Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)

2002-09-12 / 212. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 12. Közélet 5 Bárdos Gyula a parlamenti csatákról, a koalíciós partnerekről, a kiszorítósdiról és a választások sorsdöntő jelentőségéről A voksolók növelhetik súlyunkat A Magyar Koalíció Pártjának parlamenti frakciója volt az egyetlen, amely a véget érő választási ciklusban egyben maradt a pozsonyi törvény- hozásban. A civil szerveződé­sek értékelése szerint szava­zataikkal egyértelműen Szlo­vákia demokratikus fejlődé­sét segítették. Az eltelt négy esztendő tanulságairól Bár­dos Gyulával, a frakció veze­tőjével beszélgettünk. SZILVÁSSY JÓZSEF Legeket mondanak a magyar párt frakciójáról a szlovák elemzők is. Legszilárdabb, legkövetkezete­sebb, legegységesebb a pozsonyi törvényhozásban. Gondolta vol­na ezt négy évvel ezelőtt? Tudtuk, hogy nagyon nehéz helyze­tünk lesz a kezdettől sokféle, azóta még több politikai értékrendet kép­viselő kormánykoalícióban és a par­lamentben is. Világos volt számunk­ra az is, hogy még részeredménye­ket is csak akkor érhetünk el, ha nem lesz széthúzás közöttünk, egy­ségesen lépünk fel. így történt. Miként alakították ki egységes ál­láspontjukat? Olykor késhegyig menő viták árán. Három lépcsőt említek. Mi nemcsak most tartunk lakossági fórumokat, hanem rendszeresen megvitattuk sorskérdéseinket, a Magyar Koalíció Pártjának politizálását tagjainkkal és szimpatizánsainkkal, a déli or­szágrészek polgáraival. Minden lé­nyeges ügyet hosszasan elemeztünk az Országos Tanács ülésein. És min­den fontos napirendi pont és szava­zás előtt órákig tanácskoztunk a frakcióban. Ha akkorra sem alakult ki konszenzus közöttünk, szavaz­tunk. És azután a többségi véle­ményt képviselte mindenki. Milyen ügyekben alakult ki a legparázsabb vita? Először a kisebbségi nyelvhasznála­ti törvény ügyében, amely - ha eu­rópai értékrendet követne - sokat segíthetett volna a Szlovákiában is elfogadott Kisebbségi vagy Regio­nális Nyelvek Európai Chartájának » Az MKP parlamenti r frakciója jóval töb­bet tett az országért, mint amennyit ka- pott a magyarság. \\ gyakorlati érvényesítésében. Csak­hogy a kormány törvénytervezete - elsősorban az SDL illetékesei, de más jogalkotók szűkkeblűsége és magyarellenes fóbiái miatt is - még a kialakult gyakorlatnál is kevesebb lehetőséget kínált anyanyelvűnk hi­vatali használatához. Bíztunk ab­ban, hogy a második olvasatban ko­alíciós partnereink támogatni fog­ják legalább néhány javaslatunkat. Például azt, ami a gyakorlatban Világos volt számunkra, hogy részeredményeket is csak akkor érhetünk el, ha az MKP-ban nem lesz széthúzás (Somogyi Tibor felvétele) már régóta érvényesül, vagyis hogy a polgári esküvőkön bizonyos felté­telek mellett a magyar, az ukrán, a ruszin vagy német is hivatalos nyelv lehessen. Hazánk többi nem­zetisége érdekében megpróbáltuk a mostani húszról tíz százalékra csökkenteni a kisebbségi nyelvek használatát lehetővé tevő küszö­böt. Egyetlen javaslatunk sem ka­pott kellő támogatást, ezért a vég­szavazásnál nemet mondtunk a kormány tervezetére. Ennél is kiáb­rándítóbb volt számunkra a köz- igazgatási reform alaptörvényeivel kapcsolatos végszavazás. Azt tud­tuk, hogy az SDL és az SOP Me- ciarékhoz átpártolva a nyolcme­gyés modellt támogatja, ám az döb­benetét és csalódást váltott ki ben­nünk is, hogy végül az SDKU sem állt ki a kormány törvénytervezete mellett, holott az ellenzék nélkülük is megszerezte volna a szükséges többséget. Mindenki jól emlékszik, főleg számunkra milyen drámai he­tek következtek ezután. Végül nem léptek ki a kormány- koalícióból. Utólag visszatekint­ve, vajon jól döntöttek? Főleg abból a szempontból igen, hogy valósággal kikényszerítettük a jogkörök átruházásáról rendelkező jogszabályokat és más törvényeket, amelyek a közigazgatási reform el­indításához nélkülözhetetlenek vol­tak. Nem léptünk ki a kormányból, s főleg ennek a döntésnek köszönhe­tően megmaradt a viszonylagos bel­politikai stabilitás, amely egyik alapvető kritériuma az ország sike­res európai integrációjának. Min­den túlzás nélkül mondhatom, hogy a szlovákiai magyarság és az MKP parlamenti frakciója jóval töb­bet tett az országért, mint amennyit kapott az olykor bizony velünk szemben mostohaként viselkedő hazájától. Sokan kérdezik, vajon azért, hogy nem rendeződött az elvárá­sainknak megfelelően a neve- sítetlen földek ügye, nem alakult meg Nyitrán a magyar pedagógi­ai kar, s több más elvárásunk sem teljesült, mennyiben okolhatók az indítványozók. Sokakban fel­merül például, hogy talán nem kellő szakértelemmel és politikai körültekintéssel, a szükséges háttértárgyalások jelentőségét lebecsülve rukkoltak elő javasla­taikkal. Bizonyos tanulópénzt nyilván meg kellett fizetnünk, hiszen először vol­tunk kormánykoalícióban. Ám azért, hogy a fentebb említett köve­teléseink nem teljesültek, egyértel­műen a szlovák partnerek felelősek, akik a különböző tárgyalásokon sok mindent megígértek, aztán más­hogy cselekedtek és szavaztak. Hadd érzékeltessem egy példával, mekkora ellenállásba ütköztünk. Még a kétnyelvű bizonyítványok el­törlését sem akarták törvénymódo­sítással, hanem csupán miniszteri rendelettel megoldani. Mi viszont ragaszkodtunk a jogszabály módo­sításához, hiszen ezt ugyebár nehe­zebb bármikor is megváltoztatni, mint a miniszteri rendeletet. Akkor hát mi volt az a tanuló­pénz? Elsősorban az, hogy még határozot­tabban kell követelnünk: a szá­munkra fontos döntéseket a válasz­tási ciklus elején hozzák meg, mert azután már fokozatosan gyengül a politikai akarat az úgynevezett ké­nyes kérdések kezelésére. Lesz-e lehetőségük tettekre válta­ni a tanulópénzt? Ez nyilvánvalóan a választások eredményétől függ. Ha többen sza­vaznak a Magyar Koalíció Pártára, mint négy évvel ezelőtt, akkor az eddiginél is nagyobb politikai súly- lyal képviselhetjük a szlovákiai ma­gyarság, a déli régiók és az ország érdekeit. Ebben a választási ciklus­ban jelentős összegeket kaptak ­műiden esetben törvényesen, ádát- hatóan - színházaink, iskoláink és más intézményeink. Ha a magyar és nem magyar polgárok közül sokan voksolnak ránk, akkor még többet tehetünk a Garam és Ipoly menti, továbbá a nógrádi, a gömöri, a bod­rogközi, az ung-vidéki és más régió­kat sújtó munkanélküliség fokoza­tos felszámolása, a kisebbségi kultú­rák támogatásáról rendelkező tör­vény és más életbevágóan fontos jogszabály megszületése érdeké­ben. Négy éve ugyanis úgy ültünk le a koalíciós tárgyalásokhoz, hogy három leendő szlovák partnerünk­nek nélkülünk is megvolt a hetven­nyolc parlamenti mandátuma. Jó­részt nyugati nyomásra és részben az alkotmányos többség megszerzé­se érdekében került a kormányba a Magyar Koalíció Pártja. Most az len­ne a kívánatos, ha annyian szavaz­nának ránk, hogy az MKP nélkül ne lehessen demokratikus kormányt alakítani. Akkor tudnánk az eddigi­nél is többet tenni választási progra­munk valóra váltása érdekében. A szlovákiai politikában erősöd­nek a törekvések az MKP kiszorí­tására. Egyesek szerint Gaspa- rovic pártja, a HZD többek között azért jött létre, hogy kihagyhas­sák a magyarokat a leendő kor­mánykoalícióból.. . Ezt a célt sem lehet kizárni. Ilyen tö­rekvések mindig voltak. Négy éve sokan azt sugalmazták a magyarok lakta térségekben, hogy az SDK-ra kell szavazni, mert csak ők képesek legyőzni Meciart. És idén a közigaz­gatási reform ügyében Dzurinda \\ Egyedül a választó- polgár akadályoz­hatja meg az MKP ki­szorítását a kormány­ból és a parlamenti * > döntésekből. >> pártjának képviselői ugyanúgy vok­soltak, mint Meciarék. Valójában együtt akadályozták meg a Nógrád- Gömör megyei önkormányzat létre­jöttét, a csallóközi és a mátyusföldi régió, illetve a bodrogközi és az ung- vidéld térségek természetes egysé­gének az érvényesítését. Most ezek­ben az országrészekben ott virítanak az SDKU óriásplakáqai, amelyek szerint csak ez a párt képes megte­remteni szlovákok és magyarok bé­kés együttélését. Vajon miért nem aggattak ki ilyen plakátokat Zsolnán vagy Liptószentmiklóson? Nézzünk egy másik jellemző példát. Egyes baloldaliak állítólag értünk egyesül­tek, egy másik párt azt hirdeti magá­ról, hogy mindig a polgárok oldalán áll. Kérdem én: mikor álltak a szlo­vákiai magyar polgárok oldalán? Mindezeken még egyszer alaposan elgondolkodhatna a választópolgár, mielőtt az urnákhoz járul. Mert egyedül csak ő akadályozhatja meg az MKP kiszorítását a kormányból és a parlamenti döntésekből. Éspedig azzal, ha ránk szavaz. Bugár Béla: jobboldali párt vagyunk Első a nyugdíjreform RUDAS DÓRA A rendőrség lenyomozza Ziegler vállalkozásait Gyanús a mesés kölcsön ÖSSZEFOGtALÓNK Pozsony. A Magyar Koalíció Pártja visszautasítja azokat az elemzése­ket, amelyek szerint választási prog­ramja baloldali. „Az MKP jobboldali pártként definiálja magát. De tudo­másul kell venni, hogy több politikai mozgalomból jött létre, ezért prog­ramunk kidolgozásakor számos te­rületen, így a szociális kérdésekben is szükség volt kompromisszumok­ra” - jelentette ki Bugár Béla, az MKP elnöke. A párt szakértői sze­rint a munkanélküliség csökkenté­se, a bérek emelése és a szociális el­látás egyensúlya csak a reformok következetes végrehajtásával érhető el. Az egyik legfontosabb feladat a nyugdíjreform minél előbbi befeje­zése. „Szlovákia évente 70 milliárd koronát költ a nyugdíjak kifizetésé­re. Hosszú távon ez nem tartható” - mondta Bauer Edit, az MKP szociá­lis ügyekkel foglalkozó alelnöke. A párt adókedvezménnyel támogatná azokat az alacsony jövedelmű csalá­dokat, ahol a gyerekek középiskolá­ba vagy egyetemre járnak. Bauer Edit szerint változtatásra szorul a szociális segélyek kifizetésének fel­tételrendszere is. „Elfogadhatatlan, hogy valaki születésétől haláláig úgy élhet állami segélyből, hogy ezért a pénzért semmit nem kell tennie” - mondta Bauer Edit, aki a szociális segély kifizetését közhasz­nú munka végzéséhez kötné. Sze­rinte növelni kell a különbséget a minimálbér és a szociális támogatás között, hogy az embereknek érde­kükben álljon munkát keresni. Pozsony. A szlovák rendőrség sze­retné kihallgatni Peter Ziegler né­met vállalkozót, aki pénzt kölcsön­zött Vladimír Meciarnak az Elektra- villa felújítására - jelentette ki teg­nap Jaroslav Spisiak országos rend­őrfőkapitány-helyettes. Ziegler 1999-ben állítólag 41 millió koroná­nál nagyobb, de százmilliónál ki­sebb hitelt adott a HZDS elnökének. Zieglert hamis banki ügylet gyanúja miatt a gazdasági rendőrség hall­gatná ki, de még nem indult bünte­tőjogi eljárás - hangsúlyozta Spi­siak. A vállalkozó kedden Meciar kérésére a S1TA hírügynökségnek adott nyilatkozatot, utána a rendőr­ségi források szerint azonnal távo­zott Szlovákiából. A hírügynökség átadta a gazdasági rendőrségnek a vállalkozóval készített beszélgetés teljes anyagát és azt az angol nyelvű nyilatkozatot is, amelyben Ziegler elismeri, hogy ő adta a kölcsönt. A gazdasági rendőrség a német és az angol hatóságok segítségét is kéri Ziegler személyének és vállalkozá­sának ellenőrzéséhez, mert cégét Gibraltárban jegyezték be. Bugár Béla csalásnak tartja a köl­csönről szóló történetet. „Számítá­saim szerint, ha Vladimír Meciar havonta 50 ezer koronával törlesz- tené a kölcsönt, legalább 100 évig tartana az összeg visszafizetése” - véli az MKP elnöke, aki szerint Meciar a kormányzása idején kül­földre menekített privatizációs pénzeket próbálja ilyen módon lep­lezni. (rúd, tasr, sita) RÖVIDEN Hitelgarancia a komáromi hajógyárnak Pozsony. Az Állami Segélyhivatal jóváhagyta a komáromi hajó­gyárnak nyújtott állami hitelgaranciát. Az állam, a kormány múlt heti döntésének köszönhetően az Eximbanktól felvett egymilliárd koronás hitelnek a 30 százalékára vállal garanciát. A pénzt a gyár négy hajó építésének finanszírozásához venné igénybe. A hitel fo­lyósítására azonban még az Eximbank hitelbizottságának is rá kell bólintania. Az Eximbank a hitel folyósítását ahhoz köti, hogy az Ál­talános Hitelbank és az Istrobank az előzetes megállapodásokon felül nem követeli majd vissza pénzét a cégtől. A két pénzintézet döntése a jövő hétre várható, (ú, t) Ron Weiser szeptember 11-ről Pozsony. A szeptember 11-i események megszilárdították az amerikai és a szlovák nép barátságát - mondta tegnap Ronald Weiser, az Egyesült Államok szlovákiai nagykövete. Nagyra értékelte, hogy Szlovákia azonnal csatlakozott a terrorellenes világszövetséghez és Afganisztánba saját katonai alakulatot is küldött. (TASR) Győrffy Csaba a pozsonyi nagykövetjelölt Budapest. Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága tegnap egyhangú­lag támogatta Győrffy Csaba pozsonyi magyar nagykövetjelölt ki­nevezését. Győrffy jelenleg a magyar külügyminisztérium emberi és kisebbségjogi főosztályának helyettes vezetője, és a szolgálati idejének lejártával hazatérő Boross Miklóst váltja a pozsonyi ma­gyar külképviselet élén. (MTI) Hatos sör Meciartól Besztercebánya. A kereskedők nagy része felháborodással fo­gadta, hogy az Urpín sörgyár az eredeti, megszokott vignetta he­lyett a HZDS lógójával és válasz­tási szlogenjével kezdte forgal­mazni sörét. A gyár tulajdonosa a HZDS-hez közel álló Pavol Cupka, aki korábban a Meciar- párt kerületi elnöke volt. A gyár eredetileg százezer palackot akart forgalomba hozni HZDS-es címkével. Miután azonban számos kereske­dő lemondta a megrendelést, illetve a már megrendelt szállítmányokat sem vette át, a gyár leállította a „kampányt”. (TASR) Kamerával tesztelték a reptéri őrök éberségét Tévés riasztás ÖSSZEFOGtALÓNK Pozsony. Bemászott a pozsonyi re­pülőtér területére, de hamarosan rendőrkézre került a Markíza televí­zió kétfős stábja. Henrich Krejca és operatőre hajnalban a tiltó táblák ellenére átmászta a reptér kerítését, nyilván azért, hogy a szeptember 11-i események évfordulóján „tesz­telje” a létesítmény védelmét. Ja­roslav Sahul, az országos rendőr-fő­kapitányság szóvivője közölte, a két tévést bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, azt azonban nem konk­retizálta, milyen bűntettről lehet szó, ugyanis ezt a rendőrségnek harminc napon belül kell megálla­pítania. Krejcát és az operatőrt ki­hallgatták és tegnap reggeltől a dél­utáni órákig őrizetben tartották. A gyanúsítottak eljárás megindítása nélkül általában 24 órán keresztül tarthatók őrizetben. Az országos rendőr-főkapitányság provokáció­nak minősítette a Marldza kísérle­tét, amely egy tényleges terrortá­madás esetén akár rendőri erőket vonhatott volna el fölöslegesen. A magántelevízió híradósai tavaly szeptemberben sikerrel jutottak be a repülőtérre, ahol órákig zavartala­nul forgathattak anélkül, hogy el­kapták volna őket. (sita, tasr) KÉT KÉRDÉS - KÉT VÁLASZ Kinek van joga szavazni? Minden olyan szlovákiai állam­polgárnak, aki a voksolás nap­jáig betölti 18. életévét és Szlo­vákiában tartózkodik. A bör­tönbüntetésüket töltő, köz­ügyektől eltiltott személyek nem szavazhatnak. Hol és mikor fogunk szavazni, és ki értesít erről minket? Mindenki az állandó lakhelye szerinti szavazókörben járulhat az urnához. Hogy pontosan melyik utcában, melyik épület­ben, hány órától meddig fo­gunk voksolni, arról az önkor­mányzat mindenkit írásban ér­tesít, ennek már meg kellett történnie. Ha valaki még nem kapott ilyen értesítőt, menjen a polgármesteri hivatalba, és kér­dezze meg, szerepel-e a válasz­tópolgárok jegyzékében, illetve hogy miért nem kapott részle­tes tájékoztatást a voksolás he­lyéről és időpontjáról. A hiva­talban kötelesek kielégítő vá­laszt adni. (sza) AZ MKP MAI LAKOSSÁGI FÓRUMAI Hegysúr: 19.00; Alsószeli: 20.00: Bacsfa: 17.30; Nagyszarva: 19.30; Lekér: 19.00; Muzsla: 18.00; Kamocsa: 17.30; Szűnő: 19.30; Bogyarét: 17.30; Nemesócsa: 19.00; Negyed: 17.30; Vág- királyfa: 19.30; Ipolykeszi: 18.00; Nagycsalomja: 19.30; Dobó- ca: 17.30; Rimasimonyi: 19.30; Deresk: 19.00; Buzita: 19.00; Péder: 17.00. Az MKP kampányfilmjét a Szlovák Televízió 2. csatornája minden este 18.00 órától sugározza. x Sörből már a hetes Is rossz volt (*TASR-felvétel)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents