esedékes brüsszeli EU- csúcsig. A mostani jelentésnek különös jelentőséget ad, hogy a legfelkészültebbnek ítélt tagjelöltek esetében ez lesz az utolsó. A várakozások szerint a bizottság ezúttal arról is állást foglal, mely jelöltek esetében lát lehetőséget a csatlakozási tárgyalások év végéig történő lezárására. Noha a csatlakozásra készülő országok közötti differenciálás elve hivatalosan továbbra is érvényes, a megfigyelők többsége arra számít, hogy Brüsszel ugyanazt a tíz országot fogja esélyesnek minősíteni, amelyeket már a tavaly decemberi laekeni EU-csúcs is megnevezett. Ezek szerint a csatlakozási tárgyalásokat folytató 12 tagjelölt közül csak Bulgária és Románia nem számíthat a tárgyalások idei lezárására, a 13. tagjelölttel, Törökországgal pedig még meg sem kezdődtek a tárgyalások. KÉT KÉRDÉS - KÉT VÁLASZ Egyedül fogok szavazni? Lehet velem valaki, amikor kitöltőm a szavazólapot? A szavazóhelyiségbe mehet a családjával, ismerősével, de kizárólag egyedül szavazhat. Miután a választóbizottság ellenőrizte személyazonosságát, megkapja a szavazólapokat, ezután egyedül megy a szavazófülkébe. Sem családtagjai, sem barátai, sem a választóbizottság tagjai nem lehetnek jelen, amikor kiválasztja, melyik szavazólapot dobja az urnába, illetve a lapon mely neveket ka- rikázza be. Balesetet szenvedtem, a kezemet begipszelték, a szavazás idejében nem fogok tudni írni. Hogyan voksoljak? Ha a választópolgár egészség- ügyi okokból (balesetet szenvedett, nem tudja használni az ujjait, vak stb.) nem képes egyedül kitölteni a szavazólapot, valaki elkísérheti őt a szavazófülkébe, és az utasításai szerint kitöltheti helyette a szavazólapot. Ha kell, az urnába is bedobhatja helyette a borítékba helyezett lapot. A segítő személy semmiképpen sem lehet a választóbizottság tagja, (sza) AZ MKP KAMPÁNYZÁRÓJA Ma este 19.00 órakor Révkomáromban a Klapka téren kerül sor az MKP kampányzáró gálaestjére. A szervezők mindenkit szeretettel várnak. Az estet 20.00 órától élőben közvetíti a Duna Televízió, 19.10-kor élőben bekapcsolódik a Magyar Televízió 2. csatornája, valamint pár percre az 1. csatorna fél nyolcas Híradója. Szerdán reggel 9.30-kor a dunaszerdahelyi Vámbéry Irodalmi Kávéházban találkozhatnak Bugár Bélával, az MKP elnökével. x