Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)
2002-09-09 / 209. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 9. Közélet 5 Martin Thomay szerint az MKP kampánya a jobboldali választót szólítja meg, ám a programja nem erről tanúskodik Kisebbségi programok nélkül- A szlovák továbbra is az állam fokozottabb szerepéhez van szokva (Somogyi Tibor felvétele) RÖVIDEN Ma van a holokauszt emléknapja Pozsony. Ma van a zsidó holokauszt és a faji erőszak áldozatainak emléknapja. A Jozef Tiso-féle szlovák állam ugyanis pontosan 61 évvel ezelőtt, 1941. szeptember 9-én fogadta el - a náci példát követve - a zsidókódex néven ismert rendeleteket, amelyek főként a gazdasági és a társadalmi élet területén vonták meg vagy korlátozták a zsidóság állampolgári jogait. A rendeletek jóváhagyásával vette kezdetét az a folyamat, amely több mint hetvenezer szlovákiai zsidó meggyilkolásához vezetett. A szlovákiai kódex a legkönyörtelenebb európai zsidóellenes jogszabály-gyűjtemények egyike volt. A parlament tavaly ősszel nyilvánította hivatalos emléknappá szeptember 9-ét. (TASR) Rudolf Schuster Romániában Pozsony. Rudolf Schuster ma kétnapos hivatalos látogatásra Romániába utazott. Bukaresti kollégájával, Ion Illiescuval egyezményt ír alá a kulturális együttműködésről. Adrian Nastase román kormányfővel egyebek mellett a két ország integrációs törekvéseiről tárgyal majd, hiszen Pozsony és Bukarest is meghívót vár a NATO novemberi prágai csúcsértekezletétől. (SITA) Nem engednek romákat a gyűlésekre Besztercebánya. Egyes pártok nem engednek romákat a kampánygyűléseikre - figyelmeztet a Fiatal Romák Társulása. Ivan Mako, a szervezet képviselője szerint ez féként akkor fordul elő, amikor a lakossági fórumon a roma problémakörről is szót akarnak ejteni. Állítja, éppen azokról a pártokról van szó, amelyek egyébként a roma telepeket járva gyakran tisztességtelen módszerekkel akarnak szavazatokat szerezni. (TASR) Meciar képviselő akar lenni Pozsony. Vladimír Meciar, a HZDS listavezetője a választások után parlamenti képviselő akar lenni. A volt miniszterelnök ezt a JOJ televízió vitaműsorában mondta el. „Képviselő akarok lenni, és az is leszek” - fogalmazott. Hangsúlyozta, akkor sem mondana le pártelnöki tisztségéről, ha ezen múlna a párt koalícióképessége. Szerinte nincs értelme olyan pártokkal tárgyalni, amelyek ilyen feltételeket állítanak. Szerinte az egyetlen kompromisszum az lehet, hogy Meciar ne legyen a kabinet tagja. Egy későbbi választási gyűlésen kijelentette: Dzurindával semmiképpen sem hajlandó koalíciót kötni. (TASR) Minden harmadik SIS-es nő Pozsony. A titkosszolgálat (SIS) alkalmazottainak 30 százaléka nő, 38 százaléka pedig főiskolát végzett. Ez a statisztika a SIS hivatalos internetes honlapján szerepel. Az állomány 59 százaléka a’ 30-50 évesek korosztályából kerül ki, míg 30 évesnél fiatalabb 36 százalék, s csak minden huszadik alkalmazott van túl az ötvenen. A SIS-nek csak az lehet munkatársa, aki legalább érettségivel rendelkezik. A faji, nemzetiségi és felekezeti hovatartozás a felvételnél nem lényeges. Esküjükkel kötelezik magukat, hogy életük veszélyeztetésével is elvégzik a rájuk bízott feladatokat. Nem lehetnek tagjai politikai pártoknak és nem folytathatnak gazdasági jellegű tevékenységet. A munkatársak kiválasztásával speciális alakulatok foglalkoznak. (TASR) Athén jövőre lezárná a bővítési folyamatot Athén. Görögország jövő áprilisban kíván helyt adni az európai uniós (EU) tagságot kapott országok csatlakozási szerződései hivatalos aláírásának. Athén a jövő év elején veszi át fél évre az EU soros elnökségét. Kosztasz Szimitisz görög kormányfő hangsúlyozta Athén eltökéltségét, hogy a görög EU-elnökség idején lezárják a bővítési folyamatot. A politikus azt is hangoztatta: Athén elsődleges fontosságot tulajdonít annak, hogy Ciprus a bővítés első körében csatlakozhasson az unióhoz, annak ellenére is, hogy a megosztott szigetország újraegyesítéséről folyó tárgyalásokon nehézségek merültek fel. (MTI) Választásra buzdító leveleket olvastak fel tegnap Két egyház felhívása A választási pártprogramok nyilvános vizsgálata címmel elemzést adott közre a pozsonyi Friedrich August von Hayek Alapítvány. A kötet a tizenkét legerősebb párt programját hasonlítja össze egyebek mellett az adó- és foglalkoztatáspolitika, a mezőgazdaság, a privatizáció, a régiófejlesztés, a nyugdíjreform, az egészség- és oktatásügy, az igazságszolgáltatás és a külpolitika terén. A kötet egyik szerzőjével, Martin Thomay elemzővel beszélgettünk. KORPÁS ÁRPÁD Milyen szempontok alapján vizsgálták a pártprogramokat és a kampánytémákat? Nem azt akartuk megmondani a választóknak, hogy mi jó és mi nem a programokban. A közgazda- sági elméletek elfogadott módszerereit alkalmaztuk. Ezek megmutatják, hogy a pártok javasolt intézkedései milyen biztos következményekkel járnak. Az összegyűjtött információk alapján értékelni tudtuk, hogy reálisak-e egy- egy párt célkitűzései Milyen volt az értékelési rendszerük? Ha például a párt azt mondta: a közkiadásokat egyharmadával csökkentené, közben azonban tervezett intézkedései éppen a kiadások és az állami támogatások növekedését eredményezték volna, mi csak azt állapíthattuk meg, hogy a célkitűzés nem reális. Hasonlóan elemeztük az összes vizsgált területet. Ha egy párt csökkenteni akarja a munkanélküliséget, vagy teljes foglalkoztatottságra törekszik, ezt csak nagyobb állami támogatással, a vállalati hitelkeret és a minimálbér növelésével érheti el. A gazdaság ebben az esetben világosan jelzi, hogy az ilyen elképzelések valójában nem is vezetnek a foglalkoztatottság növeléséhez. >>A pártok nyilván r tanultak a négy Önök egy grafikonon azt is értékelték, hogy az egyes pártok az állami beavatkozást részesítik-e előnyben vagy a szabad piac szabályozó szerepét. A HZD ugyanolyan értékelést kapott, mint a HZDS, a Smer pedig olyat, mint az SDE - mind a négy az állami beavatkozás felé hajlik. Ezt mivel magyarázza? Azzal, hogy például a Smer programja valójában nem valamiféle új típusú politikáról árulkodik, mint azt Robert Fico hangoztatja, hanem a szocialista állam megoldásaira hagyatkozik: az állam nagyobb szerepére, a fokozottabb állami szabályozásra, a magasabb adókra és közkiadásokra. Ami a HZD-t illeti, a kötetben a programját még nem elemezhettük, mert az csak azután készült el, hogy lezártuk a kéziratunkat. Ám a grafikon már az új párt választási programja alapján készült. A Smer és az MKP is meglepte önöket. Miért? Az MKP programja sokkal kevésbé konkrét, mint a négy évvel ezelőtti, és az 1998-ashoz képest lényegesen más szerkezetű. Négy évvel ezelőtt sokkal részletesebb volt a program és inkább számított országos jellegűnek, mint a jelenlegi. A mostani sokkal inkább a kisebbségek támogatására irányul, főként a magyarságéra. Amikor például a művelődés támogatásáról beszél, több új kisebbségi művelődési intézmény felállítását javasolja. A program nem mond sokat a gazdasági kérdésekről, főként a művelődés és a kisebbségek állami támogatását hangsúlyozza. Igazából kisebbségi programról vari szó, és ellentmondás tapasztalható a javasolt intézkedések, valamint a párt szándéknyilatkozatai között. A kampány ugyanis a jobboldali szavazót szólítja meg, de a program nem erről tanúskodik. Mi ennek az oka? Nehéz megmondani. Nem tudni, kik írták a programot. Lehet, hogy a párt fő képviselőinek nem volt idejük az anyag értékelésére, de arról is szó lehet, hogy nálunk valójában még mindig nagyon kis súlyt fektetnek a választási programokra. Sokszor nagyobb figyelem nélkül „megy el” az, ha a párt jobboldaliként határozza meg önmagát, miközben a programja teljesen másról tanúskodik. Lehet, hogy a miénkhez hasonló elemzések is jók lesznek arra, hogy a pártok sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítsanak a programoknak, és azokkal a kampány során tett kijelentések is összeegyeztethető- ek legyenek. További ok lehet, hogy nálunk még mindig nagy a zűrzavar: mi számít jobb-, s mi baloldalnak, mi a liberalizmus és így tovább. Nem lehet valamiféle ellentmondás a választótábor és a párt irányultsága között is? Úgy gondolom, érdekes jelenségnek lehetünk tanúi. Ami ugyanis a választótábort illeti, a szlovák továbbra is az állam fokozottabb szerepéhez van szokva, nem áll határozottan szembe az új szabályozásokkal. A pártok a kampány során főként annak hangsúlyozásával akarják megnyerni a választókat, hogy jobboldaliak, miközben programjuk jóval inkább szocialista jellegű. Szerintem ennek éppen fordítva kellene lennie: a pártoknak szóban az állam fokozottabb szerepét kellene hangsúlyozniuk, s közben a programjukban - ha valóban jobboldaliak - a piacgazdaság elveinek megfelelő megoldásokat kellene kínálnia. Most azonban fordított a dolog. Ez az a rejtély, amellyel a mostani választások előtt szembesülünk. Az elemzett választási témák közül hiányzik a kisebbségi-nemzetiségi kérdés. Miért? Az ok egyszerű. A pártprogramok túlnyomó többsége nem tesz említést a kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekről. Az egyes pártok vonatkozó kijelentéseit - például a Smerét a roma problémakör kezeléséről - feltüntettük a kötetünkben, de az MKP-n kívül a pártok többsége nem szentel nagy figyelmet és teret a kérdésnek. A képesség vagy inkább a hajlandóság hiányzik? Nem tudom, képes vagyok-e megítélni a pártok indítékait és szándékait, illetve képviselőik képességeit, de mindaz, hogy képtelenek voltak jó programmal előállni a privatizáció, a közkiadások, az egészségügy vagy a nyugdíjbiztosítás terén, arra sem ad jó esélyt, hogy a kisebbségi kérdésben más lehessen a helyzet. Ha megnézzük, hogy a pártok ezekben a jeSS Nálunk még min- r dig nagy a zűrzavar: mi számít jobb-, s mi baloldalnak, mi a liberalizmus. > lentős, a társadalom egészét érintő kérdésekben nem a legjobb programokat írták meg, nehezen várható el, hogy jó kisebbségi programot mutassanak be. Ön szerint a programok apró ígéretekből állnak, hiányoznak a nagyobbak. Ez taktika? Nyilván tanultak a négy évvel ezelőtti nagyszájú ígéretekből. A mostani taktika jóval áttekinthetetlenebb, mint a négy évvel ezelőtti. Ugyanis a választók többségét csak egy-egy specifikus probléma megoldása érdekli, miközben elsikkad, hogy a javasolt intézkedésnek milyen a teljes körű hatása. A párt így sokat ígérhet számos társadalmi csoportnak, és senki sem vádolhatja azzal, hogy ígéretei nem voltak reálisak. Ugyanis, ha egy adott kis részterületen a párt nem teljesíti vállalását, még mindig rámutathat, hogy bezzeg ezt és ezt megvalósította. TASR-HÍR Pozsony. Választási részvételre és a felelősségteljes döntésre szólították fel a híveket a katolikus egyház püspökei abban a pásztorlevélben, amelyet tegnap olvastak fel a szentmiséken. „Tegyünk azért, hogy országunk jövője olyan emberek kezébe kerüljön, akik a Tízparancsolattal és az evangéliummal összhangban cselekednek. A választójog a szabadság ajándéka, amellyel élni kell és részt kell venni a választásokon. Kötelességünk választani, méghozzá a legjobb tudásunk és lelkiismeretünk szerint” - áll a pásztorlevélben. A püspökök szerint a társadalom fejlődését leginkább a korrupció és a bűnözés akadályozza, és a helyzeten csak a közerkölcsök javulása segíthet. Az evangélikus egyház zsinati elnöksége ugyancsak felhívással fordult híveihez és az ország lakosságához. „A közelgő választások különösen fontosak Szlovákia jövőbeni irányultsága szempontjából” - hangsúlyozzák a protestáns egyház vezetői. A választókat a pártprogramok alapos vizsgálatára ösztönzik, s arra, hogy a jelöltek erkölcsét is vegyék tekintetbe. Robert Fico Smer-elnök szerint a katolikus egyház nyilatkozatával durván beleavatkozott a választásokba. Peter Weiss, az SDA alelnöke állítja, a körlevél nem egyeztethető össze a polgári társadalom szabályaival, és manipulál a hívők érzelmeivel. A jobboldali pártok, így az SDKÚ, a KDH, az OKS és maga Vladimír Meäar is semmi kivetnivalót nem lát az egyház állásfoglalásában. Az asztrológus szerint minden pártvezető ideges lesz a választások idején Senkinek sem segít a horoszkóp TASR-HÍR Pozsony. Mit mondanak a politikusok választási esélyeiről a csillagok? A sajtóiroda Alojz Kruták asztrológussal elkészíttette a legmeghatározóbb pártok vezetőinek választási horoszkópját. Mikulás Dzurinda (SDKÚ), Vízöntő: A választásokon a Jupiter - amely négy évvel ezelőtt hatalomra juttatta - most a csalódások, a szakadás és az új szövetségek lehetőségét egyaránt mutatja. Az Uránusz arra inti, ne hozzon elhamarkodott döntést, ne terhelje túl az idegeit, mert ez akár balesetet is okozhat. Vladimír Meciar (HZDS), Oroszlán: A választásokkor fanatikus igyekezettel tör a hatalom csúcsára. A Jupiter azonban inkább augusztusban kedvezett neki, szeptemberre némileg gyengítette őt. A túlzott erőfeszítés idegbetegséghez vezethet nála, amit csak nagy önuralommal tud megelőzni. Robert Fico (Smer), Szűz: Választási eredményességét leginkább a Mars, az energia bolygója befolyásolja. Óvatosságra inti, mert egyrészt elszalaszthatja a lehetőséget a siker elérésére, másfelől a nagy kimerültség az egészségét is veszélyeztetheti. Pavol Rusko (ANO), Oroszlán: A Jupiter a választások napjaiban inkább semleges lesz irányában, a megmérettetés után azonban akár összetűzésbe is keverheti a pártelnököt. Ezt tudatosítania kellene és előrelátással elkerülheti a kellemeden- ségeket. Bugár Béla (MKP), Rák: A választások idején viszonylag könnyen viseli a nagy erőbevetéssel végzett munkát és követni tudja célját, még akkor is, ha titkos támadások érik és megpróbálják aláásni a méltóságát. A Szaturnusz azt jelzi, hogy a kimerítő küzdelem után talán azt mondja majd: jobb is lehetett volna, de fő, hogy már magunk mögött tudhatjuk. Ján Slota (PSNS), Szűz: A Szaturnusz állása a választások előtt nem kedvezett neki, mert nem köthetett szövetséget. A kudarc egyrészt harciasságra ösztönözte, másfelől borúlátóvá tette. A Jupiter segítségére lenne szüksége, annak azonban olyan az állása, hogy teljesen mellékvágányra juttatja őt. Anna Malíková (SNS), Oroszlán: A választásokkor csúcsosodik ki az a vágya, hogy hatalomra törhessen. Ha a saját érvényesülése miatt mások ellen inkorrekt lesz, idegessé válhat és akár balesetet is szenvedhet. A Szaturnusz még ad neki esélyt. Ivan Gasparovic (HZD), Kos: A bolygók a választások előtt kedveztek neki abban, hogy önállóan kezdjen politizálni. Szinte fanatikus igyekezetről beszélhetünk, hogy vezető szerepre tehessen szert. Nem zárhatók ki azonban a hibás lépések és a viszályok sem. A Szaturnusz például végképp nem kedvez neki, idegessé, csalódottá teheti, nyílt vagy burkolt ellenségeskedést szülhet és akár anyagi veszteségeket is okozhat. Édesség, só és liszt Kampányok gyomron keresztül Pozsony. A már-már hagyományosnak mondható kampányajándékokon, tehát tollakon, kulcstartókon, matricákon, pólókon vagy jelvényeken kívül egyre többször eledellel is voksra vadásznak a pártok. A PSNS liszttel „eteti meg” potenciális választóit, az SDL konyhasóval „hinti be” őket, míg a HZDS például egy-egy csomag darált kávéval akarja „éberebbé tenni” szimpatizánsait. Pavel Kohcos baloldali pártja nápolyi szelettel is kísérletezik, amelyről persze a párt lógója sem hiányozhat. A többi párt mé- zeskalácssal, cukorkával vagy vattacukorral rukkolt elő, az ANO pezsgő kíséretében kéri a választók józan döntését. Ivan Gasparovic bonbonnal kínálja a szavazókat. A kampánygyűlések végén mindig el- énekli a Ne igyál, Janó, ne igyál vizet! kezdetű népdalt is. (TASR) AZ MKP LAKOSSÁGI FÓRUMAI 2002. SZEPTEMBER 9-ÉN Egyházfa 19.30, Nagyborsa 18.30, Ekecs 17.30, Nagymegyer 19.30, Tósnyárasd 17.30, Nemeskajal 19.30, Érsekújvár 16.30, Imely 18.00, Naszvad 20.00, Bény 19.30, Gombos 17.00, Nagyida 19.00, Boly 19.30 A Magyar Koalíció Pártja kampányfilmjét a Szlovák Televízió 2. csatornája minden este 18.00 órától sugározza. x
